Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-18 / 297. szám

1 tSfl December 18.

1ULMA AlUUl!K1 NKFCJSAÖ

Tanulság a fiataloknak...

Idős kommunisták találkozója Tolnán

A FURKÓPUSZTAI KENDERGYÁRBAN

Eredményesen dolgozik a Párt és a KISZ

— Megjegyzések —

Czcmbaton este néhány órára visszatért a múlt...

Visszatért a munkások, a cselédek nyomorúságos helyzete, az az idő, amikor üldözést, börtönt, verést jelentett az a szó: kommunista ... Az emberek feje felett ott lebegett a munkanélküliség fenyegető réme, a kenyértelenség, a nélkülözés.

Visszatért a múlt, hogy tanuljon belőle a jelen. Idős emberek szava nyomán tért vissza, akik a saját bőrükön tapasztalták, milyen is volt az a ..régi szép idő’’. Ők tudják csak igazán, milyen most a jelen. A tolnai kultúrotthonban, fehér asztalok mellett beszélgettek. Idős tolnai, bátaszéki. medinai kommunisták mondták el egymásnak élményeiket ezen a baráti összejövetelen.

Amiről beszéltek, érdemes megszívlelni a fiatalabb nemzedéknek, tanulni belőle.' mert- - mondjuk meg őszintén — a fiatalok már természetesnek veszik, hogy egyetemre járhatnak, hogy jól keresnek és zúgolódnak, ha terveik esetleg nem úgy sikerülnek, ahogyan számították. Nem rosszalóan beszéltek a fiatalokról, hanem az öregek intő tanító szavával, őket nem vádolhatná azzal senki, hogy érdekből lettek kommunisták, és azért beszélnek, mert abból hasznot remélnek. Az idő lassan eljár felettük, nem sokat várhatnak már az élettől, de küzdelmes, harcos életük tapasztalatait át akarják adni a fiatalabbaknak.

r

t* * s a fehér asztalnál a pohár bor mellett beszélnek, beszélnek az öregek .. . Szavaik sokszor megráznak, ahogyan a küzdelmes élet emléke fel-felszakad bennük ...

— Kegyelem nekem az élettől nem volt... Azt gondoltam, sokszor térdig kopott a lábam, amíg a megpróbáltatások útját jártam. Mégis, az alapkövet mi hordtuk össze ahhoz az épülethez, amelvben most élünk — a szocializmushoz — mondja izzó szenvedélyességgel a tolnai Orbán János.

— Mi tudjuk, mit jelent az, hogy „szocializmus” mi, akik a bélyeget hordtuk a hátunkon, amit a csendőrök vertek ránk 19-ben. És mégis kitartottunk az igazságunk mellett. Mert egy ember szíve kicsike, de tonnaszámra megy bele az igazság. Az igazság, amit az egyetlen, igazi párt, a Párt hirdet. Emellett tartunk ki, míg csak a sírba le nem tesznek bennünket.

— Csak arra kérem a fiatalokat, amit mi megszereztünk, ne adják ki a kezükből, mert ha kiadják, többé nem lesz emberi boldogság ...

— Nyolc-kilenc éves voltam, amikor kőművesek mellé kerültem, 12 éves koromban lettem inas, — mondja a bátaszéki Bauer Antal. A pofonból mindennap kijutott, a segéd este 12-kor is felkelt azzal, hogy: „Azt a vöröset ma még nem pofoztam fel” és akkor az is megkapta a magáét...

— Hamarosan megismertem hát a munkásosztály igazságát, megtaláltam, hol van a helyem ... Aztán a csendőrök kezébe kerültem ... Ki kellett menekülnöm Ausztriába. Ott megint csak abban a csapatban találtam magam, mint itthon. Aztán Németországba kerültem, onnan 1913-ban Romániába. A háború elkapott engem is. Amikor 1918-ban fogságba estem, a sapkámon a Ferenc Jóska-rózsát pirossal takartam be ... Bejártam Ázsiát, ott lettem kommunista. Sztálinvárosban az első téglákat én raktam le. Ne felejtsék el a fiatalok, hogy a mi bőrünkön, a mi izzadságunkon tanultak, ne hagyják magukat félrevezetni, mint egy évvel ezelőtt..;

— A múltban nem voltunk semmik, csak egy csepp a tengerben, az úton egy porszem, csak messziről nézhettük, ha az urak dőzsöltek, a csendőrök elűztek bennünket — ezzel kezdi a szekszárdi Németh József. — Apám az 1905-ös ozorai aratósztrájk egyik szervezője volt, 19-ben direktóriumi tag. Utána még a kulák sem fogadta be munkára.

71 medinai Fenyves Róbert így

^ beszél a múltról. — Tizenegy éves koromban béres lettem. A kenyerünk csak kukoricakenyér volt legtöbbször, az meg nagyon jó volt, ha hagyma is került mellé. Annyit mondhatok, én tudom mi volt a múlt, nem kérek belőle, de nem kívánom senkinek sem.

Sok-soI> élettapasztalatról beszél az öreg Szűcs József, aki már a nyolcvanadik évében jár. — 1902 óta vagyok szakszervezeti tag. A hajózásnál akkor nem tűrtek meg szakszervezeti tagokat, munkanélküli lettem. — Aztán beszél az 1912-es sztrájkokról, amelyekben tevékenyen résztvett, majd az októberi ellenforradalomról.

— Van egy unokám, összejöttek többen, a Szabad Európát, az Amerika Hangját hallgatták. Nagy vitában voltak, bementem.

— Vitáztok? Vitáztok? De hát mit akartok? — kérdeztem.

— Polgári demokráciát — mondja valamelyik.

— Az már volt egyszer, hat napig ... a Peidl—Peyer kormány

ideje alatt. De a munkásoknak semmi jó nem származott belőle.

— Minden kommunistát ki kellene irtani — mondta egy másik.

— Itt van egy előttetek — mondom. — Kiirthatjátok, de helyette ezer terem. Sokan megpróbálkoztak azzal, hogy kiirtsák a kommunistákat. Megpróbálta kiirtani Hitler is. De nem sikerült! Erre aztán el- szégyelték magukat a fiatalok.

— Mert mi öregek tudjuk, mi van most, és mi volt azelőtt — emeli fel hangját az élet viharát megjárt idős kommunista — a kettőt nem lehet összehasonlítani. A mai fiatalok nem mennének ki hétköznap az utcára olyan öltözetben, amilyenben mi vasárnap jártunk. Mikor álmodhatott egy munkásember, hogy gumikerekű babakocsit vegyen, ha gyereke születik? Azt tanácsolom azoknak, akik a régi szép időket imádkozzék visz- sza, azért imádkozzanak inkább, hogy vissza ne jöjjön. Azt ugyanis csak a munkásember bánná meg.

Mennyire igazuk volt.

(Bognár)

A Furkópusztai Kendergyár párt- szervezetének és KISZ-szervezetének munkájáról a Népújságban december 4-én cikk jelent meg. A téma ismertetésénél a szerkesztőség munkatársát egy sor dologban helytelenül informálta Pangó János párttitkárhe- lyettes. Három hét után, a szerkesztőség egyik munkatársa ismételten felkereste a kendergyárat, ahol a cikk téves megjegyzéseit tisztáztuk a pártszervezet titkárával, a gyár vezetőségével és a KISZ-szervezettel.

