Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-18 / 41. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 február 18. A magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segély nyújtási szerződés megkötése 10. évfordulójának ünnepsége A Magyar Szocialista Munkáspárt dezett a Petőfi Színházban. Az ün- Budapesti Bizottsága, a Hazafias népségén megjelentek a párt és kor- Népfront Országos Tanácsa és a Ma- mány vezetői, a gazdasági és kultu- gyar-Szovjet Baráti Társaság feb- rális élet kimagasló személyiségei és ruár 17-én este hét órakor a ma- a diplomáciai testületek képviselői, gyár—szovjet barátsági, együttmű- Az ünnepi beszédet Somogyi Mik- ködési és kölcsönös segélynyújtási lós, a Magyar Szocialista Munkásszerződés megkötésének 10.. évfor- párt Politikai Bizottságának tagja, a dulója alkalmából ünnepséget ren- SZOT elnöke mondotta. Somogyi Miklós elvtárs beszéde — 1948. február 18-án Magyarország és a Szovjetunió kormánya barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt írt alá. Messze kiemelkedő eseménye ez népünk történelmének, sőt a nem zetközi politikai életnek is. Nagyszerű dokumentuma és egyben ragyogó szimbólum! mondotta beszéde ele jén. Majd így folytatta: 1948. a magyar nép, a magyar munkásosztály történelmi győzelmeinek éve, a munkásegység végleges létrejöttének esztendeje volt. Erre az időre esik a proletárdiktatúrának, a nép hatalmának a beteljesedése. Olyan nemzetközi viszonyok között értük el ezeket a sikereket, amikor a világimperializmus, — felhasználva a hazai reakciót — mindent elkövetett, hogy letérítsen bennünket a szocializmusért folyó harc útjáról. A szerződés új állomás hazánk nemzetközi helyzetében Önkéntelenül felvetődik a kérdés: mi adta az erőt, hogy egy kis nép, amelyet urai alig három évvel előbb még Hitler utolsó csatlósaként szégyenletes szerepre kárhoztatták, nemcsak kiállta az imperialisták és a belső reakció állandóan megújuló rohamát, hanem a dolgozó nép javára lényegében eldöntötte a nagy történelmi pert. A magyar—szovjet barátsági szerződés nem csupán két magasztos célért küzdő nép szövetségének a dokumentuma, hanem új állomás hazánk nemzetközi helyzetében. Évszázadok óta első alkalom volt, hogy a magyar állam egy nagyhatalommal egyenlő félként tárgyalhatott. És nagyszerűsége nem csupán abban nyilvánul meg, hogy nem vagyunk és válhatunk többé egy nagyhatalmi-politikai eszközévé, hanem abban, hogy célja a demokráciáért, a szocializmusért küzdő magyar nép megerősítése volt, s hogy az első olyan szerződés, amely valóban békénk, függetlenségünk, boldog jövőnk záloga. Ez a szerződés segítette felemelni népünket a haladó emberiség, a szabad népek sorába és avatta az igazságért, az emberiség boldog jövőjéért küzdők tagjává. E szerződés megkötése emelte népünk öntudatát, nemzetközi tekintélyét és így növelte erőiket is. A Szovjetuniótól kapott segítséget felhasználva, munkásosztályunk, dől gozó parasztságunk, értelmiségünk alkotókészségével, magunk is gazdagítottuk a békéért, a szabadságért küzdő népek erejét. Ezután méltatta a szovjet tapasztalatok, a Szovjetunióval való együtt működés segítségével elért eredményeket, majd a szocializmus és a béke erőinek növekedéséről szólt. A haladással szembeni erők persze mindent elkövetnek, hogy bemocskolják a szovjet külpolitikát, hogy kisebbítsék a szovjet nép eredményeit. 1956-ban nálunk is — amikor a munkáshatalomra támadtak — rágalmazták a szocializmust építő országok vezetőjét, a Szovjetuniót. Az imperializmus azért igyekezett szembefordítani a magyar népet a Szovjetunióval, mert csak így remélhette, hogy végezni tud a szocialista Magyarországgal. Visszapillantást nyújtott Somogyi elvtárs az ellenforradalmi események re, majd a Szovjetunió részéről hazánknak az ellenforradalom leverésében nyújtott anyagi, politikai és erkölcsi segítést méltatta. Népünk és a nemzetközi proletariátus ügye iránti kötelességünk, hogy a munkás hatalmat minden támadástól megvédjük, tovább erősítsük. Aki a párt, a munkásosztály vezetőszerepe ellen lép fel, az a népet támadja, aki a Szovjetunió és a magyar nép szövetségét akarja megbon tani, az a békéért és a szocializmusért folyó harc ellen