Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-05 / 4. szám
MŰVELŐDÉS 1 Az osztályfőnöki óra jelentősége a diákok közösségi nevelésében A ma és a jövő társadalma azt tabb jellemvonásai, a vezetésre tér- vén az osztályfői óra a Üözösségfor- igényli az iskolától, hogy ott közös- mettség, aktivitás, kitartás, megbíz- málásnak legfőbb alkalma lesz. ségi nevelés folyjék. hatóság, minden nehézséget leküzdő Az osztályfőnöki óra anyaga igen Milyen tulajdonságokkal rendel- erő, bajtársias segítőkészség egyfelől változatos. A funkcionáriusok jelen keezék a közösségi ember? Legyen — pontatlanság, megbízhatatlanság, tése kapcsán olyan kérdések merül- benne mindenekelőtt felelősségérzet szalmaláng-természet másoknál. És hetnek fel, melyek csak osztályfői magával és a társadalommal szem- ezek a feladatok adnak arra módot és órán beszélhetők meg, intézhetők el. ben. Tudjon engedelmeskedni, de ha alkalmat, hogy az egyének pozitív A vidékről bejárók magatartása, az kell, tudjon parancsolni is. Ne legyen vonásait a közösség érdekében hasz- törtető, hanem szerény és önzetlen, nősítsük, de ne fakadjon ez gyengeségből, ne jelentsen passzivitást, hanem rendelje alá egyéni érdekeit szőkébb és tá- gabb közösségének. Érdeklődjék a közügyek iránt, lelje örömét a nehéz- hagynPaz kkoÍát.““Egyesek penge eredmény kijavítása, vagy a egyes tárgyak iránti esetleges ellenszenv, a társadalmi tulajdon megvé- Milyenek lehetnek ezek a felada- dése’ ,az iUedelmes viselkedés szabatok? Minden első osztályban vannak lyai eppcrí ^erepelhetnek az oran, mint a házi feladatok kérdésé, az egyes tárgyakban mutatkozó kishitű, a kezdet nehézségeitől visz- szariadó gyerekek, akik hamar ott ségek leküzdésében. Legyen kulturált gondolkodásában, megjelenésében, magatartásában. Tudjon bírálni is de viselje is el a kritikát. Az iskola feladata ezeknek a jellemvonásoknak a kialakítása. lemaradt tanulók megsegítése. Az óra nagyobbik felében aktuális problémákat beszélhet meg a nevelő az osztállyal, gondosan felkészült vállalják, segítenek ezeknek, vigyáznak rájuk, tartják bennük a lelket. Az osztály díszítése már több gyereket megmozgat, kialakulhatnak az előadók bevonásával.. Milyen téma- egyes reszortok: . virágfelelős, tiszta- ]CQrb(g| valók ezek az előadások? LeKözösségi embert csak közösségben SagfeleloS ftb' Ro^lc|esen kiderül ki hetnek politikaiak, egy-egy nevezetes rvozossegi emoert csak közösségben a gyenge tanuló, kit kell segítem. b , „ küloolitikai esemény islehet nevelni. Az nemcsak színhelye, Kialakulhatnak a tanulópárok, ezzel mcr'tetése és értékelése. Lehetnek vi- hanem aktív tényezője is a neveles- új feladat, új felelősség. Az első né- |A0nézetiek a dialektika a materia- nek, éspedig gyakorlati munka utján, hány hónap múlva már működhet az u " ’ dialektikus és törtéA legkisebb tskol.i egytóg „ely «s,ály vezetősége, » fegyetal, a ta- SmVSá “éj” tbeSt hataps közösséggé alakítható: a nulmányi stb. felelős. - Természete- nek taglalósa> a főbb elvek ismerte-; tanulocsoport, az osztály. sen nem elegendő kiszabni a felada- tése Egyrc nagyobb hangsúlyt kap| Nincs szebb feladat nevelő szá- tokát, végrehajtásukat állandóan el- mára, mint az év első napján, az is- lenőrizzük is. És az ellenőrző munkát kola nagy ünnepén, amikor a sarkig úgy kell irányítanunk, hogy abban tért kapukon beözönlenek a mindig mindig a közösség érdeke domborod- újak, az elsősök, kiválogatni az új jék ki, és kialakuljon annak közvé- osztályt és megkezdeni az osztálykö- leménye. Ez a közvélemény bizto- zösség kialakítását. Nincs szebb fel- sítja a közösség tekintélyét. Mindezeknek a munkáknak az elvégzésére, az osztály egészére vonat- tett kérdésből is kitűnik, hogy a gon-j kozó intézkedések megtételére szűk- dósán előkészített osztályfői órának séges heti egy külön óra, az osztály- milyen nagy jelentősége van az ifjú_, , . , ... ... , főnöki óra. Ez az az óra, melyen a ság fejlődése szempontjából. Úgy ősz. fe gyelmi és tanulmányi felelős jelen- szegezhetnők: ott történik elsősorban tése alapján állandóan az osztály a szocialista jövőt építő, a jövő tárütőerén tarthatja újját a nevelő. Ek- sadalma számára értékes közösségkor történik meg a feladatok kitű- ember kinevelése, zése és számonkérése. De alkalom kínálkozik egy sereg más természetű Létay Menyhért kérdés megbeszélésére is, melyek ré- a tolnai gimn. igazgatója. Miszlai István: A FEKETE-TENGERNÉL Megálltam sziklás partod m tűnődve. Nagy voltál, hatalmas. Mégsem a félelem vert rám bilincseket, n un i s csodálat: ismerős szépséggel ölelkezett szemem. Egy messze lét halpikkslyes ködéből léptél elém, az ős, Fel évült elsüllyedt gyermekkorom, s új élmé lyként lebegve igézett mosolygó anyai tekintet. A hajnalt szórtad széthu’Ió színekkel, Gyöngyfényben ragyo tál, így játszottál velem, cirógattál a könnyűszárnyú széllel, s omlott suhogva rám a habzöld, lágy selyem. Hullámaid orsókként kér tetőztek a part felé. Fürge vonal lkat húztak lábujjaim a hűs homokba gátul, s szöszfehér orsóid mind visszagurultak. S ha nyergelvén habzós irényű hátad, a mélybe hyppantott játé :os indulat, nem az erőd: a rámvigyízó féltés győzött, a megőrző anyai mozdulat. Hullámokon hintázva fel se vettem szélszórta nagy vized maró szilánkjait: tudtam, meglelt fiadnak örvendeztél, s én boldogan nyeltem sósízű könnyeid... ooooooooooooooo • adat, de nehezebb is kevés. Ahány gyerek, annyiféléi Óriásiak a különbségek a tanulók felkészültségében, fejlettségében, fellépésében. És ez rövidesen ki is derül. Ha vesz magáaz erkölcsi nevelés, az új szocialista1 ember vonásait tartalmazó erkölcstan, tanítása. Ez is az osztályfői órán; kaphat helyet. Szép versek olvasta-; tása, zeneszámok meghallgatása és magyarázata az esztétikai nevelés céljait szolgálja. Ebből a néhány, vázlatosan érin felmérje a tanulók magukkal hozta helyesírási és számolási készségét, akkor a kép biztosan igen változatos lesz. Fejlettség tekintetében sem más a helyzet. A lányok közt van egészen fejletlen, testben és lélekben gyerek — a másik anyányi. Ártatlanszerű, copfos-réklis kis parasztlány mellett ondolált hajú, gondosan szedett szemöldökű kisasszony ülhet kész dáma. A fiúk között a legtöbb még észre sem veszi, hogy másnemű lény is van a teremben, néhányan azonban az első perctől nagy érdeklődést mutatnak a lányok iránt. Sokféle, sok helyről jött gyerekből kell tehát osztályközösséget kovácsolnia a nevelőnek. Hol kezdje a munkát? Először is fel kell vázolni a távlatokat, a jövő útját, amerre a közösségnek fejlődnie kell. Meg kell a gyerekekkel értetni, hogy mostantól egy nagy családhoz tartoznak. Közös a bánatuk és közös minden örömük. Mindenki minden cselekedetét úgy mérlegelje mit jelent az az osztály számára Erezzen mindenki fokozott felelősséget tetteiért, de társaiért is: óvja tehát a többit is minden ballépéstől nyújtson segítséget a másiknak, ha bajban van. De hangozzék el a figvrl meztetés is: ha pedig valaki nem teljesíti a diák első kötelességét, nem tanul rendesen, vagy esetleg másként hoz szégyent az osztályra, maga mond ítéletet magáról, a közösség majd kiveti magából. A következő, talán legfontosabb lé- s pés, a vezetők megválasztása. Hosszú, gondos, figyelő munkát igényel ez, a kartársak tapasztalatainak összegyűjtését is, az esetleges úttörő-múlt felderítését is. Az egész közösségi élet legfőbb tartalmi jegye a