Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

IS58 január 29. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG A KTSZ-ek és a kislakásépítés A lakosság és az államhatalmi szer­vek részéről nen egy esetben elhang­zott, hegy a kisipari szövetkezetek igen drágán építenek. Ez vonatkozik a közületi munkákra és a kislakás­építésre is. Ezek a megállapítások azonban nem vették figyelembe azt a körül­ményt, hogy az építőipari vagy építőipari részlegekkel rendel­kező szövetkezetek munkájuk során a kormány által jóvá­hagyott egységárakon dolgoznak és ettől már csak azért sem térhetnek el, mivel a beruházók eltérés ese­tén kollaudálnák a számlákat. 1957. IV. negyedében a Megyei Ta­nács VB. elemezte a helyi ipar hely­zetét és közben megállapította, hogy a kislakásépítési akció azért nem ha­lad a kívánt ütemben, mert kevés kivitelező van és a kisipari szövet­kezetek ilyen vonatkozásban nem igyekeznek megfelelően közremű­ködni, olyan mértékben bekapcso­lódni az említett akcióba, hogy a kis­lakás építkezések meggyorsuljanak. Minthogy az okokat tagolva a V3. arra a megállapításra jutott, hogy építőipari és építőipari részleggel ren delkező szövetkezeteink drágán dol­goznak, szükségesnek tartjuk kimu­tatni, hogy szövetkezeteink passzivi­tása a kislakás építkezéseknél nem a drágaságra, hanem más okokra ve­zethető vissza. Elsősorban az építtetők nem is igen keresik meg kisipari szövetkezetein­ket, mert úgy gondolják, hogy keve­sebbe jön az a lakásépítés, melyet kisiparossal vagy kontárral végez­tetnek. Ez kétségtelenül így is van, mivel a kisipari szövetkezetek könyvelésre kötelezettek és az állammal szembeni kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tesznek, pontosan megfizetik az adót, ugyanakkor a magánkisipa- rosnak. vagy kontárnak — ép­pen azért, mert könyvelésre kötelez­ve nincs — módjában van az állam­mal szembeni kötelezettségét eltus­solni, munkáját tehát az állam ká­rára végezni. Itt feltétlenül kivételt képez né­hány becsületes kisiparos, azonban ha vizsgálat tárgyává tennénk e meg állapítások reális voltát, úgy — sem­mi kétség — a fent közöltek bennün­ket igazolnának. A szövetkezetek részéről — leg­alábbis Szövetségünk részéről — hiba volt, hogy a kislakáséoítkezésekkel kapcsolatban nem fejtettek ki meg­felelő propagandát, és az igazság ked véért hozzá kell fűzni, hogy szövet­kezeteink se keresték megfelelően a lakossággal való kapcsolatot, mivel kapacitásukat döntő mértékben kö­zületi munkák töltötték ki. A Megyei Tanács VB ülésén tett megállapítások közül a pozitív érvé­nyüket figyelembevéve, továbbá azért', mert a jelenlegi állapot még akkor is tarthatatlan, ha a kisipari szövetkezetek ténylegesen drágábbak a magán kisiparosoknál vagy kontá­roknál, szükségesnek tartjuk néhány olyan intézkedés megtételét, mely a?, említett területen döntő fordulatot eredményezne. Tisztában kell lenni ugyanis azzal, hogy a kisipari szövetkezeteknek, azon túlmenően, hogy az állami ipar kiegészítői, döntő feladatuk a lakos­ság sokrétű igényének kielégítése. Az említett szempontok figyelem- bevételével az építőipari és építő­ipari részleggel rendelkező szövetke­zetek elnökeit, műszaki vezetőit ér­tekezletre hívtuk össze, ahol elemez­tük azokat a problémákat, melyek a kislakás építkezések terén szövetke­zeteinkkel kapcsolatosak. Az értekezlet pozitív eredménnyel járt, a szövetkezeti vezetők és mű­szaki emberek egyetértettek abban, hogy a jövőben a lakossággal szoro­sabb kapcsolatra van szükség, to­vábbá, hogy a kislakás építkezési program megvalósításában szövetke­zeteinknek is egyre