Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-30 / 76. szám
4 MEG ÍLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Dr. Hünnich Ferenc és Dobi István ■■9 >1 s rr . r ■ . udvozlo tavirata R Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának felhívása a megye lakosságához III. évfolyam, 76. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA: 60 FILLÉR. Vasárnap, 1958 március 30. PÉCS N. SZ. HRUSCSOVNAK, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK Kedves Hruscsov Elvtárs! Engedje meg, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából a magyar forradalmi munkás-paraszt ko«r- mány és a magam nevében forró szerencsekívánságaimat fejezzem ki. igaz szívből kívánok önnek, kedves Hruscsov elvtárs, jó egészséget és további sikeres munkát a szovjet kormány élén, a Szovjetunió népeinek és az egész békeszerető emberiségnek a javára. DR. MÜNNICH FERENC a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. * K. J. VOROSILOVNAK. A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSA ELNÖKSÉGE ELNÖKÉNEK Kedves Vorosilov Elvtárs! Fogadja szívből jövő jókívánságaimat a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökévé történt újbóli megválasztása alkalmából, az egész magyar nép nevében, amely szeretettel emlékezik vissza az Ön magyar- országi munkálkodásának éveire. További eredményes munkát és jé egészséget kívánok. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. rr Őszinte barátság A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 1958. március 22-én nagyszerű feladatok végrehajtására szólította fel népünket, a takarékosságról szóló felhívásában. E felhívás mindnyájunk érdekét szolgálja, mert takarékossággal segítjük a népgazdaság gyorsabb fejlődését, népünk jólétének, szociális és kulturális ellátottságának megalapozott, de a tervezettnél gyorsabb ütemű javítását. Az ellenforradalom ütötte sebeket a magyar dolgozók jó munkájának eredményeként, a szocialista országok hathatós támogatásával megyénk területén is begyógyítottuk. ■ A kormány nyilvános felhívását megelőzően, kidolgozta és határozatban rögzítette a takarékossági mozgalom keretében megvalósítandó feladatokat. E határozatból és a felhívásból kiindulva fordul a végrehajtóbizottság a megye lakosságához, hogy segítse e nemes cél végrehajtását megvalósítani, mert csak egész népünk összefogása, egységes fellépése és szívós építő munkája, valóságos népmozgalom segítségével érhetünk el biztos eredményeket. Ha jó gazda módjára védjük és használjuk ki a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, akkor van meg az alapja annak, hogy gyorsabban haladjunk előre, ehhez azonban az szükséges, hogy min den területen — és ki-ki a maga posztján — fokozza a takarékosságot. Erre megérett az idő! A becsületes dolgozók százezrei már az elmúlt esztendőben is bebizonyították, hogy készek síkra szállni a takarékos gazdálkodásért, készek támogatni a pártot és a kormányt, készek a cél érdekében a mozgalom mellé állni. Tolna megye Dolgozói! Olyan mozgalom lehet ez, amelyben az üzemi munkás a munkaidő jobb kihasználásával, a gépek kímélésével, az anyagtakarékossággal, a könyvelő, a raktáros a bizonylati fegyelem megszilárdításával, a mérnökök, a műszaki dolgozók a gazdaságosabb tervek készítésével, új technológiai eljárások kidolgozásával, az állami gazdasági dolgozók a takarmányok szakszerű kezelésével, a gépállomási dolgozók a gépek megvédésével, az üzemanyagtakarékos- sággal, a cséplési szemveszteség csökkentésével, az egyéni gazdálkodók a belterjesebb gazdálkodással, az adóknak esedékes megfizetésével, a ^háziasszonyok a szén, víz, a villany, a fa takarékosságával vehetik ki messzemenően részüket. Fel kell lépnünk minden tervsze- rűtlenséggel szemben a költségvetési és vállalati gazdálkodás, a beruházások, felújítások lebonyolítása és kivitelezésénél. A helyi anyagi erőforrások és