támad. Ezért kell igazságunk erejével szembe- szállnunik a revizionista nézetekkel, a kishitűséggel. Ezért kell lelepleznünk minden olyan nézetet és elméletet, amellyel a visszavonulásra kényszerített imperializmus indít meg-megújuló támadást a szocialista államok ellen. Hazánk iránti felelősségünk és internacionalista kötelességeink teljesítése is parancsolóan írja elő, hogy az összes lehetőségünkkel élve erősítsük népgazdaságunkat. A Magyar Szocialista Munkáspárt gazdaságpolitikája lehetővé teszi, hogy a dolgozók résztvegyenek gazdasági életünk minden kérdésének eldöntésében. Népgazdaságunk erősítésén kell munkálkodnunk azért is, mert jelenlegi életszínvonalunk megtartásának alapjait még nem mindenben teremtettük meg. Már pedig pártunknak és kormányunknak az a célja, hogy megvédje az életkörülmények javításában elért vívmányainkat is, sőt azt akarjuk, hogy a lehetőség megteremtése után haladjunk még gyorsabban a felemelkedés útján. A Szovjetunió ennek a célnak az elérésében is sokoldalúan támogat bennünket. Rendelkezésünkre bocsátja a technika fejlesztésében elért vívmányait, tapasztalatait. Rajtunk múlik, hogy milyen sikerrel alkalmazzuk azokat népünk javára. A nagy szovjet nép szövetségese vagyunk a békéért, a két világ- rendszer békés együttéléséért folytatott harcban is. És örömmel üdvözöljük a Szovjetuniónak legújabb békeoffenziváját, amelynek az államok miniszterelnökeinek csúcstalálkozójáért most folytat. Ez megfelel a magyar dolgozók, a magyar nép érdekeinek és találkozik az emberiség nagyobbik és jobbik részének törekvéseivel. Pártunk és kormányunk el van szánva, hogy az ilyen értelemben vállalt kötelezettségének is mindenben eleget tesz. Erre kötelez bennünket az a testvéri szövetség, amelyet felszabadítónkkal, • a szovjet néppel kötöttünk és amelynek dokumentuma most tíz esztendeje született meg. • Hiszem, hogy a következő évtizedek újabb sikerek, győzelmek a két nép boldogulásának, békés életünknek, a szocializmus győzelmének időszaka lesz. Éljen a szovjet és a magyar nép örök barátsága! Éljen a béke! J. I. Gromov elvtárs beszéde Az ünnepségen beszédet mondott J. I. Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Beszédében a többi között a következőket mondotta: A szovjet és a magyar népet régóta testvéri, forradalmi szálak fűzik össze. Népeink barátsága, amely mélyen az internacionalizmus szellemén alapul, nem ma kezdődött, nem is tegnap. Kezdete a Nagy Októberi Szocialista Forradalomba nyúlik vissza, azokba a viharos évekbe, amikor a magyar dolgozók tízezrével siettek Oroszország proletariátusának és parasztságának segítségére és velük együtt áldozták fel életüket a szocialista forradalom nagy vívmányainak védelmében. Népeink barátsága kiállta e súlyos megpróbáltatásokat a fehér terror nehéz éveiben, Horthy fasiszta rendszerének uralma idején, a második világháború alatt, s a nemzetközi és belső reakciós erők által kirobbantott ellenforradalmi lázadás napjaiban is. Ezután Gromov elvtárs foglalkozott a szerződés jelentőségével, majd rámutatott: E szerződés kiemelkedő jellemvonása, hogy a proletár internacionalizmus, a teljes egyenjogúság elvein, a magyar és a szovjet nép nemzeti érdekeinek tiszteletben tartásán, a közös ügy, a szocializmus építésében megmutatkozó j testvéri, önzetlen, kölcsönös segítségén és együttműködésén alapul. Kapcsolataink alapja a teljes egyenjogúság ■ Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkról szólva hangsúlyozta: gazdasági és pénzügyi vonatkozásban országainktól távol áll az a törekvés, hogy egymás rovására akarjanak gazdagodni. Kapcsolataink alapja a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segélynyújtás. Ezektől az elvektől vezettetve, s figyelembe véve Magyarországnak az utóbbi időaen támadt gazdasági nehézségeit a Szovjetunió hitelnyújtással és áruszállításainak növelésével önzetlen segítséget igyekezett nyújtani a Magyar Népköztársaságnak. Országaink gazdasági fejlődésében fontos szerepet játszik a tudományos és technikai együttműködés, a termelési tapasztalatok kölcsönös és ellenszolgáltatás nélküli cseréje. Bennünket, szovjet embereket, őszinte örömmel tölt el, hogy a magyar dolgozó nép aránylag rövid időszak alatt jelentős eredményeket ért el gazdaságának fejlesztésben. Különösen megnyilvánul ez az ipari termelés sikereiben. Magyarország ipari termelése jelenleg több mint háromszorosa a háború előttinek. Ezek a sikerek reális alapot teremtettek azokhoz az intézkedésekhez, amelyeket az utóbbi időkben hajtottak végre a magyar dolgozók életszínvonalának emelésére. A magyar zene, a magyar irodalom, a magyar művészet alkotásai — mondotta a kulturális kapcsolatainkról szólva — forró szeretetre és elismerésre találtak a szovjet közvéleményben. A Szovjetunióban az utóbbi napokban megalakult Szovjet—Magyar Baráti Társaság kétségtelenül elő fogja segíteni kulturális kapcsolataink még nagyobbarányú fejlődését, népeink még szorosabb közeledését. Politikai ás nemzetközi kapcsolatainkról szólva kijelentette: A két ország a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának egyenjogú tagja. Országaink között a nemzetközi kérdésekben semmiféle nézeteltérés nincs. A Szovjetunió és Magyarország testvéri szövetségben a szocialista tábor többi országával, hatalmas erőként, aktívan lép fel a nemzetközi küzdőtéren a népek biztonságáért, a béke megszilárdításáért folyó harcban. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, valamint az 1957 március 28-án aláírt szovjet—magyar kormánynyilatkozat az az alap, amelyen a szovjet és a magyar nép barátsága és együttműködése ezután is fejlődni és erősödni fog. A magyar nép vezető és irányító ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt között a marxiz- mus-leninizmus tanítása alapján fennálló megbonthatatlan, mély elvi egység olyan döntő tényező, amely meghatározza a közös cél, az új társadalom építése l'clé haladó népeink egyre jobban erősödő erkölcsi és politikai egységét. Engedjék meg, hogy a nevezetes évforduló alkalmából a Magyar Nép- köztársaság egész dolgozó népének tolmácsoljam a Szovjetunió népeinek forró testvéri üdvözletét s azt a kívánságát, hogy a magyar dolgozó nép érjen el újabb nagy sikereket a szocialista társadalom építésében — mondotta a többi között. A beszédek elhangzása után ünnepi műsor következett. A Szocialista Internacionálé beavatkozik Jugoszlávia belügyeibe Belgrád (Tanjug). A Borba hétfői számában „káros akció1’ címmel kommentálja a szocialista internacionálé határozatát. Ez a határozat felszólítja az összes szocialista pártokat. szálljanak síkra a Belgrádban nemrégen elítélt Pavlovics .és Kre- kics szabadontoocslátása Érdekében. Mint a Borba megállapítja, ez beavat kozást jelent Jugoszlávia belügyeibe. Pavlovics és Krekics Jugoszlávia politikai és társadalmi rendjének erőszakos megdöntésére törekedett s ez a cselekmény a Jugoszláv Alkotmány és a törvények értelmében büntetendő. A Szocialista Internacio- nálé tehát, amidőn védelmébe veszi ezeket az embereket, egyszersmind azonosítja magát céljaikkal és tevékenységükkel. Ez pedig azt jelenti, hogy beavatkozik Jugoszlávia belügyeibe. A Szocialista Internacionálé szóbanforgó határozatával, egyúttal gátolja azokat a törekvéseket is, amelyeket a munkásosztály fejt ki á béke megőrzéséért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért, miután az pusztán az egymás mellett élés elveinek alapján nem érhető el. Ami pedig a jugoszláv rendszer megdöntésére irányuló tevékenységért elítélt személyek védelmezését illeti, az mindennek nevezhető, csak éppen az egymás mellett élés elvei tisz- telebentartásának nem. Á francia—tunéziai konfliktus legfrissebb fejleményei Párizs (MTI). A francia és a tunéziai kormány egyaránt elfogadta az Egyesült Államok kormányának jószolgálatait, amelyek — jóllehet formálisan még nem ajánlották fel azokat — már napok óta éreztetik hatásukat mind Párizsban, mind pedig Tuniszban. Szádok Mokkadem tunéziai külügy miniszter közölte, hogy Habib Bur- giba elnök hajlandó elnapoltatni a Biztonsági Tanács keddre kitűzött vitáját, ha az Egyesült Államok hivatalosan felajánlja jószolgálatait. A francia kormány szintén bejelentette, hogy kész elfogadni az amerikai jószolgálatokat, ha „nem döntőbíráskodásról’’ van szó. Stassen szerint Lengyelországnak és Csehszlovákiának is részt kell venni a csúcsértekezleten Washington (AFP). Harold Stassen megtartani, s azon Lengyelországnak vasárnapi televíziós nyilatkozatában és Csehszlovákiának is részt kell úgy vélekedett, hogy a csúcsértekez- vennie, letet az ENSZ felügyelete mellett kell A szovjet és a magyar mezőgazdaság tapasztalatcseréje minden területen gyümölcsöző A szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírásának 10. év fordulója alkalmából dr. Somos András Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Elnökségének tagja nyilatkozott az MTI munkatársának. — Az évtizedes távlatból visszatekintve fejlődésünkre, megállapítható, hogy különösen felbecsülhetetlen volt számunkra az a segítség, amelyet a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság építésének gazdag tapasztalataiból kaptunk a Szovjetuniótól. Hiszen e téren teljesen új alapokon kellett munkánkat kezdeni. Az a körülmény, hogy jelenleg már állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink többsége szépen jövedelmező termelési tervékenységet folytat, hogy gépállomásaink a legfontosabb talajmunkákat {Mpesftették, beszédes bizonyítéka annak, hogy a sokszor nagyon nehéz körülmények közepette folyó munkát, amelyben az 1956. évi ellenforradalmi események jelentették a legkomolyabb akadályt, eredménnyel tudtuk végezni. — A növénytermesztés és az állat- tenyésztés munkájának állandó korszerűsítéséhez a termesztési módszerek és az állattenyésztési eljárások egész tömegét vesszük át a Szovjetuniótól. — Az állattenyésztésben messzemenő hatása volt a természetszerű állatnevelési módszernek, az itatásos borjúnevelésnek, a mesterséges termékenyítés bevezetésének, valamint az állatok jó takarmányozását nagymértékben elősegítő nagyüzemi silózás bevezetésének. Az elmúlt évek során sikerült elérni, hogy a mezőgazdasági termelés legnehezebb alapvető munkáit túlnyomó többségben már korszerű gépekkel végezzük. E téren is a Szov jetunió segítségét kell elsősorban hangsúlyoznunk. A különböző méretű vontatótraktoroktól kezdve a legkorszerűbb tőzegcserépgyártó gépig, úgyszólván valamennyi géptípusból kaptunk mintapéldányokat, valamint műszaki leírásokat ahhoz, hogy a nagyobb mennyiségben szükséges gépek gyártását hazánkban is megkezdhessük. A hazánknak átadott különböző mezőgazdasági vonó gépek, ekék, vető. és betakarítógépek száma meghaladja a háromezret. — A szovjet agrártudomány megismerése megváltoztatta mezőgazda- sági kutatómunkánk arculatát. A Szovjetunióban járt magyar kutatók tapasztalatai szerint, valamint az itt járt szovjet kutatókkal, tudósokkal folytatott megbeszélések alapján, mezőgazdasági kutatási intézményeink hálózatát a termesztési tájakra építettük. A Szovjetunióban tanult aspiránsok többsége ma már itthon végez komoly kutatómunkát. — A szarvasmarhanemesítés terén nagy lehetőségek tárultak fel azzal, hogy a kosztromai fajtával elkezdhettük a magyar-tarka és a magyarszürke fajták keresztezését. Hasonlóképpen szovjet segítséggel bővítettük ki a sertéstenyésztésben rendkívül kedvezően alkalmazható haszon- állattal-előállító keresztezéseket. Juhtenyésztésünk gyapjútermesztésének színvonalát nagyban emeli a kaukázusi, az aszkániai és a sztrav- ropolii juhfajtákkal való kerés^te- zés. — Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mezőgazdaságunknak a felszabadulás után bekövetkezett újjászületésében döntő szerepe volt a szovjet mezőgazdasággal való kapcsolatoknak. Az együttműködés azonban távolról sem volt egyoldalú. A szovjet tudósok nagyra becsülik és tanulmányozzák a talajtani tudományokban elért magyar eredményeket, s különösen nagy érdeklődést tanúsítanak a szikesek és a homoktalajok javításának hazánkban kialakított módszerei iránt. Nagyra értékelik a magyar növénynemesítési eredményeket is. Ismeretesek a szovjet kukoricatermesztők előtt a magyar hibridkukoricafajták. Az állattenyésztési munkákban a szovjet szakemberek felhasználják mindazokat a tapasztalatokat, amelyet a magyar-tarka tehén, a mangalica, a nonius és az egyéb lófajták tenyésztésével kapcsolatban nyújtani tudunk. — Várható, hogy a már szervezetté vált tudományos kapcsolatunk » jövőben is mindkét fél számára gyümölcsöző lesz — fejezte be nyilatkozatát Somo6 András.
