Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

WILNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AGY A R |S ZOCIAL III» évfolyam, 13. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Csütörtök, 1958 január 10. Mérek a paksi járás termelőszövetkezeteiből A tejipari üzemek életekéi.. TEJ-ÖZÖN Krónikák még nem jegyeztek fel tejözönt, a biblia is csak az ókori vízözömről szól. Most úgy látszik, megfordult a világ, az újságok nap mint nap adnak hírt a budapesti vízhiányról, a! Tolna megyei Tejr ipari Vállalatnál pedig az egyre na­gyobb tejmennyiség miatt félnek a tavasztól. És ha nfe)m sikerül na­gyon gyorsan létrehozni a terve­zett új szekszárdi tejüzemeit, ko­moly bajok történhetnek. A begyűjtés megszüntetése jó egy évvel ezelőtt, — mi tagadás — ki­csit kétségbeejtette egyik-másik tej. ipari szakembert. Az azóta eltelt idő azonban megmutatta, nincs ok a félelemre. Már persze, amiatt, hogy nem kap az ipar elegendő nyersr- anyagot. Ezekben a napokban annyi tejet szállítanak a gazdák a válla­lat tej gyűjtőibe, amennyit még soha­sem. Mint „rekordfelvásárlásról” be­szélnek a vállalatnál a tegnapelőtti eredményről, amikor egyetlen nap alatt 111 ezer liter, tehát tizenegy vagon tej érkezett be a megye tej­üzemeibe. Egyébként is naponta át­lagosan beérkező tejmennyiség tíz­ezer literrel több, mint a múlt évi adják a legkevesebb tejet a tehenek. Még nagyobb a különbség, ha az 1956. januári és a mostani eredménye két vetjük össze. 1958. január első tíz napja alatt közel negyven szá­zalékkal több tejet vásároltak fel a tejüzemek részére, mint amennyi az 1956. január 1—10-ig terjedő időszak alatt az üzemekbe érkező begyűjtést és szaibadfelvásárlási volt. Tehát nemcsak a 'kenyér- vagy a húsellátásnál helytálló az az elv, hogy kötelező államj begyűjtés nél­kül is biztosítani lehet a lakosság ellátását, hanem a tejnél is. Ez a negyven százalékos emelkedés mu­tatja a dolgozó parasztok termelési kedvének növekedését. munkát, amit különben nem házilag I szoktak elvégezni, hanem külső sze- ! relőkkel. Felszereltek ezenkívül há-; rom darab kultúra főző tankot is. NAPI TÍZ MÁZSA VAJJAL NŐTT A DOMBÓVÁRI VAJÜZEM KAPACITÁSA Az egyre növekvő tejmennyiséget fel is kell dolgozni. A Dombóvári Vaiüzem szerelői a múlt hét elején kapták a feladatot, hogy sürgősen szereljék fel az üzembe érkezett há. rom darab kétezres tejszínérlelő bár­kát, hogy ezzel négyezer literrel emel ni lehessen az üzem napi tejszínér­lelő kapacitását, azaz tíz mázsa vaj­ÜJ MÓDSZER A TEJTERMÉKEK i ÉRTÉKESÍTÉSÉRE A feldolgozásra kerülő tejmennyi- j ____ ^ ség növekedése megszüntette a tej- i t ejmennyiség termékhiányt is. Pedig egy-két évve] ezelőtt még nagyon szűkösen lehetett ellátni a lakosságot tejtermékekkel, különösen, vajjal. Ma már nincsenek j „keretek’’ a vaj elosztásánál, mind- j egyik bolt annyit rendel, amennyi- j re szüksége van. Sőt, a Tejipari Vál­lalat mindent megtesz, hogy a megye lakosságának tej termék-fogyasztása növekedjék. A múlt héten kezdték meg az úgy. nevezett „túrajáratok’’ indítását. Egy autót Szekszárdon megraknak 'külön­féle sajtokkal, vajjal az autó felkere- j si a legeldugottabb községek földmű, i vesszövetkezeti boltjait is ahol a j A paksi járás 20 termelőszövet­kezetében elkészítették az 1958. évi termelési •terveket, A járási ta­nács mezőgazdasági osztályán 10-et már felülvizsgáltak, s jóváhagy­tak. A tervekből kitűnik, hogy a tagság reális célokat tűzött maga elé. A paksi járás termelőszövetke­zetei ebben az évben 12 mázsás bú­za termésátlagot, cukorrépából 200 mázsa, kukoricából pedig 18—20 mázsa holdankénti termésátlagot terveznek. A termelőszövetkeze­tekben átlagban 40—45 forint mun­kaegységrészesedésre számolnak eb ben az évben. Ez reális. Tavaly ugyanis a járás termelőszövetkeze. fetben átlagban 40 forint 33 fillér voli az e&V munkaegység pénzér­téke. * A györkönyi Dózsa Termelőszö­vetkezet az elmúlt évben jól gaz­dálkodott. Az egy munkaegység pénzértéke 48 forint volt ebben a tsz-ben. A korábban volt terme­lőszövetkezeti tagok ennek láttán, - többen elhatározták, hogy visszalép nejj. a szövetkezetbe. A györkönyi Felkelő Nap I. típusú termelőcso­portból az elmúlt év decemberében és az újesztendőben 7 család lépett át a Dózsa Népe Tsz-be. Ezék « földet is vitték ami 65 holdat tesz ki, s ez egytagban van. A járás termelőszövetkezeteiben az elmúlt év november és decem­ber havában SÍ tagot vettek fel. Ez azt jelenti, hogy tavaly legtöbben a zárszámadások idején léptek be a járás termelőszövetkezeteibe. De azóta is napról-napra határoznak a járás egyéni gazdái közül többen úgy, hogy szövetkezeti tagok lesz­nek■ Bizonyítja ezt az a tény, hogy január 1-e és 10-e között 19 egyé­ni parasztcsalád lépett be a járás termelőszövetkezeteibe. Ezenkívül az alacsonyabb típusú társulások­hoz is nap mint nap csatlakoznak egyéni gazdák. I. típusú tszcs-be a legutóbbi hetekben 28 egyénileg gazdálkodó paraszt kérfe felvételét a járás termelőcsoportjaiba. Á TTlf ' I 391 előadás TT!Y merlege . 23 ezer hallgatóval Elkészült a TTIT 1957-es évi mun- Az előadások száma és látogatott- kájának értékelése. Az értékelés sze- sága tükrözi a lakosság érdeklődési rint a Természettudományi Ismeret- körét is. Politikai előadást 38-at tar­terjesztő Társulat az elmúlt évben tottak, 2252 hallgatónak. A 29 peda- 391 előadást tartott, s az előadásokat gógiai témájú előadást 1402 érdek- 23 435-en hallgatták meg. A társulat lődő hallgatta végig. A történelmi tavaszi. vag>' nyári hónapjaiban, ami jal a napi termelést. A szerelők öt amikor a beszállított tejért felveszik munkájára is rányomta bélyegét előadásoknak 1258 látogatója volt, kor is köztudomású, hogy ekkor télen nap alatt végezték el ezt a komoly a pénzt, egyenlíthetik ki. i az 1956 októberi ellenforradalom. A az irodalommal és nyelvészettel fog­múlt év első negyedében ugyanis lalkozó előadásoknak pedig 1659. A csak 30 előadást tartottak, örvende- művészeti témával foglalkozó elő- tes volt az előadások számának emel. adásokat 1512_en látogatták, j kedese a második negyedévben, ami­| kor 103 előadást tartottak a megyé- A megfigyelések szerint a TTIT j ben. A IV. negyedévben ez a szám előadóinak a falvak és kisebb tele­mén 168-ra emelkedett. pülések lakossága aránylag nagyobb Mint megtudtuk, az előadások zö- érdeklődést tanúsít az ismeretter­mét falun tartották: 94-et. A többi jesztő előadások iránt, mint a városi előadást a városok, ipari üzemek, lakosság. Hogy egy példát említ- tsz-ek, kultúrotthonok, vállalatok sünk: Deesen 110 asszony volt jelen dolgozói hallgatták. egy egészségügyi előadáson. boltvezetők választhatnak, vásárol­hatnak a különböző sajtféleségekből. A vállalat ellátja a tejcsarnokot, tej­gyűjtőhelyeket is tejtermékekkel. A tejet naponta beszállító gazdák itt is vásárolhatnak tejtermékeket, ami­nek az árá] aztán a hónap végén, 3 Tanácsköztársaság dokumentációs anyagának felkutatásán dolgoznak a Megyei Levéltárban Munkatársunk, dr. Hadnagy AJ- zése is, amely fényt derít az újrate- berttől, a Megyei Levéltár vezetőjé- lepítésre, a lakosság gazdasági fel­től a levéltárban ezévben folyó mun- lendülésére, s megvilágítja a lakosság kékről érdeklődött. Mint megtudtuk, akkori életét. a levéltár dolgozóinak még mindig, Fontos feladatnak tartják a levél­ebben az évben is, egyik legfonto- tári útmutató készítését, amely be- sabb feladata az iratrendezés. Ugyan, pillantást enged a Levéltár irat- is a Levéltár iratait a II. világháború anyagába. Az útmutatónak különö- alatt, amikor a Levéltár helyén kór- sen a kutatók veszik majd nagy hasz. házat rendeztek be, mintegy 12 va- nát, mert belőle megtudják, hogy gonnyi iratanyagot kiszórtak a Vár- milyen anyag áll rendelkezésükre közbe, majd a vasúti töltés mellé kutató munkájukhoz a Levéltárban, szállították. A megmentett anyag rendezése már évek óta folyik, előre­láthatólag még hosszú ideig eltart. A Levéltár dolgozói most mun­kálkodnak — s ezév folyamán végzik el — az 1919-es Tanács­köztársaság .dokumentációs anyagának felkutatásán, s feldol­gozásán). A Levéltár tavaly kiállítást ren­dezett az 1848-as időkből. A kiál­lítás elmaradt, s ha lehetséges lesz, akkor az idén rendezik meg. — Természetes — mondta búcsúzá­sul Hadnagy Albert — a jelenlegi kor .iratanyagának összegyűjtése és fenn­Folyamatban van a török megszállás tartása is fontos feladatunk az utókor utáni idők írásos emlékeinek rende- számára. Csehszlovák kerti traktort vásárolt a sárszentlőrinci Táncsics Tsz A mezőgazdaságban holtszezon van most, a kereskedelemben viszont, amely a mezőgazdaságot látja el, ilyenkor is van forgalom. És ez a forgalom azt mutatja, hogy egyre több gépet vásárolnak a termelőszö­vetkezetek, de az egyéni gazdák is. A szekszárdi MEZÖSZÖV-tőI az elmúlt napokban vásárolt pél­dául a sárszentlőrinci Táncsics Tíjrmelőszövetkezet csehszlovák gyártmányú kerti traktort. A mindentudó kis traktort főleg a kertészetben akarja felhasználni a szövetkezet, de más munkákat is akarnak vele végezni. Ugyanis a traktorhoz vettek váltvaforgató ekét, permetezőgépet, fűkaszát, talajmarót, pótkocsit, szíj tárcsát — amellyel darálót, szecskavágót, morzsolót is tudnak hajtatni a traktorral. A trak­tor és a hozzávaló tartozékokért 34 600 forintot fizetett ki a termelő- szövetkezet. Az elmúlt napokban vásárolt pél­dául nagyobb tételben a váral­jai Alkotmány és a tengelici Petőfi Termelőszövetke,zet is. A váraljai tsz. gépi meghajtású ku- koricamorzsolót, Zetcr-kultivátort,i hidraulikát vásárolt. Ugyanakkor a földművesszövetke­zetek is nagyobb mennyiségű kis­gépet vásároltak, amelyekkel az egyéni gazdákat látják el. A sió­agárdi földművesszövetkezet fogatos fűkaszát, 12 kalapácsos darálót, hozzá öt lóerős robbanómotort és más kisgépeket vásárolt. Nagyobb mennyiségben vásárolt még kisgépet a mázai, a kocsolai, a kisszékelyi, a regölyi, a gyönki, a gerjeni földmű- j vesszövetkezet, főleg különböző mé­retű morzsolókat, répavágókat és! darálókat. Közel 18 008 forint értékű gvümöicsla csemete A Helvéciái Állami Gazdaság az elmúlt év őszén Szekszárdon létesí­tett gyümölcsfa csemete értékesítő telepet. Az érdeklődés sorén arról győződtünk meg, hogy különösen a megye egyéni gazdái, nagyon sok és több fajtájú gyümölcsfa csemetét vá súroltak. November és december hónap­ban összesen 17 895 forint 60 fil­lér értékű facsemetét vásároltak az egyéni gazdák. A téli hónapokban a telepen nem árusítanak gyümölcsfa csemetéket, de már most készülnek a tavaszra. Negyvenhárom gyümölcsfajta, közte 18 almafajta között válo­gathatnak az érdeklődők. Egyben azt is megtudtuk, hogy az említett 43 gyümölcsfajtából korlát­lan mennyiségben vásárolhatnak majd azok, akik gyümölcsöt sze­retnének telepíteni. Nagyszabású álarcosbálra készülnek Pakson A Paksi Járási Tanács szakszer- fiataljai már megrendelték a jelme- vezete közösen a községi tanács szak zeket és a hozzáillő ruhákat Pestről, szervezetével, január 25-én nagy- Már a karnevál harcegét is kijelöl- szabású farsangi karnevált rendez a ték. Mindenki lázasan készülődik a községi tanács tanácstermében. A mulatságra és bizonyára jól érzi majd karnevált bizottság készíti elő. Már magát az a 200 járási és községi ta- készül a dekoráció és a járási, vala- nácsi dolgozó, akit a karneválra meg- mint a községi tanács mulatnivágyó hívtak. Baráti találkozó Magyar pajtásaikat is meghívták fenyőünnepükre a szekszárdi szovjet pionírok, az itt állomásozó szovjet katonák gyermekei. Képeink a találkozóról készültek, ahol vidáman szórakoztak a szovjet és a magyar fiata­lok és közösen örültek a Télapó ajándékainak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents