Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-28 / 74. szám

I9ô8 március 2* TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A nagy Kína Kovács György, a MÉSZÖV elnökének élményeiből in. A küldöttség több falut meglátoga­tott. Minden lépten-nyomon az élet megváltozásának jeleivel találkoztak. A kínai falu régi jellegzetessége az, hogy az emberek, a népes családok egy helyiségben laktak az állataikkal. Ilyen állapottal már nem találkoz­tak. A házakban, amelyeket újonnan építenek, mindenütt van már három helyiség: egy szoba, egy konyha és egy kamraféle. Külön vált a nép győ­zelme óta Kínában az emberek és az állatok lakása, az emberek kulturális körülmények közé kerültek. Feltűnt a küldöttség tagjainak, hogy amerre csak jártak, mindenütt nagyon sok műemléket láttak, de ro­mosat, sérültet sehol. Ezen igen el­csodálkoztak, hiszen Kínában hosszú ideig dúltak a harcok. Megtudták, hogy Kínában megkülönböztetett be­csületük van a műemlékeknek. Ná­lunk is védik a műértékeket, de Kí­nában sokkal nagyobb mértékben. Jellemző, hogy még a háború idején is megkerülték a műemlékeket, azo­kat nem rombolták porig. így a há­ború során is épen maradtak a világ­híres építészeti remekek és a külön­féle értékek. A népi hatalom idején nagyon sok emlékművet építettek. Külön palotát emeltek Kantonban Szun Jat-szen, a nagy kínai forradalmár emlékére. Ez a palota nagy színházteremmel ren­delkezik és így kulturális központnak is nevezhető. A palotát a nagy forra­dalmárról nevezték el. Mindenfelé emlékműveket találtak a küldöttek. Az emlékművek köré rendszerint nagy parkokat is létesítettek játszó­terekkel. Az emlékművek jelentfős része a kínai—szovjet barátságot jel­képezik. Ez azonban nem csak így külsőségekben mutatkozik meg. Na­gyon sok emberrel beszéltek a kül­döttek, de valamilyen formában mindegyik kifejezésre juttatta a Szov­jetunió iránt érzett szeretetét. Ami­kor például megkérdezték, hogy mi a titka e jelentős előrehaladásnak, szinte mindegyik ember beszélt arról is, hogy a Szovjetuniótól felbecsül­hetetlen értékű segítséget kaptak. A KÍNAI „BEFELÉFORDULÁS” A kínaiak elzárkózottságának nagy hagyományai vannak. Emlékezzünk a Kínai Nagy Falra, vagy a porcelán- gyártás titkait például hosszú időn keresztül nem ismerhette meg más ország, mert a kínaiak eltitkolták, hét lakat alatt őrizték mesterségüket. Ez a tulajdonságuk még meg van, de természetesen nem olyan formában, mint amilyenben régente jelentke­zett. A nemzetközi szokások, jogok szerint Kína is aktívan bekapcsoló­dik a nagyvilág életébe, kapcsolatai különösen a népi demokráciákkal jók, de valamilyen titoknak a meg­ismerése Kínában csak „hivatalos” formában lehetséges. A nagy kínai nép például még ma is képes titok­ban tartani olyan nagy dolgot, mint az amerikai mogyoró termesztésének módszerét. Ez a növény bőséges ter­mést ad — világviszonylatban is nagy az itteni termése. A küldöttség tagjai megkérdezték: hogyan termesztik. A Szun Jat-szen palota, amelynek Legnagyobb meglepetésükre kitérő választ kaptak. Ebben van egy nagyértékű jótulaj­donság: egy egész nép képes titok­ban tartani egy olyan dolgot, amely­ről nem kívánatos, hogy hírek men­jenek szét a világba. Próbálnánk meg mi egy ilyen dolgot titokban tar­tani ... $ Természetesen olyan oldalai is van­nak ennek az úgynevezett „befelé- fordulásnak”, amely nem erény és ez ellen hadakozik is a párt. Minden faluban azt tapasztalta például a kül­döttség, hogy a kínaiak egymástól is szeretnek elzárkózni. A házaknak pél­dául a hátulját építik az utca felé. Még ablaka sem nyílik az utcára, és még a szomszédoktól is lehetőleg tel­jesen elzárják magukat. Nálunk egy­szerű drótkerítés is megteszi, Kíná­ban falat építenek a mesgyére, hogy a szomszéd még véletlenül se nézhes­sen át. Általános jellegzetesség, hogy ahova csak „lehet”, falat építe­nek a kínaiak. A sok egyéb mellett ennek is „művészei” a kínaiak és ebben néha nem a célszerűség az irányadó, hanem az elzárkózás. Pél­dául Pekingben, a város egyes ré­szeit is falgyűrű veszi körül. A kínai emberek eléggé babonásak amellett, hogy különféle kérdésekben 5000 férőhelyes színházterme van igen modern és bölcs módon gondol­kodnak. Nem szeretik például Kína- szerte a 13-as számot. Ettől valóság­gal irtóznak. Sanghájban húszemele­tes épületben vitte a lift felfelé a kül­döttség tagjait. Legnagyobb meglepe­tésükre a XII. emelet után nem kö­vetkezett a XIII., hanem a XIV. Egy­szerűen nem „csinálnak” XIII. eme­letet. Az utcákon is hiába kerestek 13-as számú házat — nem találtak. Tehát ahol csak lehet, elhagyják a 13-as számjegyet. Több nagy, milliós világvárosa van Kínának, ezekben minden megtalál ható, ami a modern világvárosok jel­legzetessége. A kínaiak azonban fő­ként nem e városokat kedvelik, ha­nem Pekinget, az ősi kínai várost, a régiségeket, a modern szem számá­ra a korszerűtlenséget. Erre büsz­kék, ezzel dicsekszenek. Pedig^ itt nincsenek meg a modern nagyvaro­sok vonásai. A házak például fel’ű- nően alacsonyak. Ez azzal magyaráz­ható, hoc- a császárok idején a csá­szári palotát sem építették magasra és nálánál magasabb házat senki sem építhetett. (Folytatjuk) Boda Ferenc Hogyan védekezzünk a belvíz ellen? A váratlanul beköszöntő márciusi havazás után a gyors olvadás, me­gyénk több területén, különösen a Kapos völgyében, a dombóvári, gyönki, tamási járás területén és a Sárközben belvízveszéllyel fenyeget. Ezért fontos, hogy a gazdák figye­lemmel kísérjék ezeket a területe­ket, mert a belvizet maguk a gaz­dák is levezethetik a földekről a ki­épített csatornahálózatba. A belvíz levezetésének legegyszerűbb és cél­szerűbb módja, az ekével húzott ba­Mondhatjuk, hogy ez a szeszélyes március igen befolyásolta őszi kalá­szosaink jelenlegi fejlődését, mivel talaj menti fagyok voltak, amikor már nem volt hótakaró a vetése­ken. Ezért nagyon főntos a vetése­ket a tavaszi megindulásuk előtt hengerezni, ha a talajcserepek felap­rázda kimélyítése, az úgynevezett „bajuszárok” építése. Ha minden gazda fontosnak tartja, hogy terü­letén ilymódon az esetleges belvize­ket, bár erre pillanatnyilag nincs aggodalom, levezeti, akkor rövid idő alatt könnyen megmenthetik föld­jeiket. Fontos továbbá, hogy a föl­dek végében húzódó vízlevezető ár­kok tisztítását elvégezzék a gazdák. Ugyanis a víz sodra eltorlaszolhatja az árkot és ezt az összegyűlt szeme­tet kell vasvillával kivenni a part­ra, hogy a víz szabadon folyhasson. rítására, vagy a felfagyott talaj ösz- szenyomására van szükség. Termé­szetesen vigyázni kell arra, hogy a nedves, vagy túl nyirkos talajt so­hasem hengerezzék, mert a kedvező talajszerkezetet ezzel hosszú időre el lehet rontani. Hogyan etessük a naposcsirkét ? Nem rossz, ha tudják a gazdaasz- szonyok, és eltérnek attól a szokás­tól, hogy reggel a kiscsirkék elé szór­ják a kukoricadarát és amíg abból tart, nem adnak mást nékik, hogy az eredményes és elhúllásmentes csibenevelésnek mi a legfontosabb követelménye. Ahhoz, hogy ezek az apró állatok egyenletesen fejlődje­nek, tollasod janak, elengedhetetle­nül szükséges, hogy a kukoricadarán kívül más, árpa, zab, esetleg napra­forgó keveréket is kapjanak. Majd­nem minden háznál van tojás, túró, sárgarépa, hagyma és ha mindezeket a háziasszonyok meghatározott idő­közönként etetik állatkáikkal, akkor a biztos fejlődés nem marad el. Ezzel kapcsolatban talán mégany- nyit, hogy az első napokban 2 óránként adjanak a kiscsirkéknek enni. Később az etetéseket 3, majd 4 óránként kell ismételni. A kiscsir­kék szívesen fogyasszák a több da­rakeverékből álló lágy eleséget, de szívesen csipegetik a friss zöldet, ilyenkor csíráztatott gabona alakjá­ban is. Vetéseink tavaszi épolása KULTURÁLIS HÍREK Január 27-én Prágában aláírták a megállapodást Carel Capek „Harc a szalamandrákkal’“ című regénye filmváltozatának közös amerikai— csehszlovák forgatására. A színes és szélesvásznú film forgatókönyvét két cseh író, Elmar Kies és Jan Kadar, valamint az amerikai Jack Balch ké­szíti, a két főszerepet a cseh Jan Verich és Jana Brejchova játssza. * Két szovjet tudóst, Kolmogorovot, a moszkvai tudományegyetem doyen­jét, továbbá Alekszandrovot, ugyan­ezen egyetem professzorát, a hivata- 'os lapban megjelent rendelet szerint kinevezték a párizsi tudományegye­tem társtanárává. Első ízben fordul elő, hogy külföldi tudósokat ilyen megtiszteltetés ér. Kolmogorov mate­matikus, Alekszandrov pedig topo- iógus. A két szovjet tudós az idei egyetemi tanév végéig tart előadáso­kat Párizsban. * . A grúziai könyvkiadó vállalatok 250 művet adnak ki a Moszkvában megrendezésre kerülő grúz irodalmi és művészeti ünnepi dekádra. A leg­újabb grúz irodalmi alkotásokból ki­állítást is rendeznek a moszkvai „V. í. Lenin’“ állami könyvtárban. * Az „Inosztrannaja Lityeratura'“, a Szovjet írók Szövetségének külföldi irodalmi folyóirata'' februári számá­ban közli Szász János „Győzelem’“ című versét, amely a Szovjet Hadse­reg berlini diadalának áliít emléket. * Angliában kiadták Filippo, Sacci olasz újságíró „Varázspálca“’ című cönyvét, amely Arturo Toscanini, a világhírű karmester életét ismerteti. * Egyiptom fővárosában, Kairóban a közelmúltban kínai filmfesztivált rendeztek. Ugyanabban az időpont­ban a Kínai Népköztársaságban is megrendezték az egyiptomi film ün­nepi hetét. * Az össznémet PEN-központ — amelynek sok híres kelet és nyugat­német író tagja — új almanachot adott ki „Hogy megváltozzék az idő“’ címmel. A kötet címe Johannes Bec- íer „visszatérés“’ című költeményé­nek utolsó sora. * A Svéd Nemzeti Színházban be­mutatták Csehov „Ivanov" című színművét. A svéd lapok jelentései szerint a közönség nagy tetszéssel fo­gadta a darabot s ez reményt ad ar- •a, hogy az „Ivanov’* hosszú ideig a színház műsorán marad. * A bratislavai „Szlovák írók” nevű kiadó a „Nemzeti költészet” soro­zatban „Az emberiség csillaga“’ cím­mel kiadta a XX. századi orosz és szovjet költészet antológiáját. Az antológia 30 orosz és szovjet költő műveit foglalja magában. * „Az új Japán irodalma" című ha­ladó japán folyóirat közölte Maja­kovszkij „Vlagyimir Iljics Lenin’* című elbeszélő költeményét. Tojodzu Ogaszavara, a költemény fordítója részletesen kommentárt és útmuta­tót írt Majakovszkij híres művéhez. Az UNESCO titkárság új párizsi épületében, amelynek építése befeje­zéshez közeledik, körülbelül ezer tu­dományos dolgozó és műszaki szak­értő dolgozik majd. Az épület föld­szintjén többek között öt rádió- televízió-adó foglal helyet, valamint egy nyomda az UNESCO kiadványok nyomására. * A Sigace melletti Sakya kolostor­ban több mint százezer kötet van, amely VIII—XVI. századból szár­mazó régi tibeti vallásos kéziratot tartalmaz. A kéziratok részben per- gamentre íródtak. Több kötet széles­sége és vastagsága egy méter, hosszú­sága pedig eléri a két métert. 2 ! Az Egyesült Államokban Barr professzor, a Ruttgers-egyetem irodalom tanára „Tiszta akadémiz- mus’* címmel nagy jfeltűnést kettő regényt írt az amerikai egyetemek életéről. Regénye egy középnyugati városban játszódik le, hősei tanárok és diákok, akikről hízelgőnek alig nevezhető képet rajzol. A diákokat ostoba és elkapatott fiatalemberek­nek, a tanárokat részint különcök­nek, részint fáradt, unott mesterem­bereknek ábrázolja és mindezt az amerikai Time véleménye szerint — az Egyesült Államok egyetemi éle­tének alapos, belső ismerőjeként cse- lekszi. * A kölni állami zenefőiskola 1958. évi nyári szemeszterén bevezetik tantárgyként a „fimzenét”. * A svájci filmklubok szövetsége nemrégiben megkezdte a „Te és annyi más bajtársad" című DEFA- dckumentumfilm előadásait. * Dániában közel három évig egyet­len amerikai filmet sem játszot­tak, mert az amerikai filmproduce­rek nem voltak hajlandók a dán mozitulajdonosok követelésének en­gedni és a filmbérleti díjakat csök­kenteni. Most mégis meggondolták magukat az amerikaiak és eleget tét tek a dán mozitulajdonosok követelé­sének. * Az Egyesült Államok filmszínhá­zait röviddel a második világháború után látogatták a legtöbben — heten­ként átlag 90 millió mozijegy kelt el. 1956-ban a mozik látogatottsága már lényegesen kisebb volt, a heti átlag már csak 37.6 millió volt, 1957-ben pedig 32.1 millióra csökkent. Az ame­rikai filmipar most márciusban 2.5 millió dollárt költ egy propaganda­hadjáratra, amellyel fel akarják éleszteni a közönség érdeklődését a film iránt. * Az utóbbi három esztendőben az NDK filmiparának új ágát építették ki: egy trükkfilm-studiót létesítettek Drezdában, amely évente körülbelül 20 filmet készít gyerekek számára, * Az albán fővárosban bemutatták az első olyan játékfilmet, amely ki­zárólag albán művészek alkotása. A film címe: „Gyermekek*’, * A hamburgi Európa-filmkölcsönző be akarja mutatni Nyugat-Német- országban „A negyvenegyedik*’ című díjnyertes szovjet filmet. Televíziós csereadás Nagy-Britannia és a Szovjetunió között Január 28-án jelentős televíziós csereadás folyt le Nagy-Britannia és a Szovjetunió között. A brit és a szovjet televíziós adók egy-egy 60 perces filmet mutattak be. A Szov­jetunió ma című filmet angol opera­tőrök a Szovjetunióban, a Találko­zás Nagy-Britanniában című filmet pedig szovjet operatőrök Angliában készítették. Utóbbiak több mint 15 000 kilométert utaztak a szovjet országban, ahol filmre vették Moszk­va, Harkov, Szocsi, Üzbekisztán, Szi­béria életét, s munkájukat — saját szavaik szerint — a „tökéletes együttműködés, a tisztelet, a ven­dégszeretet” légkörében végezték. A szovjet filmszakemberek felvevő gé­peikkel felkeresték a Piccadilly jazzklubjait, ellátogattak a British Múzeum könyvtárába, a londoni East End egyik kocsmájába, az edin- bourghi fesztiválra. Burns hazájába (Skóciába), a déli területi bányákba, tovább Stradfordba és Cambridgebe.

Next

/
Thumbnails
Contents