Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-27 / 49. szám

TOLNA MEG 1 .ETÄRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT III. évfolyam. 49. szám. ARA: 50 FILLER. TANÁCSOK LAPJA Csütörtök, 1958 február 27 KISZ élet a Gyünk! Gimnáziumban A Gyönki Gimnázium KlSZ-szer- vezete nem tekinthet vissza hosszú múltra, de féléves fennállása alatt olyan eredményeket ért el, melyek­re büszkék a gimnázium KlSZ-szer- vezetének tagjai. Kézilabda pályát építettek a tanulók, segítették a gim názium tatarozását, politikai anké- tokat rendeztek, s most önképzőkört alakítottak. Mindezt a KlSZ-szerve- zet kezdeményezésével és vezetésé­vel. Az önképzőkör néhány napja mű­ködik csak, de máris eredményes a munkája. További terveikben iro­dalmi estek, szavalóversenyek ren­dezése, operák ismertetése szere­pel. Bevált a szőjás-siló termesztése A mezőgazdaságban komoly gon­dot okoz még az állatállomány ta­karmányozása, illetve minél keve­sebb költséggel, minél nagyobb tápértékű takarmány megtermelése. A takarmányozás e gondjának csökkentéséhez nagy segítséget ad­tak az Iregszemcsei Kísérleti Inté­zet szójás silóval végzett kísérletei. Az volt a törekvés, hogy egységnyi területről a kukorica és a szója tár­sítása folytán nagyobb mennyiségű emészthető fehérje-takarmányt nyer jenek. Ennél a feladatnál először is meg­felelő szójafajtát kellett kitenyész­teni, amely a magtermő fajtáknál sokkal nagyobb zöldtömeget ad, és nem sokkal később érik be annál. A múlt évben az ország különbö­ző részein 66 gazdaságban — tan-, kísérleti- és állami gazdaságban, ter­melőszövetkezetben — szójás siló­termelési kísérletek folytak, a leg­jobb eredménnyel. Háromszorosára emelkedett a taglétszám a pincehelyi Rákóczi Tsz-ben Az ellenforradalmi események következtében sokan kiléptek a pince­helyi Rákóczi Termelőszövetkezetből. A termelőszövetkezetnek mind­össze 10 tagja maradt. Az 1957-es évben gazdaságilag megerősödött a termelőszövetkezet. A szövetkezet fennállása óta az elmúlt nyolc év során tavaly osztották a legmagasabb részesedést, s ez a magas részesedés felkeltette az egyéni gazdák érleklődését a szövetkezet iránt. Eddig 21 új tagot vettek fel a pincehelyi Rákóczi Tsz-be, s ezáltal a tagság létszáma a tavalyihoz képest háromszorosára emelkedett. Új kavicsosztályozógép a dombóvári cementárufizemben A Pécsi Cementáruipari Vállalat dombóvári üzemébe az elmúlt na­pokban egy kavicsosztályozógép ér­kezett. A gép felszerelése most fo­lyik, üzembehelyezése után a kavics osztályozása nemcsak tökéletesebb és könnyebb lesz, hanem olcsóbb is. Jelenleg ugyanis az egyes gyártmá­nyokhoz szükséges megfelelő szem­szerkezet beállításához kézi rostával osztályozzák a kavicsot, így a mun­ka fáradságos és rendkívüli alacsony termelékenységű. Az új géppel mű­szakonként mintegy száz köbméter kavicsot tudnak majd osztályozni. Koratavasz a piacon Bármennyire változékony is az időjárás, a kertek alatt már itt jár a tavasz. Bármerre is jár az ember, mindenütt a tavasz előjeleivel talál­kozik. Még a piacon is. Az előzőkhöz képest igen népes volt a szerdai szekszárdi piac. Miből lehetett utalni itt a tavasz közeled­tére? Először is abból_ hogy sokan árul­tak