Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-20 / 299. szám

VOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. ér folyam, 299. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Péntek. 1957 december 29. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés, amelyet a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az Al­kotmány alapján új ülésszakra ösz- szehívott, csütörtökön megkezdte ta­nácskozását. Résztvett az ülésen Dobi István* a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, Antos István, Bisoku Béla, Czottner Sándor, dr. — Az országgyűlés májusi—júni­usi ülésszakán egyöntetű bizalom nyilvánult meg pártunk és kormá­nyunk iránt a megtett intézkedések nyomán. Az azóta eltelt idő alatt dol­gozó népünkben — a konszolidáció­ban elért újabb eredmények nyomán — tovább erősödött a bizalom pár­tunk és kormányunk iránt. — Ez az egyetértés tette lehetővé, hogy a törvényes rend helyreállítása, óllaméletünk konszolidálása terén újabb és újabb eredményeket értünk el. Az országgyűlés nevében köszö­netét mondok dicső munkásosztá­lyunknak, dolgozó parasztságunknak és az eredmények elérésében közre­működő értelmiségnek —- mondotta többi között megnyitó beszédében Rónai Sándor. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Kis­házi Ödön, Kovács Imre, Nagy Jó- zsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautmann Re­zső, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. Az ülést 11 óra után néhány perc­cel Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután javaslatot tett az ország- gyűlésnek, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordu­lója alkalmából a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa által kiadott felhí­vást tárgyalja meg az országgyűlés, megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt országgyűlési képvise­lőkről és a mandátumokról lemon­dott képviselők helyébe új ország- gyűlési képviselők megválasztását javasolta. Bejelentette ezután, hogy a Minisz­tertanács elnöke benyújtotta a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot. Az igazságügyminiszter pedig a pol­gári perrendtartás egyes rendelkezé­seinek módosításáról szóló törvény- javaslatot. A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalásra kiadták az ille­tékes államigazgatási, illetve jogi- és igazságügyi bizottságnak. Rónai Sándor ismertette a beérke­zett interpellációkat, majd az ország- gyűlés elfogadta a következő napi­rendet: 1. A Népköztársaság Elnöki Taná­csának beszámolója a két ülésszak közti tevékenységről 2. a külpolitikai helyzetről szóló beszámoló 3. a népi ellenőrzésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása, 4. a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, 5. a Legfelsőbb Bíróság elnökének I beszámolója, 6. a Legfelsőbb Ügyész beszámo­lója, 7. az interpellációk előterjesztése. Ezután Rónai Sándor javaslatára a megüresedett bizottsági helyekre a következőket választották: az ipari bizottságba Hörömpő József és Nagy Józsefné, a szociális és egészségügyi bizottságba dr. Keresztes László, a kereskedelmi bizottságba Berki Mi- hályné, a honvédelmi bizottságba Násztor Sándor képviselőket. (Folytatás a 2. oldalon.) Rónai Sándor megnyitója a közös összefogás szép példája Vadász hír A falakat már felhúzták, berakták az ajtókat, ablakokat is, csa^ a tető hiányzik. Nemsokára az is elkészül, habár a tetőanyag jó részét még oda kell fuvarozni Tolnáról. Ez se tart sokáig, a szőlőhegyi lakosok, akik számára a kultúrház épül, gondos­kodnak arról, hogy hamarosan a helyszínen legyen az építőanyag. A kultúrház, amely egy tizenhá­romszor nyolcméteres nagy teremből orvosi rendelőhelyiségből, vetítőfül­kéből, a tanács részére egy fogadó­helyiségből áll majd nagyrészben a lakosság erejéből, közreműködéséből épül. Amit csak lehetett, társadalmi összefogással végeztek el. Megmoz­gattak 250 köbméter földet és még ezután mintegy százötvenet. A lakos­ság végezte el az épület alapjainak kiásását, 40.000 téglát fuvaroztak oda, amelyet egy öreg, düledező épület le­bontásából nyertek. A tetőanyagot ugyancsak a lakosság szállítja oda. 25.000 forintnál többre tehető a la­kosság által végzett társadalmi mun­ka értéke, és ha teljesen megépül a kultúrház, 40.000—50.000 forint ér­tékre felmegy a lakosság által vég­zett munkák értéke, az építkezés mintegy 125.000 forintos költsége mellett. A tető is felkerül .hama­rosan a Medina-szőlőhegyeiu épü­lő kultúrházra, a tavasszal pedig a belső munkára ,a vakolásra kerül a sor, amelyek után a szőlőhegyiek birtokukba vehetik közös erővel épí­tett új kultúrházukat. Újfajta gépekkel kísérletesnek a Kajmádi Állami Gazdaságban A Kajmádi Állami Gazdaságot a jövő évre gépkísérleti gazdaságnak jelölte ki az Állami Gépkísérleti In­tézet. Az országban hat gazdaság van kijelölve erre a célra. A Kajmádi Ál­lami Gazdaságban is, mint a többi 5 állami gazdaságban azokat az új pro­totípusokat próbálják ki, amelyek a legjobban megfelelnek a tájjelleg­nek. A tervek szerint a legyártott mezőgazdasági gépeket egy évig használják és ha a gyakorlatban jól megfelelnek, az eddigiektől eltérően, csak akkor kezdik meg a gépek soro­zatgyártását. tásra olyan gépet kapnak, amely a kombájn után felszedi a szalmát, bálázza és kocsira rakja. őszre kilátás van arra is, hogy olyan cukorrépakiszedő gépet kap az állami gazdaság, amely talajkopiro- zóval lesz ellátva és olyan tökéletes munkát végez, hogy lefejeli a répa koronáját, kiemeli a földből, majd egy rostaszerkezet segítségével meg- iisztítja a répát a reá tapadó földtől és a répa koronájától különválasztva a répát, két-három mázsás kupacok­ban a kocsira rakja. A gép olyan tökéletesen dolgozik, hogy a cukor­répaszedés valamennyi műveletét el­végzi. Az első gépeket már le is küldte az Állami Gépkísérleti Intézet. Kap­tak négy darab Szuper Zetort, meg­érkezett a német gyártmányú Mal- wurf univerzális kisgép is, amellyel a szántás-vetésen kívül növényápo­lást, porozást, permetezést és egyéb mezőgazdasági munkákat lehet elvé­gezni. A tavaszra kap az állami gaz­daság egy Kombinátor talajművelő­gépet, amely kertszerűen porha- nyftja, készíti elő a talajt. Az ara­A TTIT PÉNTEKI ELŐADÁSA: „APA KI VAGY- TE GYERMEKEDNEK?” A TTIT pedagógiai előadássoroza­tának legközelebbi előadására decem- ben 20-án, pénteken este 6 órakor a gimnázium nagytermében kerül sor. Kaszás Imre gimnáziumi tanár: „Apa, ki vagy te gyermekednek?’’ címmel tart előadást. Az előadáson csak férfiak vehetnek részt. A simontomyai vadásztársaság tagjai is megkezdték a nyúlvadásza- tot. Ezideig körvadászatot még nem tartottak. Úgy tervezik, hogy majd januárban tartják meg. A társaság 17 tagja úgy határozott, hogy a körva­dászat területére most még nem jár­nak, azt tartalékolják. A vadászszezon eddigi ideje alatt is eredményesek voltak a társaság tagjai. Több, mint 180 darab nyulat, 5 szarvast, 4 őzet és 4 darab vad­disznót lőttek már. A társaság leg­eredményesebb tagja Bregovics Mi­hály, aki a legtöbb nyulat lőtte, e mellett puskacsőre fogta a környék legszebb szarvasbikáját is, amelynek '12-es agancsa 11 kiló volt. 1950 óta, a társaság alakulásától ezideig nyolc szarvasbikát lőttek már ki a tagok. Nem hagyta el a vadászszerencse Bertók Ferenc, Priger, Tóth és Pi­pettán vadászokat sem, ők az idén lőttek először szarvasbikát. A kölesdi Kossuth Tsz tagjai az elmúlt napokban tartották a zárszámadást. A zárszámadás befe­jeztével szombaton ünnepi taggyű­lést tartottak. A taggyűlés után va­csora, majd pedig reggelig tartó tánc- mulatság következett. Az idén eredményesen zárták a gazdasági évet a kölesdi Kossuth Termelőszövetkezet tagjai. Egy mun­kaegységre közel 80 forintnyi ter­ményt illetve készpénzt fizettek. — Bátai Erzsébet, a szövetkezet egyik tagja, például a szövetkezettől ka­pott terményrészesedése és készpénz együttesen évi átlagban 1800 forint havi átlagkeresetet jelentett. NAPONTA 350 POHÁR TEA A hideg reggelek és esték miatt egyre többen térnek be manapság egy-egy csésze forró teára a szekszár­di Garay tér sarkán lévő büfébe. A kicsiny kétdecis gőzölgő pohár­kát szorongató teaivóik naponta 70— 80 liter teát fogyasztanak, s ez a tea­mennyiség 350—400 pohár teát tesz ki. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE Közöljük, hogy a Tolna megyei kis­ipari szövetkezetek december 10-vel be­fejezték az 1957 évi termelési tervüket. Az év hátralévő rész ében — előreláthatóan mintegy 2,5 millió forintnyi termelési értékkel járulunk a lakosság igényeinek kielégítéséhez, közszükségleti cikkek és szolgáltatások formájában. Kisipari Szövetkezetek Tolna megyei Szövetsége ülés! tartott az MSZMP Szekszárd Városi Pártbizottsága Az MSZMP Szekszárdi Városi Pártbizottsága 1957 december 18-án, szerdán egésznapcs kibővített ülésen tárgyalta meg Szekszárd város 3 éves fejlesztési tervének programját. A tervezet felölelte az ipar, a mezőgaz­daság, a kereskedelem és a kulturá­lis élet minden területét. A programtervezet például a szekszárdi hírejs szőlőkultúra fej­lesztése érdekében tervbevette, hogy 3 év alatt 95 holddal nö­veli Szekszárdon a szőlővel be­ültetett területet. De gondol a tervezet az itt ma még megnyilvánuló szőlőoltvány anya- telep hiányosságaira is. és ezért az anyatc-lepet a jelenlegi 7 holdról 27— 30 holdra kívánja növelni. A városfejlesztés hároméves terve — mint arra számos hozzászóló rá­mutatott — egy újabb lépés az irány­ban, hogy Szekszárd valóban várossá fejlődjék. A hozzászólók 36 javasla­tot tettek a program kibővítésére, s közülük nem egy, a társadalmi fon­tosságára hívta fel a pártbizottság tagjainak figyelmét. így született meg László Istvánnak, az Építőipari Vállalat igazgatójának vállalása a sportpálya lelátójának befedésére tár sadalmi munkában. A szennyvíz és vadvizek elveze­tésére több mint 11 millió forin­tot fordít a város a 3 éves terv­ben. Utak, hidak építésére több mint 3 millió forintot, a művelődés és köz- egészségügy összesen több mint 17 millió forinttal szerepel a program- tervezetben — többek között 8 millió forinttal a SZOT szék­ház egy 700 személyt befogadó színházteremmel ezenkívül 2 millió forintot fordít a város gőzfürdő építésére, de épül új diákotthon és rendelőintézet is. Ipari üzemek