Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-22 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' MÉ^;K'Á'S:p.Á'R f f A-S'X03 o k l a pj a í?';,Má« V.a^; $ VOLNA MEGYEI 0 IIL évfolyam, 18. szám. ARA: 50 FILLÉR. Szerda, 1958 január 22. A M A I SZÁMBAN: Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának felhívása az ország mezőgazdasági dolgozóihoz (2. o.) — Vadász- kiránduláson Leninnel (3 o.) — Középiskolások (4. o.) — A gépállomási pártvezetők kétnapos tanácskozásának tanulságai (5, o.i — Tolna labdarúgócsapatának szereplése az NB. Hl-ban (6. o.) Nagysikerű bíketanácskozás Pakson ilyen sikerű gyűlésre ritkán volt példa Pakson, mint a január 19-én lezajlott községi béketanácskozás. A tanácskozáson mintegy 600 résztvevő jelent meg, zömmel dolgozó parasztok. A beszámolót Hosnyánszki János, országgyűlési képviselő tartotta. A hozzászólások során Racsmány De. zső elmondotta, hogy az első világháborúban elvesztette édesapját. Neki ezt hozta a háború. Haág Ferenc arról beszélt, hogy édesapja, fivére és ő egyidőben voltak fronton. Édesanyja is a háború áldozata lett, mert miután egyiküknél látogatóban volt, hazafelé hajón utazott, amely hajó elsüllyedt és ő ott lelte halálát. A megjelentek nagy érdeklődéssel hallgatták Siklósi György felszólalását is. A gyűlés résztvevői kifejezésre juttatták békeakaratukat és azt, hogy tá mogatják a kormány és a népfront politikáját. A Dasiaföldvári Egyharmadával növelik az idén a múlt esztendőhöz viszonyítva, a gyermekcipőgyártást a Dunaföldvári Cipész KTSZ-ben, több mint harminc kétezer pár gyermek szandált és cipőt készítenek a szövetkezet félmechanikai üzemében ebben az évben. Képünkön Balogh László végzi a gyermekcipők talpvarrását az üzem egyik nagyteljesítményű gépén. Cipész; KTSz-foeii Megindult a termelőmunka a szövetkezet legújabb üzemrészében, az autógumi futózó műhelyben. Itt varázsolják újjá az elkopott autó és motorkerékpár gumikat. Képünkön Horváth László és Németh József éppen egy ilyen „újjászületett’" autógumit emelnek ki a formából. A legjobbak f CO 6J W kostul Tenyész dámszarvasokat küld az ország nagyobb erdeibe a Gyulaji Vadgazdaság Bekötik a csatornahálózatba a Sastérlelat A harmincezer holdas Gyulaji Vad gazdaságban most építik az új befogókat, amelyekbe a már tenyésztésre alkalmas dámszarvasokat csalják majd. A kerítéssel körülvett befogók területeit csemege takarmányfélékkel ültették tele, hogy a dámcsor dákat odaszoktassák. A tenyésztésre legjobb állatokat . ugyanis az ország más nagy erdő ségcibe telepítik át, részben mert a világhírű gyulaji dámszarvasok iránti külföldi vadászigényeket ez a gazdaság egyedül nem tudja kielégíteni, másrészt, hogy a dám fajtát mint vad állományt is fejlesszék. A gyulaji erdők mintegy hétszáza? dámszarvas állománya húsz év óta világviszonylatban is az első helyen áll. 1937-ben a négyszázhét dekagram mos aganccsal gyulaji dámbika nyerte a világkiállítás aranyérmét és ezen eredményt, 17 évvel később ugyancsak gyulaji dámbika agancsával javították meg az 1954-es esztendőben. A híres szarvasállományból rövidesen megérkeznek az első tenyészállatok a Kecskemét környéki, a lovas- herényi, a Gyarmat-pusztai és a gödöllői erdőkbe. j A szekszárdi Központi Sajtérlelő- ! üzemben évek óta komoly gondot | okoz a sajtkezelésnél keletkező j szennyvíz elvezetése. Jelenleg még } az üzemben tartályban gyűjtik össze a szennyvizet és azt lajtkocsival hordják el. Ez nemcsak nagyon költ séges — havonta tiSbbezer forintot tesz ki a fuvardíj, hanem egészség- ■ ügyi szempontból is erősen kifogásolható megoldás. Különösen nyáron, amikor naponta kell elhordani a szennyvizet és az egész környék meg telik bűzzel. A Szekszárdi Víz- és Csatornamű- vek dolgozói rövidesen befejezik a bekötővezeték építését és akkor a sajtérlelőüzem szennyvizét a városi csatornahálózaton keresztül vezetik el. A Szekszárdi Gépjavító Vállalat do’- gozei az elmúlt évben szép eredményeket értek el, és ebben nem kis részük volt a fényképeken bemutatott három Szakmunkásnak. .Háromliázi Ferenc KISZ- titkár kiállítási pavilon elkészítésén munkálkodik. I Megalakult a Nőtanács Tabódon Örvendetes esemény történt Tabódon az elmúlt héten. Megalakult a Nőtanács. Ez annál is lényegesebb, hisz ebben a községben eddig még nem volt az asszonyoknak szervezetük. Mindent összevetve ez is hozzájárult, hogy nagy örömmel jöttek ősz sze az asszonyok a Nőtanács megaia- j kítására. Az alakuló gyűlésen közéj 50-er vettek részt és közös problémáik meg beszélése közben terveikről is sok szó esett. Működési tervükkel kap- juttatják el a Gyermekváros szépí- csolatos az asszonyok bevonása a kö- tésére. De nemcsak munkájukkal zösségi életbe. Elhatározták, hogy akarnak hozzájárulni a gyermekek rendszeres foglalkozásokat tartanak az asszonyok számára, ahol nemcsak a nőmozgalomról, a^inak feladatairól beszélgetnek, hanem csuhéból lábtörlőket is készítenek a Gyermek város lakói számára. A lábtörlőket egyébként a Tolna megyei asszonyok áhal felépíttetésre vállalt épülethez továbbítják. Ezenkívül készítenek a csuhéból szatyrokat is, amelyeknek az árátís boldogabb életének megvalósításához. Amint mondották: „pénzzel is segíteni akarunk”. Éppen ezért a Megyei Nőtanácstól téglajegyeket is kértek eladásra. A többi asszonyokkal beszélgetve, egyre többeket igye keznek megnyerni á nagy célnak s közben azon fáradoznak, hogy közelebb hozzák őket a nőmozgalomhoz A BESZÁMOLÓ zázezrekről, lakásokról, út- ^ építésről, városfejlesztésről van szó már egy negyedórája. A tanácstagi beszámoló pedig meg mindig sorolja, hogy mi minden történt a megye székhelyén az elmúlt esztendőben. Szó esett a csatári út javítási munkáiról, meg annak meghosszabbításáról is, amit különösen nagy örömmel fogadtak az elmúlt évben a csatári dolgozók. Sok százezer forintot fordított a városi tanács ennek a kívánságnak a megvalósítására. Csákovics Mihály tartja a beszámolót a tanácstörvénynek megfelelően. Számot ad arról, mint a csatáriak képviselője, hogy mit tett egy esztendő alatt a tanácsban. S amikor a beszámoló elhangzott, összedugták a fejüket a jelenlévők, néhány percnyi szünet következett. De utána megeredt a vita, belenyúlt az éjszakába. Nem siettek haza, fontos dologról esett szó. tj’gymás után jöttek a javas- ^ latok: — Talán meg lehetne oldani az idén már azt, hogy megépüljön a »ízlevezető csatorna itt az iskola «ellett. Ha nincs elég pénz rá — mert biztosan másutt is szükség van rá — megcsináljuk mi magunk csak egy műszaki ember jöjjön ide, irányítsa a munkát. * Helyeselték a felvetést, s mind a 43-an egyetértettek a javaslattal. Egyet is lehetett ezzel érteni, mert ha a csatorna* megépül, akkor az iskolát és környékét, valamint a kövesutat megmentik a rendszeres eliszapolódástól. — Gyalogjáró is kellene — szól a másik választó. — A kövesúton a nagy forgalom miatt veszélyes a közlekedés, a téli fagyban, sárban pedig nehéz közlekedni a szántóföldeken. Van fogatunk és a napszámos munkát is elvégezzük ingyen, csak adjanak cementlapokat és jelöljék ki az út helyét. Tetszett a javaslat, ae tudták a csatáriak, a kívánság csak akkor öröm igazán, ha annak beteljesedésében ők maguk is részt vesznek. Ezért ajánlottak fel nagyarányú társadalmi munkát. A hosszúranyúlt tanácstagi beszámolón még néhány kérés szerepelt, mint például a házak számozása, Ivánvölgy villamosítása, a ve zetékes rádió kivezetése és esetleg egy napköziotthon létesítése. A sok kérés és felajánlás bekerült a gyűlés jegyzőkönyvébe. A tanács végrehajtó bizottsága megkapta a beszámoló jegyzőkönyvét. Néhány nappal később építési szakembert küldött ki Csatárra, ahol már várták a lakók és közösen szemlét tartottak. Megállapodtak abban, hogy még ebben az évben megépül a vízlevezető árok és a gyalogjáró, kikövezik a Szilfacsárdától nyíló utcarészt, mintegy 200 méter hosszan, megkapják a villanyhálózat bővítését, mintegy 800 folyóméteren cementlapokból járdát építenek. A megállapodás értelmében az ösz- szes fuvarozási munkákat, valamint a gyalogmunkák túlnyomó részét — mintegy 30 000 forint értékben —a csatári dolgozók vállalják és végzik el. ÍMegtörtént a beszámoló, a vá- ■* lasztók hangja, véleménye eljutott a legilletékesebbekhez, megtörténtek a szükséges intézkedések, s mihelyt kedvezőbb lesz az időjárás, közös erőfeszítéssel megkezdik azok megvalósítását. K. Balog János üstbatésabb segítség $ az ésekkarekaak Tolna megyében jelenleg 280 művészetiegyüttes működik, amelyek mintegy 4000 tagot foglalkoztatnak. Az együttesek jelentős része színjátszócsoport, amelyből 150 van a megye területén. A színjátszók egyre jobb eredményeket tudnak felmutatni, s ma már olyan jónevű együttesek is vannak közöttük, mint a bonyhádi, a németkéri, vagy a szekszárdi, amelyeket mindig szívesen látnak vendégszereplésre a megye minden közsé gében. A kulturális tevékenység legelhanyagoltabb területe az énekkultűra Tolna megyében. A 280 művészeti együttes között csak 50 énekkar van, s ezeknek is legnagyobb része iskolai kórus. A felnőtt énekkarok száma ma sem haladja meg a tízet. A megyei tanács művelődési osztálya ép-: pen ezért hathatós segítséget nyújt ebben az évben a meglévő énekkaroknak, ugyanakkor pedig lehetővé i teszi új énekkarok megalakulását is. j Az énekkarok fejlődésének legnagyobb akadálya a szakemberek hiánya. Ezért elsősorban egy kórusvezetői tanfolyam megindítását vet-, ték tervbe az idén. Bomba Ernő, mint esztergályos tevékenykedik és napi teljesítményét 115 százalékra teljesíti. Jelenleg a Szállítóberendezések Gyára megrendelésére silókombájn alkatrészeket készít. A legjobbak közül a harmadik, Kiss Pál hegesztő, aki ugyancsak a kiállítási pavilonok elkészítésén szorgoskodik. Ugyanis a földművelésügyi minisztérium kiállítási irodája a vállalatnál rendelt meg 60 darab pavilont, amelyek elkészítési határideje január 31.