munka, aktívvá nevelni az osztályt csak jó vezetőséggel lehet. A bizalmiak köre állandóan szélesedjék a különböző feladatok kiosztása, vagy önkéntes vállalása révén. A közösségi munka igazi megteremtői, a közösségi élet legjobb alakítói az osztály számára adott feladatok. Ezeknek a feladatoknak a megoldása közben alakul ki az együvétartezás érzése, és mélyíti azt a közös erőfeszítést, és még inkább a közös sikert. A feladatok megoldásánál jelentkeznek az egyének legsajáA bonyhádi járási művelődési ház 1957-es munkája a számok tükrében Az 1957-es év számadatai azt mu- lommal rendeztünk 10 505 résztvevő- tatják, hogy jó munkát végeztünk, vei. Három alkalommal volt nemzeti- Persze vannak még hiányosságok is, ségi műsor és kétízben nemzetiségi de azok kiküszöbölése az 1958-as év bál. legfontosabb feladata lesz. így az egyik legsürgősebb teendő, hogy a még mindig szünetelő énekkart ebben az évben életre hívjuk. Szégyen, hogy Bonyhádon nincs egy állandó énekkar, pedig két évvel ezelőtt már szép eredményeket ért el és országos hírnévre tett szert. Tánciskolát három ízben rendeztünk. Balettiskolánk május óta rendszeresen működött és működik. Az ezüstkalászos tanfolyamnak 35 hallgatója van. Rendeztünk 40 ismeretterjesztő előadást 2826 hallgatóval. Képzőművészeti és fotószakkörünk három alkalommal rendezett kiáll!« Levél a vidéki irodalom helyseiéről Barátom és pályatársam levele, ez a két sűrűn gépelt oldal, olyan, mint egy hosszú jajkiáltás s minden mondat végén konokul, mint a végzet, ezt ismétli: Ne maradj vidéken, költözz Pestre! S neveket sorol fel, kik azok a vidéki írók, akik már a fővárosba költöztek s kik azok, akik most készülnek. A magyarázat pedig egyszerű: vidéken, az elmúlt évek decentralizá. lási törekvései ellenére sem sikerült igazi irodalmi életet kialakítani. Pesten a másod, sőt, harmadrangú tehetségek is élvonalbelinek számítanak, míg valami rejtélyes axiológia következtében a legjobb vidékiek is másod-, sőt, harmadrangúvá szürkülnek épp illetőségi helyük következményeként. Ne maradj vidéken, — írja pályatársam s tanácsa, amelybe valami aggódóan követelő hang. súly is vegyül, annál meglepőbb, mert ő az egyik nagy dunántúli város feltámadó irodalmi életének legfőbb mozgatója. A levél nemcsak elgondolkoztató, hanem elszomorító is, mert kétségtelen, hogy a sokat emlegetett vidékiségben — sajnos — értékítélet is van s tény az is, hogy a vidéken élő szellemi emberek hovatovább inkább vállalják a szinte leküzdhetetlen pesti lakás, gondokat. csak megszabadulhassanak szégyennel határos vidéki voltuktól. A tényekkel ne szálljunk perbe, de mi az oka, hogy valóban így van s bizonyos mértékig „magyar specialitásról” van szó? Mert a Pozsonyban élő író nem vidéki a prágai szemében s — bár egészen más társadalmi és gazdasági viszonyok között —. a müncheni Thomas Manni soha nem érezték „vidékinekr” Berlinben. Az sem törvényszerű, hogy a fővárosnak magához kell vonzania minden tehetséget, bár kétségtelen, hogy a főváros irodalmi nagyüzemében sok minden elfér, a baráti kapcsolatok kamatoztatható felhasználd, sáról nem is beszélve, — a baj gyökerét mégis magában a vidékben kell keresnünk. Példáért se menjünk messze; itt van Szekszárd, Babits városa. Az irodalmi élet központja a Babits Társaság lehetne, amely éppenség. gél nincs szűkében a tehetséges embereknek, amit folyóirata az egy évfolyamot megért „Sárköz” is bizonyít. A Társaság mégis épp csak van és itt nemcsak az a baj, hogy a folyóirat-engedélyeknek elég sok kézen kell átmenniök, vagy egy-egy vidéken kiadásra kerülő könyv kéziratának indokolatlanul nagy utat kell megtennie, amíg valóban könyv lesz, a legfőbb baj mégis a helyi meg nem értés, az érdeklődés leleplezetlen hiánya, ami bizonyos vezető helye, ken tapasztalhattó. Ez az érdektelenség, sajnos, teljesen egy- irányú. a labdarúgással szemben például távolról sem mutatkozik ilyen közöny, jelentős anyagi támogatásban is részeskik. De itt az ember önkénytelenül is azt kérdezi, mennyit költöttek el az irodalomra? Nemcsak a megyei tanács, hanem a különböző vállalatok is, amelyek gépkocsikölcsönzéssel, előfizetéssel, irodalmi estekkel hatékony részesei lehetnéAz elmúlt évben a művelődési házat 55 106 személy látogatta. Műsoros est 63 ízben volt. Ezeket 20 269 fő nézte meg. Táncmulatságot 46 alka- ^ást. Ezenkívül a tagok részt vettek ^^oooocoooocxxxíxDooooococjoooooooooooociooooooooooooooQrnfígyei és országos kiállításon is. A fotószakkör 48 alkalommal tartott foglalkozást. A kiállítások mellett a tagok részt vettek az agitációs munkában is, meggyőző erejű fényképek készítésével. Színjátszó csoportunk rendszeresen működött és 40 előadást tartott a járás és a megye községeiben. Ezenkívül természetesen szerepeltek az ünnepségek műsoraiban is. A bábcsoport 42 előadást tartott. Eredményesen működött a nyelvtan- folyam is. nek a vidéki irodalom kialakítása, nak. A baj tehát magában a vidékben van, vagy nagyrészt itt keresendő, ahol a Berzsenyi megénekelte „kártya, bor. pagát, szeles dagály” helyét most mintha teljes egészében a labdarúgás foglalta volna el. Sokkal több érdeklődésre, megértésre lenne szükség, hogy necsak a labdarúgómérkőzés legyen társadalmi esemény, hanem egy irodalmi est is s necsak egy NB Il-es csapat fenntartása legyen a megye vezetőinek szívügye, hanem egy szekszárdi folyóirat is. Persze, van rossz vidéki irodalom is, de van jó is. És hogy még jobb legyen, ezen kellene munkálkodnunk, valamennyiőnknek, íróknak és olvasóknak, vezető és közembereknek egyaránt. Egy éve sok falusi irodalmi estet rendeztünk és minket is meglepett az a meleg rokonszenv, érdeklődés, amivel faluhelyen fogadták bennünket. Ez azt mutatja, hogy nem volt felesleges az elmúlt 12 év művelődési politikája s jó úJon járunk ma is, amikor több kultú. rát, nagyobb látókört akarunk adni. De ennek bizonyos feltételei is vannak, amelyek ha hiányzanak, csak folytatódni fog az a szomorú folyamat, hogy a kevés vidéken élő író is a fővárosba menekül. Uj év, új remények. Némi — azt hiszem jogos — aggodalommal csak azt kérdezzük most, mennyi fog megvalósulni ezekből a reményekből. CSÁNYI LÁSZLÓ Megalakult tánccsoportunk és Szilveszterkor már szerepelt is. A járás területén működő táncoktatók részére továbbképzést szerveztünk. A zene terén is értünk el fejlődést. Megalakult a vonósnégyes és a nevelők napján be is mutatkozott a nagyközönség előtt. Zeneiskolánk közel száz növendékkel folyamatosan működött, több tanuló Szekszárdra jár a zeneiskolába. Bábelőadásaink előtt minden alkalommal félórás mesedélutánt rendeztünk. Elkészült a nyáron a szabadtéri színpadunk is. Több alkalommal szerveztünk kirándulást Pécsre és a nyáron a Balatonra, továbbá Szekszárdra, a Kodály hangversenyre. Megrendeztük a járási szavalóversenyt, amelyen 47 fiatal vett részt. A szakkörök működésének és a rendezvények lebonyolításának alapja az anyagiak biztosítása. Ezen a téren sem volt nagyobb zökkenő. Évi bevételi tervünket 95 százalékban teljesítettük. A 30 000 forintos állami támogatással együtt összes bevételünk meghaladta a százhetvenezer forintot. A bonyhádi dolgozók szeretik a művelődési házat, éppen ezért sürgősen nagyobbítanunk kell a színháztermet és korszerű villanyhálózattal ellátni a színpadot. Ez azonban már a jövő — a közeljövő — feladatai közé tartozik, amit szintén meg fogunk oldani. Major Mátyás
