Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

1368 március 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG S Erősítenünk kell a béke védelmére való felkészülést MHS megyei küldöttértekezlet Szekszárdon A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség célja: „Az MSZMP és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozatai és útmuta­tása alapján a szocializmus épí­tésének segítése, a dolgozók mil­liós tömegeinek mozgósítása és felkészítése a szocialista haza megvédésére.’“ (Kivonat az MHS alapszabály- tervezetéből.) Munkások, parasztok, fiatalok és nők, hivatásos és tartalékos tisztek vettek részt március 20-án délelőtt a Szekszárdi Városi Tanács nagyterme ben, a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség megyei küldöttértekezletén. Az értekezletet Mag Pál őrnagy elv­társ nyitotta meg. Bevezetőjében méltatta a Magyar Tanácsköztársa­ság 39. évfordulójának történelmi eseményeit. Ezután Bacsa József elvtárs, az MHS megyei, elnöke tartotta meg be­számolóját, amelyben beszélt az MHS-ben végzett munka eredmé­nyeiről és a hibákról. ' — Az októberi ellenforradalom a megye területén szétrombolta a volt MÖHOSZ szervezeteket. Több MÖHOSZ dolgozó, aktivista, az el­lenforradalomhoz csatlakozott. A po­litikai rombolómunlkán kívül felsze­relési eszközökben is súlyos anyagi károk keletkeztek. A magyar mun­kás-paraszt kormány megalakulása után az ideiglenes megyei elnökség megkezdte munkáját, amely sok ne­hézségbe ütközött. Létre kellett hoz­ni a járá.si elnökségeket és szétrom­bolt alapszervezeteket. El kellett tá­volítani a szövetségből az osztályide­gen elemeket. Az MSZMP Központi Vezetősége 1957 május 28-i határozata alapján a Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Maeyar Repülőszövetség egyesí­tésével létrejött a Magyar Honvé­delmi Sportszövetség. A párthatáro­zat kimondja: „...az MHS politikai tömegszervezet, s alapszervezeteinek feladata a politikai tömegmunka, melyet a párt honvédelmi politikájá­nak megfelelően fejt ki a dolgozók között”. A megyei elnökség munká­ját e politikai elvekből kiindulva kezdte még. Jó kapcsolat épült ki a párt és a tömegszervezetekkel, kü­lönösképpen a KISZ-el. Kialakult a jó égyüttműködés a hadkiegészítő parancsnokságokkal is. Az összefogás eredményeként ma már 59 alapszervezet műkö­dik a megyében. Az alapszervezeteken belül 11 mo­torkerékpáros szakkör működik, 319 résztvevővel. Személy- és gépkocsi­vezetői szakkörök is beindultak 73, illetve 120 hallgatóval. A propaganda munka elvi alapját a párt és a kor­mány határozatai a proletárinterna­cionalizmus alapján álló szocialista hazafiság képezi. Ennek megfelelően eddig 55 előadást tartottak a közsé­gekben, üzemekben, állami gazdasá­gokban. A beszámoló foglalkozott a repülős klub munkájával: 1957-ben 855 fel­szállás volt, a repülő içiô 80 óra és 27 percet tett ki. A továbbiakban a terveket ismertette Bacsa elvtárs. Megemlítette, hogy még ebben az évben felépül egy 170 köbméter alapterületű emele­tes épület, amely klubhelyiségből, női és férfi hálószobából, rádiós és különböző raktárhelyiségek­ből áll. Az építőanyag jelentős része már biztosítva van, a szekszárdi vállala­tok és intézmények társadalmi mun­kával adnak segítséget. A beszámolót követő vitában 12-en vettek részt. Dévai István őrnagy elvtárs a tartalékos tisztek problé­máiról beszélt. A tartalékos tisztek tagozata csak papíron van meg. mon dotta többek között. Majd arról be­szélt, hogy hiányoznak az oktatáshoz szükséges segédeszközök, s ez nehe­zíti a gyakorlati képzést. A vitában résztvett a szovjet helyi alakulatok képviselője is. A világot két tábor jellemzi — mondotta. — A Szovjet­unió vezette béketábor sorozatosan tesz javaslatokat az atom békés fel- használására. Ezek a javaslatok nem találtak megfelelő fogadtatásra a nyugati körökben. Ezért nekünk, béketáborhoz tar­tozéknak erősíteni keil a béke védelmére való felkészülést. A szocialista tábornak van fegyvere és ereje ahhoz, hogy szembeszáll­jon az imperialista hatalmakkal. Ma már az Egyesült Államok is el­ismeri azt, hogy fejlett techni­kánk mögött néhány évvel elmaradt. A III. világháború — ha. kirobbant­ják — a világ legszömyűbb háborúja lenne, mert nem lenne különbség front és hátország között. Éppen ezért nagy jelentősége van a haza népi védelme megszervezésének. Ezt a feladatot tölti be az MHS, amely­hez hasonló szövetség a mi országunk ban is van. Az MHS a békét védi az­zal. ha a lakossággal megismerteti a motor kezelését, a biológiai és kémiai háború elleni védekezést. Kádár József elvtárs a MHS Or­szágos Elnökségének üdvözletét tol­mácsolta, majd Bacsa József vála­szolt meg a vitában felmerült kérdé­sekre. Ezután került sor a választ­mány és az elnökség tagjainak és az országos küldöttek megvájasztására. Az MHS megyei küldöttértekezlete az Internacionálé eléneklésével ért véget. Ünnepélyes keretek kozott fejezték be Nagyszokolyon az „Időszerű kérdések66 tanfolyamát Ünnepélyes keretek között Nagv- szokolyon befejeződött az időszerű kérdések tanfolyama, a pártoktatás egyik formája. Az ünnepi zárón visz szaemlékeztek a hallgatók az együt töltött időre, a tanult anyagra. Egy­behangzóan az volt a véleménvük, hogy sikeresen végezte munkáját a tanfolyam, sok hasznos dolgot vitat­tak meg, magabiztosabbak lettek és így — a tanultak alapján — számos kérdésben mernek világosan, hatá­rozottan állást foglalni, vitába száll­ni, feleletet adni sok olyan problé­mára, amelyre választ vár a község lakossága. Ezen a tanfolyamon ugyanis csak olyan kérdéseket vitat­tak meg, amelyek igen élénken fog­lalkoztatják a község lakosságát. Számos érdekes vita volt a tan­folyam időszaka alatt. Élénk eszme­csere alakult ki a nemzetközi hely­zet, valamint a kommunista pártok moszkvai nyilatkozatával kapcsolat­ban. Egyetértettek a nyilatkozat min­den pontjával, helyeselték, hogy egy­séges programot határozott meg né­hány kérdést illetően. Legszíve eb­ben azonban a párt agrártézireinek vitájára emlékeznek vissza a hallga­tók, s közülük is elsősorban a tan­folyamon résztvett egyénileg gazdál­kodó pártonkívüli parasztok, mint például Zsabka János, Németh And­rás, Z. Papp József és Kiss János. Nagy vita bontakozott ki az agrár- proletárok gazdasági, politikai hely­zetéről, hogyan, milyen körülmények között élnek ma, hasonló-e a helyze­tük, mint a felszabadulás előtt vol‘? Usvancsak összecsaptak a né-etek és az érvek, amikor a kulákok gyerme­kinek elbírálásáról folvt a vita. Né- hánvan helyeselték. má°ok nem ér­tettek eevet az agrár-téziseknek ;de- gonofkozó részével. Nagy érseki"dést váltót ki a hnlteriesséi-ől szóló rész is. Mi a belteries=ég? Hogyan lehet­ne a mezőgazdaságot, s e^en belül természetesen az esvéni gazdaságot is. beiteri°sebbé tenni? Mte lehetne tenni a beheriessés érdekében Nagy- szoknlvon? mí a belterjesség legoiz- tosabb záloga? Az időszerű kérdések tanfolyamá­nak vezetőre. Pados János e’vfors a vitá kra visszaeml ékezve elnr n \i a, hogy a tanfolyam