jobban közre kell működniük. A megfelelő propaganda érdeké­ben Szövetségünk fontosnak tartotta, szövetkezetek részéről olyan lakás­tervezetek és költségvetések elkészí­tését, melyekkel egy-egy kislakás építés költségeit az érdekeltekkel megfelelően tudatosíthatják. A KISZÖV Műszaki Körének építőipari szakbizottságának 6 tagja két napon keresztül dolgozott a meg­felelő tervrajzok és költségvetések elkészítésén. Munkájukat siker koronázta, mert olyan terveket készítettek, amelyek kivitelezés esetén a legkényesebb ízléseket is kielégítik. Elkészítettek egy, kettő és három szoba-konyhás összkomfortos kislakás tervét. Az árak is elfogadhatóak, ennél olcsób­ban csak abban az esetben lehetsé­ges építkezni, ha az építőnek az épít­kezéshez megfelelő mennyiségű hasz­nált anyag áll rendelkezésére, vagy kisebb (szolidabb) kivitelben kíván építkezni. Megjegyezni kívánjuk azt, hogy a szövetkezeteink által épített házak, melyek kulcsátadással készülnek), mind új anyagból kerül felépítésre. A szakbizottság ’ a tervek elkészíté­sénél két szempontot vett figyelem­be: egyik az, hogy olyan költségve­tést készítsenek, amelyek csak a munkabéreket tünteti fel. Ez akkor esedékes, ha az építtetőnek minden anyag a rendelkezésére áll és az építő szövetkezet csak a munkást — szak- és segéd — adja. A másik eset az, amikor mindent az építő szövetkezet ad és az épít­tető a pénze ellenében kész házat kulcsátadással kap meg. Az alanti táblázatból kitűnik, hogy szövetkezeteink a híresztelések-' kel szemben egyáltalán nem dolgoz­nak drágán. Természetesen vannak olyan tételeink is, amelyek a ma­gánkisiparosoknak nincsenek, de még így sem vagyunk drágák. Payer Intvén „Bérlevele99 Terjedelem Terület Szobaméret Ara k Icsófadással Csak munkabér segédmunkással Egy szoba konyha 66 m2 4-80X4-50 m. 93 533‘- Ft 17 413-— Ft Kél szoba konyha 86 m2 4-00x4-00 m. 4'50x4 00 m. 118 576 — Ft 19 522 — Tt Három szoba konyha 115 m2 4-52X3-25 m. 4-60X4-25 m. 4-56X4-25 m. 135 036 - Ft 30 717‘- Ft Mindegyik kislakásnál teljes össz­komfort értendő (előszoba, kamra, fürdőszoba berendezve). Az ár kulcsátadással azt jelenti, hogy az építtetőnek nem kell mást adnia, mint a megrendelést, a „pénzt” és a szépen megépített kis­lakást készen kapja. Csak munkabér segédmunkással úgy értendő, hogy a feltüntetett ösz- szegért az építő szövetkezet felépíti a megrendelő, épittető részére a há­zat, de csak abban az esetben, ha az építéshez szükséges mindennemű anyagot az építtető a helyszínen biz­tosit és az építő szövetkezetnek, csak a szak- és segédmunkást kell adnia. Természetesen ebben az esetben is teljesen tető alá hozzák az épületet és az összes szakipari munkálatokat elvégzik. Az egy és kettő szoba-kony­hás házaknál az asztalosipari mun­káknál TÜZÉP árak szerepelnek, míg a három szobás-konyhás háznál az asztalosmunkákat is a szövetkezet végzi el és nem készen vásárolja a nyílászáró szerkezeteket a TÜZÉP- nél. mint az előző két épületnél. Az árakban benne foglaltatik a fürdő­szoba berendezése Is és a villanysze­relés is, a vízvezetékszerelés nem. A költségvetések 10 km távolságra készültek, ami azt jelenti, hogy az építő szövetkezet amennyibe nem vo­nul fel 10 km távolságon túlra, akkor a közölt árakat használják, amennyi­ben 10 km-en túlra vonulna fel dol­gozni a szövetkezet, abban az esetben minimálisan emelkednek ezek a költ­ségek. A közölt árakra és munkabérre már semmi terhet nem számolhat fel az építő szövetkezet. Felvetődhet az a cikkel kapcsolat­ban, hogy szép-szép, de mi a bizto­síték arra, hogy ezért az árért meg is építik a szövetkezetek a házakat, lehet, hogy egy helyen elkészítették ezeket a rajzokat és ott megcsinál­ják, de máshol nem. Ezt megcáfoljuk azzal, hogy a há­rom rajz és költségvetés három külön böző részen dolgozó szövetkezetünk műszaki vezetőinek munkája. (Tolna, Szekszárd, Dunaföldvár.) A rajzok a közeljövőben meg fog­nak jelenni az OTP fiókoknál és az építtető, amennyiben a közölt rajz szerint kívánja elkészíttetni házéit,.úgy csak az itt közölt összegeket kell ki­fizetnie. Célunk ezzel a cikkel nem az, hogy szövetkezeteinknek reklámot csinál­junk — mert ez itt és ilyen módon úgysem volna lehetséges — csupán az, hogy bebizonyítsuk: szövetkeze­teink a híresztelések ellenére, nem dolgoznak drásán. A magas árak fő propagálói azok az élősdiek, akiket köznyelven kon­tároknak nevezünk és számukat saj­nos nem tudjuk megállapítani, mert mindenütt megtalálhatók. Ezek a nyu godtan dolgozó kontárok rákfenéi a szövetkezeti és magánkisiparnak is, mert semmiféle adót nem fizetnek, kijátszók államhatalmi szerveinket. Természetes, hogy ezek a személyek aztán olyan árakat kérnek, ami ki­egészítő részükre ahhoz a keresethez, amelyet esetleg rendesen napi munka idő alatt valamely vállalatnál, vagy szervnél keresnek. Sajnos, pillanatnyilag a büntető eljárás is olyan ellenük, hogy -— 100—200 forint büntetés — nyugod­tan űzhetik kisded játékaikat. Részünkről teljes erővel felvesz- szük a harcot az ilyen kontárokkal szemben, de arra kérjük az illetéke­seket, hogy ők is hasonlóan vegyék el a kedvüket a kontároknak. Reméljük azt, hogy a lakosság a közöltek alapján belátja azt, hogy idáig tévedésben volt és véleményük építőipari szövetkezeteinkKel kapcso­latban. merőben megváltozik és kis­lakásaik építésekor bátran felkere­sik őket. Pálinkás István KISZÖV műszaki előadó HM mtényév .-X>>- >/. ,<v, y. X'XvXXv- y X .,W V... &m< A *&&& sctfm a m$m <**•:. : e ;.*• i trm & •SáS’.yJ.- ,WfcííiíKj ■ S. £:iv*£v"'.v:*v ■•><<? •xy.ss.'Xw. -. : • ; fcmte- * ,.»*« < «fa«* •**.»< »■«. * #-»-» «#*>*'»■*'\m t-i mSmS»> "' •:s.!»•: ••! > ‘«Hsamé#, i S-' -ií xim !*™: ,A-***. fa. Ä* •>ü * «ivfai ,% SS r *'<: . ■: : .ÍSjSÍ:-:?:;? ÄÄÄÄÄ ; ,;; .r.!,** mist, s mv&xi »ss«ks •>!«>•*! •:. SiájKsr-a* mmM&m * “ ' “ . 1 ^ j i Ü iü * \.A( X- (»ífc* tű» -íí tóxtiíííi •? :’x" A ‘íbíiáííííí ^ íí &-m»x te m'M A Bérlevelet Payer István uradalmi gépészkovács nevére állították ki az 1942—43-as gazda­sági évre a kistavai uradalomban. A Bérlevélben a feudális nagybirtok urai szentesítették a kizsákmányo­lást. Olyan „Házi törvényeket” al­kottak, amelyek kizárólag a cselé­dek kötelességeit tartalmazták. Eb­ben a szerződésben a cselédek jo­gairól nincs szó. Az úgynevezett „Házi törvény” birtokonként változott. Payer Ist­ván elvtárs „emberpasszusa” 15 pont­ban szabta meg a cseléd munkavi­szonyát. Az első pont például a kö­vetkezőképpen szól: „A cseléd mind­azon munkákat, amelyekre szegő­dött, híven, pontosan, zúgolódás nél­kül tartozik elvégezni. Köteles a gaz­daság rendjét megtartani, a tiszt­ségnek, vagy a felügyelőnek enge­delmeskedni tartozik.” És sorakoznak egymás után a pontok, amelyek felidézik a múltat. Bemutatják a csontig lesoványodott, mezítlábas cselédek hadát, akik éh­bérért dolgoztak, és csak annyi fizet­séget kaptak, hogy másnap is áruba- bocs&thassák munkaerejüket, nem­csak nappal, hanem éjszaka is. Ezt rögzíti a 7. pont: „A béresek nyá­ron, nappal úgy mint télen ökrész- kedni tartoznak. A jószágok által ez Egy kis politika Öszhajú, fehérbajúszú ember ül az asztal másik oldalán és cigarettájá­ról ütögeti a hamut a hamutartóba: Takács Kornél, a bátaszéki állomás rtaktárnoka*... A kis helyiségben kellemes meleg van, lekívánkozik az emberről a kabát, ami a kinti havat hordó hideg szélben még kevésnek is bizonyul. — Verje ám csak le a hamut egcsz nyugodtan a földre. Elég sárt, meg havat hordunk ide be, a hamu sem árt neki — nyugtat meg, majd a megkezdett témát folytatja. — Nézze, nekem az a véleményem a szovjet kormány külpolitikájáról, hogy az jó. Persze ez nagyon tág fogalom. Talán helyesebb, ha így jellemzem: egyenes­vonalú, nyílt külpolitika. Most már talán felesleges is meg­említeni, hogy külpolitikai kérdések­ről, pontosabban a szovjet kormány külpolitikájáról beszélgettünk Takács Kornél elvtárssal. Persze ne csodál­kozzon az olvasó, ha a beszélgetés témájába egyéb probléma is kerül, olyan, ami nem tartozik szorosan a külpolitikához —, mert ezek a pro­blémák is jelentősek a külpolitika szempontjából. — A szovjet kormány — mondja — most is felhívással fordult a nyu­gati hatalmakhoz, a kapitalista or­szágok kormányainak miniszterei­hez ... Egy pár pillanatig vár, mintha a következő percekben mondandók sú­lyát mérlegelné, aztán kimondja, j hogy az ő egyéni véleménye szerint: Bulgannvinnak semmi szüksége nem j volt arra, hogy az említett leveleket | elküldje. A szovjet kormány éppen elégszer bebizonyította már, hogy békepolitikát folytat. Most már a nyugati hatalmakon lenne a sor, hogy ők is tegyenek lépéseket a béke érde­kében. — A szovjet kormány a béke érde­kében járt el Magyarországon is 1956 novemberében. Hasonló okok vezet­ték a szuezi ügyben és a Szíriával kapcsolatos állásfoglalásánál is, s ál­talában egész közép-keléti politiká­ját a béke szelleme hatja át. i Buni alkalommal netán okozott károkért felelősségre vonhatók.” Világos és félreérthetetlen a „törvény”. Ha a napi munkában elfáradt cseléd éjjel netán elalszik és az uraság marhái a tilosba mennek, a cseléd kártérítést tartozik fizetni. „A cselédnek sem ünnep, sem va­sárnapokon, annál kevésbé munka­napokon szolgálati helyéről enge- delem nélkül távozni nem szabad” — mondja, ki a 9. pont. Ez azt jelen­tette, hogy a pusztáról csak az ura­sáig, vagy az intéző engedélyével tá­vozhatott el a cseléd. Az engedély megadása pedig az intéző úr jó, vagy rossz kedvétől füg­gött. — Egy alkalommal ahogy Payer bácsi elmondja — engedélyt kért, hogy bemehessen a tamási vásárra. Az engedélyt Mérei intéző úr megta­gadta. Ennek ellenére Payer elv­társ elment és miután az uradalom „Házi törvénye” erre lehetőséget adott, csendőrökkel kísértették visz- sza munkahelyére. Egy másik alka­lommal engedetlenség miatt a szol­gabíró elé citálták, aki azzal fenye­getőzött, hogy elvereti a csendőrök­kel, ha mégegyszer panaszt hall rá. Közben arról tartott kioktatást a szolgabíró úr, hogy a cseléd kutya- hűséggel és alázattal tartozik szol­gálni kenyéradó gazdáit. Payer István elvtárs „Bérlevele" egy dokumentuma a múltnak. És ezt a múltat akarták visszahozni az 1956. évi ellenforradalom szervezői, Kisbarnaki Farkas Ferenc volt nyi­las táborno’ az Eszterházy és Odescalhi hercegek és Mindszenty József bíboros, aki „szózatában” ki is mondta, a tőkés földbirtokos rend­szer visszaáUtására irányuló törek­véseit és azt is, hogy végeznek a népi hatalommal. Számításukat keresztülhúzta a szovjet nép segítsége, s másodszor adta vissza a földet a magyar pa­rasztnak. Payer István elvtárs bér­levele egy dokumentum, amely ta­nulságul szolgálhat a felszabadulás után felnövekedett fiatalság és mind azok számára, akik nem ismerték, vagy elfelejtették a múltat. POZSONYI IGNÁCNÉ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents