Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-11 / 9. szám
TOLNA 11E6YE1 G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Gazdálkodás! csoport alakult a Bonyhádi Cipőgyáita III. évfolyam, 9. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1958 január 11. Fejlesztik , a villanyhálózatot Kakasdon Kakasd község lakossága egy részének régi kérelme, hogy bővítsék ki a villanyhálózatot és vezessék el azokba az utcákba is, ahol jelenleg még nincs villany. Hogy az egész községet ellássák villanyárammal, mintegy 1000 méteres hálózatbővítést kell elvégezni a községben, s így 140 újabb család élvezheti majd a villanyfényt. Egyes gazdák már felkeresték a tanácsot, hogy hajlandók a községfejlesztési hozzájárulásnál nagyobb összeget is fizetni a tanács számlájára,, ha azt a község villamosítására fordítják. Két és fél millió forint gépi beruházás Ebben az évben még könnyebb lesz állami gazdaságainkban a cukorrépa termesztése, mert 8 olyan új traktort kapnak, amelyre a vetéstől kezdve a növényápolásig mindenféle gép rászerelhető. Az új cukorrépa-művelő traktor német gyártmányú. Ezen kívül 14 db 40 lóerős gumikerekű traktort kapnak, amelyből 4 megérkezett a Kajmádi Állami Gazdaságba. Bővül az állami gazdaságok gépparkja Sz. 80-as lánctalpas és D. T. traktorral, amelyekből már ugyancsak szállítottak le gazdaságoknak. Továbbá kapnak még II zöldtakarmány betakarító gépet és 6 szervestrágya rakó és teregető gépet. Ezeket a gépeket az alsóleperdi és kajmádi állami gazdaságik kapják meg, ahol a szervestrágya rakást és teregetést teljesen gépesíteni fogják. A megye állami gazdaságaiban teljesen gépesítik és korszerű gépekkel végzik majd a vetőmagtisztítást. Ezeken kívül még több silókombájnt és talajművelő gépet kapnak a gazdaságok. Az idei évben kapott gépek összértéke mintegy két és fél millió forint lesz. Az elmúlt évben a cipőgyár vezetői azt tapasztalták, a nagyobb cipőgyárakban tett látogatásaik során, hogy eredményesen működik a gazdálkodási csoport. A Duna és a Tisza cipőgyárak tapasztalatai nyomán a bonyhádi üzemben is létrehozták az üzemi gazdálkodási csoportot. A csoport tagjai a terv-, statisztikai osztály dolgozóiból, főmérnökből' igazgatóból, főkönyvelőből és a munkások képviselőiből áll. A csoport feladata, hogy gyártás közben ellenőrizzék az anyag felhasználását. Különösen az önköltség csökkentésére fog a csoport felügyelni. A gazdálkodási csoport hármas feladatát — javasol, ellenőriz és értékel — minden valószínűség szerint jól fogja megoldani, — ugyanis a csoport tagjai a különböző szakok legjobb munkásaiból tevődnek össze. Ezideig a cipőgyárban mindent felső utasításra végeztek. A felsőbb szervek például megszabták, hogy egyes munkafolyamatokhoz milyen anyagot használjanak fel, holott azok a legtöbb esetben a helyi adottságoktól, az önköltségcsökkentési lehetőségtől távol álltak. A csoport feladata lesz, hogy a cipők készítéséhez a legmegfelelőbb anyag felhasználását rendelje el és a felhasználást ellenőrizze. nyereségesen gazdálkodtak cs várdombi gépállomáson Kereken négy évvel ezelőtt rakták le az első téglát a Várdomb község mellett felépült gépállomás alapjaira. Régóta ismerjük a gépállomást, tud juk azt, hogy az elmúlt években jó és kevésbé jó eredményeket értek el váltakozva, aszerint, hogyan szervezték meg a munkát, hogyan ellenőrizték és hogyan gazdálkodtak. Egy évvel ezelőtt nagy port vert fel a gépállomási szakemberek között az a hír, hogy önállóak lesznek, maguk törődnek mindennel és ahogyan gazdálkodnak, úgy élnek. A hír való- ravált és most egy év után erről beszélgetünk a gépállomás főmérnökével, Gaál Dezsővel. — Mióta önállóak vagyunk, jobban gazdálkodunk anyaggal, pénzzel, ami abban kereshető, hogy nemcsak a gépállomás vezetői, hanem a traktorosok is valóban saját magukénak érezték a gépállomást. Értékeltük minden hónapban, hogy ki. mennyi üzemanvaoot fogyasztott és felelősségre vontuk azt a traktorost, akinél túlfogyasztás volt. Önállóságunk első esztendeje után mondhatjuk, és.nem kis büszkeséggel, hogy a tervezett 300 000 forint nyereséget már befizet tűk az államnak, de ennél több lesz. A fennmaradt összeg 50 százalékát tartalékoljuk, a többit pedig a gépállomáson eltöltött idő, az elért eredmény és teljesítmény álapján osztjuk széjjel. — Az 1958-as gazdasági évben több új mezőgazdasági géppel segítjük körzetünk termelőszövetkezeteit. Különösen nagyjelentőségük lesz a vásárolt DT. lánctalpas és Sz. 80-as traktoroknak, azonkívül a két burgonyaültető, négy darab cséplőgép, két kenderkombájn, fűkasza és egyéb gépek vásárlásának. A lottó nyerőszámai: 22, 28, 36, 61, 81 • • Üzemi hírek A Tolnanémedi Kendergyárban, a Rostkikészítő Vállalat szombathelyi javítóműhelyének szerelői és az üzem karbantartó lakatosai a héten fejezték be a gyár kenderturbina gépének átszerelését, és a munkaterem villanyhálózatának átépítését. Két esemény Ócsényből MEGKEZDTÉK AZ 1958-AS KÖZSÉGFE TLESZTÉSI TERV MEGVALÓSÍT ASÄT Elkészült Öcsényben az 1958-as köz ségfejlesztési terv. Nem. is annyira a terv érdekes most, hanem az a tény, hegy már megvalósítottak olyan dolgokat, amelyek ebben a tervben szerepelnek. A íelszegieknek már évek óta visz- szatérő panasza volt az, hogy a vízellátás nem megfelelő, a község központján levő ártézikútról kellett hor- daniok a vizet. Ez a helyzet különösen nyáron volt aggasztó, amikor a tűzveszély fokozottabban fennáll. Három-négy évvel ezelőtt a megyei tanács költségén már hozzáláttak egy mélyfuratú kút építéséhez, de mégsem készült el, mert rendkívül kemény kőzetet értek el, amelybe beletörött a fúrófej. Mivel a tavalyi községfejlesztés nem emésztette fel teljes egészében az arra szánt összeget, a községi tanács úgy határozott, hogy a megmaradt pénzen a felszeglek kívánságára elkészítteti a kutat. Fogadtak egy kútmestert. Ezúttal csak a kavics- rétegig hatoltak le és sikerült bő víz- mennyiséget kapni. A kutat szívónyomó berendezéssel látták el. A na-j pókban teljesen elkészült a kút, ezzel teljesült a felszeglek évek óta hangoztatott kívánsága. Az ózsáki határban ugyancsak elkészült egy kút, amely az 1958-as községfejlesztésben szerepelt. A kút építésére 4000 forintot fordítottak. A gyűrűk kiszállítását a gazdák vál-j ialták magukra és közreműködtek a, kút elkészítésében is. OLVASÓTERMET RENDEZNEK BE A KULTŰRHAZBAN A kultúrházban működik a Népkönyvtár, többezer forint értékű könyvállománnyal. Népes olvasótábora is van, fiatalok, öregek egyaránt szívesen látogatják. A kultúrházba eddig jobbára a fiatalok jártak szórakozni. Nemrégiben a felnőttek kérték, hogy az ő számukra is rendezzenek be' helyiséget, ahol napközben, vagy esténként ráérő idejükben olvashatnak. A kívánságnak eleget téve a kul- túrház egyik helyiségét olvasóteremnek rendezték be, amelyben rendelkezésre állnak különböző folyóiratok, újságok és a népkönyvtár könyvei. Az olvasóterem hétfő és csütörtök kivételével minden nap az érdeklődők rendelkezésére áll. A téglaszárító terület rendezését, előkészítését az idei téglagyártási szezonra az elmúlt napokban fejezték be. A Kölesdi Téglagyárban a gépszerelési munkálatok is annyira előrehaladtak, hogy a szezon kezdetén a termelést meg tudják kezdeni. * Az elmúlt évben a Furkópusztai Kendergyárban nem volt béralaptúllépés, az éves tervet túlteljesítették és most végzik a számításokat, hogy a gyár munkásainak nyereségrésze- j sedésként hány munkanap bérét fi- ; zetik majd ki. * I , Az idén az uborkát szalagrendszer- I rel dolgozzák fel a Paksi Konzerv- | gyárban. A konzervgépek beszerzését a gyár szakemberei most végzik. Mintegy nyolcvan vagon uborkát dolgoznak majd fel az új eljárással, amelynek érdekessége még az is, hogy sokkal kevesebb munkaerőt igényel. Az elmúlt évben a Tolnai Textilgyárban a termékek elsőosztályú aránya sokkal jobb volt, mint 1956- ban. A második negyedévben 85,6, a harmadikban 85, míg a negyedik negyedévben az áruk 92,3 százaléka volt elsőosztályú. Mivel foglalkoznak a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál? Amióta a gépállomások önállóan végzik saját gépeik nagyjavítását, azóta keveset hallani a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatról, ahol a korábbi években főleg traktorokat és a megye gépállomásainak, állami gazdaságainak egyéb gépeinek a nagyjavítását végezték itt. Pedig a Gépjavító Vállalatnál az esztergapadokon, valmint a gépműhelyekben most is éppúgy dolgoznak, mint azelőtt. Annyiban változott csupán a vállalat munkája, hogy nem traktorokat javítanak, nem a traktorokhoz szükséges alkatrészeket gyártják darabonként, hanem fontos alkatrészeket gyártanak új gépekhez és új vasalkotmányokat készítenek. Napjainkban a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál époen az exportra készülő, járva silózógépekhez gyártanak alkatrészeket szériában. Ezeket aztán elküldik a Szállítóberendezések Gyárának. De az ív első napjaiban egyéb más fontos megrendelést is kapott a vállalat. Gaszner István műszaki igazgató mondotta el, hogy 60 darab 4X4 méteres szétszedhető kiállítási pavilíont gyártanak, melyet a Földművelésügyi Minisztérium rendelt. S ebben a negyedévben még .600 darab zsákszállító targonca is elkészül a vállalatnál, melynek a megrendelője a Szekszárdi MEZŐ- SZÖV, úgyhogy az első negyedévben annyi megbízást kapott a vállalat, hogy már újakat nem is tud vállalni. Itt végzik a közeljövőben a Német Demokratikus Köztársaságból behozott mezőgazdasági gépek garanciális javítását. S hogy ezt jól elvégezhessék, a vállalat fődiszpécsere, Schwébl Jó-sef, háromhetes tanulmányúton volt a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol megtekintette azoknak a gépeknek a gyártási folyamatát, amit majd itt javítanak. «• Összefogásban az erő Eredményesen zárta az elmúlt gaz- dasági évet a kajdacsi Igazság Győzelme Tsz. Az eredmény nemcsak abban mérhető le, hogy a nyolc hónap eltelte után benépesedtek az istállók, sertésólak és megteltek a mag. tárak, hanem elsősorban abban, hogy a tagok megelégedésére egy-egy munkaegység értéke 43 forint és 64 fillér volt. A tsz nyolc hónappal ezelőtt 24 taggal kezdte a közös gazdálkodást üres gazdasági épületekkel, állatok nélkül. „Összefogásban az erő” — mondja a magyar közmondás és hogy ez mennyire így van_ annak igazolására csak annyit: jóleső érzés volt látni, amikor tavasszal összehordták a tavaszi vetőmagvakat, a kukoricai napraforgó, bab és burgonyavetőmagot, hogy a földeket idejében bevethessék. A második lépés az volt, hogy kialakították a közös állatállományt, jelenleg 90 darab szarvasmarhája és 230 sertése van a tsz-nek, amelyet jórészt saját erőből állítottak be. A tagság derekasan összefogott és dol_ gozott s erről beszélnek az elmúlt év zárszámadási eredményei. Acsádi Gyula május 15-én lépett a tsz-be, szorgalmasan dolgozott, október 31-ig 198 munkaegységet szerzett amelyért 8635 forintnyi értéket, vagyis havi 1570 forintot kapott. A tsz tagságának egész évre biztosítva van a kenyere, Vörös Pál családja részére például 29 mázsa kenyérgabonát vitt haza. A. gazdasági eredmények hatására folyamatos volf a tsz számszerű erősödése is. jelenleg 40 tagjuk van. A növekvő közösségnek megnőttek a gondjai is, hisz az idei gazdasági évben még többet akarnak termelni, hogy még eredményesebben zárhas_ sák az évet. Ennek érzékeltetésére néhány számadatot közlünk az 1958-as gazdasági év terveiből. Őszi kalászost 173 holdon vetettek, takarmánykeveréket 16 holdon termelnek. Tavaszi kapásokból, kukoricát 160 holdra terveznek, a 11 hold burgonyán és a 10 hold zabon kívül termelnek ipart növényeket, dohányt és cukorrépát. Az elmúlt évben Próbaképpen 4 holdon cukorcirkot termeltek, amely olyan jól bevált., hogy az idén 10 holdra emelik a cukorcirok vetés- területét. A tsz-nek nagy lehetősége van az állathízlalásra. Ennek figyelem.bevé_ telével ebben az évben 211 darab hízottsertés és 92 darab hízottmarha értékesítését tervezik, amelyért közel 1 millió forint jövedelemre számítanak. Ez csak néhány számadat a készülő tervből amely igen sokoldalú és amelyhez most rnár csak az kell, hogy az Igazság Győzelme Tsz tagjai meg is valósítsák azt. „Most már ők is megkezdhetnék a leszerelést" A bonyhádi gépállomás' műhelyében az ebéd utáni szünetben csak a munkában legkorábban érkezők van nak, s amíg a hivatalos munkaidő nem kezdődik el, beszélgetnek. Az egyik sarokban a kályhánál négyen beszélgetünk. Sok mindenről esik ilyenkor szó. Az emberek felhasználják ezt a pár percet, hogy kicseréljék egymás között élményeiket, s megbeszéljék azokat a kérdéseket, amelyek legjobban foglalkoztatják gondolatvilágukat. A zöld pufajkát viselő traktoros brigádvezető, Mauk János szavai új mederbe terelték ezekben a munkakezdés előtti percekben a szokásos apró-cseprő ügyekről szóló csevegést, amikor váratlanul azt mondta: — Hallottátok-e, hogy a Szovjetunió megint leszerelt 300 000 katonát hadseregéből? A mellette álló prémes, fülessapkát viselő, alacsony, kerekarcú Bakos János, aki egyébként traktoros és csak néhány percre melegedni jött ide, bólint a fejével és azt mondja: — Most már ott nyugaton is megkezdhetnék a leszerelést. Mert ha azokat ott nem enné a fene, ha azok nem szítanák a háborús hisztériát, nem fegyverkeznének eszeveszetten, akkor nyugodtan hajthatnám álomra a fejemet, nem kellene tartanom a háborútól. A körülállők arcán látszik, hogy helyeslik a szavakat, többen bólon- gatnak és közelebb húzódnak a kályhához. A kályha melege felhevíti az emberek arcát. A pillanatnyi csendet, amely a szorosan egymáshoz simuló embergyűrűre telepedett, újabb hang szakítja meg, Müller Adómnak, a szerelőnek a hangja. — A Szovjetunió nem gyengül azzal, hogy csökkentette a hadsereg létszámát, mert az emberek az egész világon látják ebből a tényből, hogy a Szovjetunió nemcsak szavakban., hanem tettekben is a béke híve és ezáltal még jobban megszeretik a szocializmus országát. Egyre többen érkeznek a munkások közül, lassan megtelik a műhely emberekkel, a munkaidő , kezdetének perce is elérkezett, az emberek otthagyják a kályhát és munka után néznek. Búcsúzunk mi is Bakos Jánostól, Müller Ádámtól, meg Mauk Jánostól, akiknek szavaiból a munkásemberek véleménye áradt felénk. (-H-)