tartalékok felkutatása, feltárása, az importanyagokkal való takarékosság főfeladatnak van megjelölve. Biztosítanunk kell, hogy a vállalatoknál a minőség és a választék romlása nélkül csökkentsük a költségeket. Kíméletlen harcot kell folytatni minden pazarlás ellen. Hívják fel a figyelmet ott, ahol ennek ellenkezőjét látják, mert az elpazarolt összegek mindenkit megkárosítanak, a megtakarított forintok pedig minden kinek a javát szolgálják. Legyen tehát tevékenységünkben mindennapos feladat az ésszerű takarékoskodás. Erre megyénkben is meg van minden lehetőség. A Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága már az elmúlt esztendőben 204 fővel csökkentette az igazgatási apparátus létszámát, amely mintegy 2 millió forintos megtakarítást eredményezett. A hivatalok létszámának csökkentése lehetővé tette, hogy az 1957. évben különféle irodahelyiségekből 112 lakást alakítottak át. Ma már lehet a vállalati dolgozókra támaszkodni az eredmények fokozásánál és a takarékosság vonalán is. Hónapok óta fokozott erővel jelentkezik a közhangulatban a pazarlás, az ésszerűtlen, lelkiismeretlen munka elítélése. Emellett azonban még vannak olyanok is, akik lelkiismerete nem mozdult meg és elnézik — vagy sokszor saját maguk is ezt cselekszik — a tékozlást, a pazarlást. A takarékos gazdálkodás biztosításának legfontosabb előfeltétele a szigorú állami fegyelem biztosítása, a tervek végrehajtása, a beruházási, illetőleg forgalmi tervek teljesítése során a szigorú tervfegyelem betartása. Meg kell vizsgálni és ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyek az állami és gazdasági irányításban ma még meglévő párhuzamosságok megszüntetése és az igaz gatás és vállalatirányítás egyszerűsítése terén jelentkeznek. Az üzemi munka alapos megszervezésével, a selejt csökkentésével hatékonyabbá, eredményesebbé lehet tenni a termelést. Ha a megye területén működő sütőipari vállalatok a lisztfelhasználás és lábliszt csökkentésében 0.1 százalékos megtakarítást érnek el, akkor havonta 15 mázsa lisztet takarítunk meg, melyből 20 mázsa kenyeret lehet sütni. Ma még sok esetben találkozunk a beruházásoknál drágább, de emellett rosszabb megoldásokkal. A szekszárdi 20 tantermes iskolánál a bejárati ajtók körül a lábazatot úgy tervezték meg, hogy azért a kivitelező sem vállal felelősséget. A terv átdolgozása során sokkal megfelelőbb megoldást találtak és 150 000 forintot megtakarítottak. A beruházási és felújítási építési jellegű munkáknál az anyaghányad ésszerű csökkentésével a segédüzemek veszteségeinek megszüntetésével egy millió 600 forintos megtakarítást lehet elérni, amelyből egy db 18 lakásos összkomfortos bérházat lehetne felépíteni. Az elfekvő és használaton kívül lévő készletek csökkentésével igen komoly megtakarításokat lehet elérni. Az üzemek, vállalatok dolgozói kutassák fel ezeket és tegyenek lépéseket értékesítésükre. A sütőipari vállalatoknál 58 ezer forint értékű olyan használatonkívüli edények vannak, amelyeket kórházak, szociális otthonok, napközi otthonok nagyon jól tudnának használni. Üzemek, vállalatok, intézmények, gépállomási, termelőszövetkezeti vezetők! Teremtsünk rendet üzemeink területén. Ne engedjük, hogy szanaszét anyagok heverjenek. Ne engedjük. hogy értékes anyagok menjenek tönkre, amelyeket esetleg nehéz valutáért kell külföldről beszereznünk. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetői és egyénileg dolgozó parasztok! Ha az istállótrágyát gondosan kezeljük, akkor is 20 százalék szárazanyag és 20 százalék nitrogén veszteség áll elő. Gondatlan kezelés mellett 60 százalék szárazanyag, 60 százalék nitrogén, 20 százalék foszfor, 50 százalék kálium megy veszen- dőbet A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák kezén , lévő 91 452 számosállat évente 9 145 200 mázsa istállótrágyát termel. Hanyag kezelés mellett 29 630 mázsa nitrogén, 4390 mázsa foszfor, 32 008 mázsa kálium megy veszendőbe, végső soron 5 millió 100 forint értékű növényi tápanyag, amelyet a növények számára mégis biztosítani kell. De ezt már műtrágya formájában az üzletekben kell megvenni! A naponta termelt istállőtrágyát tartsuk állandóan tömötten és nyirkosán, akkor ez a hatalmas veszteség elkerülhető. Tolna megye Dolgozói! A takarékossági mozgalom szervezése és a takarékossági intézkedések végrehajtása legyen mindennapi feladatunk. Nem kell erre semmiféle külön bizottságot, apparátust létrehozni, mert a takarékoskodásnak az állandó és folyamatos munkába kell beleilleszkednie és a már működő szervekre kell támaszkodnia. Nem kampányfeladatra, nem rövidlélek- zetű nekifutásra, hanem alapos, meggondolt és következetes intézkedésekre van szükség mind az állami mind a társadalmi szervek és egyes személyek részéről egyaránt. Erősítsük és szilárdítsuk azzal is szocializmust építő hazánkat, hogy egyemberként csatlakozunk a kormány takarékossági felhívásához. Szekszárd, 1958. március 29. TOLNA MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Egymás után ünnepeket ülünk így tavasz táján ... Március 21., a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója, április 4, hazánk felszabadulása, május 1 a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe, május 9 a Győzelem Napja. Valamennyi ünnepnek közös vonatkozása az, hogy mindenütt megtaláljuk a Szovjetunió segítségét, áldozatvállalását, barátságát, harcait a békéért, az emberiség jövőjéért, az előrehaladásért, a népek barátságáért. Joggal nevezik a dolgozó milliók szerte a világon a népek barátjának a Szovjetuniót. S ha valakinek van rá oka, hogy a népek barátjának a maga barátjának tekintse, akkor nekünk minden okunk megvan erre. A történelmi példák tömkelegé bizonyítja, hogy a Szovjetunió mindenkor állást foglalt a magyar dolgozók millióinak érdekében, anyagi és erkölcsi segítséget nyújtott, amikor arra rászorultunk. Csak néhány példát említsünk meg itt a sok közül. A Magyar Tanácsköztársaság idején Lenin üdvözlete a magyar munkásokhoz, szinte teljes programot adott a fiatal proletárállamnak. A fehérterrör idején felhasználva a nemzetközi fórumokat lépett közbe a magyar dolgozók érdekébén. A magyar munkásmozgalom vezetőinek, a fasizmus üldözöttéinek menedéket, otthont adott. Több alkalommal figyelmeztette az akkori magyar kormány vezetőit, hogy külpolitikájuk katasztrófába vezet. De a felhívások mellett egy sor baráti gesztust is mutatott. Ezek közül csak azt említjük meg, amikor vissza adta első ízben a magyar történelmi múlt drága értékeit, az 1848-as zászlókat. Hiába volt minden, Horthy belevitte hazánkat a II. világháborúba, figyelmen kívül hagyva a nép, az ország legelemibb érdekeit is. Óriási anyagi és erkölcsi károkat okozott ezzel a magyar burzsoá kormány mind a magyar, mind a szovjet népnek. A szovjet hadsereg felszabadítóként lépte át hazánk határait, kiűzte a fasiszta csapatokat hazánk területéről. Mindent kíméltek, amit csak a harcok tüzében kímélni lehetett. A főváros ostrománál nem vetették be a legnehezebb tüzérséget —több vért, életet áldoztak azért, hogy hazánk fővárosa ne rom, kőhalom legyen. Hazánk földjén még tartottak a harcok, amikor már a szovjet hadsereg segített megkezdeni az újjáépítést. Egymás után érkeztek a szovjet élelmiszer-szállítmányok, hogy a fenyegető éhínségnek gátat vessenek. A hároméves terv megvalósításához ugyancsak nagy segítséget kaptunk. S amíg felépítettük a romokban heverő országot, azidő alatt megvalósítottuk a proletárdiktatúrát. Hazánkban először került uralomra a dolgozó nép. 1948. február 18-án megkötöttük a Szovjet-Magyar Baráti, Együttműködési, Kölcsönös Segélynyújtási Egyezményt. Ez az első alkalom, amikor egyenlőfélként köthettünk szerződést egy nagyhatalommal. 1948. április 4-én másodszor is visz- szakaptuk a történelmi óitékű zász- lainkat. 1948. június 2-án a Szovjetunió elengedi a hátralévő magyar jóvátételt — ezzel is bizonyítva, hogy segíteni akar népünk felemelkedésében. Nagy segítséget kaptunk hazánk iparosításához. Ipari dokumentációk legjavát, sok-sok gépet, tapasztalatot adtak, hogy hasznosítsuk a saját viszonyainknak megfelelően. Az igaz barátot azonban csak igazán a bajban lehet megismerni. Az 1956-os ellenforradalom időszakában volt bőséges alkalma mindenkinek meggyőződni az igaz barátságról. Fegyverrel jöttek ismét segíteni, hogy közös erővel leverjük az ellenforradalmat, megvédjük 12 év minden eredményét. Megindultak a szovjet szállítások, hogy az ellen- forradalom által szervezett sztrájk ne idézzen elő gazdasági katasztrófát, hogy ne csökkenjen a magyar dolgozók életszínvonala. Nemcsak ígért, de küldött is. Nem hagyta magára hazánk dolgozó népét. Április 4-re készül hazánk. S amikor ünnpeljük szabadságunkat, ünnepeljük egyúttal igaz barátainkat, a szovjet embereket is. 100 ezer forint nyereségrészesedést oszt ki a dolgozók között a Szekszárdi Vasipari Vállalat Elüzem lett a Nagy tormási és a Juhé-pusztai Állami Gazdaság Sulin József elvtárs, a Tolna megyei Állami Gazdaságok igazgatósága vezetője, arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Tolna megyei állami gazdaságokban április 2-án, 3-án és 4-én összesen 2 353 000 forint nyereségrészesedést osztanak ki. A nyereségrészesedés összege a legnagyobb a Nagy tormási Állami Gazdaságban, ahol átlagosan egy dolgozó 26 napi fizetést kap nyereségrészesedés címén, összesen pedig a Nagy- tormási Állami Gazdaságban 427 000 forint nyereségrészesedést osztanak ki. A Gerjeni Állami Gazdaságban átlagban 16 napi, a Juhé-pusztai Állami Gazdaságban 14 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak a dolgozók. Arról is tájékoztatta Sulin elvtárs lapunk munkatársát, hogy a Nagytormási és a Juhé-pusztai Állami Gazdaság 1957-ben teljesítette az élüzem cím elnyerésének feltételeit, s mindkét állami gazdaság meg is kapja az élüzem címet. A Juhé-pusztai Állami Gazdaság nyolcadszor élüzem. A nyolcadik élüzem avatása alkalmából április 4-én, hazánk fel- szabadulásának 13. évfordulóján nagyszabású ünnepség lesz az állami gazdaságban. Az élüzem címmel együtt kapott 21 000 forintot ezen a napon osztják ki a gazdaság legjobb dolgozói között. A Nagytormási Állami Gazdaságban április 3-án tartják meg az élüzem avatást. Itt ekkor osztják a nyereségrészesedést és egyben itt is a gazdaság legjobb dolgozói között osztják el az élüzem címmeil együtt kapott 17 000 forintot. A Szekszárdi Vasipari Vállalat dől gozói szombaton délután a Városi Művelődési Házban termelési értekezletre jöttek össze, ahol Lakos István, a vállalat igazgatója tartotta a beszámolót. Érintette azokat a kérdéseket, amelyek a vállalatvezetés során felmerültek. így a munkafegyelem és a takarékosság kérdését is. Beszélt a vállalat életében rontó és javító tényezőkről, majd részlegenként megemlítette a jó és a gyengén dolgozó munkásokat. Külön említette azt a nagy segítséget, amelyben a megyei és a városi pártbizottság, va-1 Jamint a tanács ipari ‘osztályának vezetői részesítették a vállalatot. Részletesen ismertette azokat a feladatokat, amelyeket a vállalat dolgozóinak végre kell hajtani a jövőben. Ezek között elsőként szerepelt a takarékosság és az önköltség csökkentés. A vállalat igazgatójának beszámolóját több hozzászólás követte. A vállalat vezetősége a beszámoló és a hozzászólások után a vállalat dolgozói között nyolc „Kiváló dolgozó'* oklevelet és 40 „Dicsérő oklevelet” osztottak ki. Ezután került sor a nyereség kifizetésére. A vállalat dolgozói között 100 000 forint került szétosztásra, melynek egy részét takarékbetétkönyvben kapták. Este a vállalat KISZ fiataljaiból alakított színjátszó csoport rövid műsorral szórakoztatta a vállalat dolgozóit. melyet reggelig tartó tánc Követett.
