Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-23 / 46. szám
iSm február 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 NEGYVEN ÉVES A SZOVJET HADSEREG Ember a vízben ?5> A szél magas hullámokat korbácsol az Északi Jegestenger vizén. A torpedónaszádokat könnyedén dobálja, amelyek hol egy hullámtaraj tetején, hol vedig a hullámvölgyek mélyén hányódnak. A szovjet torpedónaszádok raja azonban, dacolva széllel és viharral, tovább halad a kiképzési tervben kitűzött cél felé. A hajóraj parancsnoka utasítást ad a motorerő fokozására. A parancsot hamarosan jelzőzászlók adják tovább. A naszádok kilépnek a nyom dokvonalból és felfejlődnek. Felbúg a motor ...se pillanatban valami váratlan történt az egyik hajón. Zubenko fiatal matróz elvesztette egyensúlyát és hirtelen a kapaszkodó kötél után kapott. A fedélzeten átcsapó hullám azonban lesodorta a tapasztalatlan tengerészt. Ivanov határozott mozdulattal dob ta le kabátját és a jeges vízbe vetette magát. Amikor felbukkant, mintegy 200 méternyire, apró pontot látott. Minden erejével arra felé úszott, de a hullámok eltérítették, útidtól. Végül is az utolsó percben érkezett oda, amikor a fiatal tengerész már teljesen kifáradt az elemekkel folytatott eredménytelen küzdelemében. Szergej Ivanov azonban kitűnő úszó volt, s így nemcsak magát, hanem társát is a víz színén bírta tartani. Ezidő alatt a hajóraj megkapta a riadójelzést: „Ember a vízben!” A naszádok szinte egyszerre fordultak a megadott irányba és hamarosan felszedték a két tengerészt. Szergej Ivanov fedélzetmestert a parancsnokság kitüntetésben részesítette. Az első szovjet érdemrend 1918 november... A 151-es lövész- ezred nehéz harcot vívott a külföldi intervenciósokkal és Miller tábornok fehérgárdista bandáival. Az ezred november 7-én. a Szovjet Köztársaság fennállásának egyéves évfordulóján, ellentámadásba mént át. Ebben a harcban a harcosok és a parancsnokok bátorságról és óriási győzni- akarásról tettek tanúbizonyságot. Leginkább Blohin és Bisztrov szakaszparancsnokok tűntek ki. Az ellenség erős tüze közepette előrevit-i ték géppuskájukat és tüzelésükké’ ( fedezték a támadást. ■ Az ezred sikeresen végrehajtotta ■ harci feladatát. A szovjet haza j nagyrabecsülte harcosainak és pa j rancsnokainak győzelmét. A Köztér 1 saság Forradalmi Katonatanács?na' parancsa alapján többüket, köztü! i Blohint, Bisztró vöt, Mohanovot Pozdnyakovot, Usakovot, a Vörör Zászló érdemrenddel tüntették ki A Vörös Zászló érdemrend az első; forradalmi kitüntetés: az összszövef séai Központi Végrehajtó Bizott-ár 1918 szeptemberi dekrétumával ala pították. „A kitüntetést, — hangoz tatja a dekrétum — az Orosz Szocia lista Szövetséges Szovjet Köztárs? sá' mindazon polgárainak adományom zák, akik különleges bátorságról é férfiasságról tettek tanúbizonyságo’ a közvetlen harcban ” Természetesen nemcsak egyes harcosok és parancsnokok vittek vésb hőstetteket. Ezredek és zászlóaljak hadosztálvok és hadseregek vedel mezték példátlan bátorsággal a szov jet haza becsületét, szabadságát é függetlenségét. Az ellenséggel vívót harcokban leginkább kitűnt egyse geknek a szovjet kormány a Tisz+e letbeh Forradalmi Vörös Zászlót adó mányozta. A katonai egységek reá sodik masas kitüntetése a Vörör Zászló érdemrend volt. Az Össz_ oroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1919 május 8-i, a Vörös Zászló érdemrendnek a katonai egységek részére történő adományozásáról szóló dekrétuma hangoztatja: ,.A Vörös Zászló érdemrend a Vörös Hadsereg harcoló csapatainak adományozható a Köztársaság ellenségei ellen, a Köztársaság erősítéséért vívott harcokban szerzett különleges érdemekért.’’ Volt oka rettegni az ellenségnek a szovjet sorozatvetőktől. Berlin őst'ománál. „Katyusák” Komoly figyelmeztetés azok számára, akik új háborút készítenek e’ő a Szovjetunió és a szocialista világ ellen: A Szovjet Hadscrey készen á'l arra, hogy a legkorszerűbb fegyverekkel zúzza szét a támadókat. Katonai díszszemle a moszkvai Vörös Téren a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenedik évfordulóján. A Szovjet Hadsereg első napjai IRTA: M. L1SZENKOV ALEZRED ES Harcban az egész emberiségért a fasiszták eSIen vözölte Lenin, mint a fiatal szocialista hadsereg első önkénteseit. A német militaristák, a fiatal szocialista állam katonai gyengeségére és a régi cári hadsereg teljes széthullására számítva elhatározták, hogy Petrográd és Moszk va elfoglalásával leverik az orosz forradalmat. Az intervenciósok három irányban összpontosították erőiket: a hadsereget petrográdi (lettországi), központi (bjelorusz- sziai), és déli (ukrajnai) részre osztották. A támadás 1918 február 18-án indult meg. A kommunista párt felhívta a nép figyelmét arra, hogy a szocialista hazát nagy veszély fenyegeti, s mindenkit felszólított, hogy bátran védje meg az országot. A párt felhívását tettek követték. Napnap után százával jelentkeztek az önkéntesek, Petrográdbó! 22 000- en, Moszkvából mintegy 20 000-en indultak a frontra. A fronton súlyosbodott a helyzet. Az ellenség február 23-án már Pszkovot és Narvát fenyegette. Petrográd, a forradalom bölcsője, veszélyben forgott. A Pszkov alatti harcokban, hősiességével és kitartásával különösen az az ezred tűnt ki, amelyet Alekszandr Cserepanov, a rég' hadsereg tisztje vezetett. Cserepa nov így emlékszik vissza a harcokra: — Február 22-én este azt a fel adatot kaptuk, hogy vonuljunk s város délnyugati kerületeibe, s ott védelmi állást foglaljunk. Az ezred másnap már harcba keveredett a támadó német csapatok elővédjeivel. A szovjet katonák az ellenség számbeli fölénye ellenére is nagy veszteséget okoztak a németeknek. Február 23-án és 24-én az ezredben megszülettek a Vörös Hadsereg első hősei. A Pszkov és Narva alatti harcok március 4-ig tartottak. A harcok során az ellenség más frontokon is jelentős veszteségeket szenvedett. Ezért a német parancsnokság 1918. március 3-án békeszerződést kötött a Szovjetunióval. Győzött tehát a Szovjet Hadsereg. Azóta a pszkovi és a narvai ütközet emlékére minden évben február 23-án megünneplik a Szo\ jet Hadsereg Napiát. Sztálingrádnál, ahol döntő csapást mért a Szovjet Hadsereg betolakodókra, szovjet tüzérek szé verik a fasiszta tankok a fasiszta tankok rohamát. ívesen küzdenek a Fekete tengeri Flotta harcosai Szevasztopol védelménél a túlerőben lévő fasisztákkal szemben. Kitűzik a szovjet zászlót a í'elszaba- lult Budapest egyik tárházán Veszélyben a forradalom A Kommunista Párt hívó szavára sokezer proletár ragad fegyvert, hogy megvédje új, szabad hazáját és kisöpörje Szovjetországból a támadókat. A fiatal szovjet köztársaság 1918. januárjában, nehéz napokat élt át. Határain a külső ellenség beavatkozásra várt, az országban pedig a belső ellenforradalom végezte aknamunkáját. A szovjet hatalomnak szembe kellett néznie a legégetőbb kérdéssel: hogyan védje meg Október vívmányait, milyen erővel állja útját a belső- és a külső ellenségnek. E kérdésre a kommunista párt és vezetője, Vlagyimir Iljics Lenin adott választ. Petrográd, Moszkva és más városok falain megjelentek a január 28-i lenini dekrétum szavai. A régi hadsereg a burzsoázia fegyvere volt a dolgozók elnyomására — olvashatták az emberek. — Amikor a hatalom a dolgozók, az elnyomott osztály kezébe ment át, olyan új hadsereg megalakítása vált szükségessé, amely a szovjet hatalom támasza lesz. A Vörös Hadseregbe mindenki beléphet, aki készen áll arra, hogy minden erejével, ha kell élete feláldozásával is, megvédi az Októberi Forradalom vívmányait, a szovjet hatalmat, a szocializmust. 1918. február 14-én újabb dekrétum jelent meg a munkás-paraszt vörös flotta megszervezéséről. A Szovjet Hadsereg elődje, a Vörös Gárda volt. A Gárda tagjai a forradalom ügyéhez hű, kiváló munkásokból kerültek ki. Ezek az egységek, a régi hadsereg és flotta forradalmi csapataival együtt, a forradalmi fegyveres erők magvát képezték. A Vörös Gárda megmutatta erejét 1917. októberének történelmi napjaiban, majd az ellenforradalmi felkelések felszámolásában. A mintegy 100 000 főt egyesítő Vörös Gárda azonban nem rendelkezett elegendő fegyverrel, nem állt egységes vezetés alatt, s ezért nem volt képes arra, hogy szétzúzza a belső ellenforradalom és a külföldi intervenció együttes erőit. Ezt csak egy olyan sokmilliós hadsereg tehette meg, amely egységes, központosított parancsnokság alatt harcolt, a megbonthatatlan forradalmi fegyelem szellemében élt, szervezetten és öntudatosan küzdött. A Vörös Hadsereg első zászlóalját Petrográd viborgi kerületében szervezték meg. E zászlóalj katonáit frontra indulásukkor úgy üd-
