Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-30 / 76. szám
s TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG. 1958 március 30 Hagy Britannia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt közös nyilatkozata Hogyan változott meg a világ negyven év alatt Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége, a Magyar Szocialista Munkáspárt meghívására 1958 március 24-től 28-ig Magyarországon tartózkodott a két párt közötti tárgyalás céljából. Nagy-Britannia kommunista Pártja küldöttségének Tagjai: John Gol- lan, a párt főtitkára, George Matthews, a Politikai Bizottság tagja és R. Palme Dutt, a Politikai Bizottság tagja. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kiss Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja, Orbán László, Sándor József, a Központi Bizottság tagjai és Lajti Tibor, a KB külügyi osztály helyettes vezetője képviselte. A közvetlen baráti légkörben lefolyt tárgyalásokon a két küldöttség behatóan megbeszélte a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit, valamint a két pártot érintő valamennyi lényeges kérdést. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége találkozott Kádár János elvtárssai az MSZMP KB első titkárával is, akivel úgyszintén szívélyes és beható megbeszélést folytatott. A megbeszélések eredményeként a két küldöttségnek az a véleménye alakult ki, hogy a két pártot és a nemzetközi munkásmozgalmat érintő valamennyi fontos kérdésben egységes felfogást vállalnak, s sajátos viszonyaiknak megfelelően azonos elvi alapokon végzik munkájukat. I. A jelenlegi nemzetközi helyzet minden kommunistától és minden haladó szellemű férfitől és nőtől azt követeli, hogy minél nagyobb erőfeszítéseket fejtsen ki a világbéke fenntartása érdekében. A 64 kommunista és munkáspárt által tavaly novemberben Moszkvában aláírt békefelhívás helyesen hangsúlyozza, hogy ma ez az emberiség fő feladata. A béke megőrzéséért, a csúcstalálkozó létrehozásáért, a hidegháború megszüntetéséért és a nukleáris háború megakadályozásáért folyó mozgalom egyre terjed minden ország népei között. Ezzel ellentétben a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a csúcstalálkozó létrehozására vonatkozó javaslatai mind az angol és a magyar nép, mind az egész emberiség érdekeit szolgálják. A két párt kinyilvánítja azon törekvését, hogy elősegíti ezen kérdések megoldását. Támogatja az európai atommentes övezetre vonatkozó javaslatot, a Ra- packi-tervet, amelyet a lengyel kormány terjesztett elő. Európa népeinek biztonsága érdekében európai kölcsönös biztonsági szerződés megkötésére volna szükség, a varsói szerződéshez és az Északatlanti Szövetséghez tartozó államok között. A két küldöttség különösen kiemeli, hogy az angol és a magyar népnek, de valamennyi európai nemzetnek közös érdeke békéjüknek, nemzeti függetlenségüknek megvédése a nyugatnémet militarizmus és a nácizmus újjáéledésével, valamint Nyugat-Németországnak atomfegyverekkel való felfegyverzésével szemben. II. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége a tárgyalások folyamán meggyőződött arról, hogy Nagy- Britannia Kommunista Pártja tevékenységének középpontjában a békéért folyó harc áll. Minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy megváltoztassa a nukleáris háború előkészítésének jelenlegi politikáját, amelyet a konzervatív angol kormány folytat. Arra törekszik, hogy a békéért folyó harcban létrehozza a munkásosztály egységét, továbbá mindazok egységét, akik ellenzik a háborút. R Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége képviselőinek tanácskozása 1958. március 27-én és 28-án, Kara- Gyorgyevón a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége képviselői elvtársi megbeszélést tartottak. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kádár János, Kállai Gyula, Fock Jenő és Szilágyi Dezső elvtársak képviselték. fl jugoszláv sajtó Belgrád (MTI). A pénteki jugoszláv lapok első oldalukon több hasábos főcímmel számolnak be a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága küldöttségének találkozójáról. A Borba kiemeli, hogy a megbeszéléseken magyar részről Kádár, KálA Jugoszláv Kommunisták Szövetségét Joszip Broz-Tito. Edvard Kar- delj, Alekszandar Rankovics és Velj- ko Vlahovics elvtársak képviselték. A megbeszéléseken a két pártot érdeklő kérdésekről baráti légkörben eszmecsere folyt. a tanácskozásról lai, Fock és Szilágyi, jugoszláv részről Tito, Kardelj Rankovics és Vlahovics elvtársak vettek részt. A Politika az egész közleményt vastag betűkkel ismerteti. A Vjesnik azt hangsúlyozza, hogy a két párt képviselőinek megbeszélései baráti légkörben zajlottak le. Kiváló minőségű exportvajat gyárt a Dombóvári Vajüzem A Tolna megyei Tejipari Vállalat üzemei közül egyedül a Dombóvári Vajüzem dolgozói kapnak az elmúlt évi jó munkájuk eredményeképpen nyereségrészesedést. Az üzem dolgozói az elmúlt évben elsősorban az export-vaj kiváló minőségben való gyártásával érdemelték ki a nyereségrészesedést. Mind az export, mind a belföldi vaj minőségét a budapesti Tejtermékeket Ellenőrző Állomás vizsgálja rendszeresen. A belföldi vajnál az összmennyiség hat százaléka lehet másodosztályú, ezzel szemben a dombóvári üzemnél ez az érték a múlt esztendő átlagában 1,7 százalék. Az export vajnál pedig az engedélyezett 15 százalék helyett mindössze 4,1 százalék került leminősítésre. Az idei eredmények még jobbak a tavalyinál. A vaj minőségét tíz tényező alapján bírálják el. Ilyenek többek között: Az állomány, az íz, szag, szín. Az elérhető legmagasabb pontszám húsz. Exportra az a vaj mehet, amelyik legalább tizenhét pontos. A dombóvári üzem exportvajának minősége az 1958-as esztendő eddig eltelt időszakában átlagosan 18,5 pont volt, ezzel az üzem az ország összes vajüzemei között az első helyezést érte et Ez az eredmény annál is inkább elismerésre méltó, mivel az üzem egy év óta hónapról hónapra növeli mennyiségben is a termelést. Míg egy esztendővel ezelőtt naponta 8— 10—12 mázsa vajat gyártottak, most nem ritka az olyan nap, hogy az ossz termelés megközelíti az ötven mázsát. Csütörtökön például 31 mázsa export vaj, 7,5 mázsa „E” vaj és 10 mázsa belföldi vaj készült az üzemben. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa legyőzött minden, a párt szakadására és marxista—leninista alapjainak gyengítésére irányuló kísérletet. A párt folytatja tömegbefolyásának szélesítését és vezető szerepének növelését a brit nép előtt álló jelenlegi kritikus küzdelmekben. A párt programjának átdolgozott kiadása, „a szocializmushoz vezető angol út” e cél elérését segíti elő, III. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége megelégedéssel tapasztalta, hogy az MSZMP milyen sikeresen védi meg és fejleszti tovább a magyar népi demokratikus rendszer eredményeit és a szocialista építés vívmányait. A tárgyalások, valamint a dolgozókkal történt személyes érintkezés lehetővé tette, hogy Nagy-Britannia Kommunista Pártjának megbízottjai minden vonatkozásban megismerjék az MSZMP munkáját és arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a dolgozó tömegek aktív támogatásával a magyar nép életkörülményeit állandóan javítsa. Azokat a gazdasági és politikai nehézségeket, amelyek az ellenforradalom maradványaként még fennállnak, az MSZMP helyes politikájával sikeresen leküzdi. Az MSZMP a múlt hibáiból tanulva, szigorúan őrködik a pártélet lenini törvényeinek megtartása felett, erősíti kapcsolatait a dolgozó tömegekkel, amelyek támogatása lehetővé tette az eddigi eredmények elérését. IV. A két párt küldöttsége megállapítja, hogy sajátos helyzetük és feladataik mellett azonos elvi alapokon a marxizmus—leninizmus elvei alapján végzik munkájukat. Minden erejükkel küzdenek a nemzetközi munkásmozgalomban ma fellépő legnagyobb veszély; a revi- zionizmus ellen, továbbá a dogma- tizmus, tezektariánizmus, s minden olyan nézet és irányzat ellen amely a munkásmozgalom egységét, harci szellemét gyengítheti. Az MSZMP és Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége úgy véli, hogy a most lezajlott baráti találkozó mindkét párt számára hasznos volt és igen értékes formája a testvérpártok közötti érintkezésnek. Budapest, 1958. március 28. A Magyar .Szocialista Munkáspárt nevében: Kiss Károly a, Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Nagy-Britannia Kommunista Pártja nevében : John Gollan Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára 1917-ben a Szovjetunió volt az egyedüli szocialista ország. Területe 21 millió négyzetkilométer, lakosainak száma 131,6 millió ember volt. A Nagy Honvédő Háború után a szocializmus világrendszerré vált, amelybe 13 ország tartozik, 35,4 millió négyzetkilométernyi összterülettel és 962 millió lakossal. Jelenleg a világ szárazföld-felületének több mint egynegyed részét a szocialista országok foglalják el. Minden harmadik ember szocialista országban él. A világ szocialista államainak területe jelenleg több mint háromszorosan meghaladja az Egyesült Államok és az európai kapitalista országok területét együttvéve. A szocialista országokban 3,6-szer annyi ember lakik, mint az Egyesült Államokban, Angliában és Franciaországban együttvéve. A gazdasági versenyben a szocializmusé lesz a győzelem A világrendszerré vált szocializmus bebizonyítja nagy előnyét az idejétmúlt kapitalista rendszer felett. 1957-ben a Szovjetunióban 33- szor annyit termeltek, mint 1913- ban. Az Egyesült Államokban, a legnagyobb kapitalista országban, az ipari termelés ezen idő alatt csupán 4-szeresére emelkedett. Ugyanekkor nem szabad elfelednünk, hogy a szovjet állam 40 esztendejéből legalább 18 esztendő háborúval és a népgazdaság helyreállításával telt el. A gazdasági fejlődés gyors üteme jellemzi valamennyi szocialista országot. 1957 elejére az ipari termelés volumene az európai népi demokratikus országokban körülbelül 3.3- szeresen haladta meg a háború előtti színvonalat. Az ipari termelés a háború előttihez viszonyítva Lengyelországban több mint 5-szörösére, Csehszlovákiában 2,7-szeresére, az NDK-ban 2,2-szeresére, Magyarországon 3,2-szeresére, Romániában 3.3- szeresére, Bulgáriában 6,4-szeresére és Albániában több mint 11- szeresére emelkedett. Jugoszlávia ipari termelése 1939-hez képest 2,7- szeresére emelkedett. A Kínai Nép- köztársaságban 1956-ban 5,5-szer annyi ipari terméket állítottak elő, mint 1949-ben. A szocialista országok az ipari fejlődés ütemét tekintve, sokkal megelőzték a kapitalista államokat. A legutóbbi öt esztendő folyamán az ipar fejlődésének üteme a szocialista országokban 2,6-szer nagyobb volt, mint a kapitalista országokban. A következő számok fogalmat adnak arról, hogyan fejlődik a szocialista országok nehézipara. A szocialista országokban 1956-ban körülbelül 70 millió tonna acélt, vagyis 2,8- szer annyit termeltek, mint a második világháború előtt, Az 1956. évi széntermelés meghaladta a 970 millió tonnát, ami 2,5-szer annyi, mint a háború előtti termelés. A villamos Április 4-én, CiCLtou/ik k 13. éu(c^ididà(a aíkalmú&-éÁ szeretettel köszöntjük üzemünk valamennyi dolgozóját, akik velünk együtt vállvetve harcoltak a termelés és a politikai helytállás területén azért, hogy jelenlegi fejlődésünket elérhettük. További jó munkát kívánunk erőben, egészségben, azért, hogy hazánk szocialista felépítéséit mielőbb megvalósíthassuk. Bonyhádi Cipőgyár Igazgatósága energiatermelés elérte a 295 milliárd kilowattórát, vagyis 4-szer any- nyi, mint a háború előtt. Kína a népi forradalom győzelme előtt a széntermelés terén a világ tizedik és Ázsia harmadik helyét foglalta el. Ma a Kínai Népköztársaság a széntermelés terén feljött az Ázsia első és a világ ötödik helyére. Lenin azt írta, hogy a kapitalizmust úgy győzzük le véglegesen, hogy a szocializmus megteremti az új, sokkal magasabb munkatermelékenységet. A szovjet iparban a munkások munkatermelékenysége 1956-ban 1913-hoz képest körülbelül 9-szere-' sére emelkedett. Ez az emelkedés még nagyobb, ha számbavesszük, hogy a munkaidő csökken. Ugyanezen idő alatt az Egyesült Államokban a munkatermelékenység 2.2-sze- resére, Angliában 40 százalékkal, Franciaországban 75 százalékkal emelkedett. A Szovjetunió a munkatermelékenység szintjét tekintve túlszárnyalta Angliát és Franciaországot és gyors ütemben hozza be az Egyesült Államokat. A Szovjetunióban a munkatermelékenység évi növekedése az iparban 6—8 százalék, ugyanekkor az Egyesült Államokban a burzsoá közgazdászok adatai szerint 1,5—2 százalék. A gyarmati rendszer széthullása A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a gyarmati népeknek megmutatta a felszabadulás útját. A második világháború után a gyarmati rendszer a népek nemzetifelszabadító harcának növekvő szorítása alatt bomlásnak indult. Ennek legszembeötlőbb megnyilvánulása a Kínai Népköztársaság kikiáltása, a forradalmi kínai nép győzelme. A legutóbbi 12 esztendő során több mint 1 milliárd 300 millió ember szabadult meg a gyarmati függőségtől, tehát a föld lakosságának a fele. A háború utáni években a volt gyarmatok területén több mint 20 új független állam alakult. Függetlenséget nyertek az olyan nagy ázsiai hatalmak, mint a 600 milliós Kína és a 400 milliós India. Függetlenné vált Indonézia, Burma, Egyiptom, Szíria, Ceylon, Laosz, Tunisz, Marokkó, Ghana, stb. 1939-ben körülbelül 1,5 milliárd ember, a föld lakosságának 66 százaléka élt gyarmati és függő országokban. Jelenleg a gyarmati függőségben lévő országokban körülbelül 160 millió ember él. Az afrikai népek többsége még gyarmati elnyomásban él. A kommunizmus eszméinek diadala 1917-ben, az októberi forradalom előestéjén az oroszországi kommunisták száma nem haladta meg a negyedmilliót. Más országokban csupán a kommunistákhoz közelálló kis csoportok voltak. A második világháború elején 43 országban működött kommunista párt. Tagjai létszáma 4 millió 2Ö0 ezer volt. A háború végére már 76 kommunista és munkáspárt működött, több mint 20 milliós tagsággal. Jelenleg a világ kommunista pártjai több mint 33 millió tagot egyesítenek. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban a nép odaadó szolgálatával igen nagy tekintélyt szerzett magának a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely jelenleg körülbelül 8 millió tagot és tagjelöltet számlál. Tizenhárom szocialista országban a kommunista és munkáspártok uralkodó pártokká váltak. A kapitalista országokban jelenleg 63 kommunista párt működik, mintegy 5 millió taggal. (Ebben a számban nincsenek benne a börtönökben és koncentrációs táborokban sínylődő kommunisták.) A kapitalista országokban több mint 30 kommunista párt kénytelen jelenleg illegalitásban dolgozni. Az Egyesült Államokban, Argentínában, Mexikóban és egyes más országokban a kommunista pártok fél-legális helyzetben működnek.