A pártszervezetben jelenleg hét tag és két tagjelölt van, a tagság rendszeresen végez pártmunkát. Az év elején amikor a pártszervezet újjáalakult, akkor az alakuló gyűlésre a járási pártbizottság Halász József elvtársat, a gyárvezetőt bízta meg a szervezet megalakítási teendőinek ellátásával. Halász elvtárs akkor még nem volt járási bizottsági tag. A későbbiek folyamán, ahogy a párt- szervezet munkája nyomán mind jobban helyreállt a pártmunka, és üzemi munka területén a normális rend, úgy nőtt a pártszervezet tekintélye is és a pártszervezet javaslatára alakították meg kilenc taggal a KISZ. szervezetet augusztus első hetében. Az alakuló gyűlésen jelen volt a járási KISZ bizottság munkatársa is. Az alakuló gyűlés után — szemben Pongó elvtárs információjával — több esetben is kint jártak a járási párt és KISZ bizottságtól is az elvtársak, akik segítettek a problémák megoldásában. Egy esetben például Kemény elvtárs tartott pártnapot, ahol a gyár dolgozóinak többsége jelen volt. Számos esetben tartottak taggyűlést, a gyűléseken a gyár kommunistái valamennyien ott voltak. Ott volt ezeken Pongó elvtárs is. ö is tudott arról, hogy a pártszervezet dolgozik és a párttagokat feladattal látja el.

Papp Imre elvtárs az alapszervezet titkára 2 hónapig titkárt iskolán volt Pécsett. Ez idő alatt az alapszervezeti titkári teendőket Pongó elvtárs látta el. A pártszervezet önállósága, helyt kezdeményezése, az adott körülményeket figyelembe véve kielégítő. Azonkívül, hogy a pártszervezet javasolta a KISZ megalakítását, egyes párttagokat munkával bízott meg. A nyári hónapok alatt a párttitkár Papp elvtárs volt a legfontosabb munkahelyen az áztatónál. ö ott végzett pártmunkát. Pongó és Vincze elvtársak pártmunkaként a szakszervezetben. végeztek munkát. Halász elvtársat pedig a KISZ-szervezet pat- ronálásával bízták meg.

Jelenleg is a két alapszervezet tagjai együtt dolgoznak és közösen oldják meg az egyes feladatokat. A KISZ-szervezet a pártszervezet javaslata alapján például november 7-én műsoros estet adott, a Mikulásnapi ünnepségeket is a KISZ-tagok rendezték meg. A KISZ-nek jelenleg 19 tagja van, valamennyien aktív munkát végeznek. A párt alapszervezetnek rendszeresen taggyűléseken számol be a gyárvezető a gyári munkáról, a könyvelőt pedig a párttitkár számoltatja be. Az alapszervezetek két tag jelölt je is rendszeres pártmunkát végez, ök tartják fenn a kapcsolatot a Kossuth Kiadóval, ők végzik a pártkiadványok terjesztését. Most az oktatás megindulásával minden párttag oktatásban részt vesz. És a KISZ-szervezettel is a kapcsolatot rendszeresen fenntartják.

Tehát ezek a tények. Ezeket tudtuk meg a pártszervezet és a KlSZ-szer- vezet munkájáról. A legközelebbi taggyűlésen Pongó elvtárs hibáját egy napirendi pontként vitatják meg.

Az a véleményünk, hogy sokkal több felelősséggel kell a gyári elvtár. saknak dolgozni. Nem azj mondjuk, hogy minden rendben van a gyárban. De a mostani eredmények már arra engednek következtetni, hogy jól fogtak a munkához, csqk még mint hibát kell megállapítani, hogy az elvtársak sokkal őszintébbek legyenek.

Á „Szemtelen kölyök"

_o o

HÍREK

— A BABITS MIHÁLY Irodalmi Társaság december 20-án tartja évi közgyűlését a városi kultúrház kistermében.

*

— APARHANTON december 28-án mutatja be a bonyhádi járási kultúrház színjátszó csoportja az „Egerek és emberek” című színművet. ■

*

— TAMÁSIBAN ebben az évben rendezték a község főterén, jórészt a községfejlesztési alapból. A rendezés során 32 padot készítettek és helyeztek ei a téren és a sétányon.

*

— A BÁTAAPÁTI Uj Élet Termelőszövetkezet az ősz folyamán öt hold gyümölcsöst telepített, a talajviszonyoknak megfelelően kajszi- és őszibarackfákat és cseresznyefákat. A kiültetett csemetéket már be is kötözték, hogy megvédjék a vadak téli kártevései ellen.

*

— VÁRDOMBON a községi tanács a jövő év; költségvetésből mintegy 2000—3000 forintot fordít a községi könyvtár új könyvekkel való felfrissítésére. A meglévő könyvállomány ugyanis már sok kézen megfordult és az olvasók egyre kevesebb olyan könyv között válogathatnak, amelyet még nem olvastak.

*

— A MAGYARKESZI gazdáknak jó jövedelmet hoz a szerződéses hizlalás. Nem kevesebb, mint 1200 sertés és 400 szarvasmarha hizlalására kötöttek szerződést. Van olyan gazda, aki 6—8—10 darab sertést hizlal. így aztán nincs baj az adófizetéssel sem, readseeresen fizetik az esedékes adót.

— MÉHÉSZ-TOVÁBBKÉPZÉST tartottak Tamásiban, a járásban működő méhészcsoportok vezetői részére. A ragályos költésrothadásról, az ellene való védekezésről tartott előadást a Gödöllői Méhészeti Intézet kutatólaboratóriumának vezetője.

*

— NAGYSZOKOLYON a jövő évi községfejlesztés során a kultúrház tatarozására szándékoznak nagyobb összeget fordítani, azonkívül fürdő- medence építését tervezik.

*

— BÁTÁN a téli időszakban megszaporodott a „gyilkosságok” száma. Nincs olyan nap, amikor le ne vágnának 15—20 darab hízót. Mintegy 1500 hízót vágnak le a szezonban, ami tekintélyes szám, mert egy-egy családra átlagosan két hízó jut. Ha egy hízóból csak 15 méter kolbász készül, akkor is 22.000 méternél több lesz a kolbász Bátán.

*

— A TOLNAI SELYEMFONÓBAN a jövő évben 700 000 forintos költséggel létesítenek biológiai derítőt. Ezzel kiküszöbölik a Dunaág vizének szeny. nyeződését, amelyet a halászok már jónéhányszor kifogásoltak.

*

— A BONYHÁDI malom most, a karácsony előtti időben két műszakban dolgozik és mind a kilenc cseretelepét ellátja megfelelő mennyiségű és minőségű liszttel.

*

— FURKÓPUSZTAI Kendergyár dolgozóinak 12 éven aluli gyermekeit 15 forint értékű Mikulás-csomaggal ajándékozták meg.

Az öntő

A forró bronz gőze nem tud elillanni teljes egészében a szellőzőbe. I rendezésen- Hiába zümmög az üst felett a ventilátor, de az, aki nem szokta meg a gáz illatát, mindjárt észreveszi, amikor belép a fűtőháziak „boszorkánykonyhájába”.

Az egyik legfontosabb javító munkát végzik ebben a műhelyben. Rátkai Pali bácsi a főnök. Már több, I mint húsz éve önti bronzból a moz- i donyok csapágyait itt a kis füstös falu műhelyben. Munkaközben alig szól egy-két szót a rossz csapágyakat behozákhoz. Nem is igen ér rá, meg kevés beszédű ember. A dombóvári fűtőházban mindenki csak Pali bácsinak ismeri. így szólítja őt a szomszédos műhelyben dolgozó bádogos, a gőzvezetékes, a fűtő, aki ebédjét jön be melegíteni, vagy a szénszerelő, aki egy-egy percre beugrik, hogy megmelegítse elgémberedett ujjait.

Nagy figyelmet, gyakorlatot és szaktudást kíván ez a munka. Ha nem jó egy csapágyfém kiöntése az beláthatatlan veszélyt rejt magában. De még nem volt Pali bácsi munkája ellen kifogás.

Szorgalmasan öntögeti a csapágyat, zörrenve dobja a földre a meleg formát, s amikor elkészült egy munkadarabbal, akkor megáll egy pillanatra számbaveszi, hogy mit kell még mg elvégeznie.

Ha vége a munkának, akkor meg összesöpri az öntvényfröccsöket a betonpadlóról, eloltja a tüzet a kemencében és bezárja a műhelyt. Aztán felballag a mosdóba, ott. átöltözik, és elindul haza családjához, másnap reggel meg újból indul munkába újból kinyitja a boszorkánykonyha ajtaját, begyújt a kemencébe és önti a csapágyakat, lassan már húsz éve ...

— ÁCS —

TTIT előadás a szülők számára

A TTIT rendezésében a Szülők Főiskoláján december 6-án érdekes és színvonalas előadás keretében Földi István gimnáziumi tanár tartott előadást a szekszárdi közönségnek a „Szemtelen kölyök’’-ről. A meglehetősen kényes témát az előadó közvetlen az életből vett példákkal vezette be, s utána négy kérdésben a felnőttek, a szülői ház, az iskola és az ifjúsági szervezetek felelősségét ismertette.

A felnőttektől kapott rossz példák csak úgy szüntethetők meg, ha önmagunktól kezdve mindenkivel szemben igényesebbek leszünk, s magunk szolgáltatunk követendő példát udvariasságban, emberségben. Otthon, az utcán, a boltban, a hivatalban, moziban, autóbuszon stb. Természetesen a munkahelyeinken is, ahol tükörben állunk az utánunk következő generáció előtt. A szülői ház felelősségét legtöbbször abban látja az előadó, hogy az úgynevezett szemtelen kölyök sohasem a „miénk1’, hanem mindig a „másé“. De nagy baj az is, hogy a szülők egymásközti viszonya, erkölcsi kilengése olyan helyzetet teremt, hogy a gyermekkel

szemben az engedékenység végső határáig el kell menni, mert — ahogy az előadó mondta — a kölyök észrevett valamit,.. Igen érdekesen és szemléletesen tárta fel az iskolai közösségekben a helytelen tekintély kialakulását a jól tanuló, eszes, jótán- cú, jól öltözött, jól fésült, de szemtelen tanulóban, aki példakép lesz osztályában, sőt az egész iskolában. A szocialista társadalomban az lehessen példakép, aki jól tanul, jó közösségi ember és korszerűen példás a magatartása is, akár az iskolában, akár az ifjúsági szervezetekre és azok vezetőire a vezetésre alkalmas egyének kiválasztásánál.

A sok példával színessé tett, közvetlen hangú előadás utáni hozzászólások azt bizonyították, hogy a jelenlevő szülők ténylegesen magukévá tették az előadó záró szavait: A szemtelen kölyökről beszélni kellett, mert van, de a mai felnőttek bűne, ha lesz a jövőben is. Mindenkinek a maga területén el kell kezdeni a küzdelmet, melyhez bizton számíthatunk segítségre azoknál, akik önzetlenül a szocialista humánum alapján állnak.

Szekszárdi diákok Pécsett

„Figyelem, figyelem! Az IBUSZ különvonata azonnal indul a harmadik vágányról!”

Az út hangulatosan telt el. A megérkezés után elindultunk a Széchenyi tér felé. Az első dolga természetesen mindenkinek az volt. hogy üdvözlő lapokat írjon aztán ebéd következett, délután pedig útunk a Zsolnay-gyárba vezetett. Az üzem megtekintése után a város nevezetességeivel ismerkedtünk. Este a színházban mestekintettük Madách: Az ember tragédiája című színművének előadását. Akik még nem látták, azoknak a színház magában is nagy

élményt jelentett, az előadás pedig felejthetetlen emléket hagyott valamennyiünkben. Csillogó szemmel hosszan tapsoltunk a kiváló alakítást nyújtó színészeknek. Háromnegyed tízkor indult vonatunk vissza Szek- szárdra. Valamennyien a kirándulás kellemes emlékével indultunk haza, s bár az emlékek felejthetetlenek, boldog napot töltöttünk Pécsett, mégis nagy örömet okozott, hogy ismét hazaiövünk a mi városunkba, Szek- szárdra.

STRÉNYER BÉLA Közgazd. technikum tanulója: