Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-08 / 33. szám
T ’’VA MEGYF* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IIL évfolyam, 33. szám. ÄRA: 50 FILLER. Szombat, 1953 február 8. ß lottó e heti nyerőszámai 51, 64, 67, 73,67. Harcban a társadalom vámszedői ellen Megyeszerte mind nagyobb felháborodással követelik a becsületes dolgozók százai és ezrei, hogy állami szerveink erélyes kézzel vessenek véget az ingyenélők, spekulánsok és kupecek virágzásának. A megye legtávolabbi községétől a megye székhelyéig egyre több becsületes dolgozó fog tollat és írja meg, hogy ez nem mehet tovább, üssenek szét a naplopók, spekulánsok között. Talán a Bonyhádi Cipőgyár egyik dolgozójának levele fejezi ki legtömörebben azt a hangot, ami minden levélből kicsendül: „ ... meddig tűrik, hogy Bonyhá- don néhány kupec dőzsöljön, szórja a pénzt és munka nélkül a hiszékeny emberek becsapásából éljen.” Rendkívül sok példát lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy közéletünkben a spekuláció és korrupciós jelenségek kezdenek veszélyes méreteket ölteni. Míg megyénk területén a rendőri szervek 1956- ban 35, addig 1957-ben 128 spekulációs ügyben jártak el. A kár okozásra nézve nézzünk néhány példát: a dunaföldvári földművesszövetkezetnek a helyi és gé- derlaki paprikahamisítók és spekulánsok 700 000 Ft, a most nyomozás alatt lévő és u Bánya- és Építőipari ES neve alatt tömörült trágya-üzérek az eddigi adatok szerint több mint 500 000 Ft kárt okoztak. Vagy említsük meg azokat, akik állatállományunk esztelen pusztítása útján nyerészkednek. Mátics János volt hentes és mészáros, valamint két társa 30 sertést és borjút, Potyondi István és Bognár József sióagárö: lakosok kb. 80 db borjút és szarvas- marhát vágtak le és szállítottak el Budapestre, ahol nagy haszonnal értékesítették. Vagy említsük Varga László és Oláh Márton bátaszéki lakosokat, akik tüzelővel való üzérkedésen több mint 60 000 Ft-t nyerészkedtek. És sorolhatnám: tömegével azokat, akik tojással, baromfival, gyümölccsel vagy éppen lug- kővel nyerészkednek és súlyos ezreket vágnak zsebre dolgozó társaik becsapása útján. Sokan nem látják világosan a spekuláció és korrupció társadalmi gyökereit. Ezek a jelenségek abból adód nak, hogy országunk lakosságának egy része deklasszált rétegekből tevődik össze. Emellett a mezőgazdaság, a kisipar, és a kiskereskedelem területén meglehetősen nagyszámú az a kispolgárság, amely igyekszik magát kivonni minden állami ellenőrzés alól és egy részük ezáltal spekulációra vetemedik. A spekulációs jelenségeknek gazdasági okai is vannak. Sok esetben szinte csábítanak a visszaélésre, a spekulációra gazdasági életünkben mutatkozó aránytalanságok. A keres kedelemben számos cikknél nagyobb a kereslet a kínálatnál. Ezért pl. mosógépekből, gáztűzhelyekből, egyes motorkerékpár fajtákból, bútorfajtákból, de sok egyéb cikkből is sokszor csak az ismerősök, rokonok, barátok tudják kielégíteni szükségletei két. Vagy ha idegen, akkor „áldozni” kell valamivel és honorálni kell az eladó jószívűségét. Mint pl. Szántó tolnai és Selestyei dunaföldvári boltos, akik néhány százast vagy éppen 2 q búzát kértek a motorkerékpár vagy mezőgazdasági kisgép leen dő gazdájától — fáradságukért. Ugyancsak üzérkedési lehetőséget teremt népgazdaságunkban egyes nyersanyagok hiánya. Szűkös anyagi helyzetünkhöz képest túlzott a kiadott iparengedélyek száma egyes szakmákban. Ezért a kisiparosok anyag- ellátása központilag teljes mértékben nincs biztosítva és az esetek többségében törvénytelen úton szerzik meg a szükséges nyersanyagokat. Emiatt folyik széleskörű spekuláció a bőr, fűrészárú és építőanyagok tekintetében. Ezért van az, hogy megyénkben is több magánlakás épült, mint amennyire anyagfedezet biztosítva volt, mert az építkezők — sok esetben csodálatos módon arány lag kis fizetésből — állami és egyéb szervektől „fekete úton’1 szereztek anyagot. A spekulációs és korrupciós jelenségeknek tehát társadalmi és gazdasági okai vannak. Ez azonban nem lehet indok arra, hogy közéletünk tisztasága érdekében ne folytassunk fokozott, kíméletlen harcot a bűnözők legaljasabb típusa, a társadalom söpredéke, embertársainak létfenntartásából tőkét kovácsoló üzérek, spekulánsok ellen. Rémhíreket terjeszt, izgat, gyalázkodik, háborút jósol vagy világégést és mindezt azért, hogy a karmaiba kaparintott gyógyszert, szappant vagy gyufát, cukrot vagy sót, ruhát vagy cipőt, mozijegyet vagy borotvapengét, nylonkendőt vagy harisnyát eladhassa, nyerészkedhessen, munka nélkül élhessen. Gazdasági célkitűzéseink, felvásárlási rendszerünk, jobb és olcsóbb ellátásunk érdekében harcba hívunk mindenkit, aki megveti, aki elítéli a társadalom parazitáit, az ingyenélőket, a naplopókat, a kupecsket és spekulánsokat. Elsősorban a kommunistáknak kell élére állni ennek a harcnak, és felvilágosító, meggyőző munkájukkal, minél több becsületes dolgozó szemét felnyitva, az egész dolgozó társadalmat kell mozgósítani és szembeállítani gazdasági életünk parazitáival és olyan közvéleményt kell kialakítani, hogy a dolgozók ezrei és tízezrei maguk akadályozzanak meg minden ilyen szándékú bűnös tevékenységet. P. G. Közel 160 épífési engedélyt adtak ki tavaly Dunaföldváron Dunaföldváron — mint a községi tanácson megtudtuk — az elmúlt évben közel 100 engedélyt adtak ki kislakás építésre. Az utóbbi években a község a Fekete hegyi részen, a betonúttal párhuzamosan terjeszkedett. A fent említett építési engedélyek nagy részét azonban már a Lőrinc hegyi újtelepülésre adták ki. Az új lakásépítőknek körülbelül a fele fiatal családalapító. Megtudtuk még azt is, hogy az építkezők többsége bérből és fizetésből élő. f A kiadott építkezési engedélyek alapján többen már az elmúlt évben befejezték, vagy megkezdték az építkezést, de vannak, akik ebben az évben látnak még csak hozzá a családi fészek elkészítéséhez. Megtartotta első ülését a Juhé-pusztai Állami Gazdaság üzemi tanácsa Az állami gazdaságok közül elsőnek a Juhé pusztai Állami Gazdaságban alakult meg az üzemi tanács, amelynek 35 tagja van. Az üzemi tanács szerdán tartotta első ülését, ahol több fontos kérdésben foglaltak állást. Megbeszélték a többi között az 1957-es gazdasági év eredményeit, ebből kiindulva megszabták az 1958-as év legfőbb feladatait. Döntött az üzemi tanács arról, hogy a vállalatfejlesztési alapot mire kell felhasználni ebben az évben. Az üzemi tanács tagjai úgy foglaltak állást, hogy a vállalatfejlesztési alapból ebben az évben rendbehozzák a dolgozók lakásait, és több épületet alakítanak át lakásnak. így például az egyik tanyán a korábban istállónak épült, de használatlanul álló épületből két családnak biztosítanak megfelelő lakást. A Juhé pusztai Állami Gazdaság üzemi tanácsának első ülésén szóba- került a munkaverseny is. A múlt évben ugyanis nem volt munkaverseny, de most van. A helyzet ugyanis az, hogy az üzemi tanács tagjai úgy foglaltak állást, hogy a SZOT XIII. Kongresszusa tiszteletére egész éves munkaverseny lesz a gazdaságban. Ez a tehenészetben már be is indult. Az üzemi tanács kidolgozta a verseny szempontjait, amit ismertetnek egv-egy üzemegységben, egy-egy munkahelyen, s miután a munkaverseny beindult, az üzemi tanács minden havi ülésén foglalkozik a munkaverseny értékelésével s népszerűsítik a legjobb eredményt elért dolgozókat Yillanyhálózatliövílés Pincehelyen A múlt év utolsó napján fejeződött be Pincehelyen a villanyhálózat bővítése. Ezzel a Vas Gereben és a Szentgyörgyi utcák lakóinak régi problémáját orvosolták — ugyanis eddig itt még nem volt villany, ösz- szesen 1400 méterrel bővítették a villanyhálózatot. A költségeket, a szükséges 56 000 forintot a község- fejlesztési alapból fedezték. Az idén tovább bővítik a villanyhálózatot. Úgy tervezik, hogy a Zrínyi, Vörös Hadsereg és Vörösmarty utcákban mintegy 3500 méter új vezetéket építenek. Ez a munka mintegy 120 000 forintba kerül. Újjáválasztották a Hazafias Hépfront vezetőségét Simontornyán BŰNÜGYI HÍREK Lakáspanama a lakáshivatalvezető irányításával. Őrizetbe vették Megyeri Józsefet, a dcmbóvári községi tanács lakáshivatal vezetőjét azzal az alapos gyanúval, hogy pénzt fogadott el egyes lakásigénylőktől és ezáltal jogtalan előnyökhöz juttatta őket. Némelyiktől még 1000 forintot is felvett és ezért intézte el a lakáskiutalási ügyét. Megyeri a múlt év februárja óta dolgozott a lakáshivatalban. A hatóságok tovább folytatják ügyében a nyomozást. Tizenegy év után került elő az anyagyilkos 1957 december 2-án őrizetbe vették Csider Miklós bölcskei lakost, társadalmi tulajdon sérelmére elköve- vetett sikkasztás bűntette miatt. A nyomozás során alapos gyanú merült fel azzal kapcsolatban is, hogy ő gyilkolta meg 1947 novemberében a vele egy házban lakó édesanyját. Az elmúlt héten Simontornya lakóinak egy része, közel száz munkás, paraszt és értelmiségi dolgozó jött össze, hogy a Hazafias Népfront helyi szervezetének vezetőségét újjáválassza. A megjelentek javaslatai alapján a szervezet elnökévé Ersics Ferencet, a Simontornyai Bőrgyár munkását választották. A vezetőségbe számos egyénileg dolgozó parasztot, szövetkezeti tagot, értelmiségi dolgozót választottak. A Hazafias Népfront vezetőségének újjáválasztó gyűlésén a következő hetek, hónapok feladatát is meghatározták. Célul tűzték, a tanács munkájának segítését, valamint a községben a társadalmi mun kák megszervezését a különböző, a lakosságot érintő létesítmények építéséhez, létrehozásához. Szövő- és himzőszakkör alakult a decsi általános iskolában „Tanítsuk munkaszeretetre a gyermekeket”. Röviden és tömören így lehetne megfogalmazni annak a félórás beszélgetésnek a lényegét, amelyet az elmúlt napokban a decsi általános iskola igazgatójával, Erdős Emillel folytattam. Es a beszélgetés során kitűnik, hogy a decsi általános iskolában a szovjet politechnikai oktatás mintájára már hozzáfogtak e jelszó gyakorlati megvalósításához. Szövő szakkört szerveztek a hetedik—nyolcadik osztályos lányok részére. Az iskola igazgatója már be is szerezte a szövőszéket, melyet más alkalmas helyiség hiányában a felső tagozat egyik tantermében helyeznek el. A decsi népművészeti szövetkezet tagjai pedig minden segítséget megadnak, a hasznos kezdeményezés sikeres végrehajtása érdekében. Vállalták, hogy patronálják a szakkört és megtanítják az iskolás lányokat a híres sárközi szőttes és a fekete-fehér hímzések művészetére.' Szép és követendő a decsi általános iskola pedagógusainak kezdeményezése, mely véleményünk szerint igen alkalmas arra, hogy a fiatalokat már gyermekkorukban a munka sze retetére neveljék. De hasznos azért is, mert a szövő- és hímzőszakkö- rön belül az iskolások szabadidejükben hasznot hajtó munkát végeznek, ugyanis az a tervük, hogy a tantermeket, folyosókat a szövő és hímzőszakkör tagjai által készített szőttesekkel, függönyökkel, hímzésekkel díszítsék fel. POZSONYINE KETEZER SZÜLÉS „Rövidesen kétezer szülés lesz mögöttem”, meséli özv. Takácsné, a si- montornyaiak „Marcsa nénije”, mert főleg így ismerik az idős szülésznőt. Ügy hozzátartozik már Marcsa néni Simontornya színfoltjához, mint a régi vár, vagy az egyre modernebb formákat öltő bőrgyár. Már „tekintélyes” művezető egyik-másik védence, akit ő segített annak idején a világra. Gyakran látni Marcsa nénit a csecsemőrendelésen, a faluban, a cukrászdában is időnként, mert az édességet majdnem annyira szereti, mint legutóbbi kis védencei. A minap meglátogattam, meséljen kicsit a „múltjáról”, hiszen gazdag és értékes évek emlékeit jegyezte fel naplóiba. Minden egyes bejegyzés mögött kínos sóhajokat és boldog könnyeket érzek az anyák neveinek olvasásakor, és sok elindulni készülő, reménykedő életet a gyermek neve után. Ezekről az új kis életekről a naplóba Marcsa néni keze húzta az első emléket. Meséljen Marcsa néni... — Ezerkilencszáztizennégy .. • A háború megindulásának ideje. Ekkor lettem szülésznő, vagy ahogy mondják, „bába”. Nincstelen idők. rengeteg szegényember. A b bának nem küldtek akkor kocsit, télben-fagyban gyalogoltam sokszor öt kilométert a a vajúdó anyához. Nem egyszer élelmet is vittem magammal, ismer em a szegények körülményeit. Legtöbb család férfi nélkül volt, nem volt segítség a házban. Én főztem ebédet az anyának és a kicsi gyermekeknek ... Közben csöpp kis lány tipeg el kint az ablak alatt. Marcsa néni emlékezik: Látja, ennek még a nagymamáját is én segítettem a világra, ké óbb a mamát, pár éve a kislányt, a Pénzes Józsi kislányát... Már nem éppen fürgén jár Marcsa néni, de ma is kijár Újtelepre, fürdeti a legutolsó „szülöttjét” a kis Piros Lajoskát, aki jó egészségnek örvend. Büszkén meséli Marcsa néni, hogy nemrég, ötvenötben volt ismétlő tanfolyamon, ahol ötösre vizsgázott. FeL veszi a versenyt a most képzettekkel is. — Négy éve volt a negyvenéves jubileumom, Balatonlellén üdühem államunk jóvoltából két hétig, örökké emlékezetes marad számomra. A község asszonyai teaestet rendeztek, a tiszta jövedelmet felajánlott k ... Az egyszobás kis házban birsalma és a tiszta, vasalt fehérneműk illata keveredik. Vagy tizenkét könyv nyugszik a „sublót” tetején, m lyek- ben a fél falu neve megtalálható Marcsa néni szeretettel simogatja végig tekintetével emlékeit. Még nem kapott semmiféle kitüntetést. Nincs aranyérme, nincs hivatalos jelző a neve mellett: „érdemes" szülésznő. Ez csak forma kérdése, mi úgy emlegetjük őt mégis. Ha a sok hála és köszönet kincset érne amit feléje küldtek, talán leggazdagabb lenne mindenki között... Vétek Istvánná
