Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1958 január 29 TUDOMÁNY É Zárt epreskertek telepítése Az emberiség kozmikus korszaka előtt Szovjet tudósok a Hold-utazásról Az új esztendő alkalmat adott te­kintélyes szovjet tudósoknak arra, hogy kifejtsék elgondolásaikat arról az új kozmikus korszakról, amelybe az emberiség hamarosan belép. A Szovjetszkaja Avijacija a min­den „repülési1’ kérdésben fölöttébb illetékes lap közli több rendkívüli nagynevű szovjet tudós nyilatkoza­tát, köztük Sztanyukov tanár, a neves szovjet kutató cikkét is. Sztanyukov tanár cikke a követ­kező frappáns címmel jelent meg: „A HOLD ELLENI TÄMADÄS KÜSZÖBÉN!“ íme, hogyan vázolja a hírneves szovjet tudós azokat a várható ese­ményeket, amelyek hamarosan az egész világ érdeklődésének közép­pontjába kerülnek. A vegyi üzemanyag által meghaj­tott rakéták sebessége az utóbbi évek ben a másodpercenkénti három kilo­méterről nyolc kilométerre növeke­dett. Ha a mai ballisztikus rakétá­kat megtcldjuk néhány „emelettel”, az utolsó ilyen emelet — vagy „lépcső“ — révén a másodpercen­kénti sebesség eléri a 12 kilométert. Ez pedig éppen elegendő ahhoz, hogy a rakéta felröpüljön a Holdra. Az első Hold-rakéta, amely le­száll a Holdon, vagy megkerüli Földünk legnagyobb kísérőjét, az elkövetkezendő évek egyikében repül ki majd a Földről. Tervbevették egy olyan .Szputnyik felbocsátását, amely nagyerejű rob­banóanyagot visz majd a Hold­ra. Ennek a robbanóanyagnak fel­robbanását, illetve a robbanás okozta fényjelenséget a földről is láthatjuk majd. Ennek spektrumából a tudósok pontosabb képet nyerhetnek a Hold felületéről, s eldönthetik, melyik a helyes jelenleg még ellentmondó vé­lemények közül. Nyilvánvaló, hogy mire sor kerül a Hold-rakéta felröpítésére, addigi­ra több Szputnyik is kering majd a Föld körül, s akad közöttük olyan is, amelynek röppályája erősen megkö­zelíti a Holdat. A műholdakra szerelt műszerek lehetővé teszik a Hold fe­lületének alaposabb tanulmányozá­sát és fényképezését. Egyes tudósok véleménye szerint az egész Hold-felületet vastag porré­teg borítja. Amennyiben ez megfelel a valóságnak, akkor a robbanóanyag­gal felszerelt, imént említett holdra­kéta mélyen besüpped majd a Hold porfelületébe és ha ez a por fém- alkatelemekből áll, akkor a robbanás alkalmával a Hold poranyagának mélyéből előtörő jelzések el sem ér­hetik a Földet. Más tudósok szerint a Hold felüle­tét borító porrétpg igen vékony, alig vastagabb néhány centiméternél. Ezeket a kérdéseket is az első hold­rakétának kell tisztáznia. Az első kísérleti holdrakétákat nagyobb méretű rakétáknak kell követniök — utasokkal. A Hold azonban nem fogadja majd vendégszeretettel az embert. A hold­utasoknak súlyos, fémből készült páncélöltözéket kell viselniük és nagy oxigéntartállyal rendelkezniük. Ez a különleges védő-öltözet azért fontos, mert a Holdat szüntelenül zá­porozzák a különböző nagyságú koz­mikus porszemek és meteorok. A Holdnak ugyanis nincs légköre, ami a Földön védelmet nyújt az ilyen meteorzáporokkal szemben. Szeren­csére a Hold vonzóereje alig számot­tevő, ezért a többréteges fém védő­burkot az ember minden megerőlte­tés nélkül, könnyen viselheti. Tisztázatlan még az a kérdés is, hogy egyáltalában járhat-e az ember a Holdon, tekintettel rendkívül nagy meteorveszélyre. Az első hold-utasok minden bizonnyal páncélkocsikban közlekednek majd a Holdon. Az űrhajózásban nagy szerepet kell betölteniük az atommeghaj­tású motoroknak. A legközelebbi években azonban a vegyi üzem­anyaggal működő motorokat még mindig gyakran fogják alkal­mazni. Ezt mondta Sztanyukov, a legkö­zelebbi évekre vonatkozólag. Gilzin tanár, a neves asztronaotikus azonban sokkal tovább ment. Szerinte hama­rosan különös képnek leszünk szem­tanúi. A földgolyó körül mesterséges „holdak” egész raja köröz majd; kü­lönböző nagyságú és különböző ren­deltetésű szputnyikok. Akad közöt­tük örök-műhold is, amelynek ke­ringése évezredekig tart. Lesz olyan szputnyik is, amely épségben tér vissza a Földre és felbecsülhetetlen értékű adatokat hoz magával a világűrből. Egyes szputnyikok utasokat is szállíta­nak magukkal, akik láthatják majd a földgolyót távolból. Az űrhajózás terveinek kidolgozá­sával foglalkozó tudósok programja rendkívül merész. A Hold meghódí­tása után A MARS BOLYGÓ KÖVETKEZIK. Mindez azonban csak a kezdet, mond juk „az emberiség kozmikus gyer­mekkora.“ Aminthogy a világmin­denségnek sincs határa, éppúgy ha­tártalan az emberi zseni merészsége is. A tudomány mai feltevése szerint a Naprendszer bolygóin, a Földön kívül nem élnek emberek. A Mars és a Vénus bolygón csak egyes nö­vények és legfejletlenebb állatfajok élhetnek. Megelégedhet-e tehát az ember az­zal, hogy csak ezt tudja a világmin­denségről? Nem éppen a mi korunk emberének dolga-e, hogy a Földön kívül bárhol találkozzék gondolkodó Lénnyel (és tegyük hozzá, hogy- talán plyan lénnyel, aki már évezredek óta tud műholdakról?) A tudomány már elméletben ismeri azt a motort, amely A FÉNY SEBESSÉGÉVEL közlekedhet majd. Ez a foton-motor nem anyagsejteket, hanem foton- energiakvantumokat lök majd ki magából. A tudomány kétségkívül az ember szolgálatába tudja majd állí­tani ezt a csodálatos hajtóerőt is. 30—40 év múlva ag űrhajó-uta­sok, elméletileg, elérhetik a föl­dünktől 1 milliárd fényév távol­ságra lévő égitesteket is. Ennek megvalósítására az űrhajó foton-motorjában kvantum-energiá­vá kell változtatni 10 milliárd tonna anyagot. Hogy ez milyen roppant mennyiség, látható már abból a tény- Dől is, hogy ez az energia többszáz- kilométer mélységre felolvaszthatná a Föld kérgét. De még ez is megoldható. Az egész szükséges foton-üzemanyagot nem kellene az űrhajónak magával vin­nie. A világűr ugyanis nem teljesen üres, hanem sejtek és égi ködök úsz­kálnak benne. A foton-rakéta tehát onnan is „táplálkozhat.“’ Mindez persze a jövő. Nemzedé­künknek azonban már joga van erről is ábrándozni. Egy dolog viszont bi­zonyos — amint azt Sztecskin aka­démikus mondta: 1958-ban újabb lé­pést teszünk a világmindenség meg­hódításának útján. Érdekességek „PLASZTIKUS” GYÜMÖLCS ÉRLELÉS A Szovjetunióban újfajta eljárás­sal próbálják megrövidíteni a gyü­mölcsök érési idejét. A kiszemelt gyümölcsöt folyékony plasztikus anyaggal permetezik be, amely igen vékony rétegként rátapad a gyü­mölcsre. A kísérlet kitűnően bevált. Ez az eljárás különösen nagyjelen­tőségű azokon a szovjet vidékeken, ahol a nyár rövid és hűvös. UJ NYELV Hogyan tudunk majd beszélni a Mars lakóival? Ilyen kérdés hangzott el a Hol­land Királyi Tudományos Akadémia konferenciáján, Amsterdamban. A kérdésre Freudenthal professzor vá­laszolt. Lingua Cozmica-ra (kozmi­kus nyelvre) tett javaslatot. Freu­denthal javaslata matematikai for- mó.kon nyugszik, melyek segítségé­vel a különböző hosszúságú hullám­hosszak révén megértetjük magun­kat a Mars lakóival. Freudenthal professzor egyúttal közölte, hogy már kidolgozta a Lincos (a „lingua cos­mic a” rövidítése> „szótár” alapjait. A SZOVJETUNIÓ INDÍTJA EL AZ ELSŐ ŰRHAJÓT Barabasov szovjet tudós, a Szov­jet Tudományos Akadémia asztronau tikai bizottságának elnöke az Uk- rainszka Pravda című lapban kije­lentette, hogy a Szovjetunió indítja el az első űrhajót is a mesterséges holdhoz hasonlóan. EMELKEDETT A CSENDES- ÖCEÁN HŐMÉRSÉKLETE Amerikai óceánográfusok egy cso­portja most érdekes feladattal igyek­szik megbirkózni: meg akarják álla­pítani, mi az oka annak, hogy a Ka­liforniai-öböl térségében a Csendes­óceán vize az idén sokkal melegebb volt, mint bármikor azelőtt. A Csendes-óceán átlagos hőmérséklete ezidőszerint 3 fokkal magasabb az 1949-től 1956-ig terjedő időszakban mért átlagná.1. Kaliforniai tudósok ál­lítása szerint a napsugárnak semmi köze a tengervíz e szokatlan fel- melegedéséhez. MEGMÉRTÉK A NEUTRONT Amerikai atomtudósok nemrég megmérték a neutron átmérőjét. Ez a centiméter milliárdodrészének het- venmilliomodrésze. MEGGYORSÍTJÁK A JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ KIÉPÍTÉSÉT A Jugoszláv Rádió most tartott vezetőségi ülésén az vélemény ala­kult ki. hogy gyorsabb ütemben kell megvalósítani a jugoszláv televízió kiépítésének ütemét. Tekintettel az ország általános gazdasági helyzeté­re, az 1958. évi beruházási prog­ramot csak a belgrádi, zágrábi és a ljubjanai studióberendezések kiegészi tésére valamint a szkovjei. szara­jevói és a titográdi központ televí­ziós kapcsolatának megteremtésére korlátozzák. A vezetőség egriben el­határozta. hogy nagyobb összeget kér a szövetségi végrehajtó tanácstól az egységes jugoszláv televíziós program finanszírozására. Különös viselkedés a ver.tiégláttkkal szemben Az angliai Norfolkban egy amerikai hidrogénbomba-támaszponton ép­pen gyakorlatoztak a katonák. A helyi posta két műszaki embert kül­dött a támaszpont területére, hogy ott bizonyos javítási munkálatokat végezzenek. A két angol műszaki ember megfelelő igazolással volt ellát­va, ez azonban korántsem tartotta vissza az amerikai őrséget attól, hogy puskavégre fogva be ne kísérjék a két embert a támaszpont parancsnok­ságára. A két angol feltartott kezekkel vonult végig az amerikai kato­nák között és amikor egyikük tiltakozni próbált, az őr rákiabált- „Még ha maga a királynőtök jönne ide, annak se ajánlanám, hogy felszólításra ne tartsa föl a kezét.” Az incidens természetesen óriási felháborodást keltett Anglia-szerte és noha a támaszpont katonai parancsnoka bocsá­natkérését fejezte ki az őrség viselkedése miatt, az angol nemzeti öntudat nak nem kis pofon ez az eset. ÉGŐ REPÜLŐGÉP ELVESZTETTE EGYIK LÉGCSAVARJÁT Egy angol repülőtársaság „strato cruiser” gépe, amely 40 utast szál­lított, 350 kilométernyire Sydney-től kigyulladt; egyik légcsavarja is le­szakadt. A kapitánynak és a legénység nyolc tagjának sikerült eloltani a tüzet. Sebesülés nem történt. A gép nyugodtan leszállt a sydneyi re­pülőtéren. Az utasok másik gépen folytatták útjukat London felé. NEMZETKÖZI TELEFONÁLÁS - AUTOMATA UTJÁN Franciaországban a nemzetközi telefonbeszélgetések kapcsolását ed­dig a telefonközpontokban szolgálatot teljesítő nők eszközölték, akik feliegvezték a beszélgetés időtartamát is. Most azonban már Párizs és környékének lakói automatikus hívással elérhetik brüsszeli és antverpeni ismerőseiket is és viszont. Köztudomású, hogy hazánk se-, lyemhernyótenyésztésének zömét Tolna megye adja és a megyében dolgozzák fel a selyemgubót is az ipar részére a tolnai fonodában. Fejlődő iparunk nyersanyagellátá­sában fontos szerepe van a selyem­termelésnek. Ez elsősorban komoly valuta­megtakarítást jelent, emellett évente mintegy 15 ezer család­nak biztosít jelentős mellékkere­setet. A selyemtermelésnek hazánkban nagy fejlődési lehetősége van, mert eh­hez megvan minden adottságunk. Kormányzatunk célkitűzései közé tartozik többek között a selyemter­melés fejlesztése is. E téren a legelső feladat az eperfa­állomány felfrissítése, utánpótlása. Sslyemtenyésztésünk jelenleg köz­területi eperfákról tudja biztosítani a selyemhernyó takarmányszükségle­tét. az eperfalombot. Ezek a fái? fő­leg a közutak mentén, városokban, falvakban pedig az utcákon vannak. A közúti eperfaállománynak a köz­ségektől távol eső részét azonban csak a legritkább esetben tudjuk fel­használni selyemtenyésztés céljára, a nagy távolság miatt. A megnövekedett gépjárműforga­lom zavartalan biztosítása érdekében a közutakat korszerűsítik, szélesítik, melynek legtöbb esetben az a kö­vetkezménye, hogy kitermelik az út­menti eperfákat. Eperfaállományunk tehát év­ről évre fogy. viszont iparunk nyersanyagszükséglete — a se­lyemnél is — állandóan növek­szik. Az eperfa egyébként egyike azok­nak a haszonfáknak, amelyeket többféleképpen használnak fel. Szol­gálja a selyemtenyésztés céljait, gyümölcséből kitűnő szörp, gyümölcs íz, értékes pálinka készíthető. Fa­anyagából bútorokat, pincegazdasági felszereléseket készítenek, gyökere fontos festék-alapanyag. Gyümölcse még hasznosan felhasználható apró­jószágok, növendékmalacok nevelésé­re is magas cukortartalmánál fog­va. Az eperfa hazánk éghajlatát ked­veli és díszlik általában mindenütt, ahol a szőlő és a tengeri megterem. A Herbaria Gyógynövény és Se- lyemgubóforgalmi Szövetkezeti Köz­pont Selyemtenyésztési Osztálya 1955-ben nagyszabású eperfásítási programot dolgozott ki, melynek ke­retén belül az ország minden selyemtermel- tetö községében zárt epresker­teket létesít. E téren már vannak is komoly ered­mények. A zárt epreskertek 4x1 és 6x1 méteres kötésben lesznek tele­pítve és alacsonytörzsű különböző külföldi és jól bevált hazai fajták­ból lesznek nemesítve. Egy jól gon­dozott epreskert már a negyedik év­ben üzemeltethető, tehát ekkor már az alacsonytörzsű eperfákról lombos vesszőt nyerhetünk a selyemhernyók takarmányozására. Ezzel az eljárással magát a selyemtenyésztést is olcsóbbá tesszük, mert kevesebb munka- ráfordítással nevelhetjük fel a selyemhernyókat s így a te­nyésztők is magasabb jövedelmet érhetnek el. A zárt epreskertekben előnyöseb­ben lehet védekezni a hyphantria (amerikai medveszövőlepke hernyó­ja), valamint egyéb kártevők ellen. Az epreskertekhez szükséges terü­letet a helyi tanácsok mindenütt az állami tartalékterületekből adják, a szükséges eperfacsemetéket pedig az erdőgazdaságok biztosítják és szál­lítják. A telepítést a selyemtenyész­tési felügyelők irányításával a köz­ségi selyemtenyésztési felelősök vég­zik. VASS ZOLTÁN selyemtenyésztési főfelügyelő Híres emberek IV. Tudósok VÍZSZINTES: 1. Kötőszó fordítva. 3. Hőtant nagyban előrevitte ez az angol tudós. 8. Balek magánhangzói. 10. Felvigyázója. 12. Nemzet. 13. Izomrost. 14. Talpon van. 15. A leg­jobb Íjász. 17. Kerti szerszám. 19. Föld németül. 20. Római hatos. 21. És latinul. 22. Hullik magánhang­zói. 23. Okozat előzménye. 24. Fű­szer. 25. Bácsika. 26. Natrium vegy- jele. 28. Magyar falu. 29. Uránium vegyjele. 30. Történelmi kor. 31. öt­ven római számmal. 32. összenyom­ta. 35. Oxigén vegvjele. 36. Régi idő. 38. Foghús. 39. Izomban rejlenek. 41. Régen ilyen országgvűlés volt. 42. Úgy gondolta (ékezetfelesleggel). 43. Hamis. 44. Fokozatmentes sebesség- váltó. 46. Kilencszáz római számok­kal. 48. Torka fátyolosodik. 51. Gö­rög tudós. 54. Rembrandt képeinek fő témája — első felesége. 56. Latin pénz. 57. Svéd tudós. 58. Mutatószó. FÜGGŐLEGES: 1. Magyar tu­dós. 2. Három németül. 4. Szólít. 5. Időjelző — ékezetfelesleggel. 6. Du­nántúli csatorna. 7. Fém. 8. Karjait kitáró. 9. Tudományág. 11. Névutó, 14. Cipészszerszám. 16. Zseniális olasz tudós, feltaláló, művész. 18. Szovjet műhold. 19. A relativitás elmélet ki­dolgozója. 24. Görög bölcs. 27. Óhaj­tott. 28/a. Deák Pál. 30. Az ő sze­mélyét. 33. Kettő római számokkal. 34. O. Y. 37. Főzelékféle. 40. ccccc. 44. Spanvo! pénz. 45. Testrész. 47. Fém. 48. G-vel a végén megrendül. 49. Ének. 50. Mezőgazdasági szerszám. 52. Kötőszó. 53. Ua. mint a 81. alat­ti. 55. Szájunkban érezzük. Megfejtendő- vízsz. 3, 51, 57, füg­gőleges 1, 16, 19.

Next

/
Thumbnails
Contents