Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-30 / 25. szám
TOLNA MEGYEI VI1.ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' A MAI SZÁMBAN: InterfÉ Szakasits árpád elvfárssal (3. old.) in. évfolyam, 25. szám. ARA: 50 FILLÉR. Csütörtök, 1953 január 30. Szakosíts Árpád beszélt az MSZBT szekszárdi nagygyűlésén A Magyar-Szovjet Baráti Társaság Tolna megyei Intézőbizottsága jan. 28-án, kedden este Szekszárdon a Városi Művelődési Házban nagygyű lést rendezett. A nagygyűlés előadó-' ja Szakasits Árpád elvtárs, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének tagja volt. A közönség zsúfolásig megtöltötte a művelődési ház színháztermét. Meg jelentek a régi munkásmozgalmi harcosok, akiknek a régebbi időkből kapcsolatuk volt Szakasits elv- társsal, vagy ismerték őt. De nagy számban jelentek meg a fiatalok is, akik a magyar munkásmozgalom egyik kiemelkedő harcosát üdvözölték az előadóban. Szakasits elv társ beszámolt a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól, ismertette azokat a hatalmas és utolérhetetlen) eredményeket, amelyeket a Szovjetunió tudományos élete és gazdasága az utóbbi időben elért. Elmondotta, hogy a szputnyikok fellövése hatalmasan megnövelte a Szovjetunió, a szovjet tudomány tekintélyét az egész világon és az egész világ dolgozó népét öröm és bizakodás tölti el a Szovjetunió sikerei láttán. A nagygyűlés előtt Szakasits Árpád elvtársat a Városi Pártbizottságon a Pártbizottság, a Hazafias Népfront és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság vezetői fogadták, akik kel hosszasan elbeszélgetett az MSZBT munkájáról. Az országgyűlés szerdai ülése Apró Antal elvtárs beszéde az 1953 évi tervjavaslatról Az országgyűlés keddi ülésén, mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk, megkezdődött a vita a Minisztertanács beszámolója felett. Számos hozzászólás után Kádár János elvtárs mondott zárószót, melyben többek között hangoztatta, ami az országgyűlési vitából is kitűnt, hogy a széles tömegek a kormány politikájában nagyra értékelik azt, hogy ez a politika nyílt és világos. Beszélt a Szovjetunióhoz való viszony kérdéséről s rámutatott arra, hogy a haladás erői világszerte szolidárisak velünk. A továbbiakban hangoztatta: kormányunk politikájának ereje abban is rejlik, hogy a tömegekkel együtt harcolt és együtt cselekedett. Az értelmiség kérdéséről szólva elmondotta, hogy az értelmiség pozitív állásfoglalása nélkül nem képzelhető el az alkotó munka és a szocialista társadalom felépítése sem. Az újságok általános tevékenységéről Szólva megállapítottá, hogy nagyon sokat javult, majd kijelentette: az értelmiség a népi demokrácia viszonyai között feltétlenül jobban élt, mert megszűnt az a fajta értelmiségi munkanélküliség, megaláztatás, ami 15 és 20 évvel ezelőtt várt egy fiatal értelmiségire, mielőtt pályáját megkezdhette volna. Ezután az állam és az egyház viszonyáról beszélt Kádár elvtárs, majd a kormány vezetésének átszervezésének kérdéséről szólt. Serdecznie witaray Przedstawiciela Bratsnegc awiazku zawodowego ! Lengyel szakszervezeti vezető látogatása a KPVDSZ területi bizottságának ülésén Kedden délután a Szakszervezetek Menyei Tanácsának házában a Tolna megyei KPVDSZ területi bizottságának elnökségi ülésén baráti beszélgetésen jelent meg a lengyel testvérszakszervezet titkára Ta- deusz Corynski elvtárs, aki részt vett a KPVDSZ II. kongresszusán, mint a lengyel küldöttség vezetője. A ■kib&'Víett elnökségi ülésen részi vett Asztalos Róbert, a KPVDSZ országos titkára, Halász J .nos, a belkereskedelmi miniszter helyettese, Erdész Károly, a KPVDSZ KV tagja, gyönki járási elnök, elnökségi tagok, szakszervezeti akti.ásták. Az ülés baráti beszélgetés formájában folyt le, a jelenlévők számos kérdést tettek fel a lengyel vendégnek, a lengyel testvérszakszervezet munkájával, a munkások ellátásával, fizetésével, szociális helyz ■tével kapcsolatban. Tadeusz Gorynski elvtárs a kérdésekre válaszolt, végül pedig a népbolt és a pénzügyi dolgozók nyújtottak át ajándékot a kedves vendégnek. Az ülés részletes ismertetésére, lapunk legközelebbi számában visszatérünk. Az Ellöki Tanács javaslata az országgyűléshez Tudósítás a megyei tanács VB szerdai üléséről A vb-ülés megvitatta a tamási járás termelőszövetk zeti mozgalmának fejlődését, problémáit. A vita során részletesen foglalkoztak az ülés részvevői a további előrehaladás előfeltételeivel és ezzel kapcsolatban több javaslat is hangzott el. A fejlődés egyik alapvető előfelté+e- lének a szövetkezetek gazdasági fellendítését határozták meg és ezen belül mindenekelőtt az állattenyésztési munka javítását. Amint a vb-ülés megállapította, több olyan körülmény gátolta az elmúlt év során és jelenleg is egyre inkább gátolja a szövetkezeti mozgalom erősödését, amely ugyan nem gazdasági jellegű, de a szövetkezeti mozgalom előrehaladása érdekében feltétlenül meg kell szüntetni. A járás egyes területein tapasztalható bizonyos mértékű „balos” — erőszakos — módszer, különösképpen a tsz-ek belső rendjének megszilárdításával kapcsolatban és ez néhol a tsz-demokrácia súlyos megsértéséhez fajul. Ez ellen szigorúan fel kell lép- niök a járás vezetőinek és szükség esetén meg kell győzniük a tagságot arról, hogy a tsz-demokráciát sem- * 2- NYILVÁNOS TANÁCSÜLÉST tart Szekszárd város tanácsa ma, január 30-án este 6 órai kezdettel a városi tanács nagytermében. A nyil vános tanácsülésnek két napirendi pontja lesz: 1. Jelentés a két tanácsülés között végzett munkáról. 2. Beszámoló Szekszárd város 3 éves városfejlesztési tervéről. Mind két napirendi pont előadója Kalmár József v. b. elnök. mibe vevő vezető nem alkalmas a tagság bizalmára. Igen sok szó esett a szövetkezetek irányításának a kérdéséről. Az elnökök, brigádvezetők legtöbb helyen nem rendelkeznek kielégítő szakmai képzettséggel, ráadásul a szakemberek véleményét sem mindig veszik figyelembe, néhol pedig az elnöknek sok egyéb elfoglaltsága, funkciója miatt valósággal csak „reprezentatív” szerepe van a szövetkezetben. A vb-ülés feladatul jelölte meg többek között ezeknek az állapotoknak a megszüntetését. Határozottan szembeszállt h vb- ülés azzal a gyakorlattal, ami bizonyos mértékig fennáll a tamási járás egyes helyein: egyes állami funkcióban levő dolgozók nem támogatják kellően az állam szövetkezeti politikáját. Tudomásukra kell hozni az ilyen dolgozóknak hogy nem volt és nem is lesz olyan rendszer, amelyben az állam ne követelte volna meg fizetett dolgozóitól, hivatalnokaitól elemi feladatként, hogy minden téren kövessék az állam irányvonalát, célkitűzéseit. Több javaslat és állásfoglalás hangzott el a megyei bíróság társadalmi tulajdon védelmével és az üzérkedések „letörésével” kapcsolatos munkájáról, amelyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a bíróságok a jövőben még erőteljesebben küzdhessenek ezen a területen a társadalom érdekeiért. Kádár János válasza után a képviselők egyhangúan tudomásul vették a Minisztertanács beszámolóját, helyeselve, hogy ,a Minisztertanács a beszámolóban ismertetett cél kitűzések és elvek szerint folytatta munkáját. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsától átirat és javaslat érkezett az országgyűléshez. Ennek szövege a következő: „Tisztelt Országgyűlés! A forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása óta feladatainak ellátása során helyreállította az ország alkotmányos rendjét, biztosította a magyar dolgozó nép békés, alkotó munkájának feltételeit és megvédte hazánk függetlenségét az imperialista beavatkozási kísérletekkel szemben. Az eddig elért eredményeink meg tartása és terveink mielőbbi és lehető legjobb végrehajtása érdekében szükség van az egész dolgozó magyar nép cselekvő részvételére. A jövőbeni gazdasági és kulturális feladataink helyes végrehajtása érdekében — a legfőbb államhatalmi és végrehajtó szervek munkájának továbbjavítása mellett döntő jelentősége van annak, hogy a párt-, a társadalmi és a tömegszervezetek munkáját magasabb színvonalra emeljük. E cél érdekében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint a Hazafias Népfront elnöksége javaslatot terjesztett a Népköztársaság Elnöki Ta nácsához a Minisztertanács egyes tagjaira vonatkozóan. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa megtárgyalta és teljes egészében magáévá tette a javaslatokat és az alkotmány 23. §-ának (2) bekezdése alapján a következő javaslatot terjeszti a tisztelt Országgyűlés elé: 1. Kádár János elvtársat mentse fel a Minisztertanács elnöki tisztsége alól és válassza meg államminiszterré; 2. dr. Münnich Ferenc elvtársat mentse fel a Minisztertanács első elnökhelyettesi tisztsége alól és válassza meg a Minisztertanács elnökévé; 3. Apró Antal elvtársat mentse fel a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól és válassza meg a Minisztertanács első elnökhelyettesévé; 4. Kállai Gyula elvtársat mentse fel a művelődésügyi miniszteri tisztsége alól és válassza meg államminiszterré; 5. Benke Valéria elvtársnőt válassza meg művelődésügyi miniszterré. Az országgyűlés külön-külön szavazott az Elnöki Tanács javaslatairól és egyhangúan az alábbi határozatokat hozta: Kádár Jánost a Minisztertanács elnöki tisztsége alól felmentette és államminiszterré megválasztotta; dr. Münnich Ferencet, a Minisztertanács első elnökhelyettesi tiszta sége alól felmentette és a Minisztertanács elnökévé megválasztotta; Apró Antalt a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól felmentette és a Minisztertanács első el- n ökhelyettesévé megválasztotta; Kállai Gyulát művelődésügyi miniszteri tisztsége alól felmentette és államminiszterré megválasztotta; Benke Valériát művelődésügyi mi niszterré megválasztotta. Szünet után Rónai Sándor beje- • lentette, hogy Apró Antal, Benke Valéria, Kádár János, Kállai Gyula és Münnich Ferenc az alkotmány rendelkezésének megfelelően hivatali esküt tettek. Ezután Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Beszédében hangoztatta: a bekövetkezett személycsere nem jelent semmiféle politikai változást a kor mány vezetésében. Az elmúlt 15 hónap alatt a marxizmus—leninizmus alapján olyan szilárd egység alakult ki a pártban és a kormányzásban, amelyet a felszabadulás óta nem ismertünk. Ez továbbra is így marad, jelentette ki a képviselők nagy tapsa közepette Münnich elvtárs. Végezetül megköszönte a törvény hozó testület bizalmát, hangsúlyozva, hogy politikánk töretlenségére ideológiai egységünk a garancia. Ä flervfavaslat vitája Az országgyűlés szerdai ülésén az 1558. évi népgazdasági tervet tárgyalta. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a Minisz tertanács elnöke, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán György államminiszterek, Biszku Béla belügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Antes István pénzügyminiszter, dr. Nezvál Ferenc igazságügyi miniszter, Csergő János kohó és gépipari miniszter, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Nagy Józsefnó könnyűipari miniszter, Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Tra- utman Rezső építésügyi miniszter, Benke Valéria művelődésügyi minisz tér, dr. Doleschal! Frieyes egészség- ügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet- foglalt a budapesti diplomáciai képvi sóletek több vezetője és tagja. Az ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese szólalt fel. Apró Antcl elvtárs beszéde Bevezetőben hangoztatta, hogy Kádár elvtársnak a kormány legutóbbi hónapokban végzett tevékenységéről szóló beszámolója képet adott arról a sokrétű munkáról, amely hazánk gazdasági, politikai helyzetének erősítése és nemzetközi tekintélyének növelése érdekében folyt. — Az ország állampolgárai meggyőződhettek arról, hogy a Párt Központi Bizottsága és a kormány alkotmányosan, a választott képviselők útján, az országgyűlés határozatai alapján vezeti az országot. Ez a helyes és a jövőben is ezen az útón akarunk járni. Meggyőződésem, hogy az országgyűlés mostani tanácskozásai is és a hozott határozatok tovább erősítik népköztársaságunkat — mondotta, majd emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben a népgazdaság 1957. évi tervét csak júniusban tárgyalhatta az országgyűlés. — A tervezés munkájának megjavításával lehetővé vált — folytatta — hogy az 1958. évi tervet már az év elején, januárban tárgyalja az országgyűlés. Az a célunk, hogy a jö vőben a terveket az országgyűlés már a tervévet megelőző év decemberében tárgyalhassa, ez a dolgok rendje. Ez megkönnyíti a vezetés munkáját és megkönnyíti az üzemek és a vállalatok dolgozóinak munkáját is. — Úgy gondolom, hogy mindany- nyiun'-'at —, akik ebben a teremben a dolgozó nép megbízásából tanácskozunk — lelkesítenek azok a gazdasági eredmények, amelyeket az 1957. évi tervnek számos területén való túlteljesítéséről hallottunk. De nemcsak a mi örömünk ez. Örömmel töltik el ezek a sikerek a gyárakban, a szántóföldeken dolgozókat is, akiknek jó munkája nyomán ezek az eredmények megszülettek. Jóleső érzés, hogy a magyar népgazdaság — a 22 milliárd forintot kitevő ellenforradalmi kártevés elle- nöt-p — 1957-ben sokat fejlődött, erősödött és nem következett be az ellenség jóslata; hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány nem lesz képes megbirkózni a nehézségekkel, hogy Magyarország a pénzromlás, az infláció, a gazdasági anarchia karmaiba kerül. A továbbiajkban ismertette, milyen nehézségekkel kellett megküzdeni s (Folytatás a 2. oldalon.)
