Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

TtX DMÖVÜ52ÖVP KE 2 {T fiimmks & I ELET fl tolnai Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti és a Tolna és Vidéke Körzeti Fmsz. kapcsolata Az MSZMP agrártézisei leszögezik, hogy a földművesszövetkezet a leg­alacsonyabb paraszti társulás. Elő- iskolája a magasabb szövetkezeti for­máknak. A szövetkezetek a paraszt­ság érdekvédelmi és érdekképviseleti szervei. Érdekvédelmi szerveikké azonban teljes egészében csak akkor tudnak válni, ha különböző szerve­zeti formák létesítésén keresztül (szakcsoportok, géptársulás) lépten- nyomon meg tudják mutatni a dol­gozó parasztságnak, hogy a legjobb érdekvédelmük a szövetkezés és szö­vetkezve, úgy a termelésben, mint az értékesítésben, nagyobb eredménye­ket tudnak elérni, mint egymaguk- ban. Ehhez azonban szükséges a föld­művesszövetkezetek, a fent említett szervezeti formákon kívül, a terüle­ten lévő tsz-ek úgy gazdasági, mint politikai kapcsolataik egészséges ki­építése. Ezekből kiindulva, a tolnai földművesszövetkezet el­határozta, hogy a legrövidebb időn belül továbbfejleszti ezeket a kapcsolatokat áz Alkotmány Termelőszövetkezettel. A földművesszövetkezet minden problémájának megoldásában segít­ségére van a szépen erősödő termelő- szövetkezetnek. Nemrégiben a szövet­kezet egy üzlethelyiséget cserélt el a termelőszövetkezettel, mely lénye­gesen elősegítette értékesítési lehető- geiket, mert sokkal előnyösebb helyi­séghez jutottak. Azonkívül meglévő termény- feleslegeiket, vagy értékesítésre szánt áruikat nemcsak most, ha­nem a jövőben is készséggel el­sőbbségi sorrendet biztosítva fogja a földművesszövetkezet átvenni és értékesíteni. Az Alkotmány Termelőszövetkezet, mint jogi személy, 500 forint rész­jegy jegyzésével kérte földművesszö­vetkezeti tagfelvételét. Jelentős szerep jut kereskedelmi vonalon is a két szövetkezet kapcso­latának. Beszerzéseiket, mint föld­művesszövetkezeti tag végzi a tsz a szövetkezeti boltokon keresztül. Itt érvényre jut a közös anyagi érdekelt­ség a forgalom emelkedésén, illetve a vásárlási és értékesítési visszatérí­téseken keresztül. A tsz eredményeinek népszerűsítő-: sét áruházunkban az erre biztosított külön szemléltető kirakatokon ke­resztül (képek, grafikonok) biztosít­juk. Így egymást segítve, a dolgozó parasztok előtt állandóan napi­renden tartva, a meggyőző szó erejével igyekszünk feladatainkat megoldani a szövetkezeti gondo­lat fejlesztésével, megszeretteté­sével, a bizonyítékok feltárásával, hopv a szövetkezésben rejlő hatalmas erő, mely döntően befolyásolja egész gazdasági és társadalmi életünket, felemeli dolgozó parasztságunkat, mezőgazdasági munkásainkat szocia­lista társadalmunkban az őket meg­illető helyre. J—J Jó munkát végeztek a teveli földművesszövetkezet irodai dolgozói úgy a részjegyalapnövelés, mint a szerződéses termeltetés terén. Takács Rezső, a szövetkezet vezető könyvelője és Varga Istvánné, a szövetkezet admi­nisztrátor pénztárosa. 0c)000000000cxx300000000000<»00000ci000000000000cxxxx30cx>cxx)0cxxxxxx> Erősítse vagyonvédelmét Téli oktatás a mé A földművesszövetkezet keretén belül működő méhész csoportok cso­portgyűléseken értékelik 1957. évben végzett munkájukat, téli oktatással kapcsolatos feladatokat, méhlegelők létesítését és egyéb, méhészeket érintő időszerű kérdéseket. A már hagyományosnak mondható téli ok­tatásokat a tél folyamán is mintegy 40 szakcsoport jelentette be, hogy a hallgatók és kezdő méhészek részére kéthetes szakmai tanfolyamot tarta­nak. Több helyen már be is fejezték a tanfolyamot. Bonyhádon ünnepé­lyes keretek között eredményesen vizsgáztak a hallgatók a kétheti anyagból. Madocsán, Dunaföldváron, Bölcskén január hónapban minden héten két estét a szakképzés növelé­sére fordítanak. A tanfolyamon a leg­tapasztaltabb méhész szakemberek tartanak előadássorozatokat szakfil­mek vetítésével egybekötve. A méhészek, — különösen a kez­dők — sokat várnak a téli oktatás tanfolyamaitól, ahol problémáikra, fő hész csoportoknál vetik el. A méhlegelőt a szakcsoport tagjai közösen művelik és közösen használják. A bölcskej méhész szakcsoport de­cember 23-i ülésén igen helyesen foglalkozott a gyümölcsfák virágzás alatti permetezésével. Süveges Má­tyás méhész csoporttag a taggyűlésen vetette fel, hogy volt olyan személy, aki megszegte az FM 16.091/1950. VIII. 13. sz. rendeletet és a tanács nem vonta felelősségre. A fenti szá­mú rendelet kimondja, hogy: gyü­mölcsfát és egyéb gazdasági növé­nyeket a virágbimbó fakadástói a vi­rágszirmok lehullásáig permetezni, illetve porolni tilos, Reméljük hogy a helyi tanács a rendelet megszegői­vel a közeljövőben a felelősségrevo- nást megteszi. Végül is a taggyűlés úgy határozott, hogy a községben tar­tott ezüstkalászos tarfolyamon fog­nak foglalkozni a méhek jelentőségé­ről a mezőgazdaságban, különösen a méhek beporzó jelentőségéről. A he­lyi szervekkel egyetértésben biztosí­Mezőgazdasági szakoktatás Megyénk területén beindult a téli mezőgazdasági szakoktatás. Ebbe a munkába a tél folyamán a földmű­vesszövetkezetek is bekapcsolódnak azzal, hogy azokban a községekben, ahol ezüstkalászos tanfolyamok szer­vezése nem történt, a legfontosabb mezőgazdasági kérdéseket érintve előadássorozatot tartunk részben a már működő földművesszövetkezeti gazdakörök keretében, részben pedig a tanácsi és más társadalmi szerveze­tek együttes rendezésében. A föld. művesszövetkezetek által szervezett előadásoknak az a célja, hogy megis­mertesse a parasztsággal az illető te­rületen termelendő új növényfélesé­gek agrotechnikai kérdéseit, hogy azokat már a következő gazdasági évben sikerrel és jövedelmezően ter­melhessék. Ugyancsak ismertetésre kerülnek a már termelt legfontosabb ipari és egyéb szerződéses növényféleségek, valamint a szőlő, gyümölcs terme­lése, azok agrotechnikai és a növény- védelem módszerei. Az előadások megtartását a tanácsi és földműves­szövetkezeti szakemberek kölcsönö­a kurdi földművesszövetkezet! Nem állíthatjuk, hogy a közel 900 tagot számláló Kurd és Vidéke Körzeti Földműveszövetkezet az elmúlt évben nem ért el eredményt. 109 százalékra teljesítette cukorrépa szerződtetési tervét, 29 forintról csak­nem 50 forintra növelte a tagok egy főre jutó részjegyösszegét és még so­rolhatnánk. A szövetkezetnél azonban az utóbbi időben káros tünetek kezdenek mutatkozni, kisebb kártevések formájában, amit ha ki nem tépnek gyö­kerestől, könnyen elburjánzanak, növekednek, s veszélyeztetik a föld­művesszövetkezet vagyoni helyzetét. Mik ezek a káros tünetek? A szövetkezetnél gyakori lett a szeszes­italok „elfolyása”, s kisebb bizonylatok nélküli összegek leírása. Az utóbbi időben 25 liter pálin ka, 21 liter bor. Ill liter sör és 12 liter málnaszörp „folyt el” a szövetkezetnél. Ennyire rosszak lennének a szö­vetkezet hordói? Hihetetlen! Ezt nem lehet okként felhozni. Az elfolyást nem ez, még csak nem is párolgás, vagy éppen üvegtörés, hanem kár­tevések okozzák. m Feltehető a kérdés: Hogy fordulhat elő ilyesmi, hát a vezetőség, a felügyelőbizottság, az ig. elnöke ezeket a rendellenességeket nem veszi észre? Vagy tán az ellenőrzés felszínességében van a hiba? A válasz egyszerű. A földművesszövetkezet vezetősége nem vizs­gálta meg az „elfolyások” mélyebb okait. Az igazgatóság elnöke nem elég tájékozott a szövetkezet ügyeit illetően, sőt kellemetlennek tartja egyeseknek nem népszerű ügyek alapos vizsgálatát — így elhitte az „ár­tatlan elfolyás” meséjét, s azt szentesítette. Ezek után nem csodálkozha­tunk azon, hogy „jószfvűségből-e” — ki tudja — nem tette meg a felelős- ségrevonást, nem téríttette meg a hiányt az illetékessel. A kisebb összegű alaptalan leírások is a szövetkezet egészségtelen tünetei közé tartozik. leg szakmai vonatkozásban választ kapnak. Sok méhész szakcsoportnál a méhlegelő kérdését is tárgyalják. Pl. a decsi méhészcsoport taggyűlése úgy határozott, hogy 15 kh. terüle­ten méhlegelőt létesítenek. Határoza­tukat a községi tanács segítségével már valóra váltották, 15 kh. tartalék­földet' béreltek és azt facéliával tani fogják, hogy a község lakossága megfelelően legyen tájékozódva a fentiekben már közölt rendeletről, hogy a múlt évhez hasonló esetek ne forduljanak elő. sen vállalták, ezenkívül meghívott előadókkal is biztosítják. Reméljük, hogy ez is elősegíti a mezőgazdasági szakoktatás iránt tanúsított nagy­fokú érdeklődés jobb kielégítését. Nagyon jót tenne a szövetkezet vezetősége, ha ezeket az egészség­telen tüneteket — amíg nem késő — felszámolná és az ellenőrzést alapo­sabbá tenné. Rendszeres, alapos, mélyreható ellenőrzés kell ahhoz, hogy a meglévő kisebb rendellenességeket felszámolják, s a nagyobb bajokat megelőzzék. ________ ____________l! . .. hogy a decsi dolgozó parasztok már régebben elhatározták, hogy! takarékszövetkezetet alakítanak Az elhatározást tett követte. Ma tartják a takarékszövetkezet ala­kuló közgyűlését. ... hogy a MÉSZÖV bátaszékí mészégető üzemágánál a javítási munkák befejeződtek és ismét meg­kezdődött a mész égetése. ... hogy az elmúlt 1957-es évber földművesszövetkezetc.ink három szór annyi műtrágyát értékesítet­tek, mint 1956-ban. Előreláthatóan ez évben is minden fajta műtrágyá­ból megfelelő mennyiséget biztosí­tanak a dolgozó parasztság rendel­kezésére). xxyxxxxxxxxxzzxxrrircoocx^QocooooaOQCoococcc " • ^ ^»GOCOOOCCŰOCXXXXXXX^JOOGCOOOOOOCOaXXZXXXXXXCOOOOOOOOOOCXXXXJOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXlOOCXDOOOOOCy / /Három éve, hogy a hőgyészi szö­vetkezet tagsága cukrászda létesíté­sét határozta el. A határozatot tett követte és elkészült a megye egyik legszebb cukrászdája. Érdekes visz- szapillantani az eltelt három évre, amely alatt a cukrászdába vezető ki ösvényt hol szélesre taposták, hol letértek róla és benőtte a gaz, majd ismét elindultak rajta és a gaz a porba került. Az induláskor bizony kicsiny volt a forgalom. A keskeny kis ösvényen alig 10—15 000 forint fu­tott be a cukrászdába, de az út szé­lesedett, a dolgozók kezdték megked­velni és a forgalom emelkedett. Ez­után sajnos, ismét sokszor lepte el a gaz az utat. A kíváncsi ember, ha érdeklődik, hamar megtudja, miért volt ez az ingadozás. Az elmúlt há­rom év alatt öt vezetője volt az üz­letnek. „Üj seprő jól seper”. Való­ban, a kezdeti időkben az új cuk­rászok többet produkáltak, felfrissült a sütemény-választék, udvarias volt a kiszolgálás, de sajnos, eddig ez min­dig csak kezdetben volt. Sokszor a lustaság és hanyagság lett az úr és ennek az lett a következménye, hogy a vendégek elmaradoztak. Az üzlet­vezetők, mikor már megmelegedtek, azt hitték, hogy itt már munka nélkül része a cukrászdába jár, ők is meg lehet élni és elhanyagolták kocsmában pótolják a kieső a rájuk bízott üzletet. Egyesek úgy mat és isznak azok helyett, gondolták, hogy amíg a közönség egy- kocsma helyett a cukrászdát majd a forgal- akik a válasz­Izlik a sütemény és a fekete a hő gyészi szövetkezet cukrászdájában. tották. Ezek után a szövetkezet veze­tősége kereste az új utat azt, amelyen a hanyag, a fogyasztókat nem becsülő cukrász Hőgyészről eltávozhat. Októberben ismét változás történt a vezetésben. Nézzük meg, mi tör­tént ezután. A kezdet nagyon jó. Is­mét barátságos, kedves a cukrászda, mind többen látogatják, mert örökké mosolygó, kedves kiszolgáló fogadja a betérőket és bő választék van süte­ményekben. Az új presszógépen fő­zött fekete sok új vendéget csalogat a cukrászdába. A feketét kedvelők tábora egyre nő. Előfordul, hogy egy nap 400—500 kávéfogyasztó dicséri a jó feketét. A cukrászdába vezető út ismét szé­lesedik, ezt mutatja a forgalom emel­kedése, mert az új vezetés óta közel háromszorosára emelkedett a bevétel. Csak így tovább! „Nyugdíjas állás ez!1’ Természetesen csak becsületes, jól dolgozó cukrászmesterek részére. Reméljük, Tutóra elvtárs, az új cuk­rászmester, Hőgyészen közmegbecsü­lésnek örvendve akar megöregedni és nem lép az elődei által választott rossz útra. Hosszú életkort és jó munkát kívá­nunk az új cukrászmesternek.

Next

/
Thumbnails
Contents