Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-28 / 74. szám
I9ô8 március 2* TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A nagy Kína Kovács György, a MÉSZÖV elnökének élményeiből in. A küldöttség több falut meglátogatott. Minden lépten-nyomon az élet megváltozásának jeleivel találkoztak. A kínai falu régi jellegzetessége az, hogy az emberek, a népes családok egy helyiségben laktak az állataikkal. Ilyen állapottal már nem találkoztak. A házakban, amelyeket újonnan építenek, mindenütt van már három helyiség: egy szoba, egy konyha és egy kamraféle. Külön vált a nép győzelme óta Kínában az emberek és az állatok lakása, az emberek kulturális körülmények közé kerültek. Feltűnt a küldöttség tagjainak, hogy amerre csak jártak, mindenütt nagyon sok műemléket láttak, de romosat, sérültet sehol. Ezen igen elcsodálkoztak, hiszen Kínában hosszú ideig dúltak a harcok. Megtudták, hogy Kínában megkülönböztetett becsületük van a műemlékeknek. Nálunk is védik a műértékeket, de Kínában sokkal nagyobb mértékben. Jellemző, hogy még a háború idején is megkerülték a műemlékeket, azokat nem rombolták porig. így a háború során is épen maradtak a világhíres építészeti remekek és a különféle értékek. A népi hatalom idején nagyon sok emlékművet építettek. Külön palotát emeltek Kantonban Szun Jat-szen, a nagy kínai forradalmár emlékére. Ez a palota nagy színházteremmel rendelkezik és így kulturális központnak is nevezhető. A palotát a nagy forradalmárról nevezték el. Mindenfelé emlékműveket találtak a küldöttek. Az emlékművek köré rendszerint nagy parkokat is létesítettek játszóterekkel. Az emlékművek jelentfős része a kínai—szovjet barátságot jelképezik. Ez azonban nem csak így külsőségekben mutatkozik meg. Nagyon sok emberrel beszéltek a küldöttek, de valamilyen formában mindegyik kifejezésre juttatta a Szovjetunió iránt érzett szeretetét. Amikor például megkérdezték, hogy mi a titka e jelentős előrehaladásnak, szinte mindegyik ember beszélt arról is, hogy a Szovjetuniótól felbecsülhetetlen értékű segítséget kaptak. A KÍNAI „BEFELÉFORDULÁS” A kínaiak elzárkózottságának nagy hagyományai vannak. Emlékezzünk a Kínai Nagy Falra, vagy a porcelán- gyártás titkait például hosszú időn keresztül nem ismerhette meg más ország, mert a kínaiak eltitkolták, hét lakat alatt őrizték mesterségüket. Ez a tulajdonságuk még meg van, de természetesen nem olyan formában, mint amilyenben régente jelentkezett. A nemzetközi szokások, jogok szerint Kína is aktívan bekapcsolódik a nagyvilág életébe, kapcsolatai különösen a népi demokráciákkal jók, de valamilyen titoknak a megismerése Kínában csak „hivatalos” formában lehetséges. A nagy kínai nép például még ma is képes titokban tartani olyan nagy dolgot, mint az amerikai mogyoró termesztésének módszerét. Ez a növény bőséges termést ad — világviszonylatban is nagy az itteni termése. A küldöttség tagjai megkérdezték: hogyan termesztik. A Szun Jat-szen palota, amelynek Legnagyobb meglepetésükre kitérő választ kaptak. Ebben van egy nagyértékű jótulajdonság: egy egész nép képes titokban tartani egy olyan dolgot, amelyről nem kívánatos, hogy hírek menjenek szét a világba. Próbálnánk meg mi egy ilyen dolgot titokban tartani ... $ Természetesen olyan oldalai is vannak ennek az úgynevezett „befelé- fordulásnak”, amely nem erény és ez ellen hadakozik is a párt. Minden faluban azt tapasztalta például a küldöttség, hogy a kínaiak egymástól is szeretnek elzárkózni. A házaknak például a hátulját építik az utca felé. Még ablaka sem nyílik az utcára, és még a szomszédoktól is lehetőleg teljesen elzárják magukat. Nálunk egyszerű drótkerítés is megteszi, Kínában falat építenek a mesgyére, hogy a szomszéd még véletlenül se nézhessen át. Általános jellegzetesség, hogy ahova csak „lehet”, falat építenek a kínaiak. A sok egyéb mellett ennek is „művészei” a kínaiak és ebben néha nem a célszerűség az irányadó, hanem az elzárkózás. Például Pekingben, a város egyes részeit is falgyűrű veszi körül. A kínai emberek eléggé babonásak amellett, hogy különféle kérdésekben 5000 férőhelyes színházterme van igen modern és bölcs módon gondolkodnak. Nem szeretik például Kína- szerte a 13-as számot. Ettől valósággal irtóznak. Sanghájban húszemeletes épületben vitte a lift felfelé a küldöttség tagjait. Legnagyobb meglepetésükre a XII. emelet után nem következett a XIII., hanem a XIV. Egyszerűen nem „csinálnak” XIII. emeletet. Az utcákon is hiába kerestek 13-as számú házat — nem találtak. Tehát ahol csak lehet, elhagyják a 13-as számjegyet. Több nagy, milliós világvárosa van Kínának, ezekben minden megtalál ható, ami a modern világvárosok jellegzetessége. A kínaiak azonban főként nem e városokat kedvelik, hanem Pekinget, az ősi kínai várost, a régiségeket, a modern szem számára a korszerűtlenséget. Erre büszkék, ezzel dicsekszenek. Pedig^ itt nincsenek meg a modern nagyvarosok vonásai. A házak például fel’ű- nően alacsonyak. Ez azzal magyarázható, hoc- a császárok idején a császári palotát sem építették magasra és nálánál magasabb házat senki sem építhetett. (Folytatjuk) Boda Ferenc Hogyan védekezzünk a belvíz ellen? A váratlanul beköszöntő márciusi havazás után a gyors olvadás, megyénk több területén, különösen a Kapos völgyében, a dombóvári, gyönki, tamási járás területén és a Sárközben belvízveszéllyel fenyeget. Ezért fontos, hogy a gazdák figyelemmel kísérjék ezeket a területeket, mert a belvizet maguk a gazdák is levezethetik a földekről a kiépített csatornahálózatba. A belvíz levezetésének legegyszerűbb és célszerűbb módja, az ekével húzott baMondhatjuk, hogy ez a szeszélyes március igen befolyásolta őszi kalászosaink jelenlegi fejlődését, mivel talaj menti fagyok voltak, amikor már nem volt hótakaró a vetéseken. Ezért nagyon főntos a vetéseket a tavaszi megindulásuk előtt hengerezni, ha a talajcserepek felaprázda kimélyítése, az úgynevezett „bajuszárok” építése. Ha minden gazda fontosnak tartja, hogy területén ilymódon az esetleges belvizeket, bár erre pillanatnyilag nincs aggodalom, levezeti, akkor rövid idő alatt könnyen megmenthetik földjeiket. Fontos továbbá, hogy a földek végében húzódó vízlevezető árkok tisztítását elvégezzék a gazdák. Ugyanis a víz sodra eltorlaszolhatja az árkot és ezt az összegyűlt szemetet kell vasvillával kivenni a partra, hogy a víz szabadon folyhasson. rítására, vagy a felfagyott talaj ösz- szenyomására van szükség. Természetesen vigyázni kell arra, hogy a nedves, vagy túl nyirkos talajt sohasem hengerezzék, mert a kedvező talajszerkezetet ezzel hosszú időre el lehet rontani. Hogyan etessük a naposcsirkét ? Nem rossz, ha tudják a gazdaasz- szonyok, és eltérnek attól a szokástól, hogy reggel a kiscsirkék elé szórják a kukoricadarát és amíg abból tart, nem adnak mást