hallgatói a viták során egy-eev vitatott tétel me’iett és ellen ig“n határos, sokr-é+ű érve­ket használtak, több esetben hozták föl árvk“"t a községi tanasztg1 pt ka* is. î°v nélöául érmen a helvi réld 'k segítségével sikerült heb-zonv-'tani, hogy az eevkori háromrmlíó. keldus «na már nem létezik hazánkban, a mai szegényparasztság élete alap­vetően más, sokkal jobbak életkörül­ményei, mint a felszabadulás élőit, megszűntek cselédeknek lenni a ku- lákok és a herceg Esztérházy birto­kain, zömmel az állami gazda ágok­ban, gépállomásokon dolgoznak egy- részük pedig termelőszövetkezeti tag lett, s ott elérte, vagy megközelítette a középparaszti életszínvonalat. A leghosszabb, legszenvedélvesebb vita a kulákok, a kizsákmányolok családjára vonatkozó kitétel körül hajlott le. A volt cselédek, agrárpro­letárok — ezt a foglalkozás is bizo- hyította — nem feledték el még, hogyan zsákmányolták ki őket. Ne­hezen értettek egyet azzal, hogy a kulákok fiai és leányai számira ál­taliban lehetővé kell tenni az érvé­nyesülést. Csak amikor a vitában elő­kerültek az érvek, akkor eszméltei rá a szeminárium hallgatói, hogy az osztályellenség állásfoglalása, maga­tartása nem egységes — s ezért fel­tétlenül a diferenciálásra van szük­ség megítélésükben. Ha az osztály­ellenség állásfoglalása sem egy^ég^s, s emiatt diferenciálni kell, még ke­vésbé szabad általánosítani azok gyermekeinek elbírálását. Nagv szük­ség van a helyes politika érdekében az egyéni elbírálásra. Lehetne sorolni még sokáig a. vita tapasztalatait, a véleményeket, ame­lyek összecsaptak az oktatási évben. A hallgatók szeretnék, ha a követ­kező pártoktatási évben hasonló mó­don mint az idén, az őket érdeklő, a mindennapi életben előforduló kér­désekkel foglalkozzanak. Megszeret­ték a pártoktatásnak ezt a formáját, s amint mondják, jövőre is hasonlóan szeretnék eltölteni a telet. Ä kedvezmények 100 ezer forint megtakarítást jelentenek as aparbanti Március 15. Tsz°xtek mintegy Az aparhanti Március 15. Termelő- szövetkezet tagjai élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az állam biztosít, hogy gazdaságukat belterje­sebbé tegyék, növeljék a termé ered­ményeket, növekedjek a tagok része­sedése. jövedelme. A termelőszövetkezet az elmúlt évben egy munkaegységre több mint 71 forintot fizetett pénzben és terményben. Mivel a részesedésben a készpénz meghaladta az 50 százalékot, az állam jövedelemadókedvezményt bizto ított a szövetkezetnek. Ez mintegy. 18 000 forintot jelent. A szövetkezet gazdasága nem éri el az ötszáz holdat. A jófekvésű te­rület megmunkálására a bonyhádi gépállomással kötött szerződést, mégpedig úgy, hogy minden katasz­teri holdon legalább három normál- holdnyi — 112 000 forint értékű — munkát végeznek géppel. Az ilyenirányú gépi munkáé’ t az állam visszatéríti a költség jelen­tős részét. Ez a visszatérítés 50—60 000 lent forintot je­Az árutermelésből akarják a ter­melőszövetkezet tagjai a jövedelmük jelentős részét biztosítani. Számítá­suk szerint elérik — esetleg túl is szárnyalják azt a holdankénti áru­értéket, amelyet a rendelet előír. Amennyiben ezt elérik — és számí­tásuk szerint ezzel nem lesz semmi hiba — akkor mintegy 15—20 000 fo­rint hitelelengedésben részesülnek. A bőséges terméshez elengedhetet­lenül szükséges a műtrágya. Úgy ter­vezik, hogy holdanként egy mázsa műtrágyát használnak fel. Ez nemcsak a termény mennyi­ségének növekedéséből jelent majd nagyobb jövedelmet, ban m engedményben is részesülnek mintegy 6000 forint értékben. A felsorolt kedvezmények csaknem 100 000 forint megtakarítást jelente­nek a Március 15-e Termelőszöve,ke­zet tagjai részére. Gondolatok egy kellemes este után A megszokott mozdulattal lép­tem fel az alsónyéki asszonyok le­velét, melyben ez állt: „Szeretettel meghívunk szombat este a csalá­dias vacsoránkra, melyet a Nőta­nács rendez.” Megvallom őszin­tén .sok ilyen levelet kapok, mely­nek sajnos igen ritkán tudok ele­get tenni. Ennek a néhány ked­ves sornak azonban a hangja any- nyira megkapott és időm is enged­te, elhatároztam, elmegyek és résZtviszek a rendezvényen. Nem bántam meg. Valóban csa-‘ ládi összejövetel volt, a szó leg­teljesebb értelmében. A közel 50 ember igaz baráti szeretettel vett részt a' nőtanács által rendezett családi vacsorán. Ennek az estének az érdekessége abban állt, ahogy beszélgettek egymással, felidézve 1956. októberét az utána következő időket és azt, hogy ma már derű­sen nézünk a jövőbe. Pesti elvtárs szavai mély nyomot hagytak ben­nem. Az ő szava elvtársi, baráti szó volt, mikor azt mondta: „Nem lesz többé ellenforradalom, meg­tanítottak bennünket arra, hogyan kell megvédeni a munkások, pa­rasztok államát. Settella elvtárs az 1956. novembereleji napokra em­lékeztetett. — Emlékszel? — mondta —, hogy örültünk egymás­nak a nagy vihar után, úgy fog­tunk kezet, hogy soha ne eresszük el többé mi kommunisták, a nép hatalmát féltők, egymás kezét. Könny szökött szemünkbe mikor jó elvtársunkra, Németh elvtárs­ra emlékeztünk. Az asszonyok mindent elkövet­tek, hogy ezen az estén mindenki jól érezze magát. Borsos Péterné, Settela Józsefné, Vrana Károlyné, Hadi János, Goli Józsefné derűs, boldog arccal szorgoskodtak és tették széppé az estét. A nyugodt­ság és szeretet légkörét árasztották maguk körül. Sokszor arra gon­doltam, milyen kedvesek is tudnak lenni az emberek, hogy szeretik egymást, itt legalábbis ezt lehetett érezni. Sokat beszélgettünk a Szovjet­unióról, a szovjet emberekről, a technikáról, a Moszkva melletti Lenin kolhozról, és a mi termelőszövetkezeteinkről. — A béke és a Szovjetunió szorosan összefügg egymással, — mondotta az egyik vendég és a békéről be­szélt Zekéné nyugdíjas pedagógus is. Ilyen volt az alsónyéki családias összejövetel. Mindenkit az a gon­dolat hatott át, hogy máskor is rendezzenek az asszonyok ehhez hasonló összejövetelt. Köszönöm az alsónyéki asszo­nyoknak a kedves meghívásukat és azt, hogy általuk élményben még gazdagabb lettem, nemcsak azért, mert megismertem meleg szívüket, hanem azért is, mert tar­talmassá tették okos, józan be­szélgetéseikkel az estét. TAKÁCS MIHÂLYNÊ Érdekes látvány tárult szemem elé, amint a gyulaji főutcá­ról az egyik ház udvarán át a hegy­tetőre értem. Lent a völgyben, az akkor még tavaszias verőfényben, szinte szikrázott a fehérre meszelt sertéskutricák kerítése, s a kisebb- nagyobb malacok serege amint túr- kálva ide-oda hullámzik, olyan ér­zést kölcsönzött a szemlélőnek, mintha egy szélesvásznú film koc­káit nézné. Ember sehol sem látszik közel és távol, csendes, békés a táj, csak ami­kor közelebb érek, rohannak elő a kutyák hangos ugatással. Erre kerül­nek elő emberek is. Éppen jókor, mert. már a nadrágom épsége van veszélyben. A gyulaji Uj Barázda Tsz sertés­farmjára érkeztem — tudom meg az egyik segítségemre siető embertől, Rau Józseftől, a tsz tagjától. Azután többen is előkerülnek, tudniillik ebédidő van, s mindenki keresett magának egy-egy nyugodalmasabb helyet. Mindjárt közrefognak s egyik erre, a másik arra hívja fel a figyel­memet. Balaskó Péterné a friss me­szeléseket mutatja, amelyeket ketten Varga Istvánnéval csináltak. —Ez­után már minden hónapban kijö­vünk ide takarítani — mondja —, mert vigyázni kell nyári időben a tisztaságra, a malacok egészségére. Beszélgetés a tanyán írja meg azt is — teszi hozzá —, hogy itt nem azon veszekedünk, hogy menjen a munka, hanem azon, hogy legyen mindig, különösen nekünk asszonyoknak. De nemcsak a termelőmunkában, hanem a társadalmi munkában is megállják a helyüket a tsz asszo­nyok. — Megígértük, hogy a Gyer­mekváros lakóit segítjük — mondja — 6 kispárna, a mi ajándékunk már kész is. A nőtanács nemrég szintén a gyermekek megsegítésére bátyus- bált rendezett. Három tortát sorsol­tak ki, s ehhez a cukrot, diót, tojást, lisztet mi adtuk. Ha szerényen is, de dicsekednek, s ezt olyan jó érzés hallgatni, külö­nösen azért, mert minduntalan visz- szatér a beszélgetésbe, hogy bizony az ellenforradalom milyen károkat okozott itt is. Komáromi József ar­ról beszél, hogy az ellenforradalom előtt több mint háromszáz sertés volt már, s hol állnának azóta, ha szét nem züllesztik a nép ellenségei a gazdaságot. — De most sem pa­naszkodhatunk azért — teszi hoz­zá —, így is közeljárunk már a két­százas létszámhoz, nem is beszélve a 27 anyakocáról, amelyek ban malacoznak le. mostaná­Mélységes felelősségtudat árad szavaiból a közös iránt, amikor ne­kem szegezi — mit gondol, legalább 150 ezer forintos vagyon van itt a kezünkre bízva. — S hogy jól lát­ják el azt magam is tapasztalom. Rend, tisztaság honol mindenütt, s anyagiakban is megelégedtek itt az emberek. — Nyolc hónapi munkámra — mondja Komáromi József —majd 14 ezer forintot kaptam, ha min­dent pénzre számítok át. Ez több mint 1600 forintot jelentett nekem tavaly havonta számítva. — Én már 5 évvel ezelőtt mond­tam — veszi át a szót Rau József bácsi —, hogy bár 20 évvel ezelőtt itt lehettem volna. — És a további elbeszéléséből napnál világosabban kitűnik, milyen nehézségei voltak az egyéni gazdálkodásnak. 1951-ben lé­pett be a tsz-be, de utána vissza­vonta. Mintha csak büntetéssorozat kezdődött volna ezután. Felesége megbetegedett, pénz nem volt kór­házra, pedig ha idejében kerül kór­házba, ma egészséges lehetne nem betegeskedne most is. A gyerekek is otthagyták, más megélhetés után mentek, s ő egyedül maradt a ~ 12 holdra. — Itt jobbnak éreztem a j övömet, s láttam a vömet, aki bent volt a tsz-Tóen, hogy jobban él, ke­vesebb gonddal. Mert gond az akadt — sorolja — elhullott az egyik lo­vam is. Ezt pótolni csak úgy lehe­tett volna, ha a szánktól és a gazda­ságtól vonjuk el a pénzt. És ennek mindig ki volt téve az ember, ha meg így együtt jött... Jobb arról nem is beszélni —• teszi hozzá kezé­vel legyintve egyet. Majd megvidámodva folytatja: — csak az a fontos, hogy jóhiszeműen kell ide fordulni, nemcsak úgy be­jönni, aztán lazsálni. Már csak az­zal nem vagyok megelégedve, hogy nem bírom úgy, mint fiatalabb ko­romban, pedig de szeretném. Ezt a látogatást itt kint sokáig nem felejtem el. Általában időseb­bekkel beszéltem, dé lelkesedésük, szívük a fiatalokéval vetekszik. S még a beszédjük is talán, az a ked­ves, meghitt összeszokott modor. Me- legség járt át amint búcsúzás után távolabbról még hallom a csupa idős, ötvenen felüliek társaságából az ebéd szünet végét jelezve Balaskó Péterné kedves hangját: „No gye­rekek menjünk, vár a munka .. SZALAI ENDRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents