Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

TOLNA MEOYEI NEPÜ.T8AG

195S január Zh

Apró Antal elvtárs

(Folytatás az 1. oldalról.)

gazdasági talpraállásjért. Megemlékezett a bányászok hősies munkájáról, a villamosenergiatermelés ered ményeiről és megállapította, hogy energiabázisunkat tovább szélesítjük.

— Már Kádár elvtárs is szóvá tette, de én is meg akarom említeni — mon dotta —, hogy a múlt évben a bérek emelésével kicsit előreszaladtunk es ieen nehéz feladatot jelent a megnövekedett vásárlóerő árukeresletének fedezése megfelelő árualappal. Tévedés ne essék! Amikor erről beszélek egyben kijelentem, hogy a Párt Központi Bizottságának és a kormánynak elhatározott szándéka és ezt 1958-ban is főfeladatának tekinti, hogy az elért életszínvonalat megszilárdítsa, tartóssá tegye, politikai, gazdasági tevékenységünket erre irányítsa, de hogy ezt a célt elérjük, ahhoz az kell, hogy az élet minden területén gátat vessünk a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát bármilyen mértékben Is veszélyeztető jelenségeknek,

az olyan tudatos vagy jóhiszemű törekvéseknek, amelyek megfelelő mennyiségű és minőségű munkateljesítmény nélkül vagy a teljesítmény nvel aránvban nem álló bért követelnek, illetve folyósítanak. Az elmúlt évben tapasztaltuk, hogy számos üzemben, gyárban, gépállomáson, állami gazdaságban béralap és átlagbér túllépések voltak. Az ilyeneket nem szabad megengedni.

A másik ilyen terület az anyaggazdálkodás. Az állami szervek és a vállalatok számos esetben nem veszik figyelembe a terv kötelező jellegét, nem tartják be az értékesítési terv előírásait és felrúgják az anyaggazdálkodási utasításokat. Nyersanyagban szegény ország vagyunk, számunkra nem közömbös, hogy hová, mit, és mennyit használunk fel, tehát az anyaggazdálkodást különösen kézbe kell tartanunk.

— Gazdasági vezetőink közül egyesek a minisztériumokban, üzemekben elfelejtették, hogy a tervtörvénynek szigorú előírásai vannak. Az értékesítési tervek és utasítások megsértése címén ezideg senkit sem vontak felelősségre, sőt célprémiumokat tűznek ki egyes anyagoknak a tervtől eltérő beszerzésére, holott az ilyen a népgazdaság egészének kártokozó „ügyeskedők” nem jutalmat érdemel, nek, hanem büntetést. De a rossz munka, felelőtlen, nemtörődöm gazdálkodás miatt felelősségrevonás nálunk, különösen az utóbbi esztendőben, a felső állami vezetésben ritka, mint a fehér holló.

— Ennek a lazaságnak velejárója az anyagpazarlás, lopás, amely ma üzemeinkben, raktárainkban szinte legális tevékenységgé fajul számos helyen. S mert anyagot bárki — legtöbb helyen bármikor — könnyen szerezhet, a selejtgyártás is lassan egyenrangúvá verekszi fel magát. Ma már ott tartunk, hogy éppen csak tervet nem készítenek rá számos helyen.

Nihrelm hell ® termelő kapacitást

A fő feladat — folytatta — a gépi állóalapok növelése.

Arra törekszünk, hogy beruházásaink már 1958-ban tényle- legesen növeljék a termelő kapacitást,

most azonban kisebbek a beruházási lehetőségek, éppen ezért a beruházások vonalán is és az anyaggazdálkodás vonalán is, szigorú központosítást kell bevezetni. Uj építkezést csak akkor lehet elkezdeni, ha azt a tervhivatal és a gazdasági bizottság úgy ítéli meg, hogy népgazdaságilag hasznos.

— Az az elképzelésünk, hogy kiválogatjuk az ilyen beruházásokat, a befejezésükre vonatkozó időpontot a

kormány jóváhagyja, s az országban levő anyagot, munkaerőt és pénzt elsősorban ezek gyors befejezésére használjuk fel. így akarunk véget- vetni a régi beruházási politika hibáinak és elérni, hogy ne húzódjanak el évekig az építkezések, az ország ne legyen tele félig, vagy negyedrész ben elkezdett, illetve megépített gyárak, vállalatok, üzemrészek tömegével.

Ezután arról beszélt, hogy most viszonylag nagyon keveset tudunk beruházásra fordítani a nemzeti jövedelemből.

Arra törekszünk, hogy helyes beruházási politikával, minél előbb egészséges inári struktúrát alakítsunk ki.

Gazdasági knpesolerfoípk a szocialista országokkal

Ezután a szocialistá országokkal folytatott gazdasási, tudományos, mű szaki együttműködésünkről beszélt. A kölcsönös gazdasági segítség tanácsa 1949-ben alakult. Sokoldalú a gazdasági együttműködés ez országok között.

Örömmel tölt el bennünket az, hogy mi részesei lehetünk az együttműködésnek, hogy a szocialista világ- rendszerhez tartozásunkkal hozzájárulhatunk a tőkés országokkal való békés egymás mellett élés közepette megvalósítandó gazdasági versenyhez. Látni kell azonban azt is. hogy Magyarország kis ország, természeti, gazdasági adottságai viszonylag kedvezőtlenek. Népgazdaságunk fejlődése el sem képzelhető máskép, mint együttműködve ezekkel az országokká!, hiszen a szükséges nyersanyagok egész sorát, valamint a gének egy részét és a lakosság ellátásához szükséges közszükségleti cikkeket import útján szerezzük be. 1957-ben a szocialista tábor országaiból származó importunk a behozatal 75 százalékát tett» ki. Míg az ugyanoda irányult kivitelünk a kivitel 79 százalékát jelentette. Jellemző az is, hogy a nyersanyagimportunk 71 százaléka a szocialista táborból ered. míg az egész gépipari exportunk 90 százaléka a szocialista tábor országai fe'é irányul. 1958-ban npm feledkezünk meg ugyan a kapitalista világpiaccal való kapcsolataink erősítéséről, de a Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsán keresztül a hosszú- lejáratú megállapodások egész sorát kötjük a testvéri országokkal.

Kereskedelmi mefrá’iwooHások a Szovjetunióval

Mint ismeretes, a Szovjetunióval már meg is kötöttük hosszúlejáratú az 1958—60. évre szóló kereskedelmi megállapodásunkat. Ennek keretében biztosítottuk számos olyan fontos anvag és félkészáru behozatalát, mint a vasérc, a nyersvas, a nyersolaj. a ferroötvözetek, a kohókoksz, a bánvafa, a fűrészáru, a cellulózé, a színesfémek, stb., amelyek népgazdaságunk fejlesztése szempontjából nél- lríiis7fetpt|pn»k és beszerzésüket kapitalista országokban nehezen lehetne biztosítani.

A Szovjetunió felénk irányuló szállításainak több mint 90 százalékát nver=?nva?ok és félkészáruk teszik ki. Ami az exportoldalt illeti, a megállapodás értelmében mintegy 75 százalékot fém és finommechanikai ipari gyártmányaink teszik ki és a

fennmaradó 25 százalékban közszükségleti cikkeket szállítunk.

A Szovjetunió kormányával megállapodást kötöttünk arra vonatkozólag is. hogy tovább szélesítjük az erősáramú, gyengeáramú vil'amosbe- rendezésok, műszerek, a Diesel-motorok gyártása területén már kialakított kooperációt s a műszaki együttműködést , is továbbfejlesztjük. A Szovjetunió nagyértékű műszaki dokumentációkat bocsát rendelkezésünkre, amelyek felhasználásával iparunk korszerűsítését, strukturális átalakítását jelentős mértékben előrevihetlük. _

A Szovjetunióval kötött egvezmé- nvek közül különösen nn«v jelentősége van annak a megállapodásnak, arue’v. syot-int a Szovjetunió a Magyar Népköztársaság részére ipari üzemek épitése, rekonstrukciója, vabeszéde

iamint közlekedésének fejlesztése céljából segítséget ad.

Ez az összeg, mintegy háromszáz millió rubelt jelent.

Nyolcszázmillió forintért építjük Kazincbarcikát. Ez a műtrágyagyár évi 130 ezer tonna nitrogén műtrágyát fog adni. Óriási beruházás ilyen kis országban egy ilyen nitrogén műtrágyagyár, de ennél az építkezésnél, — nem akarok senkit meggyanúsítani, majdnem szabotázzsal egyenrangú hiányosságok fordulnak elő! Két darab kompresz- szorért már a fél világot bejárták szakembereink — mondotta.

Amikor kint voltunk a Szovjetunióban, hetek alatt meg lehetett állapítani, hogy a Frunze gyárban nekünk szükséges óriási kompresszo rókát tudnak gyártani, s egy év telt el azzal, hogy ezt Nyugaton kerestük! Az egész hárommillió rubelba kerül. Azonnal vállalták a megrendelést.

Miért teszem ezt szóvá? Szeretnék szólni a mi igen derék műszaki értelmiségünkhöz, amelynek többsége a népi demokráciához hű — de ha valami rendkívül komplikált dolog megoldásáról van szó, sajnos elsősorban Nyugat felé néz. Meg szeretném mondani, a Szovjetunióban most lefolytatott tárgyalások idején akármelyik komplikált igen fon tos gép egész sora iránt érdeklődtünk — amiről itthon azt regélték, s azt mondották, hogy csak nyugaton van meg, — a" "szovjet szervek azt mondják: ne keressék nyugaton ezeket a terveket, mi ezeket gyártjuk. Óriási összegeket fizethetnek ki az angoloknak és a nyugatnémeteknek, mi ingyen a Magyar Nép- köztársaság rendelkezésére bocsátjuk. (Taps.) Nekünk tanulnunk kell a Nyugattól és a leghaladottabb technikát figyelemmel kell kísérni, ugyanakkor tanulnunk kell a Szovjetuniótól és elsősorban tőle kell tanulnunk.

A Szovjetunióban kötött megállapodás értelmében nemcsak a gépipar, a textilipar és néhány más iparág kap segítséget. Az egyezmény szerint kilencmillió rubel értékben hibridkukorica előállításához szükséges termelőberendezéseket is vásárolunk. Ezek egymillió hold kukorica vetéséhez biztosítják majd a hibrid vetőmagot, s ez holdanként mintegy két mázsa többletet eredményez.

A Szovjetunióval már megkötött és a többi szocialista országgal kötendő hosszúlejáratú megállapodások — amelyek közvetlenül aláírás előtt állnak — bizonyítják e tábor országainak együvétartozasát és az együttműködésének azt a fölényét, amelyet semmiféle más, kapitalista országokat jellemző együttműködéssel biztosítani nem lehet.

Nem ‘kell különben aláhúznom, hogy az előttünk álló feladatok nagyok. A hibák kijavítására erőfeszítéseket teszünk és mi, akik a gazdasági vezetésben dolgozunk, tanulva az 1957. évi hibákból, fogyatékosságokból a minisztériumok élén, vagy a gazdasági bizottságban azon leszünk, hogy ezeket a hibákat felszámoljuk, új tartalékokat tár junk fel, jobb ésszerűbb gazdálkodással. Ebben a munkában támogatnak bennünket a dolgozó tömegek. Az 1958. évi tervet reálisnak tartom és meg vagyok győződve arról, hogy itt, a vitában elhangzott javaslatok tovább javítják ezt a tervet és népgazdaságunkat az 1958. évben tovább tudjuk fejleszteni. Egyrészt kijavítjuk a régi hibákat, biztosítjuk a dolgozók életszínvonalát, másrészt, új perspektívát dolgozunk ki, hiszen készül a hároméves tervünk, amikor is az ipar, a mezőgazdaság számos területén tovább akarunk egy lépéssel menni, felszámolva a mostani nehézségeket. Biztos vagyok abban, hogy erre az országban megvan a megfelelő politikai feltétel, de megvan — a szó cialista országokkal való gazdasági együttműködésen keresztül is — a reális gazdasági alap is. Javaslom a terv elfogadását.

A következő felszólaló Nánási László volt, aki főként az 1958-as tervnek a mezőgazdasági termékek felvásárlására vonatkozó részével foglalkozott, maid Varga Lénárd Heves megyei képviselő után Nagy Józsefné, utána pedig Sziveri Kálmán képviselő szólalt fel.

I(ülturáli§ technikai és művelődési egyezmény

a Szovjetunió és az Egyesült Államok között

Moszkva: (TASZSZ) Mint jelentettük, Washingtonban hétfőn vé- getértek azok a tárgyalások, amelyek 1957. október 28-án kezdődtek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a két ország kapcsola1 tainak kibővítéséről. A tárgyalások eredményeként aláírták a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kulturális, technikai és művelődési egyezményét.

A két küldöttség közös kommünikét fogadott el, amelyben többek között kijelentik: az egyezményben a két fél vállalja, hogy biztosítja a cserét olyan területeken, mint a rádió és televíziós adások, továbbá filmek bemutatása, valamint a legközelebbi két év alatt megszervezi a széleskörű cserét a kultúra, a technika és a művelődés területén. Művelődési téren először a tanulmányaikat befejező diákok, tanárok és egyetemi tanárok cseréjére kerül sor a két ország között. A megfelelő tudományos akadémiák előkészítik majd a tudósok cseréjét előadások, valamint tudományos kutatómunkák céljából. Az orvostudomány és a mezőgazdaság terén kétéves időszak alatt számos kölcsönös látogatásra kerül sor. Ezenkívül sportküldöttségek cseréje is lesz, kiváló szín játszócsoportok és művészek pedig kölcsönösen látogatást tesznek a két országban.

Míg bizonyos cserék már a legközelebbi jövőben megkezdődnek, más vonatkozásban, így például a Moszk va és New York közötti közvetlen légijáratra vonatkozólag elvi megállapodás jött létre és e kérdések további megvitatására később kerül majd sor.

A szóbanforgó egyezményt mindkét fél jelentős első lépésnek tekinti a kölcsönös megértés megjavítására a Szovjetunió és az Egyesült Államok népei között. Mindkét fél kifejezi azt a reményét, hogy ezt az egyezményt úgy hajtják végre, hogy lényegesen elősegítse a két ország viszonyának javulását és ezzel a nemzetközi feszültség enyhülését is.

1958—59 folyamán szakemberekből álló küldöttségek kölcsönös cseréjére kerül sor a vaskohászat, a bányaipar és a műanyagipar terén. Emellett a két fél megállapodott abban, hogy kívánatos további cserék megszervezése ipari téren 1958—59 folyamán.

Biztosítják szakemberekből álló küldöttségek cseréjét az állattenyész tés, a mezőgazdaság gépesítése, az állatorvostan, a gyapottermelés és a mezőgazdaság néhány más területén, továbbá küldöttségek cseréjét az erdőgazdálkodás és a faipar terén. Egészségügyi vonatkozásban szakemberekből álló küldöttségek cseréjét irányozzák elő a mikrobiológia, a fiziológia, az ideggyógyászat, a biokémia terén stb.

Kölcsönösségi alapon csoportosan vagy egyenként tudósok és szakemberek cseréjére kerül sor . felolvasások és szemináriumok tartása végett. A tudomány és a technika különböző problémáiról, továbbá együttes munkák elvégzése és specializálódás céljából. Az egyezmény

előirányozza egyetemi és középísk* lai tanárokból álló küldöttségek cseréjét is, hogy megismerkedjenek a két ország felsőoktatási rendszerével, továbbá közoktatásügyi küldöttségek cseréjét, szovjet és amerikai egyetemi hallgatók csoportos cseréjét tanulmányaik folytatása végett.

Biztosítják írók, zeneszerzők, művészek csoportos cseréjét a kapcsolatok megteremtése, tapasztalatok kicserélése és a két ország társadalmi és kulturális életének megismerése céljából.

Ifjúsági szervezetek, nőszervezetek küldöttségei és városok képviselői látogatnak el kölcsönösen a másik országba. Megegyezés jött lét re arról, hogy megszervezik a rádió és televíziós adások cseréjét, a tudomány, a technika, az ipar, a mezőgazdaság, a művelődés, az egészségügy és a sport különböző kérdéseivel kapcsolatban.

Megállapodtak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönös megértésének erősödése és baráti kapcsolatainak fejlesztése céljából időnként megszervezik olyan adások cseréjét, amelyek a felek megállapodása alapján megvilágítják a nemzetközi politika kérdéseit. E csere részleteiről alkalmakként jön majd létre konkrét megállapodás.

Az egyezmény e szakaszával kapcsolatban kifejezésre juttattják, hogy a nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozó adások szövegének kicse- rdv.se előre megtörténik. Ha a felek valamelyike úgy vélekedik, hogy valamely adás olyan hatású lenne, amely nem segíti elő a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának meg- javulását, akkor ilyen adás cseréjére nem kerül sor.

Megszervezik a színházi együttesek cseréjét is. így az Egyesült Államokba utazik a Moszkvai Nagy Színház balettcsoportja, a Szovjetunió Népi Táncegyüttese, a Szovjetunióba utazik a phiadelphiai szimfonikus zenekar. Ezenkívül a két ország sok más kiváló művésze és előadóművésze vendégszerepei az Egyesült Ál’amokban, illetve a Szovjetunióban.

Együttműködési terv jött létre a film vonatkozásában. így a Szovjetunió és az Egyesült Államokban film- bemutatókat tart a két ország filmművészeti dolgozóinak részvételével. Ezenkívül sor kerül a filmek cseréjére, filmművészeti dolgozókból, forgatókönyvírókból és technikai személyzetből álló küldöttségek cseréjére.

A sport terén kosárlabda, hoki, könnyű- és nehéz atlétikai, birkózó és egyéb sportversenyekre kerül sor. Megegyeztek abban is, hogy mindkét fél elősegíti az idegenforgalom fejlődését.

Az egyezmény elvileg szükségesnek ismeri el, hogy kölcsönösségi alapon meg kell teremteni a közvetlen légijáratokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, és előírja, hogy később megfelelő tárgyalásokat kell folytatni erről a kérdésről.

A bagdadi pakfugi országai egyelőre nem hozzák létre közös katonai parancsnokságot

Ankara (MTI). A bagdadi paktum szervezetének főtitkára keddi sajtó- értekezletén kijelentette: a paktum most ülésező tanácsa egyelőre nem tartja szükségesnek a közös katonai parancsnokság felállítását. A tanács azonban a katonai bizottság javasla- I tára elhatározta, hogy a „kombinált katonai szervezési szervezet” nevét „kombinált katonai tervezési vezérkarrá” változtatja.

— Ez — mondotta a főtitkár — fontos lépés az egyesített parancsnokság felé. A bagdadi paktum ta- ; nácsa Ekren Akalind török tábor- I nokot nevezte ki a vezérkar vezetőjévé. Campbelle tábornok, aki szintén ie’en volt a sajtóértekezleten, elmondotta, hogy a vezérkar fe’adata a paktum védelméhez szükséges tervek kidolgozása lesz. A vezérkar nem nevezhető parancsnokság- ak és egyetlen csapattest sincs alájá rendelve.

A bagdadi paktum szervezetének főtitkára ezután elmondotta, hogy a tanács elfogadta „a katonai, az ösz- szekötő és a felforgatás elleni bizottságok” jelentését.

A főtitkár végezetül hangoztatta, hogy a szíriai kérdésről nem volt szó és a jelen ülésszakon nem is kerül megvitatásra.