Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-28 / 74. szám
4 IGLN A MfiGVBl NÉPÚJSÁG 1958 március 36. Hogyan gondozzuk a csecsemőt ? Néhány szó a tisztaságról Asszonyoknak—lányoknak Ne felejtsük el... Ne íelejtsük el, hogy közeledik a húsvét és ilyenkor titokban mindenki várja azt a bizonyos „nyuszikát”, aki kedves ajándékokat szokott hozni — keilendes meglepetésként. Nos, erről az idén sem szabad megfeledkezni. Mindenekelőtt meg kell beszélnie az édesanyának és édesapának, hogy milyen ajándékot vesznek a kisgyermekeknek. Azt természetesen ne mondjuk meg a gyermekeknek, hogy mit kapnak húsvét- ra, hanem egy kicsit izgassuk fel a fantáziájukat: még a kisebb, de már értelmesedő gyermekeknek is hívják fel a figyelmét, hogy jön majd a „nyuszika” és ajándékot hoz. A gyermek különösképpen szereti az ajándékot és a többnapos izgatott ÜZENE NE ESSEN KÉTSÉGEI#.. R. A. Dunaszentgyörgy. Kedves fiatalember, először is csodálkozunk azon, hogy udvarolt a leánynak, szerették egymást és amikor leányké- résre került a sor, a leány apja .,nem’‘-et mondott, sőt, még meg is fenyegette magát. Leánykérésre ugyanis akkor szokott sor kerülni, amikor a leány előzőleg megbeszéli a szüleivel a fiú szándékát. így a fiú már eleve megtudja az „esélyeit.” Erre magának is kellett volna gondolnia. Nem tudjuk azonban, hogy az apósjelölt miért zárkózik el ilyen mereven a házasságuktól és miért fe- nyegetődzik. Ne haragudjon, de kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy erre megvan a kellő oka. Ahhoz pedig, mint szülőnek, joga van, hegy kiutasítsa a kérőt a lakásából. Maga viszont nagyon rosszul teszi, ha ez miatt elkeseredik. Ugyanis, ha ásztességes ember, nyilván talál még leányt, akit feleségül vehet és nem tenné helyesen, ha az elutasítás miatt most búnak adná a fejét — függetlenül attól, hogy az apósjelölt magatartása helyes volt-e. vagy nem. PRÓBÁLJON FELEJTENI „Kékszemű vagyok" jeligére. Azt nem lehet egy házasság akadályának tartani, hogy a leány idősebb a fiúnál — akár három évvel is, mint a maguk esetében. így el tudjuk képzelni, hogy komoly szerelem alakult ki kettőjük között. Ehhez azonban mindkettőjük azonos gondolkodása kell. Mint írja, a fiú már kezd elhi- degülni, nem is keresi a találkozást, mert szülei erősen ellenzik, hogy magának udvaroljon. Az helytelen, ha a szülők „beleavatkoznak" fiuk dolgába, de véleményünk szerint itt nem is csak erről, sőt, elsősorban nem erről van szó. A fiú városba került dolgozni. Ott nyilván ismeretséget kötött más lányokkal, az is lehet, hogy a „városiasodás” során rájött arra, hogy neki más típusú leány az „ideálja”, mint maga, ezenkívül pedig nyilván arra is gondolt, hogy mivel még nem töltötte le a katonaidejét, jobb ha vár a házassággal. E esetben nyilván nincs meg az alapja annak, hogy házasságuk boldog legyen, ezért a nagy szerelme ellenére is jobb, ha megpróbálja elfeledni e kedves emlékeket, hiszen a további vágyódás úgyis reménytelen lenne. Ezután pedig nyilván rájön majd ar ra, hogy mást is meg tud kedvelni, esetleg azt a fiút, aki mostanában jelentkezett udvarlási ajánlatával. LEHETŐLEG MARADJON FÉRJÉ MELLETT „Férjnél vagyok’1 jeligére. Ne hamarkodja el a dolgot, annál is inkább, mivel már két gyermekük van. várakozás után ha majd meglátja az új cipőt, új ruhát, vagy a játékszereket, sokkal jobban fog majd azoknak örülni, mintha egy hétköznap egyszerűen csak odaadtuk volna neki. Mi felnőttek is, legyünk őszinték, mi is várjuk a „nyuszikát”. Azt azonban ne felejtse el sem a férj, sem a feleség, hogy csak akkor van „joga” várni a „nyuszit”, ha maga is készül valamilyen meglepetésre. „Legjobb”, ha a férjek is, feleségek is titokban készülnek az ajándékozásra: vásárolnak valamit a megtakarított zseb, vagy konyhapénzből és azzal kedveskednek majd élettársuknak. TEINK Igaz, hogy a fiú — aki egyébként négy évvel fiatalabb Önnél — azt mondja, hogy feleségül venné gyermekeivel együtt, de ez ne kábítsa el magát. Ugyanis a szerelem kezdetén a fiú esetleg úgy érzi, hogy még a gyermekeket is elfogadná magáénak a szeretett asszony miatt, de később legtöbb férfi mást szokott gondolni. Gondolja csak el: udvarlója még alig múlt 20 éves. Mire eléri a 25—30 évet, ezer más gondolata, érzése támadhat éppen a férfias kiforrás következtében. Ezért vigyázzon, köny- nyen meggondolatlan kaland lehet a dologból. Ha nincsenek rendkívüli okai — az. udvarlón kívül — lehetőleg próbáljon békés házaséletet élni férjével. Azt írja, hogy 15 éves korában, amikor férjhez ment, nem szerette férjét, úgy erőltették hozzá. Rosszul tette, hogy akkor hozzáment feleségül, józanabbul kellett volna akkor gondolkodnia, de ezt már nem tudja visszacsinálni — elsősorban a két gyermek miatt. SAJÄT MAGÄNAK KELL DÖNTENIE „Szerencsés József" jeligére. Problémája eléggé egyedülálló és kényes. Ezzel kapcsolatban nincsenek kialakult szokások és tanácsot sem lehet adni. Saját magának kell eldöntenie, hogy megbocsátja-e feleségének az észlelt erkölcstelenséget. A DURCÄSKODÄS — NEM MEGOLDÁS F. P.-nek, Nagymányokra. Először is nem lehet azzal egyetérteni, hogy miután udvarolni kezdett a leánynak, mindig hol egyikőjük, hol másikójuk kezdett el valamin durcáskodni, annak ellenére, hogy szerették egymást. Igoz, hogy utána „édes" a kibékülés, de ez nem tartozik a komolysághoz és nem is szokott jóra vezetni. Lehet, hogy a leány szülei is észrevették ezt és éppen ez miatt próbálják megakadályozni tanácsaikkal a további kapcsolataikat. Természetesen csák kettőjükön múlhat kapcsolataik további sorsa, mert ha valóban szeretik egymást, a leány is bizonyára meg tudja győzni szüleit és „engedélyezik" számára, hogy továbbra is fenntartsa magával a kapcsolatait. * Szerkesztőségünk elnézést kér kedves levelezőinktől, ha tanácsaikra néha csak késéssel tudunk válaszolni. A nagy számban beérkező levelek feldolgozása ugyanis jelentős munkát vesz igénybe és emiatt késések is előfordulhatnak a válaszolásnál. Mit vegyünk? — ez a következő kérdés. Nyilván nem kérdezhetjük meg élettársunktól, hogy mit szeretne kapni, mert akkor már nem meglepetés az ajándék. Ezt lehetőleg úgy kell ellesni. A feleség tudja, hogy férjének nincs levéltárcája, emiatt sokat bosszankodik — nos, a feleség máris tudja, hogy mit „kell” vennie. Vagy a férj is nyilván észreveszi, hogy jön a tavasz és feleségének nincs újdivatú szandálja, vagy egyéb holmija. Mindenekelőtt tehát azt kell szem előtt tartani, hogy az ajándék legyen meglepetés, másrészt pedig valami olyan holmi, amire az ajándékozottnak valóban szüksége is van. KOZMETIKA Még ugyan csípős az időjárás, de a naptó.r visszavonhatatlanul a tavasz jelé mutat. Az emberi szervezetből ilyenkor már nagyon fogytán van a vitamintartalék és bizony most még ennek a hiánynak a természetes pótlása nehézségekbe ütközik. Ezeket a hiányokat érzik meg hölgyeink most tavasz jelé, mikor sokan idegesek, álmatlanok Az arcbőr, mely az egész szezon alatt látszólag jól tűrte a különböző kenőcsök, festékek tömegét, tavasszal makrancos lesz. Nem fog rajta a festék, lepereg a púder, szikkadt, száraz vagy hámlós lesz a bőr. A hölgyek egy része ezért is majdnem kedvetlen lesz a tavasz jöttére, mert ha az utcán, vagy odahaza napfénynél megnézik a bőrüket, rádöbbennek, hogy olyan az arcbőrük, mintha éppen most jöttek volna haza egy reggelig tartó mulatságról. Gyűröttek és színtelen az arcbőrük és nagy az elkeseredésük és ebben az állapotban minden kritika nélkül festik és pancsolják az arcukat, persze nem tudják, hogy a festék ilyenkor már nem takar, sőt még feltűnőbbé teszi napvilágnál az arcbőr csúnyaságát. Mi a teendő ebben a kétségbeejtő állapotban? Mindenekelőtt pótolni kell az elvesztett vitaminokat. Zöldfőzelékek, gyümölcsök még gyéren állanak rendelkezésünkre, de addig is ezeket a patikában kapható vitamindra- zsékkel pótolni lehet. A nagy arc- szárazságot zsíros, vitamintartalmú krémekkel igyekszünk elmulasztani, de talán még a legjobb gyógyszer tavasszal a bőr tisztántartása, masz- szírozás útján a vér és szövetnedveknek a bőrbe áramoltatása és helyes, ha hölgyeink ilyenkor sokat tartózkodnak levegőn, sokat pihennek éjszaka, hogy a bőr is felfrissüljön, mint tavaszkor minden a természetben. DR. FÁBIÁN Óriási arák kerestetnek Sermide városkában, a felső-olaszországi Mantua tartományban él a Galliera család. A két fiú, Teddo és Luigi számára most menyasszonyt keresnek, Feltétel, legalább 1,90 méter magasak legyenek. A városka leányainak átlagtermete 1,60 méter, s ez túlságosan kevés volna a két házasulandó fiú számára, ugyanis Teddo, a 22 éves pék 2,10 méter magas és a két évvel fiatalabb öccse 2,03 méter, de még növésben van. A két testvér tudja, hogy ha sikerül is ilyen magas lányokat találni, gyermekeik megint normális növésűek lesznek. Ugyanis a családban nemze- dékről-nemzedékre váltakozik az óriás termet a normális magassággal, ez a folyamat 1822-ig visszamenőleg megfigyelhető. Akkor született ugyanis az üknagyapa, aki nagykorára elérte az 1,90 méteres magasságot, fia csak 1,68 méterig vitte, unokája viszont megütötte a kétméteres határt. Dédunokája, Remo Galliera, Teddo és Luigi apja megint csak 1,60 méterig nőtt, úgy hogy fiai kényelmesen a karjukra veszik. Az örökléstannal foglalkozó biológusok számára a nemzedékenként váltakozó termet annál is nagyobb problémát okoz, mert minden második generációnál növekszik a testmagasság. Teddo és Luigi unokái már bizonyára elérik a 2,20 métert. A csecsemő felneveléséhez, ápolásához fokozott tisztaságra van szükség. Az anyák általában azt hiszik, hogy ha a leesett kanalat felveszik és megtörlik — ha a pelenkákat átöblögetik és megszárítják, ha a csecsemő edényét a többi edénnyel együtt elmossák, azzal már eleget tettek a tisztaságnak. A csecsemőnek nem ilyen tisztaságra van szüksége! Annak, amibe a csecsemőt — különösen élet j első félévében — öltöztetjük, amivel és amiből etetjük, amivel hozzányúlunk, tehát mindannak, amivel a csecsemő érintkezik, lehetőleg mentesnek kell lennie a baktériumoktól: azoktól az apró élőlényektől', amelyek mindenütt — a levegőben, a földön, a játékszeren, még a tiszta ivóvízben is — jelen vannak és amelyek egy része gennyesedést, betegséget okoz. Ezekből az élőlényekből, ha csak a szokásos módon tisztogatunk, mosogatunk, sok marad meg a csecsemő ruháján, pelenkáján, használati eszközein, ott egyre szaporodnak, onnan rákerülnek a csecsemő bőrére, bejutnak szájába, beleibe. A csecsemő szervezete, különösen életének első hónapjaiban, igen érzékeny, bőrén — akkor is, ha ép — könnyen áthatolnak a baktériumok. (Később mindkevésbé, a nagyobb gyermek ép bőrén már nem hatolnak át.) Ha tehát meg akarjuk óvni a -secsemőt a bőrfertőzésektől, a geny- nyesedésektől, ha azt akarjuk, hogy ne kapjon bélhurutot és más betegségeket, nemcsak szemre kell tisztának lennie mindannak, afnivel érintkezik, hanem lehetőleg baktérium- mentessé kell tenni a környezetét. Hogyan érjük ezt el? KIFÖZÉS, VASALÁS Egyszerű mosogatással, mosássá1 nem. Azzal sem, hogy törlőruhával törülgetünk meg valamit. Ettől nem pusztulnak el a baktériumok. De nagy hőségben elpusztulnak: tehát nkkor, ha hosszabb ideig — legalább 15 percig — főzzük, vagy ha tüzes vas éri őket. Ezért nem elég, ha csak átmossuk a csecsemő ruhaneműjét, ágyneműjét. Ki is kell főznünk és vasalnunk. A főzés után a teregetés- nél, a hajtogatásnál rákerülő baktériumokat a vasalás pusztítja el. Ezért kell kifőzni a csecsemő edényeit is. Forrázással is elpusztulnak a baktériumok, de nem mind. Mindig marad még élő, szaporodó baktérium azon a tárgyon, amelyet csak leforráztunk, de lényegesen kevesebb, mintha le sem forráztuk volna. ÓVJUK A CSECSEMÖHOLMI TISZTASÁGÁT! Nem csak az a fontos, hogy kifőzzük és kivasaljuk a csecsemő holmiját. Épp olyan fontos, hogy tisztán is tartsuk. Hiába főzzük ki, hiá^a vasaljuk ki a pelenkát, ha azután felsőruhákkal teli szekrényben tartjuk, vagy ha a csecsemőt piszkos ágyon, takarón, piszkos asztalon tesz- szük „tisztába” és a pelenkát olyan székre tesszük, amelyikre felsőruhában ülünk le, vagy ha leesik a pelenka a földre, lerázzuk és bepelen- kázzuk vele a csecsemőt. A földön különösen sok a baktérium. Csak egy pillanatra esik le a pelenka a földre és már rajta vannak a baktériumok, pedig nem lehet látni semmit rajta. Az, ami leesett, szeny- nyes, nem szabad így használni. A csecsemőruhának külön szekrény, vagy szekrényrész kell, amelyet előzőleg jól kisúroltunk. Mielőtt tisztába tesszük a csecsemőt, tiszta ruháA jugoszláviai Vares legnagyobb vállalata a Varesi Kohómű. Nemrég történt, hogy egy szép napon egyetlen munkás sem jelentkezett munkára. A be nem avatottak csak később tudták meg, miért állt le aznap a kohómű. Vares közelében van egy kis falucska, Poljane a neve. Aránylag kiterjedt határa van, de férfi lakossága a kohómű fennállása óta, immár egy évszázada csak mellékfoglalkozásként űzi a földművelést. A földön általában az asszonyok szán- tanak-vetnek, s a férfiak a gyárból hazatérve csak szabadidejükben segítenek nekik. Furcsa, ritkaság- számba menő hagyományok, hogy val terítjük le azt a helyet is, amelyre fektetjük. Tiszta ruhát terítünk arra a - elyre is, amelyen előkészítjük a tiszta holmit. A csecsemő edényét is külön polcon kell tartanunk a konyhaszekrényben. Ha kifőzés után a kanalat a konyhaasztalra tesszük, hiába főztük ki. Takarjuk le a tiszta holmit. Hiába főzünk ki és vasalunk ki mindent, hiába tesszük tiszta, letakart helyre, ha órákon át kint hagyjuk. Ellepi a korom, a piszok, rászállnak a legyek, a bogarak. Ugyanez történek a csecsemő edényével, ételével is, ha fedetlenül hagyjuk. Mire a csecsemő eszik az ételből, mire testére kerül a ruha, már súlyos fertőzést okozó baktériumokkal lehet tele. Ezért mindent takariunk le, mindent tegyünk jól csukódó szekrénybe és csak akkor vegyük elő, akkor vegyük le a takarót, amikor használjuk. A LAKÁS TISZTASÁGA Nem szabad elhanyagolnunk a környezet tisztaságát sem. Ne csak a csecsemőt vegyük körül lehetőleg baktériummentes (steril) holmikkal, a lakás tisztaságára is ügyeljünk! Gondosan takarítsuk ki minden nap azt a szobát, amelyben a csecsemő tartózkodik. A pelenkát vigyük ki, mihelyt levettük a csecsemőről. Ha a csecsemő hány, vagy vizelettel, széklettel szennyeződik valami, azonnal tisztogassuk le. Így sohasem lesz „nehéz” a szoba levegője. A lakás nem lehet „steril”. De minél tisztább a környezet, minél kevesebb benne a por, a piszok, a légy, annál kisebb az a veszély, hogy be- oiszkolódik a csecsemő holmija és fertőződik a csecsemő. Végül igen fontos, hogy az is nagyon tiszta legyen, aki hozzányúl a csecsemőhöz. Tiszta kézzel! Az anya mielőtt a csecsemőhöz nyúl, szappannal, meleg vízzel a kezét gondosan mossa meg. Még akkor is, ha csak pár perccel előbb mosott kezet és az tisztának látszik. Ne vegyük fel a csecsemőt utcai, nem mosható ruhában! Vegyünk fel frissen mosott, vasalt kartonruhát, vagy kötényt, mielőtt a csecsemőhöz nyúlunk. Ezt a ruhát tartsuk külön, tiszta helyen. Ne főzzünk, ne takarítsunk, ne mosogassunk benne! Csak akkor vegyük fel, amikor a csecsemővel foglalkozunk. A PISZOK ÉLETVESZÉLYES! Sok anya azit mondja: ő mindezt nem tartotta be, mégsem volt a csecsemőnek semmi baja. Lehet. De állandóan veszélyben volt a csecsemő! Akárcsak az a gyermek, aki robogó autók előtt szaladgál és az autó mégsem üti el. De a másikat elütötte! Az az anya, aki nem veszi komolyan a tisztaság kérdését, napról napra halálos veszedelemnek teszi ki a csecsemőjét. Persze — ez szappan és tüzelő kérdése is. A régi világban százezrével voltak olyan családok, amelyeknek nem jutott sem tüzelőre, sem szappanra. Akkor kevés ember engedhette meg magának az ilyen tisztaságot, mert ez sokba került. A nyomor és annak következményeként a tisztátalanság sok csecsemő halálát okozta. Ma már minden dolgozó családjában lehet annyi tüzelő és szappan, hogy tisztán lehessen tartani a lakást és a csecsemő holmiját. Ez több pénzbe, több munkába kerül, de megéri, mert a csecsemő jobban fejlődik, egészséges, vidám lesz. évente csak egyszer tartanak lakodalmat a faluban, de ezen a napon aztán a falu minden • nősülendő legénye, vagy férjhezmenendő leánya megesküszik szíve választottjával. így történt az idén is. Húsz legény, kofióüzemi munkás esküdött hűséget a szóbanforgó napon 20 kohász lányának. A násznagyok is valamennyien a kohómű alkalmazottai voltak, ami egymagában 40 főt jelent. Ha ehhez a számhoz hozzáadjuk az örömapák és a gyárban dolgozó fivérek, felmenő- és lemenőági rokonok, szomszédok és jóbarátok számát, mindjárt érthető, miért kellett két műszakra leállni az egész kohóműnek. Vénlány maradt az ezüst lakodalma után is... Egy angliai városban a törvényszék különös házasságban mondotta ki a válást. A házasfelek 52 évesek és 29 éve élnek együtt. A feleség, a házasság megkötése után közvetlenül egy kisebb betegség miatt kórházi kezelésre szorult. Kijelentése szerint a kórházban olyan riasztó tapasztalatokat szerzett, hogy nem merte kitenni magát a gyerekszülés veszedelmeinek. A férj 29 éven át türelmes volt és várta, hogy a felesége csak meggondolja magát és hajlandó házastársi kötelességének eleget tenni. Végül is megunta és az 52 éves „leányasszony” visszakapta szabadságát. Racionalizált lakodalom
