Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-15 / 12. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 január 15. Miért sok a baleset a Dombóvári MÁV Fatelitőiizemben ? TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Rossz híre van a Dombóvári MÁV Patelítő üzemnek. Már nem ott, ahol a termelési eredményeket tartják szá mon, vagy ahova szállítja készítményeit, hanem a szakszervezetnél, az SZTK-nál. Az üzem ugyanis nem csak dolgoztatja, hanem „fogyasztja1’ a munkásokat. A baleseti statisztikában a „legelőkelőbb“’ helyet foglalja el, messze maga mögött hagyva a megye többi üzemeit. Ha összeszámoljuk, a megye öt legnagyobb üzemében együttvéve nem fordult elő az elmúlt esztendőben annyi baleset, mint itt. Zrínyi elvtárssal, a\Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőjével — aki most azt jött megvizsgálni, mit valósítottak meg az üzemben a dolgozók munka, és egészségvédelme terén abból, amit legutóbbi vizsgálatakor elrendelt — először a nyilvántartást nézzük meg. Ijesztő a kép: Az elmúlt évben, 1957-ben (csak február végén kezdődik a nyilvántartás, az ellenforradalom utáni zűrzavarban még nem vezették) 67 olyan baleset volt, ami három napnál hosszabb munkakiesést okozott — a kisebbekről nincs nyilvántartás. Halálos kimenetelű baleset nem volt, de így is szörnyű a kép: Egy év alatt az üzem minden ötödik—hatodik dolgozója baleset következtében meg sérült, a sérülések egy része csonku- lást okozott. Pedig ez nem volt mindig így. Néhány évvel ezelőtt még úgy látszott, hogy az „Élüzem“’ jelvény örökre ittmarad az üzemben. Negyedévről- negyedévre teljesítette az üzem a különben is elég szoros, de a munkavédelemnél különösen szigorú feltételeket. Most pedig szinte nincs olyan hét, hogy baleset ne fordulna elő. Először a telítőcsarnokba nyitunk be. Pillanatok alatt összeverődik a „röpgyűlés’“, ömlik a panasz az emberekből. Rossz a tető, ha esik az eső, befolyik a víz. Az itt dolgozó húsz munkás öltözőszekrénye itt van a telítőhelyiségben, az erős kátránybűz beleivódik a ruhájukba, ételükbe (sokan tarisznyából ebédelnek). így hát hiába öltöznek át munka után, hazaviszik az itteni „illatot." Nem történt tehát semmi változás a munkavédelmi felügyelő legutóbbi ittléte óta, amikor elrendelte a hibák kijavítását. És jönnek a panaszok. „Azelőtt védőkenőcsöt kaptunk a kezünkre, nehogy kimarja a kátrány. Az ellenforradalom óta nincs ...“ ,i,Még mindig nem határozták meg a munka ruhák kihordási idejét, ezért hónapok óta nem adnak ki új munkaruhát, csak az új dolgozóknak.“’ — „Leég rólunk a ruha“’ — mondja az egyik salakozó és amikor megnézzük a munkahelyet, elhisszük neki. Hossz a rostély, nem javítják rendszeresen, a salakozóknak hol a nyakukba, hol a zsebükbe potyog a parázs. A kazánházban nincs szigetelve a tápszivattyú gőzcsöve, nem zár jól az egyik ajtó, aminek javítását az egyik dolgozó szerint már három éve hiába kérik (pedig ha a tető megjavítása több pénzbe is kerülne, de egy gőzcső szigetelését, egy ajtó megjavítását igazán meg lehetne külön „keret“’ nélkül csinálni.) ' És jön a kézlegyintés, amivel aztán több szőr találkoztunk a telepen: „Hja, kérem, nem adnak itt az ilyesmire.’