bővítésére 5 600 008 forintot fordít a programtervezet. A lakásépítkezésekre 100 lakás megépítését irányozza elő a prog­ram, állami erőből, s ebből már 74 lakást máris biztosított a kor­mány s ez maga 24 millió forint­ba kerül. Szabópál Antal elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára felszólalásában javasolta, hogy a programtervezetet bővítsék ki a Tolna megyei kommu­nista mártírok emlékművének elké­szítésével, mely 1953-ban készüljön el. Kalmár József tanácselnök vála­szolt a hozzászólók által felvetett problémákra és javaslatokra, majd kérte a jélenlévőket, hogy a város egész lakossága vegyen részt a ter­vek megvalósításában úgy, hogy tár­sadalmi munkával segítsék a terv egyes munkáinak minél előbbi létre­hozását. A programtervezet elfogadása után a pártbizottság áttért a folyó ügyek Tárgyalására. Mozgalmas december a bonyhádi járási művelődési otfhonban A bonyhádi járási művelődési ott­hon rendezvényei az esetek túlnyomó többségében telt ház előtt történnek. Decemberben minden eddigit felül­múlóan jó volt a közönség ellátott­sága. December 6-án az ,,Ipafai lako­dalom” című színművet láthatta a közönség, 7-én a szekszárdi rendőr­egyesület művészeti csoportja ven­dégszerepeit, ugyanez este a cipő­gyár művelődési otthonában a Bőrös Szakszervezet művészegyüttese mu­tatta be Moliere: Férjek iskolája c. színművét. December 15-én a ka­posvári színház vendégszerepeit a „Váratlan vendég”-gel, december 20-án pedig a Déryné Színház együt­tese mutatja be Moliere: A nők isko­lája című művét. A visszalévő na­pok éppoly mozgalmasak, mint a hó­nap első fele volt, hiszen 29-én a KISZ művészegyüttesének VIT-díja» rajkózenekara szerepel, Szilveszter­kor pedig a kaposvári színház ad ka­baréműsort. Közel egymillió zsebnaptárt készítettek a Szekszárdi Nyomdában Ebben az évben is — híven a több évtizedes hagyományokhoz — a Szek­szárdi Nyomdában zsebnaptárakat készítettek. A termeléshez minden szükséges feltételt már az év elején biztosították a nyomda felettes szer­vei. Az év folyamán a munkát za­vartalanul tudták végezni. Ennek eredményeképpen már november 28-án részleteiben is teljesítették éves tervüket a nyomda dolgozói. Bőr- és műbőrkötésben közel egy­millió darab zsebnaptárt készítettek a belkereskedelem részére. Jelentős mennyiségben PVC kötéssel készítet­tek naptárt. A szekszárdi nyomda naptáraival ilátják el az ország ösz- szes boltjait. Terven felül még hat vállalat ré­szére készítettek ,,ajándék naptárt”. Az éves munka eredményeképpen a nyomda dolgozói között jelentős mennyiségű pénzösszeget osztanak majd ki nyereségrészesedésként. Rosszul végződött borvásárlás Tóth Lajos ozorai és Szekula István kecskeméti lakosok ügyében társa­dalmi tulajdon sérelmére folytatóla­gosan és ismételten elkövetett csalás bűntette miatt hozott ítéletet a bíró­ság. Tóth Lajos 10 hónapi börtönre, 500 forint pénzbüntetésre és 5 évi jogvesztésre, Szekula Istvánt pedig nyolchónapi börtönbüntetésre, 500 forint pénzbüntetésre és 5 évi jog­vesztésre ítélte a bíróság. Tóth, az ozorai földművesszövetkezet volt igaz gatósági elnöke, borvásárlás ügyében került Kecskemétre, kapcsolatba lé­pett Szekula Istvánnal és a borvá­sárlás során különféle csalásokat követek el. A bűncselekmény elkövetését mind ketten tagadták a tárgyalás során. A különféle bizonyítékok azonban be­igazolták a bűncselekmény elköve­tését.

Next

/
Thumbnails
Contents