Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1958 január 81. asszonyoknak—lányoknak A megoldás irányában ... A múlt pénteki számunkban ígér­tük az asszonyoknak, hogy igyek­szünk néhány tanácsot adni egyik legsúlyosabb problémájuk megol­dásához. A fogamzásgátlás kérdésé­vel felkerestük dr. Gulyás Jánost, a Megyei Tanács Egészségügyi Osz­tályának vezetőjét. A kapott tájé­koztató alapján a következőket mondhatjuk: Tolna megyében is hozzáfogtak annak a központi utasításnak a vég rehajtásához, hogy felvilágosítást kell adni a fogamzásgátlással kap­csolatban. A megyei kórház orvosai szakelőadásokat tartanak nemcsak Szekszárdon, hanem a községekben is. Ahol a Nőtanács, vagy vala­milyen szervezet külön kéri egy ilyen témájú előadás megtartását, oda a lehetőségekhez mérten el­mennek a kórház orvosai és elő­adást tartanak. Természetesen egyelőre nem lehet minden község­ben ilyen előadást tartani — eh­hez sok idő és főként szakorvos kell. Igyekeznek azonban bekapcsolni a védőnőket is az ilyen irányú ta­nácsadásba és a körzeti orvosokhoz szintén bizalommal lehet fordulni ilyen kérdésekkel. A tanács azonban egymagában véve még nem oldja meg a prob­lémát. Igaz, ez az elsődleges, a ki­indulópont, ezért tanácsos arra tőre kedni a már említett lehetőségek kihasználásával, hogy mindenek­előtt megfelelő tájékozottsághoz jus sanak az érdekeltek. Csak ezáltal válhatnak hasznukra a különféle módszerek és eszközök. Sajnos, az előző évek során nem hoztak forga­lomba különböző védekezőszereket amely csökkenthétté volna a prob­lémát és most elég sok nehézségbe ütközik kellő mennyiség előállítása és forgalombahozása. Történt azon­ban intézkedés, hogy a közeljövő­ben többféle és kellő mennyiségű szer kerüljön forgalomba, minde­nekelőtt Timidon és pessárium. Fi­gyelembe kell venni, hogy abszo­lút biztos „eszköz” nincs, ez a két említett védőszer, noha a legtökéle­tesebbek közé tartozik, mégsem mondható „holtbiztosnak”. Nem szabad figyelmen kívül hagy ni azt sem, hogy ami bevált az egyik helyen, nem biztos, hogy meg­felel a másik helyen: ami az egyik helyen bevált, a másik helyen kel­lemetlen meglepetést okozhat. Más­tól tehát sosem „másoljunk”, ha­nem mindig az egyéni körülménye­ket vegyük figyelembe, lehetőleg szakorvos véleménye alapján. Az a bizony sokat emlegetett Oginov- Knaus-féle rendszer — napok szá­molása, „kiszámítása” — többnyire megbízható, de igen sok esetben bi­zony mellékkörülmények közremű­ködése által már meglepetést oko­zott. A biztonság érdekében tanácsol­ható két vagy esetleg több módszer összekapcsolása. Természetesen nem a „megbízható ismerősök”, ha­nem a szakorvosok véleményezése alapján. Sokan nem mernek orvoshoz, vé­dőnőhöz fordulni tanácsért, s nem mernek benyitni a gyógyszertárba „vásárlás” végett, „szégyenük” ezt. Ezeknek csak azt mondhatjuk, hogy ez felesleges „szégyenérzet”, vala­milyen tudást megszerezni sosem „szégyen” és az ilyen problémák a modern ember számára természete­sek. Mikor sír a csecsemő? Még a legkedveltebb csecsemő is kellemetlen perceket okozhat a szü­lőknek, ha sokat sír. Ezért hasz­nos tudni, hogy mikor, milyen okok miatt sír a csecsemő? Sír a csecsemő, ha fázik. Ez még a nyári hőségben is előfordulhat Ilyenkor sápadt lesz a csecsemő, szá ja széle elkékül, keze-lába hideg lesz. Leginkább a láb hőmérséklete mutatja meg, hogy fázik-e. De sír a csecsemő akkor is, ha nagyon mele­ge van. Ilyenkor nyugtalan, kipi­rul, feje alja nedves lesz az izzadt­ságtól, üllepe kipállik. Ez főként nyáron fordul elő, ha nagy hőség­ben túlságosan felöltöztetik, de elő­fordulhat télen is, amikor meleg Tizennyolc szín — a hajfestőknek Manapság igen elterjedt divat a hajfestés. Némelyik nő szinte évsza­konként váltogatja hajszínét. A haj- festés-kedvelőknek igyekszünk né­hány tanácsot adni. Először is nem „feltétlenül” szükséges hajfestés miatt a fodrászhoz menni — házi­lag is könnyen elvégezhető. Az üzletekben kapható az úgy­nevezett Komol-hajfesték, amelyet összesen 18 színben hozták forga­lomba, — tehát lehet „válogatni”. A hajfestékhez elég részletes hasz­nálati utasítást is mellékelnek, néhány dologra azonban külön is fel kell hívni a figyelmet. Minde­nekelőtt arra hogy festés előtt soha­sem szabad a hajat megmosni. Ne feledjük el, hogy ha a festék festés közben az arcra folyik, ott foltot hagy és ha kezünkhöz ér, azt is „megfesti”. Ezért hasznos a festést háztartási kesztyűben végezni és ha az arcra ráfolyik a festék, egy ruha­darabot benedvesítünk vízzel, azt bemártjuk egy kis Shampoo-porba és azzal töröljük le a festéket. Minden ellenkező híreszteléstől eltekintve, a hajfestés nem káros az egészségre. Nem kevés azonban azoknak a száma, akik túlérzéke- nyek a vegyszerekkel szemben és a különféle vegyszerek — kisebb- nagyobb bőrgyúlladásokat okozhat­nak náluk. Ezért ajánlatos a haj­festés előtti napokban érzékenységi próbát csinálni. Az érzékenységi próba abból áll, hogy amikor meg­vásároltuk a hajfestéket, kiveszünk a dobozban levő pasztillák közül egyet, kis darabkát letörünk belőle, azt széjjelzúzzuk egy kis edényben és a festékből néhány cseppet rá­cseppentünk. Ezzel tulajdonképpen előre elkészítettünk egy kevéske hajfestéket, amelyből kenjünk egy babszemnyi foltot a fül mögötti ha­jas fejbőrre és hagyjuk ott egy na­pig. Ha egy nap után ezen a helyen nem jelentkezik egy piros folt, vagy viszkető érzés, nyugodtan hozzá­kezdhetünk a haj festéséhez. Ellen­kező esetben inkább mondjunk le a haj festéséről. Mondjunk le akkor is a hajfestésről, ha a fejbőr kiüté­ses, vagy sebes. Kozmetika A pórusok Ha a kartársnő, akinek az arc­bőre — hála a kozmetikának — olyan bársonyos és üde, mint a leg­szebb leánykorában volt, véletlenül beletekint a kedves férje homorú borotválkozótükrébe, rettenetes ki­ábrándulásban lesz része. A homorú tükör által megnagyított kép, a szemnek oly tetszetős arcbőrt olyanná varázsolja, mint a vastag­hajú narancs külseje: tele van göd­rökkel és kiemelkedésekkel. A göd­rökből pedig mint felkiáltójelek, halvány szőröcskék ágaskodnak elő. Valóban, ilyen az arcbőr, még a leg­szebb is, ha párszorps nagyítással nézzük. Az apró likacsok a póru­sok. Azt hitték ugye hölgyeim, hogy csak a csúnya arcbőrnek vannak pó­rusai? Tudniillik éppen ezért lettek csúnyák, mert pórusaik annyira ki­tágultak, hogy már szabad szemmel is láthatóvá lettek. A pórusokba nyílnak a bőr fagy- gyúmirígyeinek a kivezető csövei. Ezekre a faggyúmirígyekre óriási szüksége van a bőrnek: ugyanis az innen kisajtolódó faggyú puhává, bársonyossá teszi a bőrt normális körülmények között, s nem engedik azt kiszáradni a széltől, naptól, s a portól. Ha sok a zsíros váladék, ak­kor a pórusok megtelnek vele, s a pórusok nyílásai, mint fekete pon­tok, éktelenkednek az arcon. Az oda­rakódott szennytől képződnek ezek a „mitesszerek”, amelyet különös előszeretettel szorít két rózsaszín körme közé hölgyünk, hogy kinyom­kodja azokat. Egy dugóhúzószerű faggyútömeg jön ki a nyomkodásra, amikoris a kartársnő különösen elé­gedett, mert munkája eredménnyel járt s tovább megy az arcán, hogy körmei részére újabb munkalehető­ségeket keressen. Tudni kell, hogy legtöbbször a gyakori nyomkodás gyúlladást okoz a faggyúmirígyek- ben és a szőrtüszőkben, s az ilyen gyúlladások nyomokat hagyhatnak az arcbőrön. Ezeket a sötét nyomo­kat hámlasztással el lehet tüntetni. Még enyhébb eset, ha a sokszori nyomkodás csak kitágítja a póruso­kat, ezeknek a helyrehozása is koz- metikailag lehetséges, de nagy tü­relmet igényel. Tanulság mindebből: ne legyenek a hölgyek saját szépségüknek a gyil­kosai! Dr. Fábián szobában is dunnák közé fektetik. E két ok ellen egyedüli megoldás a kellő hőmérséklet biztosítása: fá- zásnál a felöltöztetés, betakarás, melegségnél pedig ennek az ellen­kezője. Kabátot, sapkát ne adjunk még az újszülöttre sem a nyári nagy meleg napokban, télen pedig ne fűtsük túlságosan a szobát — 20—22 fokot ne haladja meg a szoba hőmérséklete. Sír a csecsemő, ha szomjas. Ilyen­kor teával kínáljuk, de legfeljebb ötször-hatszor naponta. Ha ettől sírt, utána elhallgat. Ugyancsak sír az éhes csecsemő is — ez a legter­mészetesebb. Ez csak szakszerű táp­lálással előzhető meg. Amikor fáj a hasa — ez főként szopós gyerme­keknél fordul elő — szintén sír a csecsemő. Pár kanál világos ka­millatea ilyenkor megnyugtatja. A felnőtt sem szereti a fényt, az új­szülött még kevésbé. Ha erősebb fény éri, mindjárt sír. Ezért kerül­jük, hogy a napsütés, vagy a vil­lany fénye közvetlenül érje szemét. Ha túl erősen bepólyázzák és emiatt nem tudnak mozogni, akkor is sírnak az újszülöttek — ezért ezt is kerüljük. Ügyeljünk arra is, hogy lehetőleg nyugodt környezete le­gyen, mert csak így tud nyugodtan aludni, különben — ismét sír. Az anyák jelentős része azt tartja, hogy akkor is sír, ha „vizes” lesz. Ez nem igaz, csak akkor sír, ha át­ázott és emiatt fázik, vagy ha ki­csípi testét a vizelet. Ezért nem szükséges, hogy túl gyakran, azaz mindig tisztába tenni, ha sír. Sajnos, az anyák egy részének igen téves nézetei vannak a csecse­mősírással kapcsolatban, emiatt té­ves módszerekkel nevelik kicsinyei­ket, nem kiss kellemetlenséget, ne­hézséget okozva saját maguknak. Igen sok anya azt hiszi, hogy a cse­csemő mindig azért sír, mert éhes és mindjárt mellre veszi. Ez egy­aránt kárára van a csecsemőnek és az anyának. Ráadásul lényegében ezzel kezdődik a gyermek „elrontá­sa”: ezt megszokja és mindig sír, ha nincs az anyja mellén. Az állan­dó pelenkázással is rossz tulajdon­ságot ültetünk a kis csecsemőbe: megszokja az állandó felvevést, daj- káláshoz szokik és csak akkor hagy ja abba a sírást, ha kézben van, ak­kor viszont nem sír, ha vizes. Ha­sonló a következménye annak a hiedelemnek is, hogy azért sír, mert „megunta” a fekvést. Ilyenkor ugyanis felveszik és dajkálják s ugyanakkor nem azon gondolkoz­nak, hogy mi a valóságos oka a sí­rásnak. Dajkálják, szoptatják, az anya ideges, türelmetlen lesz, a házban mindenki „bánkódik” a gyermeksírás miatt „mindent meg­tesznek vele”, csak éppen azt a szükségletét nem elégítik ki, ami miatt tulajdonképpen sír. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Hogyan hozhatók vissza a mesterséges holdak? írta: D. Petrov Az utóbbi évek világszakirodalma a bolygóközi űr meghódításának ezt az „ütemtervét” jelölte meg: 1957— 1958 — felbocsátják az első egyszerű mesterséges holdat, ame­lyen nem lesznek semmiféle műsze­rek. 1958— 1960 — felbocsátják az első kisméretű (15—50 kilogramm) auto­matizált szputnyikot, amelyben már áramforrással ellátott berendezés is lesz. 1961—1965 — megjelennek az első automatizált szputnyikok, amelyek­ben műszerek és állatok kapnak he­lyet. 1965—1970 — felbocsátják a Holdat megkerülő, televíziós készülékkel el­látott automatizált rakétát. 1970—1975 — létrehozzák a bolygó­közi államokat, az állandó típusú szputnyikokat, amelyeken már em­berek is lesznek. 1975—1980 — az űrhajók, fedélze­tükön emberekkel, elindulnak a Holdra, a világegyetem bolygóira. Az első szovjet mesterséges holdak azonban gyökeresen megváltoztatták izt az „ütemtervet“. Ma már túl­vagyunk azon, amit 1965-re irányoz­tak elő. Ma az az egyik legidőszerűbb pro­bléma, hogyan lehet visszahozni a Földre a szputnyikokat, amelyek tel­jesítették feladatukat a kozmikus űr- oen. Ha például sikerült volna ép­ségben visszahozni Lajka kutyát, a kozmosz első utasát, úgy a tudomá­nyos kísérlet értéke még nagyobb lett volna. A kozmoszba felbocsátott állatok megmentése abból a célból, hogy tanulmányozzuk a kozmikus viszonyok huzamos hatását az élő szervezetekre, nem az egyetlen ok,' amely arra kényszerít, hogy a szput­nyikok visszakozásának problémájá­val foglalkozzunk. A kozmikus tér­ségbe felbocsáthatnak olyan műsze­reket, amelyeknek megfigyeléseit rádiójelekkel nem lehet a Földre to­vábbítani. Annak érdekében, hogy a szput- nyik a Földre való visszatérése köz­ben ne égjen, vagy ne olvadjon el, ugyanolyan folyamatosan csökken­teni kell a repülés sebességét, mint amilyen folyamatosan növekszik a felbocsátásnál. Biztosítani kell a äzputnyik egyenletes, sima leféke­zését. Egyébként a mesterséges hold óriási sebességgel beleszáguld az at­moszféra rétegeibe és elég. Sok külföldi szakember két utat lát a szputnyikok repülési sebessé gének csökkentésére: először az at­moszférának, mint ellenálló közegnek a felhasználása, s másodszor, rakéta motorok alkalmazása. Az első esetben azt javasolják, hogy áramvonalas alakot adjanak a szputnyiknak. A fékezés a következő képpen megy végbe: amikor a szput- nyik belejut az atmoszféra felső ré­tegeibe, sebessége csökken, de aero- dinamikus formája következtében az atmoszférától gurulatszerűen vissza­pattanva visszatér a kozmoszba, ugyanúgy, mint a vízfelszínnel pár­huzamosan elhajított kő vissza­visszapattan a víz felületéről. Ilyén formán a szputnyik sokat veszít se­bességéből. Ettől kezdve viszonylag még mindig nagy sebességgel, ki­tolható szárnyakkal „vitorlázhat“ vissza a Földre. Külföldi szakértők véleménye sze­rint a lefékezés második módja ér­dekében a szputnyikot automatiku­san irányított rakéta hajtóművel kell ellátni. A reaktív sugarat a fé­kezés alkalmával nem hátrafelé, ha­nem ellenkezőleg, előre kell irányí­tani. Ilyen módon a mesterséges hold sebessége csökken, s a sebes­ség a rakéta hajtómű hajtóerejének módosítása útján szabályozható. Olykor csupán azokat a műszere­ket vagy műszerrészeket célszerű visszahozni a Földre, amelyek rá­dión nem továbbítható információt őriznek. Ezen információk közé tar. tozik például a Nap és a csillagok kisugárzása ultraibolya és röntgen­részének megfigyelése. Ezt a kisu­gárzást az atmoszféra ózonja, mint valami szűrő, teljesen felfogja és nem engedi a Földre. A nagyenergiájú mag-kölcsönha­tások alkalmával a részecskék kép­ződéséről és széteséséről részletesebb adatokat szolgáltathat a kozmikus sugarak tanulmányozása, különleges fotoemulzióval bevont fényképező­elemek segítségével. Külföldön rengeteg terv, elgondo­lás, javaslat látott napvilágot, ime közülük néhány. Számbavéve, hogy a fényképező­gépnek egyáltalán nem kell állan­dóan a szputnyikkal együtt repül­nie, javasolják, hogy az exponált filmszalagot egy kis patron segítsé­gével jóval előbb hozzák vissza a Földre, mielőtt a szputnyik megszün­teti keringését. Ezt a berendezést a terv szerint a hordozó rakéta harma­dik lépcsőjébe szerelt fékező raké­tához kellene csatolni. A készülék a rádióberendezéseken és a filmszalag megőrzésére szolgáló patronon kívül tartalmazzon vékony, nem rozsdá­sodó acéllemezekből készült, össze­hajtogatott gömböt amely az ejtő­ernyő szerepét tölti majd be és egy ballont, amely gázzal tölti meg a gömböt. A Földről a kellő pillanatban meg­érkezik a jeladás. Az exponált film­szalag a patronba kerül, az össze­hajtogatott gömb a patronnal, a rá­dióállomással és a fékezőrakétával együtt leválik a hordozórakéta har­madik lépcsőjéről és a fékezőrakéta megkezdi működését. Amikor az üzemanyag kifogy a ballon csapja automatikusan kinyílik. Az összehajtogatott acélgömböt hélium tölti meg, a gömb leválik a fékezőrakétáról és az exponált sza­lagot tartalmazó patront és a rádió­adót leszállítja a Földre. A terv szerzői kiszámították, hogy az ilyen gömb, ha átmérője 914 mil­liméter, 227 gramm súlyú patront képes visszahozni a Földre. A mesterséges holdak visszakozá­sának problémája valamilyen módon megoldható. Nemsokára az egyes mesterséges holdak páncélozott ka­zettákat dobnak majd le, amelyek az előre megjelölt körzetben érnek földet. Más mesterséges holdak ösz- szes készülékükkel és berendezé­sükkel, sértetlen utasaikkal együtt épségben földet érnek. Ez a következő lépés a kozmosz meghódítása felé. n földmágnesség vizsgálata a sarkvidékeken és a tengereken Míg a világrészek lakott terüle­tein dolgozó földmágnességi obszer­vatóriumok hosszú észletéssorozatai már ma is kielégítő képet adnak az ottani mágnességi viszonyokról, h sarkvidékek, a Szahara és a tenge­rek mágneses viszonyai sokkal ke­vésbé ismeretesek. Ezért is igen fon­tosak a tudomány számára a Geo. fizikai Év során e területen végzett megfigyelések. A Szovjetuniónak a Föld pólusain kiépített állomásai jelentős munkát vállaltak e téren. Egy évvel ezelőtt pedig útnak in­dult egy különleges vitorláshajó, a ■iZarja” is, amelyet úgy 'építettek meg, hogy alkalmas legyen a tenger mágneses feltérképezésére. Éppen ezért nincsenek vasalkatrészei. Je­lenleg Afrikát hajózza körül — ki­lenc hónap alatt —, s útközben a mérési eredmények összehasonlítása céljából több mágneses obszervató­rium közelében kiköt.

Next

/
Thumbnails
Contents