Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

1958 február 18. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A pedagógus párttitkár — A mi tanítónk is kintjárt a Szovjetunióban — mondja Buzási Istvánná és ahogyan mondja, érez ni lehet a büszkeséget, amely a hangjából kicsendül. így mondja, egyszerűen és nagyon sok meleg­séggel a „mi tanítónk”. TANCZ JÓZSEF fiatal peda­gógust, a várdombi MSZMP tit­kárát szeretik és becsülik a köz­ségben úgy is, mint hivatásának élő pedagógust és úgy is, mint kommunistát. A megbecsülést, a népszerűséget ki kellett érdemel­ni. Ez pedig nem volt könnyű fel­adat, ha figyelembevesszük azt, hogy az ellenforradalom után igen sok népszerűtlen feladatot kellett megoldani Várdombon is. Tancz elvtárs bátran vállalta a nehézsé­geket és Ambrózi Imre elvtárssal, a községi tanácselnökkel fáradha­tatlanul járták a falut és a köz­séghez tartozó településeket. Intéz­ték a falusiak ügyes-bajos dolgát, a sérelmes föld- és házügyeket. Fi­gyelték a falu hangulatát, keresték a problémákat, sőt számtalan eset­ben elébe vágtak a lakosság kíván­ságárnak és kérést sem várva in­tézték a jogos sérelmeket. Intézkedtek többek között a ke­nyérellátás helyi megoldásáról. Korábban Szekszárdról szállították a kenyeret Várdombra és többször kifogás merült fel a minőséggel kapcsolatban. Ez látszólag nem volt sorsdöntő probléma. A falu­siak szemében azonban mégis nagy jelentősége volt, mert jóleső érzéssel vették tudomásul, hogy a pártnak az ilyen kérdésekre is ki­terjedt a figyelme. — Nem szoktunk ígérgetni és főleg nem törekedtünk sohasem az olcsó népszerűség elérésére, — mondja Tancz elvtárs. A véletlen úgy hozta, hogy erről Személyesen is meggyőződhettem. Csele Pál elv társ egyénileg dolgozó paraszt a Kossuth Tsz portáján lakik. A tsz részéről már többször felmerült, hogy a tsz-nek szüksége lenne a lakásokra. Tancz elvtárs őszintén és kertelés nélkül mondta el vé­leményét. — Nézdd Csele elvtárs, magad­nak is be kell látnod, hogy mint egyénileg dolgozó paraszt időtlen időkig nem lakhatsz a tsz-el egy portán. Nem arról van szó, hogy máról-holnapra kitesznek a lakás­ból, hanem arról, hogy neked is, nekünk is azon kell lenni, hogy ezt a problémát megoldjuk. — Sokkal többet érünk el és a párt iránti bizalmat is sokkal job­ban növeljük, ha a parasztokkal őszintén, az igazságnak megfele­lően beszélünk, mert látják, hogy valóban nincs különbség a szó és tett között. — Most, hogy hazajöttem a Szovjetunióból, különösen■ sokan felkeresnek, érdeklődnek az ott lá­tottakról, hallottakról, — mondja. — Elmondtam őszintén,> hogyan élnek a kolhozparasztok, elmond­tam azt is, hogy a Moszkva mel­letti Sztálin kolhozban a házak kö rül nem láttam ólakat, istállókat. A kolhozparasztok kérdésemre el mondták, hogy nem törekszenek a háztáji gazdaság kialakítására, mert munkájuk után mindent megkapnak a kolhozban. ELMONDTA azt is, hogy az ö szülei szintén parasztok és a ten- gelici Petőfi Tsz-nek a tagjai. — Apámék el sem tudnák kép­zelni azt, hogy ne legyen háztáji gazdaságuk. Nálunk még szükség van erre a jövedelmezőség szem­pontjából is. Igaz, hogy szorgal­masan dolgoznak, megvannak elé­gedve a jövedelemmel is. Az el­múlt évben például nekünk is, a nővéreméknek is ők hizlaltak egy- egy kövérdisznót. Szeretik és tisztelik Tancz elv­társat Várdomb községben az idő­sek, a fiatalok, a párttagok és pár- tonkívüliek egyaránt, és ezt Bá­rány Ferencné elvtársnő így fog­lalja össze: — Olyan a mi párt­szervezetünk, mint egy család, kö­zösen beszélünk meg minden prob lémát, nincs közöttünk bizalmat­lankodás, mint az korábban elő­fordult. Bízunk egymásban mi párttagok, a pártonkívüliek pedig bíznak a kommunistákban és eb­ben nem kis része van a mi pe­dagógus párttitkárunknak. P. I.-né A paksi járás egészségügyi helyzetéről — A járás egészségügyi dolgozóinak értekezletén elhangzottakból — — A járás területén az elmúlt év negyedik negyedében a nyilvántar­tott terhesek száma 237, a csecsemők száma 906 volt. 205 gyermek szüle­tett, meghalt öt, a védőnők 355, a szülésznők 409 terhest látogattak meg, ■ a védőnők által látogatott csecsemők száma 2763 — sorolja az adatokat Foki Jánosné járási védőnő. — Ismertesse, mi volt az öt cse­csemőnél a halál cka — szól dr. Danis György. — Fejlődési rendellenesség, tüdő- gyulladás — sorolja a védőnő és mindegyik esetnél részletesen a leg­apróbb körülményekre is kitér, hogy például, milyen táplálékot, milyen időközönként mekkora mennyiség­ben kapott a csecsemő, mit állapí­tott meg az orvos és így tovább. Vé­gül a jelenlevők — orvosok, védő­nők, szülésznők a járás területéről — azt állapították meg, hogy az anyák, különösen a fiatal anyák nagy része nincs tisztában a helyes csecsemőgondozással, táplálással, ezért rendszeres előadásokon kell megismertetni az anyákat a helyes gyermekgondozással. A szülőotthon munkájáról dr. Resch Béla számol be. — 1956-ban 710 beteg fordult meg a szülőotthonban, 1957-ben 1235. Egyre több azoknak az asz- szonyoknak a száma, akik bejön­nek szülni a szülőotthonba. A múlt évben a szülőotthonban 503 szülés történt, ebből nyolc ikerszülés volt, szülészeti műtét közben nem vesztet tünk el egy csecsemőt sem. A szülé­seken kívül 265 nőgyógyászati mű­tétet végeztünk. — A szülőotthon berendezésének nagy részét is fel kellett újitani — folytatja az ismertetést Resch dok­tor — a mosást gépesítettük, mosó­gépet, facsarógépet, elektromos szá­rítógépet vásároltunk, azonkívül koraszülött-szekrényt, oxygén­készüléket, új matracokat az ágyakba. Pénzünk nem volt, a já­rási tanács közreműködésével a köz­séghez fordultunk támogatásért, s összeadtak 70 ezer forintot. így tud­tuk felújítani a szülőotthon beren­dezését. Az idén öt ággyal bővül a férőhelyek száma, azonfelül több műszert szerzünk be. A TBC-gondozásról dr. Resch Gyula számol be. — Az utóbbi évekhez viszonyítva jelenleg mintegy 40 százalékkal kevesebb a beteg. A továbbiakra vonat­kozóan kidolgoztunk egy tervet. amely szerint két év alatt át­szűrnénk az egész járást, de eh­hez az ernyőfénykép-szolgálat közreműködésére is szükség lenne, A paksi mentőállomás ügye is szó- bakerül amelyről Resch Béla doktor tájékoztatja a jelenlevőket. — Ebben az ügyben kétszer voltunk már Budapesten. Szó van arról, hogy több kisebbforgalmú állomást összevon­nak. Gépkocsit tudnak adni, csak a személyzet elhelyezése ad gondot. A szülőotthon tudna adni garázst, ügyeletes szobát, gépkocsivezető len­ne itt helyben, csupán egy szakkép­zett ápoló kellene és annak részére lakás. Szükség lenne a mentőállo­másra a szülőotthon miatt is, mert havonta nyolcezer forintot fizetünk a mentőkocsik üresjáratáért. Sok egyéb is szóbakerül még, töb­bek között, hogy több orvosi állás betöltetlen, olyan községekben, mint Madocsa, NémetkJéjr, Nagydorog, Bikácson pedig évek óta üres a szü­lésznői állás, mert kevés az orvos, a szülésznő. Egyre kiterjedtebb lesz az egészségvédelem, ez volt a megbe­szélés résztvevőinek megállapítása és ez egyre fokozottabb, felelősségtel­jesebb munkát követel meg orvosok­tól, védőnőktől, szülésznőktől. MIT MUTAT A TERV Tolnanémedi községben egy évvel ezelőtt két termelőszövet­kezet működött. Az októberi ese­mények hatására azonban fel­oszlottak és nemsokkal később Uj Élet név alatt ismét termelő­szövetkezeti formába folytatták tovább a gazdálkodást. Ma ismét 410 holdon gazdálkodik a tsz tagsága. Tóth Sándornéval, a sző vetkezet könyvelőjével beszélget tünk arról, mit mutat a terv. — A tervek elkészítése során az a cél vezérelt bennünket, hogy olyan vásárlásokat, bpruhá zásokat állítsunk be, amelyek nem terhelik nagyon a tagságot és aránylag rövid időn. belül jelentős jövedelmet biztosít va- lamennyiőnknek. Vásárlási ter­vünkben, állattenyésztési vona­lon, 10 darab anyakoca és 20 db süldő szerepel, az utóbbiakat hí­zottsertésként kívánjuk majd értékesíteni. Vásárolunk még 10 db lx>rjút is. — Tizenkettő hold kertésze­tünk is lesz, amelyet öntözni is tudunk, ehhez 250 darab meleg- ágyi keret készítését vettük tervbe. Többek között két holdon mákot ter­mesztünk. Körülbelül 160 000 forintot fog biztosítani a tagságnak a 15 hol­don termelt dinnye is. — Vásárolunk még egy 16 kalapá­csos darálót, 4 darab lókapát, 3 db három levelű magtakaró fogast és három pár lószerszámot. — Végül, de nem utolsósorban szeretnék még arról is beszélni, hogy mivel nagyon kicsi a helyünk, a falu végénél egy majorságot sze­retnénk építeni, kialakítani. fl SZERKESZTŐSÉG POSTÄJÄBÄL JÓLSIKERÜLT JELMEZBÁL Dunaszentgyörgy fiataljai és idő­sebbjei elhatározták, hogy ők is hoz­zájárulnak a Fóti Gyermekváros épí­téséhez, szépítéséhez. Erre a célra a gyűjtés, illetve a téglajegyek eladása nehezen ment volna. Ezért úgy dön­töttünk, hogy tartunk egy jelmezbált, aminek a tiszta bevételét elküldjük a Gyermekváros építésére. Már a szervezésbe bekapcsolódtak öregek és fiatalok egyaránt. Az asszonyok há­rom tortát csináltak, hogy ezzel is emelkedjen a jelmezbál színvonala. A jelmezbál sikerült is. A tiszta be­vétel 1500 forint volt, amit mindjárt postára is adtunk, elküldtük a Fóti Gyermekváros építésére. Badics Benőné Dunaszentgyörgy KÖSZÖNJÜK A FELAJÁNLOTT SEGÍTSÉGET Február 6-án olvastam a Tolna me­gyei Népújságban, hogy a Juhé- pusztai Állami Gazdaság felajánlotta, hogy patronálja termelőszövetkeze­tünket. Szövetkezetünk egész tagsága nevében előre is köszönetünket fe­jezzük ki a Juhé-pusztai Állami Gazdaság vezetőségének a felígért segítségért. Mi a magunk részéről minden vonatkozásban törekszünk a jó kapcsolat fenntartására. Az a ter­vünk, — ha a Juhé-pusztai Állami Gazdaság vezetősége erre módot ad — a közeljövőben megtekintjük az állami gazdaságot. Megszeretnénk nézni, hogyan gazdálkodnak a megye- szerte híres Juhé-pusztai Állami Gaz­daságban, milyen módszerrel dolgoz­nak az állattenyésztésben és növény- termesztésben. A látottakat termelő- szövetkezetünkben hasznosítani sze­retnénk. Ludas András a teveli Kossuth Tsz elnöke FŐZNI TANULNAK A KURDI LÁNYOK Községünkben a nyolcadik osztály­ból kimaradt lányok és fiatalasszo­nyok részére a Nőtanács főzőtan­folyamot indított. A tanfolyamon ta­pasztalt háziasszonyok tanítják meg a fiatalokat a főzés művészetére. Kü­lön meg szeretném dicsérni Balázs Ferencnét, aki szinte minden alka­lommal ott szorgoskodik a fiatalok között, átadja a főzésben szerzett ta­pasztalatait, tudását. Azt tervezzük, hogy ha majd a tanfolyamon jól meg­tanultak főzni a lányok és a fiatal- asszonyok, a sportkör egy vacsorát rendez, ahol majd a tanfolyamon vég­zett lányok és fiatalasszonyok levizs­gázhatnak, jó vacsorát főzhetnek. Kiss József Kurd Szerkesztői üzenetek Mészáros János: Kérjük, írja meg pontos címét és lakhelyét, hogy leve­lére részletesebb választ adjunk. Máskülönben, hogy jár-e védőruha, vagy nem, hogy, milyen időközönként tarthat erre igényt, arra a vállalat szakszervezeti bizottsága önnek min­denkor megadja a választ. * Papp Jánosné, Sióagárd: Levele alapján nem tudtuk eldönteni, hogy miért utasították el a helybeli termelő szövetkezet tagjai belépési kérelmét. Ezt a helyszínen megnézzük és rész­letes választ adunk. * Markó István, Szekszárd: Panaszá­val kapcsolatban a 25. sz. AKÖV ve­zetőségénél eljárunk és levelére a kö­zeljövőben részletes választ adunk. Diákszínészek (Egy szereplő jegyzetei) TVTa végre! Szerep van a kezem- ben! Önöknek előre megsú­gom, hogy mit játszom. — Hordárt! Az utolsó felvonás végén egy zsákot kell kicipelnem a színről! Ami a leg­jobb, egy szót sem kell szólnom. No, de hogy tévedés ne essék — mindjárt megmondom, hogy hol is vagyunk tulajdonképpen. Nem a színművészeti főiskolán, hanem a szekszárdi Garay Gimnázium színi szakkörében. Bár egy szó szerepem sincs, hűsé­gesen járok minden „színiedzésre”. Darabunk írója: Moliere — címe: Scapin furfangjai. „Edzők”: a színi szakkör két vezető és oktató tanára. Egyszer, amikor megint ott ülök a próbán és diáktársaim játsszák a sze­repeiket, kisül, hogy hiányzik egyik barátunk. Vezető tanáraink engem, mint pót játékost, azonnal beugrattak a helyére. A beugrás vége az lett, hogy megkaptam Szilveszter szere­pét, aki már minden felvonásban megszólal, de csak néhány mondatot mond. Most bemutatom darabunk szerep­lőit. Megjegyzem, a neveket nem én találtam ki, hanem Moliere. Egy daliás ifjú jön velem szemben. Ecset az egyik kezében, tornacipő a másikban, s magában szerepet mor­mol. Ez Scapin, a főszereplő, aki min­denkinek túljár az eszén. Most szeretnénk bemenni az egyik osztályba, de egy elég jól táplált diák állja el a bejáratot. Keze a zsebében, mintha most is aranyakkal teli er­szény dagasztaná. Ö Geronte, a zsu­gori apa. Amint utat enged, belépek, illetve beesem az ajtón, egy keresztberakott lábon keresztül. Hátra sem nézek, tu­dom ki az: Carle, a csibész, léhűtő. Az első széksorban leányok cse- -í*p vegnek, amint az már szoká­suk. Egyenkint nézzük csak őket! Az első: szőke, igazán csinos lányka. 0 Jácint, akinek az édesanyja meg­hal. A második: cigánylány szerepét játssza. Élénk; csillogó szem, fekete haj, Zerbinette a neve. A következő lány Nerine, a dadus. Egy idősebb diák elegyedik velük be­szédbe. Octave az, aki Jácint kézéért küzd (mármint a darabban). Barátja, a hősszerelmes Leander, most is sze­repét gyakorolja. A sarokban álló zongora vidáman (?) harsan fel. A mi Argante-unk, a zongora nagymestere, kapzsi apát játszik. Itt ül előttem mindnyájunk köz- tiszteletben álló barátnője: a súgó. ö betéve tudja mindnyájunk szerepét. (Megjegyzem: nem jó vele haragban lenni.) Most egy tükör elé érek és meg­látom Szilvesztert. Szilveszter egy ki­csit hülye szolgát játszik. (Bocsánat, ez én vagyok!) Miután bemutattam a szereplőket — remélem, jó benyomást keltet­tek — elárulom, hogy már tudjuk mind a három felvonást. Rövidesen a bemutató napja is elérkezik. Ügy gondoljuk, hogy olvasóinkat érdekelni fogja kis előadásunk. Vi­szontlátásra a bemutatón! Levente Péter I/c. o. Eredményesen dolgozik a tamási gimnázium KlSZ-szervezete Eredményes munkát végez a ta­mási gimnázium KISZ szervezete. Ma már 58 tagja van a szervezetnek az iskola 250 tanulójából. A vezetőség a legjobb tanulmányi eredményt el­érő és legjobb magatartású tanulók­ból áll, de a szervezet tagsága is te­kintélynek örvend a többi tanuló előtt. Már eddig is komoly eredmé­nyeket értek el. A KISZ-tagok segí­tik a gyengébb tanulókat és az iskola igazgatójának véleménye szerint en­nek a hatása meg is látszik már a tanulmányi eredményen. Több sike­res klubest rendezését kezdeményez­te a szervezet. Az udvar rendezésé ben a tanulók komoly munkát vé­geztek, s itt is élenjártak az ifjúsá­gi szervezet tagjai. A községi tanács közbenjárására salakot szereztek a tejüzemtől s ezzel a salakkal rendbe hozták az iskola előtti járdát a ta­nulók. A KISZ szervezet valamennyi tagja résztvesz politikai oktatásban. Terveikben szerepel, hogy a jövőben egy-egy kiváló munkást meghívnak, aki előadást tart a szakmájáról. Ez­zel a fizikai munka megbecsü­lését akarják elmélyíteni a közép- iskolásokban. Tervezik azt is, hogy találkozókat szerveznek a tamási ipari tanulókkal.

Next

/
Thumbnails
Contents