barkaágat, ami a tavasz egyik előhírnöke, a hóvirággal és az ibo­lyával együtt. Ibolyát kevesebbet, hóvirágot többet lehetett látni. Nem sajnálta senki a két forintot egy szerény kis ibolyacsokorért. Nyilvánvalóan a tavaszi hangulat­ról árulkodott az is, hegy facipő­árust, illetve facipot nem lehetett látni, annál inkább friss szedésű vesszőből font vékát és tojókast. A piacot általában még a szokásos áruk uralták, a káposzta, a zöldség­félék a hagyma, a savanyúság, de itt-ott már megjelent a spenót, ami­nek még „nagy szeme van" mert egy főzetrevalóért egy forintot kér­tek. Hiába, még a ti .asz elején tar­tunk. Ugyanakkor megjelentek már a .tavaszi konyhakerti. veteményezés- hez szükséges magok. Borsó, bab, dughagyma, feketemag, káposzta­salátamag és különféle virágmagok, nem győzné az ember valamennyit felsorolni. A dughagyma kilója 7— 8 forint körül ingadozott. II mezőgazdaság és az egészségügy helyzetéről tárgyalt a Megyei Tanács VB ülése Szerdán ülést tartott a Megyei Ta­nács Végrehajtlóbizottsága, amelyen több fontos problémát vitattak meg. Az egyik napirendi pontban Walter János, a Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályvezetőjének beszámolója alapján, a megye mezőgazdaságának helyzetét és feladatait vitatták meg. Napjainkban az egyik alapvető probléma a különféle növényvédelmi teendők ellátása. Szorgalmazni kell az őszi gabonák növényvédelmét. Annak ellenére, hogy még az egyéni gazdák is ingyen kapják a védekező­anyagot, azt mégsem mindenütt használják fel kielégítően. Nagy gondot okoz a szárletaka- rítás a megye egyes községeiben. Nemcsak felvilágosítással/ ha­nem szükség esetén adminisztra­tív eszközökkel is el kell érni, hogy a mulasztások e területen megszűnjenek. Az állattenyésztési feladatok végre­hajtása érdeklében alapvető líeendő a megfelelő takarmúnybázis biztosí­tása: napjainkban nagyon időszerű feladat a legelők, rétek karbantar­tásának az elvégzése, a takarmány­vetőmagvak beszerzése stb. A beszámoló külön felhívta a fi­gyelmet azokra a kihasználatlan le­hetőségekre, amelyekkel a mezőgaz­dasági termelést jelentősen lehetne növelni. Példaként említette meg a hibrid ! kukoricavetőmag haszriáía- tát. Az Egyesült Államokban 1938 óta a hibrid vetőmag használatával megkétszerezték a kukorica termés­átlagát. A másik napirendi pontban a megye egészségügyének helyzetét tárgyalták dr. Gulyás János megyei főorvos beszámolója alapján. A számos probléma közül az egyik legjellemzőbb, amiről nyilvá­nosság előtt is kell beszélni, a túl­zott gyógyszerfogyasztás. A betegek sokszor alaptalanul veszik igénybe az orvost, kérnek gyógyszert, és az orvos> miután nem áll fenn beteg­ség, nyilván nem ad orvosságot sem és nem írja ki táppénzre sem őket. Ezért nem egy esetben előfordul, hogy emiatt „ellenségesen^ visel­kednek az orvossal szemben. Itt nem utolsósorban abból kell kiindulni, hogy a gyógyszer igen sok pénzébe kerül az államnak és ha az orvosok könnyelműen kezelnék ezt a kér­dést, a társadalomnak sokmilliós kára származna belőle. Mindkét napirendi pont vitája so­rán sok értékes javaslat hangzott el. Csoport-alakúló gyűlésen Ahol már a kotlóstyúkot is gép pótolja Látogatás a tolnai baromfikeltető állomáson Reiter Mária — a tojások gondos ni egvizsaaiasa után — berakja a gépbe a tojástálcákat. Pont a legjobbkor jött, mert most rakjuk be az első tojásokat a keltetőgépbe — ezzel fogadtak Ezer Jómos és Reiter Mária keltetők, amikor bekopogtam e kisebb „gyárnak” is beillő baromfikeltetőállomás ajtaján. — Talán most kezdték meg a munkát? —- A munkát éppen nem — válaszol Ezer néni, aki már hatodik éve bábáskodik a soktízezer aprójószág viló.grahozó,só.ná,l —, mert nálunk nemcsak akkor megy a munka, amikor megindultak a keltetőgépek. Tavaly szeptemberben, amikor befejeztük a keltetést, hozzá- kezdtünk a gépek kitakarításához, rendbehozásához és a vérvételezéshez. Vérvétel? — Miért? Erről aztc.n már Puxlér elvtárs, az üzem vezetője mondja el, miért szükséges. Gondoskodni kell arról, hogy az állomásról csak fertőzésmentes és jófajtájú csi­bék kerüljenek ki. Ezért alakították ki az úgynevezett „mintaközség” hálózatot és kizárólag ebből a hét köz­ségből szerzik be a tojást. Persze, nem kevés munká­val jár ez. A mintaközségben minden egyes tyúkot megvizsgálnak — ebben már nagy gyakorlatra tett szert Ezerné — és ha a vegyszerek az állattól vett vérben fertőzést mutatnak ki, „halálra ítélik” a tyú­kot, nehogy megfertőzze a többit is. Ezer néninek a vegyszeres üvegen kívül a másik „szerszáma” egy nagy olló. Ezzel vágja le a fertőzött tyúk farkát. Olyan ba­romfiudvarból, ahol ilyen levágott farkú tyúkot talál­nak, nem vesznek át tojást. — Aztán beleegyeznek-e a gazdák, illetve a gazda- asszonyok az ilyen csonkításba? — Hát hogyne egyeznének bele? Érdekük, hogy mi vegyük át tőlük a tojást. Mi ugyanis 30 százalékkal többet fizetünk a piaci árnál, sőt ahol tenyészkakast vásároltak, ezt a felemelt árat még tíz fillérrel meg- toldjuk. Igaz, most is volt olyan eset, hogy az asszony sírt, hogy „pont a legkedvesebb tyúkomat, ezt a szép bóbitásat vágjam le?” és meghagyta. Két hétre rá aztán már öt fertőzött tyúkot találtak a baromfiudvarban. — De ilyen már ritkán fordul elő. Miközben beszélgetünk, számolok. Egy gépbe tíz­ezer tojást raknak. Tíz ilyen keltetőgép van. Az ösz- szesen százezer tojás. Bizony legkevesebb ötezer jólne­velt kottás kellene ennyi tojás kiköltéséhez. És e gépe­ket olyanok^ kezelik, akik tíz-tizenöt évvel ezelőtt talán még el sem képzelték, hogy kottás nélkül is lehet csi­bét kelteni. ! J. J. — Ha lehet szerződni aratásra, ak­kor érdemes lenne szerződni a gép­állomással, mert olyan olcsón senki nem arat le, mint az aratógép — mondja az egyik ember, és ebből aztán újból vita kerekedik. Jó órája már, hogy tart a vitatkozás. A ta­nácselnök szobájában történik mind­ez, ahol vagy huszonötén szoronga­nak. Az ajtó mellett támaszkodó Né­meth Imre viszi a szót: — Itt más megoldás nincs, mint az, hogy aki belép, kötelezze magát, hogy megtrágyázza a földjét... (• — De nem mindenki tud trágyázni ('úgy, ahogyan maga — szól a túlsó l* sarokból Fábián Sándor. — Akinek /'nincs jószága, az honnan vegye a ij trágyát? |i — El lehet osztani a trágyázási tér (/vet is — mondja Kiima Vince. — Akinek van jószága, az trágyázza (•meg a ráeső részt, és azokét is, akik ének nincs, és azok majd megfizetik { a trágyát. — Közösen kell csépelni és ott szét {osztani a terményt, és ott meg lehel csinálni, hogy aki trágyázott, annak ott kifizessék — mondja egy idősebb szemüveges bácsi, Takács László. — Akkor lenne a legjobb, ha mindenki egyforma földterülettel lépne be, é megtrágyázná a ráeső részt, amibe gabonavetés kerülne ... — De honnan vegyen trágyát, aki­dnek nincs jószága? — akadékoskodik Fábián. Ezer Jánosné a hufoKut ellenőrzi az egyiK féle keltetőgépen. Oergeiy­{ 11 — Márpedig trágyázni kell, mert * többtermelés a célunk. De Kissné. {meg Tarnainé honnan vette a trá­gyát? Pedig azoknak sincs jószáguk — válaszol Németh Imre. Aztán meg {azt is figyelembe kell majd venni a {terv elkészítésénél, hogy a földmeny- nyiség bizonyos százalékán takarmá- nyos vetésforgót is be kell állítani... (Ebbe herét kell vetni, mert jószágot akarunk tartani... A vita most más irányba terelő- [dik. Arról folyik, vessenek-e évelő [pillangósokat, vagy sem, mert nincs >rá szüksége mindenkinek. Többen is (hajtogatják: „Ha mindenen vitatko­zzunk, akkor nem jutunk előbbre." Márpedig a jelenlevők előbbre [akarnak jutni, azért is jöttek össze, íEgyes típusú termelőcsoport alakítá- ) sáról tárgyalnak és arról vitatkoz­nak, hogyan és mint kezdjék el a 'közös gazdálkodást. Sipos István vb­elnök ismertette az alapszabályt, ho­gyan kell végezni a közös gazdálko­dást és alaposan meg kellett nány- torgatni mindent azoknak a gazdák­nak, akik a belépés szándékával fog­lalkoznak. — Ha egyéni érdekeket nézünk, ak­kor nem jutunk előbbre. Ha cso­portba akarunk lépni, akkor látnunk kell, hogy közös érdekről van szó — mondja Bella Lajos. — Aki úgy gon­dolja, hogy belép, írja alá a belépési nyilatkozatot. Kifogytak a vitából, egyik is, má­sik is fészkelődik a helyén, többen felkelnek és kimennek. Az asztalon ott hevernek a belépési nyilatkoza­tok, egyelőre még üresen. Telnek a percek, várakoznak a bentlevők, me­lyikük veszi kezébe először a be­lépési nyilatkozatot. — Na, nekem mennem kell, mert nemsokára indul a vonatom — mond­ja Rácz József —, azzal fogja a pa­pírt, a tollat és íráshoz nem szokott kézzel, görbe betűkkel odakanyarítja a nevét a nyilatkozatra, aztán elkö­szön.^ Patai Zoltánné is meggondolja magát, aztán Loósz János, Holczer János, Jász István, Szabó János. Fá­bián Mihály, Bella Lajos, özv. Tárnái Mihályné, Maródi János és még töb­ben aláírják a nyilatkozatot. Többen visszajönnek azok közül, akik az előbb kimentek, köztük Né­meth Imre és Zsoldos Sándor. — Na, aláírjátok? — kérdezik tő­lük a többiek. — Németh Imre elő­ször a fejét rázza, aztán némi gon­dolkodás után mégis másként ha­tároz. — No, de nem érdemes ezen spe­kulálni — és ő is odakanyarítja nevét a belépési nyilatkozatra. Zsoldos Sán­dor ugyancsak, majd az őt követő Tóth István is. Ö a huszadik, aki alá­írta a belépést. — Akkor talán megválaszthatjuk a vezetőséget. Kiket javasolnak? — Bella ... Maródi... Németh Imre ... Loósz ... Mikó ... A jelöltek eleinte tiltakoznak, de a többség akaratának nem mondhat­nak ellent. — Ezek után elkészíthetjük a jegy­zőkönyvet arról — mondja a tanács­elnök —, hogy Dunakömlődön meg­alakult az egyes típusú Kossuth Ter­melőszövetkezeti Csoport. , B I.

Next

/
Thumbnails
Contents