Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-26 / 72. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19S8 március üti. J4.ő<zépiékoláéok ________________________ * ________________________ S zerkesztették a Gyönki Állami Alpári Gyula Általános Gimnázium tanulói. Az iskolai Szerkesztőbizottság vezetője: Tóth Miklós Március 15-e és 21-e gimnáziumunkban Mindkét nemzeti ünnepünket,^ az adott lehetőségeken belül, bensőségesen, a KISZ hatékony közreműködésével ülte meg a gimnázium ifjúsága. Március 15-e emlékére rendezett 'skolai ünnepélyünket március 14-én ‘ártottuk meg a kultúrotthonban. Előző nap a KISZ-szervezet tagjai közel 30 meghívót vittek el a különböző helyi szerveknek. Legnagyobb örömünkre a meghívottak közül mindenki jelen volt, a járási párt- bizottság, a községi pártszervezet és minden szervezet képviseltette magát. Az ünnepély a meghirdetett időponttól —-12 óra — eltérően 15 perNekünk, gyönki diáklányoknak, állandó problémánk az, hogyan töltsük el a nyári kéthónapos vakációt úgy, hogy az hasznos és pihenteteőn kellemes legyen. A mi falunkban ugyanis — amely egyébként is a legkisebb járási székhely és gimnáziu- mos község, talán az egész országban — nincs semmiféle ipari üzem, vagy foglalkozási ág, ahol a nyári időben könnyebb idénymunkát lehetne vállalni, de nincs víz sem, vagy más sportolási lehetőség, ahol egy kicsit szórakozni lehetne. A fiúk sokkal előnyösebb helyzetben vannak e téren. Ök elmennek kőművesek mellé, vagy valamelyik szomszédos állami gazdaságba dolgozni, ahová szívesebben veszik fel a fiúkat, mint a lányokat, de a szülői engedélyt is könnyebben kapják meg, mint egy diáklány. Emellett a fiúk tavaly nyáron is összeálltak egy kisebb csapatba és kerékpárkirándulást szerveztek a Balaton körül. A szükséges felszerelés előteremtésében teljes erővel támogatta őket a gyönki járási KISZ-szervezet, amelynek révén sátrat kaptak Szekszárdról, a többi eszközt és szükséges pénzt munkával keresték meg. Így sikerült nekik egy kellemes és nagyon tanulságos kirándulást tenni és olyan vidéket láttak, amelyekről tartott elbeszélésük hallatára az irigység emésztett mindnyájunkat. Az idén már, mi lányok sem fogjuk tétlenül tölteni a nyarat. Többen elhatároztuk, hogy munkát vállalunk valahol, ahol a mi számunkra munkát és megfelelő elhelyezési körülményeket találunk. Ehhez a tervünkhöz igen kapóra jött az a hír, hogy a Paksi Konzervgyár a nyáron Kö'es- den fióküzemet akar felállítani, ahol zöldségfélék tartósításával akar fogces késéssel kezdődött, ami szépséghiba volt, de tanultunk belőle és a jövőben ilyen szervezési hiba nem fog előfordulni. A Himnusz eléneklése után a gimnázium igazgatójának ünnepi beszéde elevenítette fel 1848 március 15-ének jelentőségét. Ismertette a tanuló ifjúság és a megjelent hallgatóság előtt, hogy az 1956-os októberi ellenforradalom demagóg módon mennyire el akarta ferdíteni 1848 igazi értelmét. Az ünnepi beszéd után a KISZ- szervezet nyolctagú küldöttsége elhelyezte a koszorút a gimnázium falán levő emléktáblán. Még folyt a műsor, amikor Ziegenheim András lalkózni. A munkát szívesen végeznénk és kölesdi osztálytársnőink révén a szállást is biztosítani tudnánk, vagy az autóbuszjárattal közlekednénk. A keresetből társaskirándulást szerveznénk hazánk egyik szép tájára, pl. a Balatonra, vagy ruházkodásra költenénk. Bár a nyári szünidőig még néhány hónapot az iskolában töltünk, ezen az úton is jelentkezünk munkára és felkérjük a Paksi Konzervgyár igazgatóságát, hogy a kölesdi üzemrészleg megnyitásakor gondoljon a vizsgák után dolgozni kívánó gyönki diáklányokra is. Tüske Márta II. o. t. KISZ-titkár jelentette, hogy a koszorúzás megtörtént. Á műsor a nap eseményeit idézte emlékezetünkbe. A Pilvax kávéházi jelenet, a 12 pont, a Nemzeti dal, Feltámadott a tenger, mind csak öregbítették bennünk 1848 hőseinek emlékét és buzdított követésükre. Vörösmarty Szózatának szék szélén, szárnyait próbálgatja, de Március 21-ét az egyes osztályok külön-külön ünnepelték az osztály- főnöki órákon. Minden osztályban rövid műsor is volt, amely szervesen egészítette ki az osztályfőnök bevezetőjét. A mi osztályunkban az osztályfőnök ismertette, hogy mit jelen tett népünk történelmében, hogy ténylegesen 1919 márciusában vette a kezébe a hatalmat a munkásosztály. A 133 dicsőséges nap eredményeinek vázolása után Gellért Oszkár: Három hegycsúcs c. versét szavalta Rompf Nándor, Tóth Miklós pedig Ék Sándor Kossuth- és Mun- kácsy-díjas festőművészünk emlékezését olvasta fel 1919 március 2Lről. Tolnai Ágnes Juhász Gyulának Gorkij üzenete című cikkét ismertette. Rauch Illés Balázs Béla: Tábortűz mellett vörös őrségen című versét mondotta el, s ezzel véget ért március 21-ének iskolai megünneplése. Az említett két verset a községi ünnepélyen is elszavalták. így ünnepeltük március 15. és 21. nemzeti ünnepeinket a gyönki gimnáziumban. Kurucz András IV. o. t. Megalakítottuk KISZ-szervezetünk „Tolnai Lajos"' Önképzőkörét A kitollasodott madár ül a fészek szélén, szárnyát próbálgatja, de repülni nem mer. .Valahogy így vagyunk mi is. Kevés az olyan fiatal, aki ne lett volna szerelmes, és ki látott olyan szerelmest, aki nem írt verseket kedveséhez? Az ifjúi hév elragad, felemel és alkotásra ösztönöz. A legtöbb fiatal nem meri müvét nyilvánosság elé bocsátani — annak ellenére, hogy meg van győződve műve tökéletességéről. KISZ-szervezetünk önképzőkörének egyik célja éppen az, hogy önbizalmat adjon azoknak, akik szépirodalmi vagy más téren szeretnék és próbálják kibontakoztatni tehetségüket. Az önképzőkör legutóbbi gyűlé én Laurencsits Gábor néhány szép versét ismertük meg. Lebilincselt Zi 'genheim András fizikai témájú dolgozata. A felolvasott versek, dolgozatok a tagság részéről bírálatban részesülnek. Igen élénkek a viták, amelyek egy-egy mű elhangzása után kialakulnak. önképzőkörünk havi tájékoztatót szándékozik indítani. Ennek a tájékoztatónak célja a diákélet ábrázolása mellett megmozgatni, érdeklődést és tevékenységet kiváltani diáktársainkból. Azt reméljük, hogy a „Diáktarisznya” — ez lesz tájékoztatónk címe — előbbre lendíti iskolánk pLIpf/Sf Tóth Miklós IV. o. t. Nyári munkalehetőség és szórakozás a gyönki diákok számára Híres uralkodók VÍZSZINTES: 1. A legnagyobb magyar király. 10. Sír. 11. Görög betű. 12. Negyvenkilenc római számokkal. 13. És latinul. 14. Itt a kezemben. 16. Nitrogén vegyjele. 17. A szocializmus eszméinek győzelemre vivője. 20. Helyhatározó rag. 21. Irány. 23. Rag. 24. Labdajáték része! 25. Villanykörte. 26. Híres magyar iparmárka — fordítva. 27. Kicsinyítő képző. 28. Ugyanaz rövidítve. 30. Csont latinul. 31. Kettős betű. 32. Beszéd része — névelővel. 33. Kén vegyjele. 34. Evés. 36. Fonalfürt — összecsomózva. 37. Erőd. 38. Ital. 39. Vizet ad — fordítva. 41. Levegő idegen kifejezéssel. 42. Azonos mássalhangzók. 44. Sanyit. 47. Módhatározórag. 48. Lekvár. 50. Közlekedési eszköz. 51. Ereinkben folyik. 52. A poroszok nagy uralkodója. 55. Járunk rajta. 56. MegSIllent. 57. Húz. 58. Gyilkol. FÜGGŐLEGES: 2. A legszebb pesti mozik egyike. 3. Semmi latinul. 4. Szegény németül. 5. Szolmizáló hang. 6. Személyes névmás. 7. Talpon van. 8. Japán pénz. 9. Hivatalos irat. 14. A franciák legnagyobb uralkodója. 15. Híres római császár. 16. Az ókor legnagyobb haavezér uralkodója. 18. Anglia híres királynője volt. 19. Híres orosz cár volt. 21. Kiejtett betű. 22. Elsüti a puskáját. 29. Névelő. 30. Orosz folyó. 32. Ö-val a végén: bejárat. 32/a. Védelmez. 34. Ö németül. 35. Görög törzs volt. 40. Sáros gödör. 41. Madár-névelővel. 43. Hangszer. 45. N. R. F. G. 46. Olajzöld. 47. Szerszám. 49. E nap. 51. U. a. mint a vízsz. 47. alatti, 53. Régi cím rövidítve. 54. Kettős betű fordítva. Miért járassuk gyermekünket gimnáziumba ? Afég csak a II. félév elején tartunk, az oktatás- és művelődésügyi vezetői, de a lapok és folyóiratok is egyre többet foglalkoznak a jövő évi beiskolázás kérdéseivel. Az teszi ezt elsősorban szükségessé, hogy a szülők jelentős része idegenkedik az általános gimnáziumtól, nem szívesen adja gyerekét oda, mert úgy látja, nem kap szakmát a kezébe. Sokat beszélnek ma az általános gimnázium válságáról. A kérdés annyira nagy horderejű, és annyira általános, hogy érdemes vele részletesen foglalkozni. Minden ellenkező véleménnyel szemben tételként kimondhatjuk: a tehetséges gyerekek okvetlenül járjanak gimnáziumba. A gimnáziumi tanterv úgy van megszerkesztve, hogy harmonikus fejlődést biztosítson mind a testnek, mind a léleknek. Négy év alatt rengeteg ismeretet szed össze a tanuló. Sokszor éri vád az iskolát, hogy a tanult dolgok 'egyik, vagy másik csoportjának nem veszi hasznát az ember. A mérnök nem találkozik később a latinnal, a jogász a trigonometriával — hát akkor minek tanulja a középiskolában? A gimnázium az alapvető műveltség megadására hivatott. Az általános műveltség alapjaihoz éppúgy hozzátartozik a helyes magyar beszéd és írás, legalább egy idegen nyelv elemeinek ismerete, az állat- és növényvilág, a természet titkaiba való betekintés, mint a történelem és a matematika Ezekre épülhet a későbbi tudományos képzés — de ez a műveltség magában is nagy kincs. Az általánosan művelt ember élete gazdagabb, tartalmasabb, mint a műveletlené. Mást lát a művelt ember a moziban, a színházban, mást olvas ki a könyvekből — vesz egyáltalán könyvet a kezébe — más szemmel nézi a természetet, el tud abban gyönyörködni, és — ha arra kerül á sor — meg is tud vigasztalódni benne. Más a művelt ember fellépése, megjelenése, magatartása. ^ lelkiismeretes szülő nem tagadhatja meg a műveltséget gyermekétől és nem vállalhatja gyermekének későbbi szemrehányásait. A tudományos továbbképzésre — éppen az általános műveltség alapjainak megadásával — az általános gimnázium teszi alkalmassá a tanulót. Egyetemi felvételre csaknem kizárólag az általános gimnáziumot végzettek számíthatnak. Sok szülő szívesebben íratja gyermekét, különösen fiát technikumba, nem gondolva arra, hogy technikumból nagyon ritkán jut be a gyerek az egyetemre. A technikum a középkáder- szükséglet kielégítésére hivatott iskolatípus. Annyit vesznek fel oda, INNEN— Bauseblan, a híres holland orvos praxisát Londonba helyezte át. Egy alkalommal találkozott az egyik ismert angol kuruzslóval, aki — az informátorok szerint — praxisával hatalmas vagyont szerzett. Bauseblan megkérdezte hogyan lehetséges, hogy minden szaktanulmány nélkül ennyi pacienst és ennyi pénzt tudott ösz- szegyűjteni. A kuruzsló ellenkérdéssel válaszolt: „Körülbelül hány ember megy el naponta az ön háza előtt?’’ Bauseblan tízezerre becsülte számukat. „És ezek közül véleménye szerint hány normális?’' — kérdezte tovább a kuruzsló, „TJgy gondolom, néhány száz”. Mire a kuruzsló: „Nos, azt hiszem, ez a néhány száz, ha beteg, önt keresi fel, — a többi meg hozzám jön.” * A vareli (Olldenburg) „nadrágcsata” befejezést nyert. Az egyik leányintézet igazgatónője ugyanis megtiltotta a növendékeknek, hogy halásznadrágban jöjjenek az iskolába. Mivel a községi hatóságok, mint illetéktelenek nem voltak hajlandók közbelépni, a szülök a közoktatásügyi miniszterhez fordultak, aki a nadrágdivat mellett döntött. amennyi technikusra az államnak éppen szüksége van. — Az általános gimnáziumokban is kaphat a tanuló technikus alapképzést, mert egyre nagyobb gondot fordítanak és egyre nagyobb áldozatokat hoznak az iskolák a politechnikai képzésre. A szakkörökben, a praktikumok óráin mind több és több elemét tanulják meg a gimnázisták is az alapvető munkafolyamatoknak. A legtöbben azért nem taníttatják tovább különben jófejű gyereküket, illetve azért adják az általános iskola elvégzése után ipari tanulónak, hogy minél hamarabb keressen. Hát az igaz, hogy a gyerek így hamarabb jut pénzhez, de ne feledkezzünk meg a következőkről: Egész sereg olyan ipari pálya, illetve foglalkozási ág van, ahova már most sem lehet bejutni érettségi nélkül, sőt még azzal is csak versenyszerű felvételi vizsga után. Miniszteri rendelet van arra, hogy a nagyüzemek ipari tanulónak csak érettségizett ifjút vehetnek fel. De helyben sem mehet senki rádió-, televízió-, írógépműszerésznek, autóvillanyszerelőnek,' fényképésznek, kozmetikusnak, kirakatrendezőnek, fotó-optikai cikk eladónak az általános gimnázium elvégzése nélkül. Az ipari tanulóképzés ideje érettségi után sokkal rövidebb, az ipari tanuló iskolába sokkal kevesebbet kell járni. Hamarabb szabadul fel tehát a gyerek, mint különben. — A szakma elsajátítása hamarabb megy tanult fővel. Az érettségizett tanuló nemcsak mesterétől tanulhat, hanem elő van készítve arra is, hogy a szakiroda- lem forgatásával képezze magát. A szakma önálló tanulmányozása, az elmélyült búvárkodás, nemcsak alaposabb szakismeretekhez Vezethet, hanem a mesterség eleven továbbfejlesztőjévé, újítóvá is könnyebben válhat így a későbbi szakember. ok minden történt a felszabadulás óta, sokkal több ember tanul — öreg és fiatal egyaránt — mint valaha képzelni is lehetett volna, de ez még mindig nem elég. A technika — legyen az agro-, vagy zootechnika is — szédítő ütemű fejlődése egyenesen előírja, hogy ma mindenkinek sokat és egyre többet kell tanulnia. Igazán jó iparos, kereskedő, gyári munkás, földművelő, állattenyésztő a mai viszonyok között el sem képzelhető magasabb műveltség nélkül. Ennyi és ilyen komoly érv szól tehát amellett a tétel mellett, hogy a tehetséges gyereket okvetlenül taníttassuk tovább, adjuk gimnáziumba. LÊTAY MENYHÉRT gimn. igazgató, Tolna ONNAN Amikor Schvaeningert, Bismarck későbbi háziorvosát először hivatták a herceghez, különböző kérdéseket intézett a pácienshez. Bismarck bosszús lett, végül megkérdezte az orvost, mikor hagyja abba az örökös kérdezést. Schweninger fogta a kalapját és így szólt: „Ha úgy akarja magát kezeltetni, hogy ne tegyenek fel Önnek kérdéseket, legjobb, ha egy állatorvoshoz fordul.” * Egy husumi asszony nem mindennapi módon fogta meg az egeret, amely konyhájában napokon át garázdálkodott. Miután az állat a legfinomabb inyencfálatoktól sem hagyta magát elcsábíttatni, a ház asszonya egyik este cukros vízbe áztatott szevenált tett a konyha- asztalra. Másnap reggel ott feküdt a békésen alvó egér az ajtó küszöbén. Igaz, hogy kirágott egy részt a küszöb fájából, de „utolsó műve után” elnyomta az álom. * Luigi Montalfi önéletrajzában a többi között elmondja, hogy egy alkalommal megkérdezte Giachino Rossinit, miért nem szerez több operát, mire a mester így felelt: „Az olasz bumbumot meguntam, franciát komponálni nincs kedvem, németül meg nem tudok?’.
