Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 8. szám

1958 január 10. TOLNA MEGYEI NtPÜJSÄG 3 „Falun is a szocializmus a végcél" _ mondotta Kádár elvtárs a barcsi ból kataszteri holdanként 5 mázsa, Vö rös Csillag Tsz zárszámadási köz- zabból kataszteri holdanként 2 má- gyűlésén. — E tényből kiindulva zsa, kukoricából (morzsolt) 8 mázsa, megállapíthatjuk, hogy a párt és kor- burgonyából 2 mázsa, szőlőből 5 ná- mányunk intézkedései, a begyűjtési zsával termeltünk a tervnél többet. rendszer megszüntetése, az új mező- gazdasági árrendszer bevezetése, a vetőmagellátás, műtrágya, rézgálic ellátás megjavítása és egyéb kedvező intézkedések jól hatottak az egyéni dolgozó parasztság termelési kedvé­nek szemmel látható növekedésére is, amely — a tavalyi kedvező időjá­rás mellett — egyik fő oka volt a vártnál jobb termésnek. Ha a szekszárdi parasztság termés­átlagával hasonlítjuk össze, úgy is kidomborodik a nagyüzem fölénye. Például gabonából 3 mázsával, ku­koricából 5 mázsával (morzsolt), sző­lőnél 7 mázsával, de a kendernél, burgonynál is ez a helyzet. Ez vilá­gosan mutatja, hogy előnyösebb és kedését hűen mutatja az, hogy öt tag vett motorkerékpárt, öt tag vett mo­sógépet, egy házat, kettő épített új házat, húsz vett zománcos tűzhelyet, tíz karórát, többen vettek különböző bútorokat, rádiót. Eddig levágtunk 120 hízottsertést, még körülbelül 60 kerül levágásra, 50—60 pedig el lett adva. Antal János és családjának egy évi jövedelme közel 100 000 forint Kovács József tehenész egymagának 42 000 forint, Benke Mártonnénak 20 ezer forint, Búzás Jánosnak 40 000 Helytállás Ez jó dolog, de nem vagyunk ezzel többet lehet termelni nagyüzemben forint. A tagok zömének a havi kere­és olcsóbban a szövetkezeti gazdái- sete volt 1800—2000 forint. kodás útján, mint a szétszórt kis- Ezek a számok olyanok, amelyek üzemi parcellákon, az elmaradott tér- azt mutatják, hogy a termelőszövet­kezetben, ahol előrelátóak, jól gaz­dálkodnak, szorgalmasan dolgoznak, kihasználják az adott lehetőségeket, ott soha nem látott jövedelmet lehet lehet a tagoknak elérni, biztosítani. Ezt ismerik fel ma már Szekszár- don is. Ezt igazolja a zárszámadási köz­gyűlésen belépett 13 új tag, őket felvettük és már dolgoznak is a közösben. * Helyes az, ha minden termelőszö­vetkezeti vezető és tag ismerteti az a helyzettel megelégedve, mert azt akarjuk, hogy még jobb legyen. Ezért őszintén kell arról beszélni, hogy MI A TENNIVALÓ AZ ELKÖVET­KEZENDŐ IDŐBEN. Ha például vizsgáljuk azt a tényt, hogy a lakosság egyre szaporodik, az igények — a parasztság igénye is — egyre nagyobbak, a növekvő igénye­ket pedig bizonyos határon túl a kis­paraszti mezőgazdaság nem képes kielégíteni, sem nálunk, sem más országokban, akkor az egyéni pa­rasztoknak is gondolkozniok kell és mérlegelni helyzetüket, hogy úgy Metszőén éles, hideg szél süvít a Törökhegy felől... A távolban vonatfütty harsan, jön az éjjeli gyorsteher Kárász felől, vi­szi a fekete szenet, a brikettet Baja felé, az Alföldre, a határőrök bó­déiba, az otthonokba... Koromsötét az éjszaka. Ideális idő ez a surranóknak, a tilosban járók­nak. Ilyenkor szokták a feketelel- kűek a maguk aljas kis ügyleteiket organizálni: falopás, idomkőbugázás és egyéb „szokások” voltak valaha a feketeség velejárói .:. Kozma Szilveszter tűzoltó őrmes­ter az éjszakai őrjárat ügyeletese. a nyakát markolja a meglepődött- ségtől elhűlt rumraktárnak. „Honnan a c&udából pottyant ide ilyen hirte­len ez a kis ember — gondolja —•, hiszen az előbb még teljes volt a csend.” Hebeg-habog, fenyeget, de máris ittvannak a brikettes szállí­tók, Lindauer Ádám bácsi meg Dolha Gyuri. Kemény markok tartják az éjszakai furcsa „vendéget” és Koz­ma Szilveszter telefonhívására kijön­nek a rendőrök, viszik az „éjszaka lovagját,", a rumszagú himpellért... Kozma Szilveszter tűzoltó őrmester tovább folytatja körútját az üzem­ben. Minden gödröt, kanyart jól is­mer. Különös gonddal járja a lőszer- raktár körüli vidéket. Ott Békefi Pa­melési eszközökkel, a régi termelési módon. ÉRDEMES EZEN SZEKSZÄRDON GONDOLKODNI! Most néhány olyan ténnyel kívá­nok foglalkozni, ami a belterjes és jövedelmezőbb gazdálkodás irányát tükrözi. Szántóterületünk: 41 százalékán kalászost, 45 százalékán takarmányt, 18 százalékán évelő pillangóst, 10 igazítsák életüket, mert ma már vi- . ,, - vetkezeti vezető és tag ismerteti az “ * kiSParCe11* a jelenleg klvűláUÖ,* Éppen ezért arról is beszélhetünk nyíltan, hogy a kisparcella gaz­dálkodás gátjává vált fejlődé­sünknek, a szocializmus építésé­nek. Elérkeztünk ma már odáig, hogy rohamosan fejlődik a technika, atom­korszakban élünk, az iparban is gyors a fejlődés, a mezőgazdaságban is világszerte a fejlődés a jövő nagy­üzemi mezőgazdaságé. E téren előt­Állattenyésztésünk: szarvasmar­hánk van 150 darab (ebből tehén 62 darab), 100 kataszteri holdra jut 25 számosállat, 100 kataszteri holdra jut 25 szarvasmarha, 100 kataszteri hold­ra jut 10 tehén. Az 1956—57. évben a szarvas- marha, ezen belül is a tehenek létszámának növelése volt fő fel­adatunk, amit 100 százalékkal növeltünk. 1958-ban tovább, 50 százalékkal, kí­vánjuk növelni. Emellett foglalko­a jövő tsz-tagjaival, építsenek ki szo­ros barátságot a dolgozó parasztság­gal, hívják őket soraikba. Fogadjuk meg a pártnak, kormányunknak, Kádár elvtársnak, hogy egyetértünk azzal, amit Barcson elmondott, és fő feladatunknak tartjuk a termelés növelése mellett a mezőgazdaság át­szervezését, az agrártézisek megvaló­sítása útján. Kiss Antal tsz elnök Alacsonytermetű, de keményen, ha- lival vált néhány szót, aki nevetve tározottan fellépő, csupaizom ember, csitítja a kötelét harapdáló, taité- Már nem egy fatolvaj ismerte meg kozva ugató Buksi kutyát. Amikor határozottságát, sok-sok csillét meg Kozma elvtárs a régi palahányó ma­lehetne tölteni azzal a fával, amit gas dombjára ér, Kelet felől lassan visszaszerzett a faorzóktól a nép ál- hajnalodik. Élvezi a csodálatosan lámának. Pedig munkája egyáltalán szép kilátást, a, sok fényt. Lám, ott nem népszerű. Hogyan is lenne az, balra az új lakótelep. Csak innen, hiszen főleg október után a kótya- gosfejűek úton-útfélen kiabálták: „Minden a miénk! Vihetjük a fát, az is a miénk!“ Hogy aztán a fát a csehszlovák és román elvtársak ad­ták a magyar ipar részére, meg oszt­rák tőkések csengő dollárért, mit tö­rődtek ők vele csak gyerünk, vi­gyük: a miénk! Nos, Kozma elvtár­sat nem hatották meg a nagyhan- gúak és letetette velük a fát. A fürdő felől felfelé az osztályzó felé visz útja, mikor sötét alakot, felülről látni, hogy milyen nagy, balra lenn a rakodópályaudvar, há­tul a falu, túl a bonyhádi zománc­gyár, meg a műút... A tiszta őrszobán énekelve pattog a fa a kályhában. Kozma elvtárs sza­batos mondatokkal írja jelentését pa­rancsnokának: „Ma éjjel őrjáratom végzése közben” — és megelevene­dik néhány szerény mondatban egy tűzoltóőrmester becsületes helytállá­sa. „A haza és a nép védelmében, erre kötelez minket eskünk” — surranó feketeséget pillant meg az mondja szerényen mosolyogva. üzemi konyhánál. Éles szeme azon' nal észreveszi a rendellenességet és máris ott van a bejáratnál. Jól meg­termett, behemót ember matat a zár­ral, a rum bűz tízméternyire érződik tőle. De az őrmester nem fél tőle: Mit keres itt maga éjjel? Igazolja sítette, magát!” csattan a hangja és máris A nagymányoki bányaüzem veze­tője Kozma Szilveszter tűzoltóőrmes­ter elvtársat példamutató és bátor magatartásáért üzemvezetői dicséret­ben és 200 forint jutalomban része­Szigeti István tünk halad Kína, ahol a parasztság zunk tenyészbika, tenyészüsző ne- 96 százaléka tömörült szövetkezetek- velőssel, húsbika-, göbölyhízlalás- , . ,,, _ , sál, tenyészkan, tenyeszkoca ne­be, Bulgáriában 87 százaléka, Roma- vej^ssel és sertéshízlalással. Az állat- niában 42 százaléka. Ezzel szemben állomány fejlődésével természetesen mi alig vagyunk a 10 százalékon túl. a tejhozam is emelkedni fog. A ter- Pedig a magyar dolgozók, a magyar melőszövetkezet vezetősége úgy ter­, , , , , , . __vezi, hogy az idén a tej bevételéből p arasztság is szorahajlo, ertelmes. blzt’sítjf a havonkéntiJ 10 forintos Vannak nálunk is példamutató szö~ rnuiikctegység-előleget. vetkezetek, nagyüzemek, adva van minden lehetőség arra, hogy ralepje- sok árut termelő’és ~agas jövedel- nek a szövetkezés útjára, belépjenek mef biztosító szövetkezet legyünk, a már jól működő szövetkezetekbe, vagy alakítsanak újat, avagy tömö­rüljenek egyszerűbb szövetkezetekbe, társulásokba. Itt is azonban ki kell mondani, hogy a fő formája a mezőgazdaság átszervezésének a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti forma, persze nem mellőzzük az egyéb egyszerű szövet­kezetek, társulások támogatását sem. Ebben az évben csak a vakember nem látja, hogy megyénk termelő- szövetkezetei között a mi szekszárdi Béke Termelőszövetkezetünk is so­kat erősödött. Gazdálkodásunkban is nagy változás volt, ezt mutatja az évvégi zárszámadás mérlege, amikor az egy munkaegység ér­téke az elmúlt évhez viszonyítva 10 forinttal emelkedett. Tudott dolog az, hogy két évvel ezelőtt a szekszárdi termelőszövet­kezetről úgy beszéltek a megyében, mint a megye egyik leggyengébb és rosszul gazdálkodó szövetkezete. Ez volt a véleménye még a szekszárdi parasztságnak is. Volt is ebben va­lami. De két éve volt augusztusban, ami­kor megváltozott a vezetés, új tagok­kal gyarapodott ezután a szövetkezet, megváltozott a gazdaság arculata, Azt akarjuk, hogy az államnak minél több árut adjunk el, hogy a munkaegység részesedés zöme pénz legyen és csak annyi ter­mészetbeni legyen, amennyire a tagságnak szüksége van. Ez évben is már ezt tettük. Áru­ként adtunk el 800 mázsa búzát, 700 mázsa kukoricát, 200 hektoliter bort, 50 000 liter tejet, 160 mázsa húst. Úgy hiszem, az eddtt leírtak szö­vetkezetünk helyes irányban való haladását jól mutatja. Ami a szövetkezetünk vagyonát, ezévi jövedelmét illeti: összvagyónunk: 5 027 910 forint, állóeszközök értéke: 2 359 568 fo­rint. Fel nem osztható szövetke­zeti alap 1 086 061 forint, üzem­viteli forgóalap értéke 1 313 642 forint, — tagok részesedésére 1 354 700 forint volt fordítva. A nek termelőszövetkezet vezetőségé­A TERMELŐSZÖVETKEZET FEJLESZTÉSÉRE vonatkozólag több terve van a nö­helyes irányt vettünk a belterjes, jö- vénytermesztés terén. Egy éven be­lül a termelőszövetkezet a 30 hold szőlőjét újabb 6 holddal gyarapítják, védelmező gazdálkodás irányába. MA MÄR NEM KELL PIRONKODNI az állattenyésztés, a szőlő-, a nö­vénytermelés terén, de a gazdálko­dás, avagy a terméseredményeket illetően sem. ugyanakkor megszüntetik a tőke hiányt. Ezenkívül mintegy félhold' nyi területen oltványtelepet is léte­sítenek. Hogyan lehetne ismét fellendíteni a népművelést Deesen A határban akkora a sár, hogy em­berfia nem mer kocsival bemerész­kedni annak egyes részeibe, néha na­pokig esik az eső, a munkákat ál­talában végezték, ez az az idő, ami­kor a parasztember ráér arra, hogy együttesnek, amely igen fontos Ez a vélemény találkozik Bencze 1tay-?.lPm1Se,!fnö elvtárséval, aki a művelődési otthon be való feloltoztetese körülbelül 3000 forintba kerül — mondta Vincze Jó- vezetőséget hiányolja, s gondolom zsefné, a népművészeti szövetkezet mindenkiével, akik látják, hogy egy vezetője. „ Talán túl sokat beszélek a népi művelődjek, hogy esteit szórakozás- együttesről) ennek azonban az az oka> sál töltse. Ha erre alkalma van. És hogy a községben levő népművelési általában a legtöbb községben van, tevékenységének ez a legfontosabbika mert szórakozást nyújt a mozi, a mű- mert őrzi a hagyományokat, szép község kultúráját csak összefogással lehet fellendíteni. velődési otthon, a vendéglő, a gazda­kör és még sok helyen egyéb külön­böző alkalom. Ez a szórakozás, illetve ennek megszervezése azonban csak akkor jó, akkor egészséges, ha az produkciót nyújt és egyszersmind reprezentálja a sárközi népművésze­tet. Még valamit hadd mondjak el. Az állomás melletti iskolától nem messze volt valamikor egy kocsma. Most azt a földművesszövetkezet át­alakította, de az iskola közelsége miatt vendéglő nyitását nem enge- Nézzük meg azonban, mi a helyzet délyezik. Helyes lenne cukrászdát a kultúra többi ágában? Ismeretter- berendezni ebben az épületben, mert zándékában, eredményeiben nevelő- jesztés nincs- Az 1957‘es esztendőben enník bizony híján van a község, s hatású, természetesen anélkül, hogy összesen négy ismeretterjesztő elő- ha meglenne, akkor nem az utcasar- brosúra-ízűvé” váljon adást tartottak. Ezt Németh Károly- kon ácsorognának a fiatalok estén­Bevezetőben ennyit az általános tó1 tudtam meS> a művelődési otthon kint, hanem kultúrált körülmények dolgokról, most azonban inkább egy volt igazgatójától. Pedig, hogy mek- között szórakozhatnának, s nem szo- községről, annak kulturális helyze- kora szükség lenne az ismeretter- rulnának a dohányfüstös kocsmába, terol, tettekről és szándékokról es— ipczía Tnimiíárs pQsk pov nílriát sen szó; nevezetesen beszéljünk Decs , ,, , Ezeket láttam, tapasztaltam De­községről, amely a Sárköz legnagyobb hadd emlltsek> amely lehet, hogy hu- csen végső következtetésként hadd faluja, egy kissé központja is, híre - morosnak hat, de egyszersmind szó- mondjam mé el. Mindenkelőtt ab- s nem is ok nélkül — ketsegtelenul moru is a huszadik század közepén, a legnagyobb. S most bizony nem a a kocsmában kisebb csoport beszél- legjobb híreket hallottam Decsrol, ., , , , . .. mégpedig azt, hogy visszaesett a népi gzéséből hallottam, hogy valaki on- művelési munka, valahogy alszik, gyilkos lett a községben, s szomszédja megrekedt minden. Ezzel indultam el már négy nap óta nem mer otthon a községbe, és amit ott tapasztaltam, aludni, mert fél a halott visszajáró szellemétől. Persze az ilyen babonák­ban való hit nem általános, de elő­fordul, s ellenük harcolni sem feles­leges. csak igazolta ezt a feltevés. — Bár most is vannak eredmények, az a véleményem, általában vissza­esett a községben a népművelés helyzete, s sokkal jobb lehetne, mint amilyen jelenleg. — Ezzel fordultam Bencze József elvtárshoz, a helyi ta­ban látom a kivezető utat, hogy ala­kítsák meg a művelődési bizottságot, amelynek munkájába vonjanak be több pedagógust is és ez a bizottság közösen, az iskola igazgatójának ve­zetésével, biztosan helyes irányba tudja fejleszteni a népművelési te­vékenységet. És mindenekelőtt való­sítsák meg azt, hogy a tanács legyen a tényleges gazdája — amely támo­gat is, a munkát is megköveteli — a _____________________ _____ __ Saját színielőadások nem voltak, n ács elnökhelyetteséhez, s ő helve- legfeljebb csak kisebb jeleneteket művelődési otthonnak is és a műve- selte ezt a megállapítást, mondván: mutattak be, mert, mint Nemeth Karoly mondta, „nincs kulissza” a — Lehetne jobb is! S hogy ilyen a nagyobb színdarabokhoz, helyzet, annak okát én abban látom, lődési bizottságnak is. Letenyei György A szőlőterület növekedésével együtt arra is számít a vezetőség, hogy jelentős mértékben fog növe- hold szántó, 30 kataszteri hold szőlő kedni a hozam a szőlőben, s ezért Közel 1000 kataszteri hold földön gazdálkodunk. Ebből 600 kataszteri és anyatelep, 160 kataszteri hold le­gelő, a többi erdő, nádas és belsőség, stb. Az 1956—57-es gazdasági évben szövetkezetünk a tervet: állattenyésztés terén 112 száza­lékra, szőlőtermelés terén 125 százalékra, növénytermelés terén 144.3 százalékban teljesítette túl. Sz azt jelenti, hogy búzából katasz­teri holdanként 5,6 mázsa, őszi árpá­az eddig vásárolt mintegy 400 hekto­liter űrtartalmú edények mellé mintegy 200—300 liter edényt vásá­rol. Kiosztottunk: 866.55 mázsa bú­zát, 545.64 mázsa árpát, 1000 mázsa kukoricát, 320.98 mázsa burgonyát, 160.54 hektoliter bort, 558.530 forint készpénzt. Termelőszövetkezetünk tagságának jövedelmét, életszínvonalának emel­hogy a kultúrotthonnak nincs veze­tősége, egy ember intézi ügyeit, s nem mindig jól. Mert a kultúrotthon igazgatója mindig Pestről akar nagy A színházak nem látogatják a köz-- séget, a Faluszínház már öt hónapja nem volt Decsen, de nem megy sem a pécsi, sem a kaposvári színház, mert kevés a bevétel. Jó lenne, ha a színházak nemcsak az üzleti szem­— A múlt esztendőben néhány hentesáru, például a virstli és a téli szalámi kivételével, elegendő meny­, . , . , ------------------------------------------------ nyiség került az üzletekbe. Megfelelő műsorokat hozni, persze annyi be- pontokat vennék figyelembe, hanem volt a zsírellátásunk is. Az idén a vételt nem tudunk biztosítani, ameny- fokozottan arra törekednének, hogy nyit kérnek, így aztán előadások nél- neveljenek. 5 kül maradunk. Elgondolkoztató dolog, amit a mű­A decsi népi együttes megyeszerte velődési otthon gondnoka, Raszaje- híres, sőt országos híre is van, az vies elvtars mondott, aki minden nap együttes körüli huzavona azonban ^alja’ n?1 van„az ®Pul?.^e.n’ hogyan hosszú ideig akadályozta a teljes ki- mukodlk a művelődés ugyenek ez az bontakozást. Most ezen a téren két' ségtelen javulás tapasztalható. A községi együttes és a népművé' szeti szövetkezet együttese egyesült, Tizenkilenc támogatást intézménye: — Nagy szükség lenne egy népmű­velési bizottságra, amely segítene az igazgatónak és ha az igazgató segít- tagja van. Mi jelentős séget is kapna, akkor többet lehetne tudunk nyújtani az tőle követelni; Húsipari Igazgatóság vezetőinek köz­lése szerint 750 vagonnal több húst kap a lakosság és mintegy harminc vagonnal növelik a téliszalámi meny- nyiséget. — A brüsszeli világkiállításon 173 cég állítja ki borait. Tizenötféle bort küldünk ki mintegy 4300 hektóliter­nyi mennyiségben. Köztük lesz a to­kaji, a badacsonyi, a villányi és a Sopron környéki borvidék számos I különlegessége.

Next

/
Thumbnails
Contents