“ A köszörűhelyiség a következő „állomásunk." Ez arról nevezetes, hogy nemrég még itt porelszívó berendezés szívta el a fűrészek köszörülésénél keletkező vasreszeléket. Azóta egy új, korszerű gépet is felszereltek ide, ahelyett, hogy ezt is bekapcsolták volna a porelszívóba, lebontották a porelszívó berendezést. Most tehát eggyel több gép „termeli" a vasport, aminek egy része a tüdőkbe kerül. Az épülő új gatter-csarnokban egy hatalmas, három méter mély verem tátong. Mellette, fölötte a tetőn dolgoznak. Azonban nemhogy lefedték volna, hanem még védőkorlátot sem készítettek melléje. így hát, ha valaki beleesik, még szerencsés, ha a betonaljazaton üti meg magát és nem az itt-ott kiálló félméteres cövekek nyársalják fel. Szerencsére, itt még még nemi volt baleset. A „szomszédban“’, pár méterrel odébb azonban igen. Frazon Józsefné esett bele egy kisebb, frissen ásott gödörbe. Szerencsére puha földre esett, így csak egy „kicsit“’ ütötte meg magát (öt napig nem tudott utána dolgozni). Másnap korláttal kerítették körül a gödröt. Egy nappal később egy fiatalember esett bele az egyik árokba. Ekkor azt is befedték. De a nagy veremnél nem volt baleset. ügy látszik, arra várnak, hogy itt valaki kitörje a nyakát. Akkor majd lepallózzák, vagy elkerítik. A csapszeggyártók nyitott színben dolgoznak. A múltkor Zrínyi elvtársnak megígérte az üzemvezető, hogy zárt műhelybe telepíti át a télre őket. Azóta sem történt semmi. És amikor elővesszük a jegyzetet, ismét halljuk a megjegyzést: „Hiába is irkáinak akármit, itt nem csinálnak meg semmit." De úgy látszik, igenis csinálnak. Csak az a hiba, hogy utólag, amikor már megtörtént a baj. Amikor olvassuk a baleseti jegyzőkönyveket, külö nős érdeklődéssel nézzük az egyik rovatot, ami arról szól, mi okozta a balesetet. Legtöbbször „a balesetet szenvedett vigyázatlansága’“ az előidéző ok. Dluhos Anna helytelen fogást alkalmazott, azért vágta le egyik újját a gép Pauska Jánost megnyomta a rönk, mert a rakodásnál azt maga felé húzta, ahogy nem szabad. Mi történik aztán a baleset után? — Legtöbbször leváltják a gépről azt, akit a gépnél ért baleset. Előfordult elbocsátás is. De olyan esetről senki sem tud, hogy valakit azért váltottak volna le a gépről, vagy küldtek volna el. mert többszöri figyelmeztetés ellenére „helytelen fogással" dolgozott, baleseti veszélynek tette ki magát, vagy társait. így aztán el lehet hinni, amit Balogh elvtárs művezető mond: „Hiába mondja a csoportvezető, hogy ne úgy fogják azt a fát, vagy használják a védőberendezést a gépnél, nem hallgatnak rá." A baleseti oktatással — amint tapasztaltuk — különösebb hiba nincs. Annál több a munkavédelmi rendszabályok betartásával. Pedig két évvel ezelőtt még el lehetett volna fogadni azt az érvet, hogy elmegy máshova dolgozni az, akit állandóan figyelmeztetnek az előírások betartására. Akkor nagy volt a munkaerőhiány, de most már nem. így hát a baleset után váltják le a most már sérült dolgozót, mint ahogy csak a baleset megtörténte után fedik be, kerítik el a gödröket. Sok különféle oka van a balesetek ilyen ijesztő növekedésének a Dombóvári Fatelítőben. Bővül az üzem, a munkáslétszám rövid idő alatt közel kétszeresére emelkedett. Gyakoriak a változások a vezetésben (a portásamikor .beléptünk, nevetve jegyezte meg, hogy a tizenhatodik üzemvezetőt szolgálja), de a legjelentősebb ok az 1956-os őszi ellenforradalom öröksége, a laza munkafegyelem, a nemtörődömség. Ez ellen kell elsősorban fellépni az üzem dolgozóinak. J. J. A szülők felelőssége Jóska ijedten keresi újdovat- új töltőtollát, amelyet nemrég kapott szüleitől. — Az előbb még itt volt. írtam vele — rámol ki a pádból nagy sietve. — Adja elő az, akinél van — mondja egyre emelkedettebb han- gon. amikor látjat hogy tanulótársai egymás után sompolyognak, ki az osztályból. Végül marosak hárman maradnak, Jóska legjobb barátja és az elhanyagolt külsejű Pista, aki zavartan kotorász nadrágja zsebében és ábrázatára reá van írva a bűntudat. — Tenálad van — formed rá Jóska barátja a lángpirosarcú K. Pistára. Az elhanyagolt külsejű gyermek szemét elfutja a könny, lassan kihúzza kezét nadrágzsebéből, s kezében ott árulkodik a féme- zett kupakú töltőtoll. Lecsengetik a tízperces szünetet, a most következő órát az osztályfőnöknő tartja. — Hogy tehettél ilyet Pista? Ezt nem gondoltam volna rólad —r mondja, amikor a gyerekek előadják hogy az V. osztályban mi történt. — Úgy szerettem volna egy töltőtollat — tört ki szenvedélyes sírással a megszégyenített gyerek. — Nekem soha nem vesz az apám semmit — pedig vehetne, mert keres, de elissza és ha részeg, még el is ver — panaszkodik és úgy zokog, hogy szíve majd kiszakad a helyéből. Az osztályfőnöknő mély sajnálkozással nézi a félárva gyermek vergődését, akit eddig úgy ismert, mint jóindulatú, csendes gyermeket. Tudta azt, hogy nincs édesanyja és tudomására jutott az is. hogy K. I., az apa, részeges. A kisfiú szakadt ruhában, gondozatlanul, késve jött többször az iskolába. * Gy. M.-et úgy emlegetik tanulótársai, mint notórius iskolakerülőt. Kétízben megfogták lopáson, az apa Gy. F. kegyetlenül bánik ggyermekeivel. üti-veri őket, úgy hogy többször a szomszédok közbelépése akadályozta meg a felbőszült apáf abban, hogy gyermekeit agyonverje. Egy alkalommal úgy elverte gyermekeit, hogy ügyészségi eljárás indult ellene és 7 hónapi börtönre el is ítélték. A büntetés kitöltését azon ban felfüggesztették. * A két iskoláskorú gyermek ügyét tárgyalta az elmúlt napokban a Városi Vöröskereszt ke. rétén belül működő Gyermek- és Anyavédelmi Szakbizottság, amely nemrég alakult. Tagjai édesanyák ból, pedagógusokból tevődnek ösz. sze. A szakbizottság munkájában részt vesz a városi ügyészség is. A bizottság elsősorban azoknak a gyermekeknek ügyével foglalkozik, akiknek szülei alkalmatlanok u gyermekek nevelésére, s javaslatot tesznek az ilyen gyermekek állami gondozásba vételére. K. I. és Gy. M. esetében úgy határoztak, hogy a gyermekeket állami intézetbe helyezik el, melynek költségeivel megterhelik a keresőképes szülőket. A szakbizottság tagjai vállalták azt is, hogy időközönként meglátogatják a szórakozóhelyeket és italboltokaf és azokat az általános iskoláskorú gyermekeket, akik egyedül, szülői ellenőrzés nél kül csavarognak az esti órákban, hazakísérik. Ezenkívül szülői látogatásokat is végeznek, sőt ott ahol erre szükség van a bizottsági tagok javaslatára a gyámhatóságon keresztül egy-egy pedagógus személyében pártfogót jelölnek ki, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a gyermekek nevelését segítsék. A bizottság tagjai maguk is szülők, gyermekeket nevelnek. Azzal az elhatározással láttak munkához, hogy ott. ahol szükséges, pótolják a szülői szeretetet. ELKÉSZÜLT EUROPA LEGNAGYOBB VONATSZÁLLÍTÖ HAJÓJA Dániában nemrég bocsátották vízre Európa legnagyobb vonatszállító hajóját. A „Trällerborg" nevű szállítóhajó a Trälleborg és Sassnitz közötti vonalon bonyolítja majd le a forgalmat. A 138 méter hosszú és 19 méter széles hajó fedélzetén 40 vasúti teherkocsi fér el. ŰJTlPUStJ TEHERGÉPKOCSI Külföldön röviddel ezelőtt olyan tehergépkocsik gyártását kezdték meg, amelyek rakodófelülete 1,37 méter mélységben engedhető le. illetve felemelhető. Az újtípusú tehergépkocsik éppen ezen tulajdonságuknál fogva igen nagy mértékben meggyorsítják a be- és kirakodást. EMELKEDTEK AZ AUTÓ-ARAK FRANCIAORSZÄGBAN Négy nagy francia gépkocsigyár bejelentette, hogy 4 százalékkal emeli az autó-árakat. A francia kormány jóváhagyta az áremelést. NEM BOLONDSÁG... Bili Thomson mérnök, aki feltalál„ ta, hogyan lehet Üzemanyagként felhasználni a tengervizet, (ez a felfedezés majdnem olyan jelentős, mint az atomok egyesülésének felfedezése), mindössze 35 éves és a harwelli egyetem munkatársa. Heti fizetése 30 font. tehát pontosan annyi. mint egy rakodómunkásé. Családjával Lón dón környékén szerény házban lakik. A kutatócsoportnak rajta kívül még két tagja van: két tudós társával Bili Thomson hét évig dolgozott e rendkívüli találmányon, amelyet az angol kormány 1958 elején vitat meü a parlamentben. „Eleinte. — jelentette ki Bili Thomson — nyilvánvalóan azt hitték, hogy lopjuk a napot és az állam pénzét. Ma az egész világ tapsol nekünk. Az az érzésem, hogy most már nem tartanak bolondnak.” TAVALY MEGHÁROMSZOROZÓDOTT A JAPÁN AUTŐKIVITEL A japán gépkocsigyárosok szövetsége bejelentette, hogy a japán autóipar újabb kiviteli csúcseredményt ért el 1957-ben. November végéig ugyanis összesen 6600 japán gépkocsit szállítottak külföldre, az előző évi 2455 exportált autóval szemben. rHIDROMECHANIKUS SZÖLÖÜLTETÉS A Szovjetunióban ebben az évben új, úgynevezett hidromechanikus eljárással is ültettek szőlőt. A különleges gépezetet 4 személy kezeli és 8 óra alatt 2 hektár területet ültet be szőlővel. Az emberi munkaerő ily módon egynegyedére csökkent. NORVÉG ATOMMEGHAJTÄSÜ HAJÓ ÉPÜL Norvég hajótulajdonosok egy csoportja megbízást adott a norvég atomkutató intézetnek, hogy készítse el az első norvég atommeghajtású hajó építésének tervét. A csoport mintegy 550 000 dollárnak megfelelő összeget ajánlott fel az előkészítő munkálatokra. KALAPOT A GÉPKOCSIVEZETŐKNEK A párizsi egyetemi orvosi kutató- intézet javasolja a gépkocsivezetőknek, hogy sohase üljenek autóba fedetlen fővel. Éveken át folytatott kutatómunka eredményeként megállapították, hogy a munka közben kalapot viselő gépkocsivezetők fejsérülései közlekedési baleseteknél 40 százalékkal csökkennek. VÁZNÉLKÜLI motorkerékpár Hollandiában a közelmúltban megkezdték a kisméretű váznélküli motorkerékpárok gyártását. A szokásos vázat sajtolt lemezekből készült szerkezet helyettesíti, amely szilárdabb az eddig alkalmazott vázaknál. Az újtípusú motorkerékpár 1.6 lóerős és 100 kilométerenként 1.5 liter üzemanyagot fogyaszt. FELLŐTTÉK AZ ELSŐ TÁVIRÁNYÍTÁSÚ RAKÉTÁT DÉL-AMERI- KÄBAN A napokban Brazíliában útnak indították az első Dél-Amerikában épült távirányítású rakétát. A rakéta kétlépcsős és 30 kilométer távolságba repült. A rakétát a brazil hadsereg műszaki akadémiájának tisztjei tervezték. A VILÄG LEGKISEBB RÁDIÓKÉSZÜLÉKE A világhírű Philips-gyár dániai fióküzemében elkészült a világ legkisebb rádióvevőkészülékének 50 mintapéldánya, abból az alkalomból, hogy a dániai Philips-gyár most ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, A parányi készülék 6.5 centiméter hosszú, 5 centiméter széles és 1.5 centiméter magas átlátszó műanyagtokban kerül forgalomba. Beépített antennájával 100 kilométeres körzetben minden rádióállomás műsorát ve. heti. FÖDLRENGÉSKOR KIKAPCSOLÓDÓ ATOMREAKTOR Orvosi kutató célokat szolgáló atomreaktort épít két amerikai vállalat Venezuela számára. A Caracas közelében, a földálatt beépítendő reaktornak négy külső földrengésjelző állomása lesz, amelyek esetleges földrengéskor rádiójeleket küldenek a reaktorhoz, mire az önműködően kikapcsolódik. EMBERI ORROT UTÁNZÓ TÜZJELZÖBERENDEZÉS Az amerikai haditengerészet nemrégiben svájci gyártmányú Cerberus tűzjelző berendezéssel látta el hatvan különböző hajóját. Ez a tűzjelző berendezés tulajdonképpen nem más, mint az emberi orr elektronikus hasonmása, s már kezdeti stádiumban megérzi a keletkező tűzvész szagát. Két amerikai sebész legyőzte a Parkinson betegséget A közelmúltban a Iowa-City-i egyetem (Egyesült Államok) kórházát két 40 év körüli férfi hagyta el- Aprókat lépteik, bal lábuk kissé reszketett. E két férfi Parkinson betegségben szenved, amelynek tünetei most részben megszűntek: jobboldaluk nem reszket, ismét tudnak írni és segít ség nélkül enni. Egy második műtéttel rövidesen ítélj esen, visszanyerik egészségüket. íme, az ultrahangok csodája. Az új kezelés feltalálója William Justin Fry 39 éves fizikus, aki a háború alatt tanulmányozta az ultrahangokat és később különleges kutatólaboratóriumot létesített. Összefogott Russel Meyers idegsebésszel, aki úgy gondolta megszünteti a Parkinson betegséget), Ihogy elpusztítja a kór két nyaki ideggócát. Ez a műtét azonban igen veszélyes: bele kell vágni az egészséges szövetekbe, hogy eljuthassunk a beteg gócokhoz. Miután számtalan kísérletet végeztek állatokon, elhatározták, hogy megoperálnak két Parkinson-beteget. A műtét előkészítése sokkal több időt vett igénybe, mint végrehajtása. Az ideggócok helyét X. sugarak segítségével állapították meg. A műtét napján a sebész rést nyitott a koponyán, — az ultrahangok ugyanis nem hatolnak át a csonton, — s a felnyitott üregbe sósavat öntött, hogy megkönnyítse az ultrahangok terjedését. Majd sugárzókészüléket helyezett a nyílás elé, amely másodpercenként négy 980 000 ciklus frekvenciájú sugárnyalábot bocsátott ki. A besugárzás nem egészen két másodpercet vett igénybe. A két páciens néhány hónap múlva újabb műtét alá kerül a Iowa- City-i egyetem kórházában. El akarják pusztítani a jobboldali ideggócot is, amely a baloldali reszketést okozza. A két Parkinson beteg akkor teljesen gyógyultan hagyja el a műtőt.
