Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-27 / 49. szám
TOLNA MEG 1 .ETÄRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT III. évfolyam. 49. szám. ARA: 50 FILLER. TANÁCSOK LAPJA Csütörtök, 1958 február 27 KISZ élet a Gyünk! Gimnáziumban A Gyönki Gimnázium KlSZ-szer- vezete nem tekinthet vissza hosszú múltra, de féléves fennállása alatt olyan eredményeket ért el, melyekre büszkék a gimnázium KlSZ-szer- vezetének tagjai. Kézilabda pályát építettek a tanulók, segítették a gim názium tatarozását, politikai anké- tokat rendeztek, s most önképzőkört alakítottak. Mindezt a KlSZ-szerve- zet kezdeményezésével és vezetésével. Az önképzőkör néhány napja működik csak, de máris eredményes a munkája. További terveikben irodalmi estek, szavalóversenyek rendezése, operák ismertetése szerepel. Bevált a szőjás-siló termesztése A mezőgazdaságban komoly gondot okoz még az állatállomány takarmányozása, illetve minél kevesebb költséggel, minél nagyobb tápértékű takarmány megtermelése. A takarmányozás e gondjának csökkentéséhez nagy segítséget adtak az Iregszemcsei Kísérleti Intézet szójás silóval végzett kísérletei. Az volt a törekvés, hogy egységnyi területről a kukorica és a szója társítása folytán nagyobb mennyiségű emészthető fehérje-takarmányt nyer jenek. Ennél a feladatnál először is megfelelő szójafajtát kellett kitenyészteni, amely a magtermő fajtáknál sokkal nagyobb zöldtömeget ad, és nem sokkal később érik be annál. A múlt évben az ország különböző részein 66 gazdaságban — tan-, kísérleti- és állami gazdaságban, termelőszövetkezetben — szójás silótermelési kísérletek folytak, a legjobb eredménnyel. Háromszorosára emelkedett a taglétszám a pincehelyi Rákóczi Tsz-ben Az ellenforradalmi események következtében sokan kiléptek a pincehelyi Rákóczi Termelőszövetkezetből. A termelőszövetkezetnek mindössze 10 tagja maradt. Az 1957-es évben gazdaságilag megerősödött a termelőszövetkezet. A szövetkezet fennállása óta az elmúlt nyolc év során tavaly osztották a legmagasabb részesedést, s ez a magas részesedés felkeltette az egyéni gazdák érleklődését a szövetkezet iránt. Eddig 21 új tagot vettek fel a pincehelyi Rákóczi Tsz-be, s ezáltal a tagság létszáma a tavalyihoz képest háromszorosára emelkedett. Új kavicsosztályozógép a dombóvári cementárufizemben A Pécsi Cementáruipari Vállalat dombóvári üzemébe az elmúlt napokban egy kavicsosztályozógép érkezett. A gép felszerelése most folyik, üzembehelyezése után a kavics osztályozása nemcsak tökéletesebb és könnyebb lesz, hanem olcsóbb is. Jelenleg ugyanis az egyes gyártmányokhoz szükséges megfelelő szemszerkezet beállításához kézi rostával osztályozzák a kavicsot, így a munka fáradságos és rendkívüli alacsony termelékenységű. Az új géppel műszakonként mintegy száz köbméter kavicsot tudnak majd osztályozni. Koratavasz a piacon Bármennyire változékony is az időjárás, a kertek alatt már itt jár a tavasz. Bármerre is jár az ember, mindenütt a tavasz előjeleivel találkozik. Még a piacon is. Az előzőkhöz képest igen népes volt a szerdai szekszárdi piac. Miből lehetett utalni itt a tavasz közeledtére? Először is abból_ hogy sokan árultak barkaágat, ami a tavasz egyik előhírnöke, a hóvirággal és az ibolyával együtt. Ibolyát kevesebbet, hóvirágot többet lehetett látni. Nem sajnálta senki a két forintot egy szerény kis ibolyacsokorért. Nyilvánvalóan a tavaszi hangulatról árulkodott az is, hegy facipőárust, illetve facipot nem lehetett látni, annál inkább friss szedésű vesszőből font vékát és tojókast. A piacot általában még a szokásos áruk uralták, a káposzta, a zöldségfélék a hagyma, a savanyúság, de itt-ott már megjelent a spenót, aminek még „nagy szeme van" mert egy főzetrevalóért egy forintot kértek. Hiába, még a ti .asz elején tartunk. Ugyanakkor megjelentek már a .tavaszi konyhakerti. veteményezés- hez szükséges magok. Borsó, bab, dughagyma, feketemag, káposztasalátamag és különféle virágmagok, nem győzné az ember valamennyit felsorolni. A dughagyma kilója 7— 8 forint körül ingadozott. II mezőgazdaság és az egészségügy helyzetéről tárgyalt a Megyei Tanács VB ülése Szerdán ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtlóbizottsága, amelyen több fontos problémát vitattak meg. Az egyik napirendi pontban Walter János, a Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályvezetőjének beszámolója alapján, a megye mezőgazdaságának helyzetét és feladatait vitatták meg. Napjainkban az egyik alapvető probléma a különféle növényvédelmi teendők ellátása. Szorgalmazni kell az őszi gabonák növényvédelmét. Annak ellenére, hogy még az egyéni gazdák is ingyen kapják a védekezőanyagot, azt mégsem mindenütt használják fel kielégítően. Nagy gondot okoz a szárletaka- rítás a megye egyes községeiben. Nemcsak felvilágosítással/ hanem szükség esetén adminisztratív eszközökkel is el kell érni, hogy a mulasztások e területen megszűnjenek. Az állattenyésztési feladatok végrehajtása érdeklében alapvető líeendő a megfelelő takarmúnybázis biztosítása: napjainkban nagyon időszerű feladat a legelők, rétek karbantartásának az elvégzése, a takarmányvetőmagvak beszerzése stb. A beszámoló külön felhívta a figyelmet azokra a kihasználatlan lehetőségekre, amelyekkel a mezőgazdasági termelést jelentősen lehetne növelni. Példaként említette meg a hibrid ! kukoricavetőmag haszriáía- tát. Az Egyesült Államokban 1938 óta a hibrid vetőmag használatával megkétszerezték a kukorica termésátlagát. A másik napirendi pontban a megye egészségügyének helyzetét tárgyalták dr. Gulyás János megyei főorvos beszámolója alapján. A számos probléma közül az egyik legjellemzőbb, amiről nyilvánosság előtt is kell beszélni, a túlzott gyógyszerfogyasztás. A betegek sokszor alaptalanul veszik igénybe az orvost, kérnek gyógyszert, és az orvos> miután nem áll fenn betegség, nyilván nem ad orvosságot sem és nem írja ki táppénzre sem őket. Ezért nem egy esetben előfordul, hogy emiatt „ellenségesen^ viselkednek az orvossal szemben. Itt nem utolsósorban abból kell kiindulni, hogy a gyógyszer igen sok pénzébe kerül az államnak és ha az orvosok könnyelműen kezelnék ezt a kérdést, a társadalomnak sokmilliós kára származna belőle. Mindkét napirendi pont vitája során sok értékes javaslat hangzott el. Csoport-alakúló gyűlésen Ahol már a kotlóstyúkot is gép pótolja Látogatás a tolnai baromfikeltető állomáson Reiter Mária — a tojások gondos ni egvizsaaiasa után — berakja a gépbe a tojástálcákat. Pont a legjobbkor jött, mert most rakjuk be az első tojásokat a keltetőgépbe — ezzel fogadtak Ezer Jómos és Reiter Mária keltetők, amikor bekopogtam e kisebb „gyárnak” is beillő baromfikeltetőállomás ajtaján. — Talán most kezdték meg a munkát? —- A munkát éppen nem — válaszol Ezer néni, aki már hatodik éve bábáskodik a soktízezer aprójószág viló.grahozó,só.ná,l —, mert nálunk nemcsak akkor megy a munka, amikor megindultak a keltetőgépek. Tavaly szeptemberben, amikor befejeztük a keltetést, hozzá- kezdtünk a gépek kitakarításához, rendbehozásához és a vérvételezéshez. Vérvétel? — Miért? Erről aztc.n már Puxlér elvtárs, az üzem vezetője mondja el, miért szükséges. Gondoskodni kell arról, hogy az állomásról csak fertőzésmentes és jófajtájú csibék kerüljenek ki. Ezért alakították ki az úgynevezett „mintaközség” hálózatot és kizárólag ebből a hét községből szerzik be a tojást. Persze, nem kevés munkával jár ez. A mintaközségben minden egyes tyúkot megvizsgálnak — ebben már nagy gyakorlatra tett szert Ezerné — és ha a vegyszerek az állattól vett vérben fertőzést mutatnak ki, „halálra ítélik” a tyúkot, nehogy megfertőzze a többit is. Ezer néninek a vegyszeres üvegen kívül a másik „szerszáma” egy nagy olló. Ezzel vágja le a fertőzött tyúk farkát. Olyan baromfiudvarból, ahol ilyen levágott farkú tyúkot találnak, nem vesznek át tojást. — Aztán beleegyeznek-e a gazdák, illetve a gazda- asszonyok az ilyen csonkításba? — Hát hogyne egyeznének bele? Érdekük, hogy mi vegyük át tőlük a tojást. Mi ugyanis 30 százalékkal többet fizetünk a piaci árnál, sőt ahol tenyészkakast vásároltak, ezt a felemelt árat még tíz fillérrel meg- toldjuk. Igaz, most is volt olyan eset, hogy az asszony sírt, hogy „pont a legkedvesebb tyúkomat, ezt a szép bóbitásat vágjam le?” és meghagyta. Két hétre rá aztán már öt fertőzött tyúkot találtak a baromfiudvarban. — De ilyen már ritkán fordul elő. Miközben beszélgetünk, számolok. Egy gépbe tízezer tojást raknak. Tíz ilyen keltetőgép van. Az ösz- szesen százezer tojás. Bizony legkevesebb ötezer jólnevelt kottás kellene ennyi tojás kiköltéséhez. És e gépeket olyanok^ kezelik, akik tíz-tizenöt évvel ezelőtt talán még el sem képzelték, hogy kottás nélkül is lehet csibét kelteni. ! J. J. — Ha lehet szerződni aratásra, akkor érdemes lenne szerződni a gépállomással, mert olyan olcsón senki nem arat le, mint az aratógép — mondja az egyik ember, és ebből aztán újból vita kerekedik. Jó órája már, hogy tart a vitatkozás. A tanácselnök szobájában történik mindez, ahol vagy huszonötén szoronganak. Az ajtó mellett támaszkodó Németh Imre viszi a szót: — Itt más megoldás nincs, mint az, hogy aki belép, kötelezze magát, hogy megtrágyázza a földjét... (• — De nem mindenki tud trágyázni ('úgy, ahogyan maga — szól a túlsó l* sarokból Fábián Sándor. — Akinek /'nincs jószága, az honnan vegye a ij trágyát? |i — El lehet osztani a trágyázási tér (/vet is — mondja Kiima Vince. — Akinek van jószága, az trágyázza (•meg a ráeső részt, és azokét is, akik ének nincs, és azok majd megfizetik { a trágyát. — Közösen kell csépelni és ott szét {osztani a terményt, és ott meg lehel csinálni, hogy aki trágyázott, annak ott kifizessék — mondja egy idősebb szemüveges bácsi, Takács László. — Akkor lenne a legjobb, ha mindenki egyforma földterülettel lépne be, é megtrágyázná a ráeső részt, amibe gabonavetés kerülne ... — De honnan vegyen trágyát, akidnek nincs jószága? — akadékoskodik Fábián. Ezer Jánosné a hufoKut ellenőrzi az egyiK féle keltetőgépen. Oergeiy{ 11 — Márpedig trágyázni kell, mert * többtermelés a célunk. De Kissné. {meg Tarnainé honnan vette a trágyát? Pedig azoknak sincs jószáguk — válaszol Németh Imre. Aztán meg {azt is figyelembe kell majd venni a {terv elkészítésénél, hogy a földmeny- nyiség bizonyos százalékán takarmá- nyos vetésforgót is be kell állítani... (Ebbe herét kell vetni, mert jószágot akarunk tartani... A vita most más irányba terelő- [dik. Arról folyik, vessenek-e évelő [pillangósokat, vagy sem, mert nincs >rá szüksége mindenkinek. Többen is (hajtogatják: „Ha mindenen vitatkozzunk, akkor nem jutunk előbbre." Márpedig a jelenlevők előbbre [akarnak jutni, azért is jöttek össze, íEgyes típusú termelőcsoport alakítá- ) sáról tárgyalnak és arról vitatkoznak, hogyan és mint kezdjék el a 'közös gazdálkodást. Sipos István vbelnök ismertette az alapszabályt, hogyan kell végezni a közös gazdálkodást és alaposan meg kellett nány- torgatni mindent azoknak a gazdáknak, akik a belépés szándékával foglalkoznak. — Ha egyéni érdekeket nézünk, akkor nem jutunk előbbre. Ha csoportba akarunk lépni, akkor látnunk kell, hogy közös érdekről van szó — mondja Bella Lajos. — Aki úgy gondolja, hogy belép, írja alá a belépési nyilatkozatot. Kifogytak a vitából, egyik is, másik is fészkelődik a helyén, többen felkelnek és kimennek. Az asztalon ott hevernek a belépési nyilatkozatok, egyelőre még üresen. Telnek a percek, várakoznak a bentlevők, melyikük veszi kezébe először a belépési nyilatkozatot. — Na, nekem mennem kell, mert nemsokára indul a vonatom — mondja Rácz József —, azzal fogja a papírt, a tollat és íráshoz nem szokott kézzel, görbe betűkkel odakanyarítja a nevét a nyilatkozatra, aztán elköszön.^ Patai Zoltánné is meggondolja magát, aztán Loósz János, Holczer János, Jász István, Szabó János. Fábián Mihály, Bella Lajos, özv. Tárnái Mihályné, Maródi János és még többen aláírják a nyilatkozatot. Többen visszajönnek azok közül, akik az előbb kimentek, köztük Németh Imre és Zsoldos Sándor. — Na, aláírjátok? — kérdezik tőlük a többiek. — Németh Imre először a fejét rázza, aztán némi gondolkodás után mégis másként határoz. — No, de nem érdemes ezen spekulálni — és ő is odakanyarítja nevét a belépési nyilatkozatra. Zsoldos Sándor ugyancsak, majd az őt követő Tóth István is. Ö a huszadik, aki aláírta a belépést. — Akkor talán megválaszthatjuk a vezetőséget. Kiket javasolnak? — Bella ... Maródi... Németh Imre ... Loósz ... Mikó ... A jelöltek eleinte tiltakoznak, de a többség akaratának nem mondhatnak ellent. — Ezek után elkészíthetjük a jegyzőkönyvet arról — mondja a tanácselnök —, hogy Dunakömlődön megalakult az egyes típusú Kossuth Termelőszövetkezeti Csoport. , B I.
