Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-26 / 72. szám
iHôS maraius 36. TOLNA mtm NÉPÚJSÁG 3 H nagy Eines Kovács György a MÉSZÖV elnökének élményeiből TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A légkör „csodái” ii. Kínában a népi erők kerültek hatalomra, együtt dobog a sokszáz milliós nép szíve, a párt szava, iránymutatása „szentírás” a nép számára. Ez így van s csak ezzel lehet megmagyarázni azt a felmérhetetlen előrehaladást, amit Kínában tapasztalni lehet, és csak így lehetett megváltoztatni a kínai nép életét. Kínában azelőtt nem a tuberkulózis, vagy valamilyen járvány volt az úgynevezett „népbetegség”, hanem az éhhalál. A küldöttség tagjai amerre jártak, mindenütt találkoztak ennek az emlékeivel, ha máshogyan nem, hát az emberek emlegették. Kicsit furcsán hangzik, hogy ebben a végtelennek tűnő, nagy kiterjedésű és gazdag természeti adottságokkal rendelkező országban az emberek‘éhenhaltak, de így van: évről évre tizedelt az éhhalál. Hiába épültek — a gyarmatosítók által — húszemeletes bérpaloták, az éhhalál nem szűnt meg. Nem is szűnhetett meg, hiszen ami épült, az a tökésvilág kínai-romantika keresőinek lukszusigényeit szolgálta és a gyarmatosítók bázisait erősítette, hogy minél többet rabolhassanak el ettől a mesés keleti országtól, ettől a hangyaszorgalmú néptől. Az éhhalál okait a túlnépesedésre akarták hárítani. Aki akkor nem értette meg, most feltétlenül megértheti, hogy nem az volt az ok. Az új társadalomban ugyanis megs űnt az éhhajál, annak ellenére, hogy a népesedés fokozódott. Ma minden kínai embernek megvan a szükséges élelme, tehát megszűnt a régi „népbetegség”. Igaz, hogy a legfontosabb élelmiszereket, a rizst, a zsiradékféléket, jegyre adják és viszonylag kis mennyiség jut egy emberre. Nálunk pl. alig hinnék az emberek, hogy olyan kevés hússal is meg lehet élni, mint amennyit a kínai ember fogyaszt el évente. Mindez azonban mégis óriási előrehaladás a múlthoz képest, mert ha korlátoltan is, de jut mindenkinek élelem és nem kell az éhhaláltól félniük. Az éhhalál megszüntetése mellett a másik nagy eredmény az, hogy az új Kína felöltöztette a sokszázmilliós népét. Ezt szószerint kell értelmezni. Az embereknek a szó teljes értelmében véve alig volt annyi öltözékük, ami a pucérsáffukat eltakarta volna. „Európai” értelemben ott nem is lehetett ruházkodásról, öltözetről beszélni. A nép ál1957. májusában új vb. titkárt választott magának Gyulaj község lakossága, Virágos Gábor személyében. Azóta jelentős változások történtek a faluban. Az állami épületek kiemelkedtek a többiek közül, de nem ütött-kopottsá- gukkal, hanem az újravakolt, meszelt falaikkal és fehérszegélyű fedelükkel. Rendbehozták a tanácsházát, a pedagógusok házát, a felső iskola, egészségház, mérlegház s a művelődési çtthon épületét. Közel 50 000 forintot költött a tanács ezekre az épületekre. Hidak, kutak újultak meg, vízlevezető árok készült, majd 3 kilométeres hosszúságban. A népkönyvtár állományát 2500 forint értékű saját vásárlású könyvvel gyarapítottuk. Az idén AZ ÓVODA és a bölcsödé felújítása van soron Gazdagyűlés keretében határoztuk el közel 5 kilométer hosszú téglajárda újjáépítését. Amikor Virágos elvtárs beszélt a gazdagyűlésen a községfejlesztési hozzájárulás több évre való megállapításáról, a dolgozó parasztság bizalma egyöntetűen feléje fordult, s megszavaztuk 2 évre a 10 százalékos hozzájárulást. Tudja Gyu- iaj község lakossága, hogy jó kezekben van a vezetés. A megerősödött MSZMP vezetőség és tagság, a tanács, valamint a fejlődő tsz-ek biztosíték arra, hogy a hegyek és erdők közé ékelt falunk is a haladás útjára lépjen, s ne legyen csákiszalmá- ]a a közvagyon. ÖNKÉNTES TŰZOLTÓSÁGUNKAT is közel 4000 forinttal támogatja a tanács felszereléseik kiegészítésében. Öt hold kendert szerződtettek le, melyet közösen munkálnak meg, s ennek a bevétele is az előbbi cél milama megszervezte a ruhaanyag elosztást és minden évben bizonyos mennyiségű ruhaanyagot juttat az embereknek. Ezzel nem lehetett valamiféle divat-öltözködést meghonosítani és jóidéig arra nem is lesz lehetőség, de annyi bizonyos, hogy a küldöttség tagjai a többhetes ottartózkodásuk alatt sem falun, sem városban nem láttak rongyos ruhájú, vagy mezítlábas embert. Pedig nyári idő volt Kínában a látogatás idején. Az öltözékek anyaga, szabása, szinte teljesen egyöntetű, az idegen például egy futballmeccsen azt hinné, hogy mindenki egyenruhában van. A lényeg azonban nem az, hanem az, hogy mindenkinek' van megfelelő ruhája, míg azelőtt nem volt. Mindez látszatra nem nagy dolog, de az ottani körülmények között felbecsülhetetlen előrehaladás, és minden további lépésért nagy erőfeszítéseket kell tenni. Az egyik alapvető probléma az, hogy viszonylag túl kevés a termőföld. Sokkal kevesebb, mint például az európai országokban. Ezen régebben is teraszos műveléssel és az öntözéses1 gazdálkodással igyekeztek segíteni A lejtős terület két például elsimították — teraszokat alakítottak ki hogy eredményesebben művelhessék. A teraszok közti részt pedig többnyire kikövezték, hogy ne ömöljék le a feltől4 ött rész. A szántóterület mintegy 40 százalékát öntözéses módszerekkel művelik. Igen ám, de a nép állama igyekszik minél többet adni az embereknek és ezért a me elé vő szántóterületeket kell valamilyen formában „növelni”. A párt például felhívást adott ki arravonatkozóan, hogy műveljék meg a csatornák partjait is, mert a sok csatorna országos viszonylatban .roppant hagy termőterületet foglal el. Igen sok helyet foglalnak el Kínában a temetők is. Ősi szokás szerint ugyanis mindenki a „saját” földjébe temetkezett. A sírokat pedig mindig nagy tiszteletben tartották, mű-elés közben kikerülték. Még most is mindenfelé halmokat lehet látni, amelyek szemlátomást is igen nagy területet foglalnak el. Mivel többségük feltűnően régi témet- kezési hely, most igyekeznek művelés alá venni e területeket is. Ilyen, látszólag kis dolgokon keresztül kell küzdeni Kínában a mezőgazdaság többtermeléséért akkor, amikor a sokszázmilliós nép jelenleg is rohamosan szaporod'k (körülbelül 15—20 milliós az évi előbbi megvalósulását szolgálja. Megalakult a színjátszó csoportjuk. Szigligeti: „Nőuralom” című darabjának előadásával készülnek a községünkben tartandó tűzoltóversenyre. Kiss István tanító vezeti nálunk a kulturális munkát. ÚTTÖRŐ CSAPATUNK . is lázasan készül hazánk felszabadulási évfordulójának a megünneplésére, Az MSZMP helyi szervezete vörös zászlóval, az -Űj Barázda Tsz és földművesszövetkezet csapatzászlóval ajándékozza meg őket ezen a napon. A pajtások saját erejükből szerzik be az őrsi- és rajzászlókat. Az Üj Barázda és Rákóczi Tsz-ek asztalitenisz felszerelést is ajándékoznak csapatunknak. Ezt a sok sze- retetet, ajándékot, bizalmat jó munkánkkal igyekezünk meghálálni. A rajok versengenek azon, hogy melyikük adjon a társadalmi szervezetek rendezvényeire műsort. Kitüntetés az. ha valamelyik raj ilyen megbízatást kap. Legutóbb a nőtanács „A Gyermekvárosért” rendezett műsoros estet. Úttörőink Petőfi életével ismertették meg a közönséget, valamint verseivel, megzenésített költeményeivel, dramatizált vers-jelenetekkel téve élvezetessé a színvonalas előadást. ISKOLÁNK is kivette részét a „Gyermekvárosért“ mozgalom eredményesebbé tételéből. Tanítványaink, s a tantestület 350 forintot adományozott, a pajtások meg sajátkészítésű mag- és növénygyűjteményekkel is szeretnék meglepni fóti pajtásaikat. Jelmezes bálunk tiszta jövedelméből írógépet vásároltunk. Saját erőnkből gyakorlópályát létesítettünk, az ugrógödörhöz magunk termeltünk ki 3 köbméter homokot. Tavasszal az új iskola udvarát akarjuk rendbehozni, amihez szaporulat). így nem csoda, hogy a pártnak az indokolatlan túlnépesedéssel is foglalkoznia kellett: felhívást intézett a néphez a túlnépesedés megakadályozása érdekében. Ennek nyomán széleskörű felvilágosítást végeznek országszerte a fogamzásgátlás érdekében. A mezőgazdaságban ugyan már igen sok traktor dolgozik, de a művelés fő formája mindenütt a kézi erő. Ennek következtében lényegében mindenütt olyan kertész- kedő-gazdálkodásféle folyik, kevés terület jut egy munkásra és 'azt kertszerűen is meg tudja művelni. A nagy traktorok alkalmazása elég sok nehézségbe ütközik, mert hiszen sok helyen nincsenek nagy összefüggő táblák — főként a teraszos művelés és a csatornahálózat miatt. Itt elsősorban a kisebb mezőgazdasági gépeknek van jövőjük A földművelés ennek ellenére kul„ turáltabb, mini nálunk. A talajerőutánpótlást elsősorban iszaptrágyával biztosítják, de ezen kívül — jellemző a kínaiak szorgalmára — esy-esy településen egv helyre gyűjtik össze a ház körül termelődő trágyát, amely egy-egv háznál jelentéktelen lenne, de így összegyűjtve hasznos. Most fáradoznak azon is, hogy nagyobb mennyiségű műtrágyát tudjanak előállítani. A trágyát bambusz- nádakra kötött kosarakban, vállon szállítják ki a földekre, mivel még az igavonó állatállomány is igen kevés. Mindenütt termelőszövetkezetek vannak. Ezek azonban több tekintetben más formában működnek mint a mi szövetkezeteink — bizonyos értelemben véve „fejlettebbek” annál. A kínai szövetkezeteknek nincs adósságuk az állammal szemben. A közös gazdálkodások kialakításakor mindenki részjegyekkel lépett be a szövetkezetbe. Igen ám. vagyonos embereknek volt pénzük részvényre, a szegénynek nem, és nvilván azok sem iírhatnak rosszabbul, nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe a szövetkezetben. Ezért úgy oldották meg. hogy a pénzzel nem rendelkező szegény embereknek hiteU adtak 15 évi részletre, hogy ők is megvásárolhassák a szükséges részvényt. így tehát leyfeliebb az esvik-másik tag tartozik az államnak. de maea a szövetkezet, mint kollektív gazdaság, nem. (Folytatjuk) Boda Ferenc a Szülői Munkaközösség már felajánlotta segítségét. Május 1-re Benedek András: „Csuda karikás” című három felvonásos mesejátékét tanulja a színjátszó szakkörünk Előtte még egyfelvonásos darabokból rendezünk vidám műsort. Az augusztusban megrendezendő Kaposmenti Napokra népviseleti éc néprajz) tárgyakat, s a gyulaji föld méhéből előkerülő régiségeket gyű.i tünk össze. Az iskolamúzeum már eddig is rendelkezik régi római, török pénzzel, libertással, Kossuth- bankóval. Tervbe vettük egy numizmatikai gyűjtemény felállítását is. fi község határában állt török templorr nagy lakatja is a múzeum birtokában vah. A SZŐLŐHEGYI KISZ fiatalság röviddel ezelőtt szerveződött, de lelkes gárdájuk Polgár Ferenc tanító közreműködésével már előadta Csizmarek: „A borjú“’ című színművét. Hő vágyuk, hogy kedvezményes áron labdarúgó felszerelést vásároljanak. Hajlandók saját kere setükből is megvenni, csak ne kelljen a szervezet pénztárából költeni Ha megyénk valamelyik, anyagiakban gazdagabb labdarúgócsapata tudna segíteni használt felszerelés eladásával, nagyon hálásak lennének fiataljaink. Nem hiábavalók a késő éjszakába nyúló tanácskozások, gyűlések. Ezek eredménye hamarosan még nagyobb sikerrel fog látszani községünkben. Azon igyekezünk, hogy szebbé, otthonosabbá, felejthetetlenebbé tegyük azt a helyet, amely minden igaz ember számára a legdrágább — a szülőföldet. Somogyi István ált. isk. igazgató, tanácstag, Gyulaj. A biblia megemlékezik az „egyiptomi sötétségről”, amely hosszú időre eltakarta a Napot az emberek elől. A Vatikán múzeumában mind a mai napig őriznek egy üveget, amely állítólag ezzel a „sötétséggel” van megtöltve. Ma természetesen nehéz megállapítani, előfordult-e ez a jelenség vagy sem, de még abban ânes semmi csodálatos, ha rá is borult Egyiptomra a sötétség. Hasonló esetek napjainkban is előfordulnak, s okaikat a tudomány már régen feltárta. 1938. szeptember 18-án a Jamal nemzetiségi körzet lakosai azt tapasztalták, hogy délelőtt 9 órakor rőtét felhők borították be az eget, a hőmérséklet hirtelen csökkent, s 10 órakor már éjszakai sötétség borult a Földre. A váratlan sötétség lélután 2 óráig tartott. Mi volt a „szibériai sötétség” oka? Kiderült, hogy az erős uráli erdőtüzek. A szél óriási mennyiségű füstöt és fekete hamut emelt a magasba. A fekete felhő aztán Északkelet- Szibéria felé vonult. A felhő árnyékának hossza több mint 500, szélessége pedig körülbelül 250 kilométer volt. Ezen a területen a Nap teljesen elsötétedett. Hasonló jelenség fordult elő 1957. nyarán, amikor a szél a Donyec- medencében nagymennyiségű szénport kavart fel és sodort az Ukrán SzSzK nyugati területeire, ahol szintén erős elsötétedést figyeltek meg. Vannak a szélnek más „csínytevései” is. 1608-ban Provence francia helység felett hirtelen tűzvörös felhők jelentek meg. Rövidesen friss vérre emlékeztető eső hullott belőlük. A lakosság rendkívül megrémült. Úgyszólván senki sem kételkedett abban, hogy az égből valódi vér ömlik. A lelkészek „a sátán művét” vélték felfedezni. Az- eső azonban csakhamar elállt, a „vércsep- pek” lassan elpárologtak és semmi sem történt. 1117-ben a lombardiai háború idején szintén „véreső” hullott. Ezzel kapcsolatban Milánóban még püspöki zsinatot is összehívtak. Nyugat- Európában 25-ször fordultak elő hasonló jelenségek a múlt században. A XX. században Franciaország, Olaszország, Görögország, Törökország, Magyarország és sok más állam területén hullott „véres eső”. Előfordulnak másfajta „színes esők” is. 1847-ben Franciaországban, 1956 júniusában pedig Kiev környékén „tejeső“ hullott. A babonás emÄ leningrádi elektrotechnikai intézetben a közelmúltban televíziós mikroszkópot szerkesztettek. A televíziós vevőt, amelynek katódsugár- csövén a mikroszkóp által felfogott képek megjelennek, a mikrc^zkőptól 0 méterig terjedő távolságra lehet elhelyezni. Ezzel lehetővé válik, hogy előadótermekben nagyobb nézőközönség is figyelemmel követhesse a laboMrs. Annie Holden hónapok óta tudja, hogy rákos beteg. Mivel nem “apott biztatást az angol orvosoktól, a londoni szovjet nagykövetséghez fordult azzal a kéréssel, hogy vegyék fel valamelyik moszkvai állami kórházba. Kérését azzal indokolta, hogy az oroszok annyi jelentős felfedezést A szovjet tudósok megállapították, hogy a különböző növények kis mennyiségben képesek a földben lévő fémeket magukba venni. A brüsszeli világkiállítás szovjet paviberek különféle véleményével szemben az az igazság, hogy a szél a messzi pusztákról gyakran vörös miniumport, kréta, vagy fehér agyag port emel a magasba, ez adja meg az eső vérvörös, illetve tejfehér színét. Észak- és Nyugat-Európában, különösen az Alpokban gyakran hull vörös hó, de előfordul zöld, sőt sárga hó is. Ezek a színes havak „növényi eredetűek”, mivel a szélvörös és zöld vízinövényeket, egysejtű vizinövény- csírákat is felvisz a magasabb levegőrétegekbe. Másfajta „tréfái” is vannak a szélnek, A XIX. század elején az egyik iráni tartományban „húseső” hullott. A néhány centiméteres „húsda- rabokról” amelyek vastag rétegben borították a földet, kiderült, hogy zuzmók, amelyeket a szél távoli országokból sodort ide. A zuzmót az ál- ■ átok, különösen a juhok, mohón felfalták. Dániában egyszer 20 percen át eleven rákok hulltak a felhőkből. Különböző időben és különböző helyeken megfigyelték, hogy pókok, bogarak, békák és más élőlények záporoztak az égből. Spanyolország, Portugália, Norvégia, Dánia és más ten- germelléki országok nem egyszer he- ringek formájában kapták az égi mannát. Megtörténik, hogy a szél más tárgyakat is szállít. így például Marokkóban nagy búzaraktárakat döntött romba, majd a búzát magával ragadta és Spanyolország partvidékén szórta le. Egy másik esetben Nápoly környékén a forgószél naranccsal teli kosarakat emelt a magasba, s néhány perc múlva jóval odébb narancseső alakjában leszórta. Már elég pontosan megállapították, hogy a szél igen súlyos tárgyakat is képes felemelni és elsodorni. A forgószél-viharok alkalmával a levegő másodpercenként 50—100 méteres sebességgel emelkedik csavarmentesen felfelé. A tenger felett az ilyen légörvény víztömegeket, a szárazföldön pedig port, építőanyagot, gerendákat, háztetőket, olykor állatokat, sőt embereket emel a magasba. így például 1956. augusztus 17-én Bjelorussziában az orkán egy lovat emelt a magasba és 2 kilométerre dobta le ismét a földre. Az ilyen orkán horizontális sebessége is roppant nagy és elérheti a másodpercenkénti 100 métert, ami lehetővé teszi, hogy aránylag súlyos tárgyakat sodorjon jelentős távolságra. rateriumi kísérleteket. A készülék a következőkből áll: egy normális erősségű mikroszkópból, egy készülékből, amely az optika által felfogott fényt villamos impulzusokra változtatja és felerősíti, egy speciális készülékből, amely ezeket az impulzusokat a katódsugárcsőre továbbítja, valamint egy komplett áramforrásból. tettek az utóbbi időben, hogy talán az ő baján is tudnak segíteni. A nagy- követség rövidesen válaszolt Mrs. Holden kérésére, mondván, hogy továbbította azt az egyik moszkvai állami kórháznak. A szovjet orvosok teljes kórtörténetet kértek tőle és Mrs. Holden valószínűleg rövidesen útnak indul Moszkvába. Ionjában a többi között kiállítják a kukoricából szerzett aranyat. A kukoricát olyan területen ültették el, ahol előzetesen már megállapították az aranyér lelőhelyét. Gyulaj község életéből Televíziós mikroszkóp Arany — kukoricából Szovjet orvosokhoz fordult segítségért egy angol asszony
