Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-20 / 299. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 december 28. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután Kristóf István országgyű­lési képviselő, az Elnöki Tanács tit­kára számolt be a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkájáról, amelyet a legutóbbi ülésszak óta vég­zett. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a be­számolóban foglaltakat tudomásul vette, majd Sebes István külügymi­niszterhelyettes mondta el beszámo­lóját a külpolitika: helyzetről. Sebes István beszámolója — A Magyar Népköztársaság kül­politikájában a nemzetközi helyzet alakulását tartja szem előtt. Mint szocializmust építő országot külkap- csolatainkban, nemzetközi tevékeny­ségünkben az az elv vezet, hogy min­den országgal normális kapcsolato­kat teremtünk, harcolunk a béke meg őrzéséért, az imperialista háborús készülődések ellen, valamint a szo­cialista tábor egységéért és ereje fo­kozásáért — kezdte beszédét, majd hangsúlyozta, hogy hazánkat a Szov­jetunióhoz, az őszinte testvéri sze­retet fűzi. Hazánk kapcsolatait a Szovjet­unióval és a testvéri népi de­mokráciákkal, a szocializmus kö­zös útja, rendszerünk, államha­talmunk, azonos osztálytartalma, a kölcsönös támogatás és segítség, a szocializmus, a kom­munizmus győzelméért vívott harcban megnyilvánuló érdekkö­zösség, valamint a közös marx­ista—leninista ideológia szabja meg. Ezután a baráti országok magas­színtű találkozóinak jelentőségéről be­szélt, majd a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatokat mél­tatta. Szólt a parlamenti küldöttsé­gek cseréjének, kulturális együttmű­ködésének előnyéről is. — Jugoszláviával való kapcsolata­ink az egymás mellett élő szocia­lista országok közötti barátság szelle­mében alakulnak. Az elmúlt hóna­pokban számos államközi megállapo­dást kötöttünk, amelyek tovább szé­lesítik a kölcsönösen előnyös kapcso­latok bázisát. Jugoszlávia legutóbbi nemzetközi politikai lépései — a Né­met Demokratikus Köztársaság el­ismerése, az Egyesült Államok kato­nai segélyének az elutasítása — to­vább fejlesztette a szocializmus orszá gaival való kapcsolatait. Mindez egyúttal azt is bizonyítja, hogy bár országaink közt néhány ideo­lógiai és gyakorlati kérdésben még van nézeteltérés, de kapcso- - tataink a szocializmust építő né­pek előrehaladása érdekében alakulnak. — A következőkben az ázsiai és afrikai semleges övezethez tartozó országokkal folytatott külpolitikai te­vékenységünkkel foglalkozott, s megállapította: — A Magyar Nép- köztársaság kormánya külpolitikájá­nak egyik alapelve a gyarmati rend­szer alól felszabadult országok tá­mogatása, függetlenségük megőrzé­sében, valamint a még gyarmati el­nyomatásban lévő népek szabadság- mozgalmával való szolidaritás és ki­állás azok függetlenségi célkitűzései mellett. — A békés együttélés alapján álló külpolitikánkból következik — folytatta —, hogy az európai semle­ges országok iránt rokonszenwel viseltettünk és fontos feladatunknak tekintjük, hogy velük ryinél jobb kapcsolatokat építsünk ki. Ausztriát illetően bizonyos enyhü­lésről számolt be a két ország viszo­nyában. A Magyar Népköztársaság kormánya Változatlanul arra törek­szik, hogy tárgyalások útján ren­dezze mindazokat a kérdéseket, ame lyek még zavarólag hatnak a közös kapcsolatokra. Ennek érdekében mi tettünk is már lépéseket, ezek után minden az osztrák kormány további normalizálási készségétől függ — mondotta —, majd az agresszív ka- lantitonai paktumokhoz — az Észak atlanti Szövetséghez, a Bagdadi Pak­tumhoz stb. — tartozó államokról szólt. nek. Ennek az elvnek megfele­lően kész kapcsolataink rende­zésére minden országgal, amely azt szintén kívánja. A továbbiakban elmondta: lassú és fokozatos javulás észlelhető az angol, francia és olasz kormányokkal való kapcsolatainkban, elsősorban a gaz­dasági, de a kulturális kapcsolatok terén is. Ami az Egyesült Államok kormányával való kapcsolatainkat illeti, ezek szándékunk ellenére — nem mutatnak javulást és lényegé­ben olyan színvonalon mozognak, amelyre az amerikai kormánykö­rök ismert hidegháborús törekvései süllyesztették. Tudatában vagyunk annak, hogy a hazánk békéjét veszélyeztető impe­rialista aknamunka mögött az Egye­sült Államok és a vezetése alatt álló Északatlanti Katonai Szövetség hú­zódik meg. Népünk és kormányunk — folytatta — örömmel üdvözli és helyesli azokat az üzeneteket, ‘ame­lyeket a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, Bulganyin elvtárs intézett Eisenhowerhez, Adenauer- hez, az Északatlanti Szövetség tag­államainak miniszterelnökeihez, Spa­nyolország és Portugália kormányai­hoz. Ezután összefoglalta a nemzetközi helyzet alakulását majd ennek a tükröződését az ENSZ XII. közgyűlésén: A nemzetközi helyzet alakulásának a következménye az erőviszonyok bizonyos fokú eltolódása az ENSZ- ben, a béke erőinek javára s az Egyesült Államok eddig uralkodó szerepének megingása. A XII ülés­szak megmutatta, hogy ma már nem mindig válik be az Egyesült Álla­moknak az a számítása, hogy a ki­próbált szavazógépezet segítségével bármely kérdésben többséget tud biztosítani saját álláspontja szá­mára. * A Szovjetunió politikai, gazdasági és kulturális eredményei és főleg el­ismert katonai fölénye észrevehetően rányomták bélyegüket a közgyűlés egész atmoszférájára. A XII. közgyűlésen valamennyi fontosabb kérdés tárgyalásának kö­zös jellemvonása volt: az ázsiai, afri­kai országok ,elsősorban az arab or­szágok delegációinak nagyarányú és harcias aktivitása és a szocialista or­szágok delegációival való szoros együttműködése. A kezdeményezés elejétől végig csaknem teljesen a szocialista országok és a velük együttműködő, függetlenségüket nem rég visszanyert ázsiai, afrikai orszá­gok kezében — vagyis a béke erőinek kezében — volt, akiknek közös fellé­pése a legfontosabb kérdések egész sorának tárgyalása során az imperia­lista nagyhatalmak és azok háborús és gyarmatosító politikája elleni nyilt és erélyes támadás jellegét öltötte. — Annak ellenére, hogy a lefegyverzés kérdése egyelőre holtpontra jutott, hogy értékkel bíró formális határo­zat kevés született — feltétlenül po­zitívan kell értékelnünk. Az ülésszak legfontosabb törté­nelmi jelentősége abban jelölhető meg, hogy az imperialisták defen­zívába kényszerítésével az egész világ előtt kézzelfoghatóan de­monstrálta hogy a háborús tá­bor és a béketábor közötti, a vi- , lág imperializmus és az impe­rialista rendszer ellen küzdő szocialista, valamint más béke­szerető országok közötti erővi­szony végleg és visszavonhatat­lanul a béke erőinek javára toló­dott el. A magyar kérdésben delegációink feladatát abban látta, hogy nagyrészt a magyar kormány következetesen fenntartott álláspontját mely szerint az 1956 október—novemberi ellenfor­radalmi események és Magyarország jelenlegi belső helyzete a mi bel- ügyünk, amibe senkinek és így az ENSZ-nek sincs beleszólása — ott az ENSZ színe előtt s azon keresztül a világközvélemény előtt újra kifejtse és megvédje, — mondotta Sebes István. A SZŐ VOSZ IV. kongresszusa befejezte munkáját A SZÖVOSZ IV. kongresszusa csü_ törtökön folytatta munkáját. A har­madik napon is folytatódott a beszá­moló feletti vita, majd a késő délutá­ni órákban megválasztották a föld­művesszövetkezeti mozgalom új ve­zető szerveit, s ezzel a SZÖVOSZ IV. kongresszusa befejezte munkáját. * A kongresszus bezárása után az Országos Földművesszövetkezeti Ta­nács, valamint a SZÖVOSZ felügyelő bizottsága megtartotta első ülését. Az Országos Földművesszövetkezeti Ta­nács a SZÖVOSZ elnökévé Nyers Rezsőt, helyetteseivé pedig Molnár Károlyt és Panák László^ választotta meg. Az igazgatóság tagjai sorába vá­lasztották Bartolák Mihályt, Bencze Károlyt, Kádár Istvánt, Lesták Pált, Rácz Gyulát, Serfőző Lászlót Szabó Miklóst, Szabó Kálmánnét, Tisza Józsefet és Varga Illést. A SZÖVOSZ felügyelőbizottsága első ülésén Ná- nási Lászlót választotta elnökévé. Megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Feloszlatták a Portugál Kommunista Pártot Párizs (MTI). A francia belügymi- Franciaországban székelő Portugál niszter rendeletileg feloszlatta a Kommunista Pártot. Az amerikai hadügyminisztérium bejelentése Kormányunk — amellett, hogy a legélesebben elítéli és következe­tesen leleplezi az imperialista hatalmak uralmi törekvéseit, ag­resszív céljait és visszaveri be­avatkozási kísérleteiket — válto­zatlanul a különböző társadalmi rendszerű államok békés együtt­élése politikájának alapelveit vallja politikája egyik sarkkövé­Cape Canaveral (Reuter). Az ame­rikai hadügyminisztérium szerdán este bejelentette, hogy a Cape Cana­veral-! kísérleti telepen sikeresen ki­próbáltak egy közepes hatósugarú Jupiter rakétát. A rakéta kilövésének megfigyelésé­hez több látogatót hívtak meg. Biz­tonsági korlátoztok azonban távol­tartották a nagyközönséget Bird- watsh Knoll-tól, ahonnan általában megtekinthették a kísérleteket. A hadügyminisztérium később kö­zölte, hogy „a lövedék technikai ne­hézségek miatt nem fejezte be erede­tileg kitűzött teljes röppályáját”. A hadügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó részletekbe bocsát­kozni. Elhatározták a nukleáris lövedékek tárolását Európában Párizs (AFP). A NATO értekezlet állnak — jelentette lq az amerikai elhatározta a nukleáris lövedékek tá- küldöttség szóvivője, s egyidejűleg rolásat Európában. A döntés érteimé- azt is közölte, hogy a NATO értekez_ ben e középhatósugarú lövedékek az leten megállapodás jött létre a ka- európai főparancsnok rendelkezésére tonai kérdésekben. Moszkva (TASZSZ). Csütörtökön délelőtt moszkvai időszámítás szerint 10 órakor a Nemzetiségi Tanács ülé­sével megkezdődött a Kremlben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 9. ülésszaka. Az ülés jóváhagyta a Leg­felsőbb Tanács 9. ülésszakának kö­vetkező napirendjét: A Szovjetunió 1958. évi népgazda­ságfejlesztési állami tervéről szóló jelentés. A Szovjetunió 1958. évi állami költ­ségvetéséről és R Szovjetunió 1956. évi állami költségvetésének végre­hajtásáról szóló jelentés. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöksége által ikibocsátott rende'etek jóváhagyása. Az ülés határozatot hozott, hogy a Szovjetunió népgazdaságfejlesztési tervéről és állami költségvetéséről szóló jelentéseket a Nemzetiségi Ta- rács és a Szövetségi Tanács együttes ülésén hallgatja meg. A két tanács együttes ülése csü-i törtökön délután moszkvai időszámí-h iá: szerint 13 ómkor a Kremlben) megnyílt a Szövetségi Tanács ülése is. A Szövetségi Tanács jóváhagyta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 9. ülésszakának napirendjét. Hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség Csütörtökön délután Apró Antal a mányküldöttség. A delegáció a szov- forradalmi munkás-paraszt kormány jet fővárosban a Szovjetunió részéről elnökhelyettesének vezetésével haza- Magyarországnak nyújtott gazdasági érkezett Moszkvából a magyar kor- és műszaki segítségéről tárgyalt. ESEMENYEK SOROKBAN ROMÁNIA VASÚTI KOCSIKAT SZÁLLÍT GÖRÖGORSZÁGNAK A „Masini Import“ román külke­reskedelmi vállalat műszaki keres­kedelmi küldöttsége és a görög ál- lamvasútak főigazgatóságának kül­döttsége közötti tárgyalások eredmé­nyeképpen Athénben szerződés jött létre, melynek alapján a Román Nép köztársaság 500 fedett tehervonat ko­csit szállít Görögországnak. A ko­csikat a bukaresti „Augusztus 23’’ üzem gyártja. A jelentős rendelést a Román Nép- köztársaság és Görögország közötti kereskedelmi egyezmény keretében bonyolítják le. Görögország a ko­csik ellenében gyapotot és gyapjú fo­nalat, citromféléket, olajbogyót és más árut szállít a Román Népköz- társaságnak. A kereskedelmi ügylet megkötése hozzájárul a hagyományos román— görög kereskedelmi kapcsolatok ki­bővítéséhez s egyben újabb fontos cikkekkel, ezúttal a román gépipar termékeivel gazdagítja a Görögor­szágba irányuló román export áru­jegyzékét. Az utóbbi két esztendő során Gö­rögország a többi között jelentős mennyiségű traktort és más mező- gazdasági gépet vásárolt Romániától. „ACÉL VAKOND” BUKAREST ALATT A bukaresti Vörös Csillag Művek nemrégen a városi csatorna ásására alkalmas hidromechanikus fúrópaj­zsot készített. Külföldön, különösen a Szovjet­unióban a városi földalatti csatorna- hálózatot ilyen „acél vakcnd“-nak nevezett fúrópajzzsal készítik, anél­kül, hogy az útburkolatot fel kellene bontani, s a forgalmat feltartóztat­nák. Az első ilyen „acél vakond’’ Bu­karest egyik utcájában 8 méterre a föld alatt már működik. Az új román fúrópajzzsal 12 méter mélységben is fúrható szennycsator­na. A fúrópajzs 24 óránként 15 mé­tert halad előre. ELMEBETEG FESTŐMŰVÉSZEK KÉPKIÁLLITÁSA A szerbiai Nis város közelében, az egykori királyi vadászkastélyban évek óta elmegyógyintézet van. Az elmegyógyintézet ápoltjai részére szakköröket létesítettek, mert az idegorvosok megállapították, hogy a betegek ilyen foglalkoztatása nem­csak megnyugtató, hanem gyógyító hatású is. Az elmekórház egyik leg­érdekesebb szakköre a festészettel foglalkozóké. Most házi-kiállítást rendeztek, amelyen több értékes fest­mény bizonyítja, hogy még az elme­betegek között is akadnak tehetséges festők. Érdekes, hogy a művészi ké­pességű ápoltak többsége nő. AZ ELSŐ ROMÁN KARBURÁTOR Egy román mérnökcsoport a „Nico- lae Tudose“-műveknél elkészítette az első román karburátort. Az első ro­mán karburátor, amely az üzem mérnökcsoportjának és a Tudomá­nyos Akadémia energetikai intézeté­nek közreműködésével készült, kevés benzint fogyaszt s a motor percen­kénti 2400-as fordulatszáma mellett 82 lóerő érhető el. A konstruktőr csoportnak az a célja, hogy a benzinfogyasztás csök­kentése mellett megtalálja a mód­ját, hogyan lehetne import fémet is megtakarítani a karburátorgyártás­nál. Ilymódon a konstruktőr csoport 3.150 kilogrammról 1.700 kilogramm­ra csökkentette a karburátor súlyát. A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. évi falinaptára a NÉPÚJSÁG decem­ber hó 22-i számában mellékletként jelenik meg. Az újsághoz kérje a postáskézbesítőtől, hírlapárustól a NAPTÁRT.

Next

/
Thumbnails
Contents