Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-05 / 4. szám
1938 január 5. JTOLIVA MEGYEI NÉPÚJSÁG “í Á szakszervezeti munka megjavítása az újév egyik legfontosabb feladata Ae 1956-os év, a bőrgyárban is felforgatta a szakszervezetet, a szak- szervezeti aktivisták egyrésze és a vezetőség sem minden esetben tudta mit is kell tenni a szorongatott helyzetben. Most egy év múltán van lehetőség arra, hogy mérlegeljük a szakszervezet munkáját. A bőrgyári pártszervezet vezetősége is értékelte a szak- szervezeti bizottság munkáját. Az értékelés megállapítja, hogy a szakszervezet egyes feladatokat jól oldott meg, de a munkában még sok a hiba. A hibák főleg a szakszervezeti bizottság vezetésében vannak. Ugyanis az üzemi bizottság tagjai, reszortosai, a feladatok megoldásában nem minden esetben voltak egységesek. Számos üb. ülést tartottak, ahol az üb. tagjainak kis százaléka vett részt. Nem bíztak az üb. elnökében, s ezt passzivitással ellensúlyozták, ahelyett azt kellett volna tenniök, hogy egy-egy üb. ülésen bírálják meg a függetlenített elnök munkáját és bírálatukkal segítsék, . hogy a hibát kijavíthassa. A legutóbbi hónapokban is ez volt a helyzet. A kormány és a szaktanács határozata szerint megszüntették a munkástanácsokat és feladatul jelölték meg az üzemi tanácsok megalakításának előkészítését, majd pedig a választásokat. Ezzel a nagyfontosságú munkával, a pártszervezet javaslatára, a szak- szervezet gyenge munkája miatt — igen helyesen — még nem sokat foglalkoztak. Most a fő feladatnak azt tekintik, hogy a szakszervezeti munkát, a szakszervezeti bizottság munkáját megjavítsák. Ezen az úton már jól haladnak. Leváltották a régi szak szervezeti elnököt és új elvtárs került a szakszervezet élére. Nehéz lesz megoldani azt, hogy a szakszervezet a bőrgyárban betöltse hivatását. Elsősorban a munkások közé kell lemenni. Elsősorban a tagszervezés munkáját kell beindítani. A gyár munkásainak csak 65 százaléka szervezett, holott ezelőtt másfél éve alig volt olyan dolgozó, aki ne lett volna szakszervezeti tag. Különösen a kikészítő üzemben kell felvilágosító szóval elérni, hogy a szakszervezet tagjai legyenek a műhely munkásai. De nem is annyira a munkások, hanem a műszakiak között kell szervező munkát végezni. Olyan műszaki dolgozók nem tagjai például a szakszervezetnek, akiket a párt emelt ki, mint munkáskádereket, felelős beosztásba helyezték őket, most 3000 forinton felüli keresetük van és mégsem tagjai a szakszervezetnek. Természetesen azt tudni kell, hogy a szakszervezeti tagság nem kötelező, de éppen abban áll a szakszervezeti aktivisták munkájának fő feladata, témája, hogy megmagyarázzák, mit ad a szakszervezet, mit nyújt a dolgozóknak a szórakozás, a művelődés terén. Ezt könnyű lesz megtenni akkor, ha a szakszervezet az új vezetés mellett ténylegesen a szakszervezet munkáját végzi. A közeljövőben még sokkal több segítséget kapnak az üzemi pártalap- szervezettől is. Eddig az alapszervezet vezetőségének egy tagja pártmunkaként a szakszervezetben dolgozott, most újabb elvtársat bíznak meg azzal, hogy segítse a szakszervezet munkáját, a feladatok megoldását. Minden lehetőség megvan a szak- szervezeti munka fellendítésére. A pártszervezet segítő keze az üzemi szakszervezeti bizottságot bizonyára kisegíti a mostani mélypontról, és fontos lenne az is, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkatársai sokkal több gyakorlati segítséget adjanak, mert csak így tudja betölteni hivatását a bőrgyár szak- szervezeti bizottsága. Elengedhetetlenül fontos természetesen az is, hogy bízzanak a munkásokban és feladatokat adjanak a műhelyek szakszervezeti bizalmiainak. Enélkül hiába minden segítség a párttól, a szaktanácstól. S ezt kell tudomásul venni a bőrgyár szakszervezeti vezetőinek. A társadalmi tulajdon védelméről Hozzászólás Szekszárd közegészségügyi és köztisztasági kérdéseihez gél vállalnák, csak azért, hogy a „maszek’’ szemetestől ne kelljen kegyeket elfogadni és az udvarból, legalább a fűtési szezonban, ha nem is naponta, mint a nagyvárosokban, de 2—3 naponként, vagy hetente a szemét elhordást nyerne. A Városi Tanács Végrehajtó Bi- ahogyan az más városokban is törté- Ugy vflem> h°Sy ,a szemét intéz- zottságának egészségügyi osztálya az nik. A város köztisztasági szerveinek me”yef osszegyujtesevel, amely veg- utóbbi időben dicséretes erőfeszítése- lenne a feladata az, hogy a városnak eredményben nem elviselhetetlen tekét tesz annak érdekében, hogy a legalább a belterületén oldják meg a herrel járna a lakokra nezve, szin- közegészségügyét szemét összegyűjtését mindazoktól, J'ea elobbrevihetnenk a megyeszekhely köztisztaságát és ezen keresztül Tucsni László Hét évszázad magyar versei megyeszékhely előbbrevigye. Az utóbbi időben so- akik azt igénylik. Meg vagyok győ- , , kan kaptak véghatározatot arravo- ződve arról, sokan lennénk olyanok, Kozegeszsegugyét is. natkozólag, hogy az utcára kifolyó akik az ezért járó havi díjat készségszennyvíz elemésztésére a háztulaj____________________________________________________ d onosoknak záros határidőn belül emésztő gödröket kell építtetniök. | így többek között a Mártírok teréről1 nyíló Kölcsey, Beloiannisz és Lajosi király utca háztulajdonosai is annak ellenére, hogy ezeknek az utcáknak a burkolása és szennyvizének elvezetése egészen a közeljövő feladatai j közé tartozik. így szerintünk el-1 sőbbrendű feladat volna ez utcák { szennyvízgyűjtőjének a mielőbbi el- j készítése, mintsembogy az udvarok- j ban sorra aknák épüljenek és az amúgyis nedves szekszárdi házak méginkább elnedvesedjenek, arról nem is beszélve, hogy nemzetgazdasági szempontból sem lenne helyes tetemes költséget okozni és értékes építőanyagot földbe tenni, amikor a Wosinszky Mór utca két év alatt ugyan, de elkészült és minden bizonnyal sorrakerül a másik három utca is. De sorra is kell kerülnie, j mert a városba bejövőre, akár a vasútállomásról, akár az autóbusz- megállóról érkezik a város szívét jelentő Mártírok terére (a Sétakertbe), jó benyomást gyakorol a városkép mindaddig, amíg ezeket az utcákat meg nem látja. A magam részéről tehát elsőrendű feladatnak tartom azt, hogy a Városi Tanács sorra vegye az említett utcákat. Mi ház-; tulajdonosok, szívesen fizetjük a közj ségfejlesztési hozzájárulás összegét,1 mert azt reméljük, hogy ezek a feladatok a közeljövőben megoldást nyernek. Szeretnék azonban még egy kérdéssel foglalkozni, amely szintén általános szekszárdi közügy: Miután a patak gyakran ki szokott lépni a medréből és annak hordaléka általában a kocsiútra szokott kerülni a járdákról is, meg az udvarokról is, eddig nem lelkiismeretfurdalást abból, hogy a Vízszintes: 1. Az idézet kezdete. 13. névmás. 6. Foszfor vegyjele. 7. A vízszintes 1. folytatása. 8. Kén vegyjele. 9. Hélium vegyjele. 10. Megszünteti a tüzet. 11. Orrunkkal érezzük. 12. Az anyagoknak szemünkkel érzékelhető tulajdonsága (első kockába kettős betű írandó). 15. A függ. 24. folytatása. 16. Testrész. 17. Szófaj. 19. A függ. 15. folytatása. 21. Zümmög. 22. Becézett férfinév. 24. A függ. 7. folytatása. 25. ítélethozatal. 27. Koros. 31. Tiszta, németül. 14. Becézett női név. 15. Újságban van. 16. Az első betű a végén — USA egyik állama. 18. Harci eszköz. 20. Mezőgazdaságban használják. 21. Sokba kerül. 23. G. , E. E. 24. Az egymásután következő- 5 ség törvénye. 26. Elhúzza a ravaszt. csináltunk -magunknak ?«• Cink vegyjele. 29. Oxigén vegy- i jele. 30. Növény részé. 31. Helyhata... , „ rozó rag. 32. Meggyulladt a raktár _____ t eli tüzelő salakjat a tengelyig eroi tartalma. 33/a. Ezer, római számmal. Megüt. 33. Bírósági tárgyaláson a sár mérséklésére is az utcára hord- 34. C-vel nyúlánk, vékony. 36. A tele- bíró mellé van beosztva — ékezétfon feltalálója. 37. Török név. 38. Ó- hiánnyal. 35. Madár. 42. Nagy villával a végén: tánc. 39. Női név — éke- mossági gyár. 43. Állat. 45. Évszak, zethiánnyal. 40. Rettegett tőle. 41. Tőle 46. Felkiáltás. 47. Bent bekap! 48. származunk. 42. C-vel öltözékünkhöz Irány. 49. A függ. 19. folytatása. 50. tartozik. 44. Maidnem^ kasa! 45. Sze- Adok mássalhangzói. 51. Háziállat. 53. melyes névmás. 46. Bútora. 49. Nagy Két azonos mássalhangzó. Sándor. 50. Becézett férfinév. 52. Azonos magánhangzók. Megfejtendő az idézet a következő Függőleges: 2. Beteljesedik. 3. Kug- sorrendben: vízsz. 1., függ. 7., 24., 15., li. 4. Nyílás — népiesen. 5. Személyes 19., 49. | juk. Miután azonban a Városi Tanács az elmúlt nyáron hozzáfogott a kocsiút lefaragásához és annak'a gyalogjárdával való egyszintbehozásához, megszűnt a lehetősége annak, hogy az udvarokról kikerülő szemetet a kocsiútra hordjuk. Ezzel egyidőben felmerül tehát az intézményes szemétgyűjtésnek a megszervezése úgy. „Rendszerünknek alapja a társadalmi tulajdon éppen úgy, mint ahogy a kapitalizmus alapja a magántulajdon. Ha a kapitalisták szent nek és sérthetetlennek nyilvánították a magántulajdont és ezzel annak idején elérték a kapitalista rendszer megszilárdítását, akkor nekünk kommunistáknak annál inkább szentnek és sérthetetlennek kell nyilvánítani a társadalmi tulajdont, hogy ezzel a gazdaság új szocialista formáit a termelés és a kereskedelem minden ágában megszilárdítsuk ...“ (Sztálin) Pártunk ás kormányunk jelentős erőfeszítéseket tesz gazdasági életünk konszolidálása érdekében. A gazdasági egyensúly biztosítására, a múlt szektáns hibáinak kiküszöbölésére az ! ellenforradalom által okozott károk és helytelen gazdasági intézkedések felszámolására tett intézkedések meg is hozták az eredményt. De ha előbb- j re akarunk menni, olcsóbban, jobban ] akarunk termelni, kereskedni, a dolgozókat ellátni, akkor össze kell fognunk, le kell számolnunk a fosztoga- j tokkal és le kell törni a kezét an- 1 nak, aki hozzá mer nyúlni a nép va- ; gyonához. I Valahogy úgy érzem, hogy annak ' ellenére, hogy sokat beszélünk a társadalmi tulajdon védelméről, mégsem értük el a célunkat, mert nem törekedtünk arra, hogy a munkásnak, a dolgozó parasztnak, a fixfize- tésből élőknek, a háziasszonyoknak megmagyarázzuk, hogy egyénileg mivel és mennyivel károsodik a fosztogatás, sikkasztás, spekuláció következtében. Az üzemi munkás, a szövetkezeti dolgozó, az állami gazdaságok dolgozója, a szövetkezeti tag mennyivel jobban védené, óvná a közösség vagyonát, ha tudná, hogy mennyivel kevesebb nyereségrészesedést, jutalékot, vagy visszatérítést kap, ha eltűri, hogy lopják, rongál- i ják a nép vagyonát, vagy előfordul- 1 hatott volna-e olyan eset, ha a dolgozók jelentik a rendőri szerveknek, Kovács Pál sárszentlőrinci lakos a Budapestről néhány forintért megszerzett (lopott) lúgkőnek faluról- falura járva, 100 forintért árulja kilogrammját. Nem fordulhatott volna elő, de így igen sok dolgozó vásárolta meg uzsoraáron a lúgkövet. Fel kell számolnunk azonban a gazdasági vezetők sok esetben megnyilvánuló azon szűklátókörűségét is, amely a látszat eredmények elérésére való törekvésben jelentkezik. Vajon a Tolna megyei Bánya- és Építőipari Egyesülésnél előfordulhatott volna a vezetők kellő gondossága mellett, hogy Makay István közismert kupec és Szénási Gyula az ES. ellen-- forradalmi cselekmények miatt elbo- csájtott volt főmérnöke a trágyafelvásárlás vonalán egész üzérkedő spekuláns bandát tudjon kiépíteni és ennek következtében azok több mint 100 000 forint haszonra tegyenek szert és hogy ez a tevékenység zavartalanul folyjon a bátaszéki földművesszövetkezet rövidlátó vezetői többszázezer, forint tőkét biztosítottak hozzá csupán azért, mert Makay és társai 50 fillért adtak mázsánként a szövetkezetnek. Vagy a Bonyhádi Cipőgyár vezetőinek nem kellett volna-e fellépni Lovászi János áruforgalmi osztályvezető szabálytalan bőr beszerzései és értékesítései ellen? Nem léptek fel, és csak a vállalat és nem a népgazdaság érdekeit nézték, ennek az lett a következménye, hogy üzérek, spekulánsok, budapesti kisiparosok súlyos ezreket kerestek és csapták be a dolgozókat. Tehették ezt azért, mert ki tudták használni Lovászi által elkövetett szabálytalanságokat. Ha felvilágosító munkánk nyomán a munkás, a paraszt, a vásárlók tudni fogják, hogy mennyiben károsodik akkor, ha elnézi, hogy mellette lopjanak, csaljanak, ha aláírja a kitöltetlen vételi jegyet, ha elnézi, hogy a terményét ne az előírásnak megfelelően vegyék át, ha a boltban elnézi, hogy ne mérlegeljék a kenyerét, az eléje odatett lisztből és cukorból hiányzó 1—2 dekát vagy azt, hogy rádobják az árut és gyorsan lekapják a mérlegről, vagy elnézik, hogy az eladó csak akkor szolgálja ki ha kezébe csúsztat valamit.,. ha majd ez ellen fellép, megköveteli a becsületes munkát és megköveteli, hogy a forintjáért megfelelően kiszolgálják és nem lesz elnéző, akkor nagy lépésekkel mehetünk előre. Gazdasági életünk minden vonalán fejlődésünk alapja az, hogy onnan szórjunk ki minden olyan személyt, aki egyéni érdekeinek érvényesítése érdekében lop, csal, sikkaszt, spekulál a közösség kárára. Vajon szívén viseli-e a szövetkezet fejlődését az az anyagkezelő, raktáros, vagy boltvezető, aki kilencszer volt büntetve lopásért, vagy 10 évre volt elítélve háborús bűncselekményért, fegyverrejtegetésért? Azt hiszem nem, már pedig ilyen is akad ... A most megjelent nagyjelentőségű törvény ezen személyek elbocsátásáról arra is kötelezi a vezetőket, hogy sokkal jobban támaszkodjanak a becsületes, rendszexünkhöz hű dolgozókra és azokat állandóan tanítva, nevelve együttes erővel lépjenek fel minden károkozással szemben. A népi ellenőrzés lesz hivatva arra, hogy az öntudatos dolgozók százaival és ezreivel karöltve, azok támogatásával megakadályozzunk minden károkozást, visszaélést és felszámoljuk a bűncselekményeket előidéző okokat is. Ezért üdvözöljük örömmel és bizakodással a Hazafias Népfront holnapi ankétjét. Bízunk abban, hogy a népi ellenőrökkel, bűnüldöző szervekkel együttesen a dolgozók figyelmét rá tudjuk irányítani a társadalmi tulajdon védelmének nagy fontosságára, és le tudjuk leplezni azokat, akik nem a becsületes munkát, ha nem a lopást, sikkasztást, spekulációt tekintik főkereseti lehetőségüknek. Azt kérjük a Hazafias Népfront vezetőitől és minden egyes tagjától, hogy a téli estéken kezdeményezzenek beszélgetéseket, vitákat az üzemekben, gazdaságokban, termelő- szövetkezetekben, vagy iskolákban a háziasszonyok között, a társadalmi tulajdon, a nép vagyonának minél eredményesebb, minél célravezetőbb védelméről. Különösen a pedagógusok segítségét, nevelését tartanánk igen nagy jelentőségűnek az ifjúság ilyen irányi) nevelése érdekében. Mi, rendőrök pedig ígérjük, hogy bárhol és bármikor minden támogatást, segítséget megadunk ehhez a felvilágosító munkához, a felmerült és. vitás kérdések tisztázásához és örömmel fogadunk minden olyan tanácsot, segítséget, amelyek előbbre vi szik társadalmi tulajdonvédelmi munkánkat és ezen keresztül segítséget tudunk adni népünk boldogulásához, népgazdaságunk fejlődéséhez. Pánczél Géza r. hdgy. Téli madárvédelem Most télen, a téli szünetben mi- - lyen gondolat foglalkoztatja a Bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola úttörőit? Éneklőmadaraink téli védelmének gondolata tölti el őketj Megszívlelték az iskola igazgatójának és a biológiai szakkör vezetőjének felhívását. Madáretetőket, madárszállodákat készítenek. A hótakaró még nem takarja el az őszből ittmaradt barna bojtorjánokat, ragadánesokat. De a gyerekek által várva várt hó bármikor megjelenhet. A nagy tél a dermedtséget árasztó csizmáival, havat hullató árnyas éjszakáival minden pillanatban beköszönhet. A téli táj ezer és ezer varázslatos szépséget mutat gyermeknek és felnőttnek egyaránt. Kedves a tél, de kannak borzalmai is. Különösen az éneklőmadarak érzik. Milyen borzasztó kép az agyonéhezett, megfágyott madárka hótakaróra dermedt, néma teste! A bonyhádi úttörők nem akarnak ilyen képet látni. A téli madárvédelem harcosai, munkásai lettek. Készí tik a‘madáretetőket. Boldogság tölti el őket, amikor a madárszálloda kender-, napraforgó- és tökmaggal megrakott asztalán megjelennek a meghívottak. Felnőttek, nemcsak Bonyhádon, hanem egész Tolna megyében jó példátokkal, segítségtekkel támogassátok a szépért, a nemesért lelkesedni tudó úttörőinket! Erményi Imre