nékik, hogy az eredményes és elhúllásmentes csibenevelésnek mi a legfontosabb követelménye. Ahhoz, hogy ezek az apró állatok egyenletesen fejlődjenek, tollasod janak, elengedhetetlenül szükséges, hogy a kukoricadarán kívül más, árpa, zab, esetleg napraforgó keveréket is kapjanak. Majdnem minden háznál van tojás, túró, sárgarépa, hagyma és ha mindezeket a háziasszonyok meghatározott időközönként etetik állatkáikkal, akkor a biztos fejlődés nem marad el. Ezzel kapcsolatban talán mégany- nyit, hogy az első napokban 2 óránként adjanak a kiscsirkéknek enni. Később az etetéseket 3, majd 4 óránként kell ismételni. A kiscsirkék szívesen fogyasszák a több darakeverékből álló lágy eleséget, de szívesen csipegetik a friss zöldet, ilyenkor csíráztatott gabona alakjában is. Vetéseink tavaszi épolása KULTURÁLIS HÍREK Január 27-én Prágában aláírták a megállapodást Carel Capek „Harc a szalamandrákkal’“ című regénye filmváltozatának közös amerikai— csehszlovák forgatására. A színes és szélesvásznú film forgatókönyvét két cseh író, Elmar Kies és Jan Kadar, valamint az amerikai Jack Balch készíti, a két főszerepet a cseh Jan Verich és Jana Brejchova játssza. * Két szovjet tudóst, Kolmogorovot, a moszkvai tudományegyetem doyenjét, továbbá Alekszandrovot, ugyanezen egyetem professzorát, a hivata- 'os lapban megjelent rendelet szerint kinevezték a párizsi tudományegyetem társtanárává. Első ízben fordul elő, hogy külföldi tudósokat ilyen megtiszteltetés ér. Kolmogorov matematikus, Alekszandrov pedig topo- iógus. A két szovjet tudós az idei egyetemi tanév végéig tart előadásokat Párizsban. * . A grúziai könyvkiadó vállalatok 250 művet adnak ki a Moszkvában megrendezésre kerülő grúz irodalmi és művészeti ünnepi dekádra. A legújabb grúz irodalmi alkotásokból kiállítást is rendeznek a moszkvai „V. í. Lenin’“ állami könyvtárban. * Az „Inosztrannaja Lityeratura'“, a Szovjet írók Szövetségének külföldi irodalmi folyóirata'' februári számában közli Szász János „Győzelem’“ című versét, amely a Szovjet Hadsereg berlini diadalának áliít emléket. * Angliában kiadták Filippo, Sacci olasz újságíró „Varázspálca“’ című cönyvét, amely Arturo Toscanini, a világhírű karmester életét ismerteti. * Egyiptom fővárosában, Kairóban a közelmúltban kínai filmfesztivált rendeztek. Ugyanabban az időpontban a Kínai Népköztársaságban is megrendezték az egyiptomi film ünnepi hetét. * Az össznémet PEN-központ — amelynek sok híres kelet és nyugatnémet író tagja — új almanachot adott ki „Hogy megváltozzék az idő“’ címmel. A kötet címe Johannes Bec- íer „visszatérés“’ című költeményének utolsó sora. * A Svéd Nemzeti Színházban bemutatták Csehov „Ivanov" című színművét. A svéd lapok jelentései szerint a közönség nagy tetszéssel fogadta a darabot s ez reményt ad ar- •a, hogy az „Ivanov’* hosszú ideig a színház műsorán marad. * A bratislavai „Szlovák írók” nevű kiadó a „Nemzeti költészet” sorozatban „Az emberiség csillaga“’ címmel kiadta a XX. századi orosz és szovjet költészet antológiáját. Az antológia 30 orosz és szovjet költő műveit foglalja magában. * „Az új Japán irodalma" című haladó japán folyóirat közölte Majakovszkij „Vlagyimir Iljics Lenin’* című elbeszélő költeményét. Tojodzu Ogaszavara, a költemény fordítója részletesen kommentárt és útmutatót írt Majakovszkij híres művéhez. Az UNESCO titkárság új párizsi épületében, amelynek építése befejezéshez közeledik, körülbelül ezer tudományos dolgozó és műszaki szakértő dolgozik majd. Az épület földszintjén többek között öt rádió- televízió-adó foglal helyet, valamint egy nyomda az UNESCO kiadványok nyomására. * A Sigace melletti Sakya kolostorban több mint százezer kötet van, amely VIII—XVI. századból származó régi tibeti vallásos kéziratot tartalmaz. A kéziratok részben per- gamentre íródtak. Több kötet szélessége és vastagsága egy méter, hosszúsága pedig eléri a két métert. 2 ! Az Egyesült Államokban Barr professzor, a Ruttgers-egyetem irodalom tanára „Tiszta akadémiz- mus’* címmel nagy jfeltűnést kettő regényt írt az amerikai egyetemek életéről. Regénye egy középnyugati városban játszódik le, hősei tanárok és diákok, akikről hízelgőnek alig nevezhető képet rajzol. A diákokat ostoba és elkapatott fiatalembereknek, a tanárokat részint különcöknek, részint fáradt, unott mesterembereknek ábrázolja és mindezt az amerikai Time véleménye szerint — az Egyesült Államok egyetemi életének alapos, belső ismerőjeként cse- lekszi. * A kölni állami zenefőiskola 1958. évi nyári szemeszterén bevezetik tantárgyként a „fimzenét”. * A svájci filmklubok szövetsége nemrégiben megkezdte a „Te és annyi más bajtársad" című DEFA- dckumentumfilm előadásait. * Dániában közel három évig egyetlen amerikai filmet sem játszottak, mert az amerikai filmproducerek nem voltak hajlandók a dán mozitulajdonosok követelésének engedni és a filmbérleti díjakat csökkenteni. Most mégis meggondolták magukat az amerikaiak és eleget tét tek a dán mozitulajdonosok követelésének. * Az Egyesült Államok filmszínházait röviddel a második világháború után látogatták a legtöbben — hetenként átlag 90 millió mozijegy kelt el. 1956-ban a mozik látogatottsága már lényegesen kisebb volt, a heti átlag már csak 37.6 millió volt, 1957-ben pedig 32.1 millióra csökkent. Az amerikai filmipar most márciusban 2.5 millió dollárt költ egy propagandahadjáratra, amellyel fel akarják éleszteni a közönség érdeklődését a film iránt. * Az utóbbi három esztendőben az NDK filmiparának új ágát építették ki: egy trükkfilm-studiót létesítettek Drezdában, amely évente körülbelül 20 filmet készít gyerekek számára, * Az albán fővárosban bemutatták az első olyan játékfilmet, amely kizárólag albán művészek alkotása. A film címe: „Gyermekek*’, * A hamburgi Európa-filmkölcsönző be akarja mutatni Nyugat-Német- országban „A negyvenegyedik*’ című díjnyertes szovjet filmet. Televíziós csereadás Nagy-Britannia és a Szovjetunió között Január 28-án jelentős televíziós csereadás folyt le Nagy-Britannia és a Szovjetunió között. A brit és a szovjet televíziós adók egy-egy 60 perces filmet mutattak be. A Szovjetunió ma című filmet angol operatőrök a Szovjetunióban, a Találkozás Nagy-Britanniában című filmet pedig szovjet operatőrök Angliában készítették. Utóbbiak több mint 15 000 kilométert utaztak a szovjet országban, ahol filmre vették Moszkva, Harkov, Szocsi, Üzbekisztán, Szibéria életét, s munkájukat — saját szavaik szerint — a „tökéletes együttműködés, a tisztelet, a vendégszeretet” légkörében végezték. A szovjet filmszakemberek felvevő gépeikkel felkeresték a Piccadilly jazzklubjait, ellátogattak a British Múzeum könyvtárába, a londoni East End egyik kocsmájába, az edin- bourghi fesztiválra. Burns hazájába (Skóciába), a déli területi bányákba, tovább Stradfordba és Cambridgebe.
