Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-17 / 296. szám

195'? december 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Kössőntjük a 75 éves KODÁLY ZOLTÁNT Ami a döbröközi pártszervezet megerősödéséhez feltétlenül szükséges fin,kénytelenül « az jut eszünkbe, «.mikor ezeket a köszöntő sorokat megkezdjük, hogy az emberiség ze- nei nagyságai zömének életében a babért igen mostoha kézzel oszto­gatták. Kevés zeneköltőnek adatott meg az, hogy életében hivatalos helyről olyan elismerést kapjon, mint Kodály Zoltán. .És mégis ki ta­gadná azt, hogy a 75 éves születési évforduló alkalmas arra, hogy ön­bírálatot tartsunk. Hiszen a magyar zenekedvelők egy igen tekintélyes része ma is értetlenül áll Kodály művészetével szemben és a nép, amelynek ősi dallamaiból merített, nem ismeri fel önmagát Kodály művészetében. Még mindig félszem­mel külföldre kacsintunk, amikor Kodály értékeléséről van szó és en­nek következménye az, hogy a Psalmus Hungaricus, vagy Háry Já­nos. vagy többi művei előbb talál­tak utat a külföldi zenerajongók szivéhez, mint a miénkhez. Ha visszatekintünk gazdag éle­tén, az egész élet egy küzdelem a maradiság ellen. Ö képviseli a hala­dást, társadalma pedig a maradisá- got. Ez a maradiságt amely kétség­kívül az előző kor hagyatéka, még ma is kísért. Bizonyos begyöpösö­dött konzervativizmus előítéletével és a mozarti és beethcyjeni muzsi­kéra hangolt füllel ülünk le Kodály és a többi modern szerző műveinek a hallgatásához, pedig éppen a Hnsek-hangversenyen előadott Ma­rosszéki táncok nagy sikere bizo­nyítja, hogy Kodály muzsikája előbb-utóbb mégiscsak utat talál szivünkhöz. Nem hiába hangoztatja Kodály Zoltán, hogy népünk csak akkor lesz zeneileg művelt, ha a zenei nevelést a gyermekeknél, az óvodásoknál és az általános iskolá­soknál kezdjük el. A gyermek az anyanyelv elsajátításával szinte egyidőben sajátítja így el a zenei anyanyelvet is. Ekkor ivódik be érzésvilágába az egészséges zenei Ízlés, amely varázsszóra nyitja meg kis lelkűkben a zene világának tit­kos kapuját. És ez a felnövő gene-* ráció már hálásan fog gondolni Ko-{ dály Zoltánra, aki őzt mondotta: „A zene tnem magánosok kedvte-{ lése, hanem lelki erőforrás, amelyet) minden művelt nemzet igyekszikI közkinccsé tenni." Kodály Zoltán vasárnap töltötte be születésének 75. évfordulóját. Benne nemcsak wij honfitársai, de az egész világ a jelenkor egyik 'leg­kimagaslóbb kutatóját. zenetudósát, zeneszerzőjét, zenepedagógusát ün­nepeljük. ügy érezzük, hogy ünnep­lésünk akkor lehet igazán őszinte és igaz, ha a tömegek zenei anya­nyelvű művelésének az ügyét to­vábbra is szemelőtt tartjuk és ha a 75 éves születési évforduló alkal mából rendezett ünnepségen felhan- zó legszebb Kodály-művek: a Psal­mus, a Székelyfonó, a Marosszéki táncok, a Galántai táncok, a Háry János, a legszebb Kodály-kórusok (köztük is a Jézus és a kufárok) számára utat engedünk a szívünk­höz. Ezt megcselekedve ez lesz á mi legnagyobb ajándékunk a Mes­ter számára a 75 éves születési év■ forduló alkalmából. T. L. A dombóvári járás dombjai között 'szerényen meghúzódó Döbrököz nagy község 4300 lelket számlál A la­kkosok nagy többsége őstermelő. A ibecslések szerint 1600—1800 paraszt- i család lakja a községet. A paraszt­ság megoszlása változatos. A me- 'zőgazdasági munkások, állami tarta- |Iékföldeken dolgozó kisbérlők és 1—3 kataszteri holddal rendelkező sze­gény parasztok a falu paraszti lakos­ságának a felét alkotják. Ez mel­lett csaknem ugyanennyit, mintegy 800 családot számlál a középparaszt­ság is a községben. A kisiparosok, ke­reskedők, értelmiségiek is egyre sza­porodnak, de ha a Döbröközhöz ha­sonló nagyságú községekhez viszo­nyítjuk számukat, akkor Döbrököz (esetében feltűnően kevesen vannak. Az osztályidegen elemek, volt csendőrök, horthysta katonatisztek és egyéb de- dasszált, vagy fasiszta elemek szá­ma az összlakossághoz viszonyítva elenyésző a faluban. A FALIT MSZMP ALAPSZERVE­ZETE amelynek 14 tagja van a legöntudato. sabb, a legbecsületesebb, legtisztábban látó dolgozó emberekből kovácsoló- dik össze. És mégis van egy nagy gyengesége ennek a pártalapszerve- zetnek. Ez a gyengeség az összetételé­ből adódik. Ugyanis akkor lenne sze­rencsés a pártszervezet összetétele, ha a négy vasutas, három kisiparos, egy tanácsi dolgozó, egy földműves­szövetkezeti dolgozó és három egyéb munkahelyen dolgozó párttag mellett nem két kis parasztot, hanem leg­alább húszat tömörítene magában a dolgozó parasztság csaknem kétezres tömegéből. Hogyan gyakorol hatást az 1800 kis parasztra a pártszervezet? A PART IRÁNT nagy a vonzó­dás A kisparasztság helyesli a párt po­litikáját, s a legöntudatosabbak kö- zözül sokan nagyon közel állnak a párthoz Döbröközön is, csak foglal­kozni kellene velük, be kellene vonni őket a mozgalomba. Másfél év­vel ezelőtt az MDP döbröközi szer­vezetének 30 paraszti munkával fog­lalkozó tagja volt, s ebből heten ter­melőszövetkezeti parasztok voltak. Hol vannak most ők? Foglalkozott-e vagy foglalkozik-e valaki velük az MSZMP tagjai közül? AZ ALAPSZERVEZET TITKARÁ- VAL Bognár János elvtárssal nem tud­tam Döbröközön beszélni. Keveset tartózkodik otthon. Dombóvárra jár dolgozni a vasúthoz. Amikor munka­helyén, a dombóvári vasútállomásnál felkerestem és beszélgettem vele a pártszervezet munkájáról, azt mond­ta: — Én nincstelen ember vagyok. A községben nem találtam megfelelő munkát. Eljöttem a vasútra dolgoz­ni. Későn járok haza, korán eljövök hazulról, kevés időm jut arra, hogy az emberekkel foglalkozzak. Bognár elvtárs, a párttitkár tulaj­donképpen nem hibás. De a párt­titkárnak a községben kellene élni. És akkor a községben, mint Döbrö­köz, lehetne Bognár János elvtárs ré­szére munkát találni. AZ ÁLTALÁNOS TAPASZTALAT azt mutatja, hogy amelyik községben a pártszervezeten belül a parasztság köréből is szép számmal kerültek ki párttagok, ott gyorsan újjászerveződ­tek az ellenforradalom idején felbom lőtt termelőszövetkezetek, mert az MSZMP-tagok szervezői, alakítói voltak az újjáalakuló termelőszövet­kezeteknek. A döbröközi termelőszö­vetkezetet eddig nem lehetett újjár szervezni, mert nem voltak kommu­nisták, akik újjáalakítsák. az ötvenkettő VOLT TSZ-TAG közül egy asszonnyal, Horváth Jó- zsefnével beszéltem Döbröközön. Horváthné panaszkodott, mert most napszámos munkából él, s a megélhe­tése nincs úgy biztosítva, mint ami­kor csoporttag volt. — Csak lenne hát, aki újjáalakítsa a termelőszövetkezetet — rögtön be­lépnék — mondja, amikor búcsúzok tőle, s ezek a szavak úgy hangzot­tak. mintha nemcsak egyedül Hor­váth Józsefné mondta volna őket, ha­nem vele mondták volna a község többi napszámon élő mezőgazdasági munkásai, kisbériéi és szegény pa­rasztjai is. A LEGFONTOSABB feladat lenne a pártszervezet meg­erősítése. A három pártvezetőségi tag közül sajnos egész éven át ketten vidéken dolgoztak. A titkárnak, Bog­nár Jánosnak a falu népe között kellene élni és dolgozni. Fel kellene kutatni azokat a becsületes, jószán­dékú parasztembereket, volt tsz ta­gokat, akiket osztályhelyzetüknél fogva a szívük a párt felé vonz, be kellene kapcsolni a pártszervezet munkájába őket, mert ez döntő fel­tétele annak, hogy a döbröközi párt- szervezet megerősödjön, II. T. 0 Fekete Pétert,,feketéi adták elő“Simontornyán Szeretettel és lelkesedéssel várja Szekszárd a pécsi 180 tagú kulturális küldöttséget A KÖZELMÚLTBAN megjelent a Megyei Tanács Művelődési Osztályán egy Kárpáti nevű színházi szervező s engedélyt kért, hogy a megye terüle­tén alkalmi színtársulatával előad­hassa Eisemann: „Fekete Péter” c. operettjét. A Művelődési Osztály is­meri Kárpátit, akinek működését számos panasz érte a múltban, s mi­vel az előadásra kínált darab sem olyan, ami nélkül a Tolna megyei dolgozók ne élhetnének meg, a Mű­velődési Osztály — nagyon helyesen — nem adta meg a kért engedélyt. Kárpáti együttese, amely szerényte­lenül „Csortos Gyula művészegyüt­tesnek“ nevezi magát, azonban fü­tyült a Megyei Tanács rendeletére, és Simontornyán mégiscsak előadta a Fekete Pétert — feketén. A MEGYEI TANÄCS természete­sen azonnal intézkedett s mindenek előtt felelősségre vonják a simontor- nyai művelődési ház igazgatóját, aki­nek nem lett volna szabad a kóbor színtársulatot fogadni, de jelentést tesznek a minisztériumba is, kérve, hogy akadályozzák meg a jövőben, hasonló esetek előfordulását. A SIMONTORNYAI eset önmagá­ban nem lenne jelentős. De az ország területén nemcsak a Kárpáti-féle társulat jár, hanem nagyon sok ha­sonló alkalmilag , összeverbuvált, selejtes, művészietlen együttes. Az is valószínű, hogy nagyon sok megyei tanács nem jár el olyan lelkiismere­tesen, mint a Tolna megyei s ilyen helyeken szabad tere van minden nemkívánatos giccsnek. A Művelő­dési Minisztériumnak éppen ezért a legszigorúbban kellene eljárnia, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegye az ilyen jelenségeknek. <i. ó.) A Hazafias Népfront, a TTIT, a Vá­rosi Kultúrház és a Zeneiskola közös rendezésében szerdán este fél 8 órai kezdettel lebonyolításra kerülő Ko­dály emlékhangverseny előkészítése ügyében lázas tevékenység uralko­dik. A TTIT-én és a Megyei Tanács Művelődési Osztályán kívül a Megyei Tanács is felajánlotta anyagi segít­ségét. Kell is a segítség, mert a hangverseny összes rendezési költsége eléri a 12 000 forintot és telt ház ese­tén is mindössze 5000 forint lesz a bevétel. Pénteken este a Zeneiskola szülői munkaközössége tartott lelkes han­gulatú megbeszélést. Ezen elhatároz­ták, hogy a zeneiskola növendékei­nek szülei testületileg résztvesznek a hangversenyen és a hangverseny után vacsorát adnak a 180 tagú kul­turális küldöttség tiszteletére. Lehetséges, hogy Bátaszékről kü^ lönvonat hozza majd a Bátaszéki MÁV énekkarának a tagjait, akik ugyancsak szeretnék meghallgatni a 120 tagú pécsi kórust. ( A múlt alka­lommal tévesen írtuk, hogy a kórus 80 tagú). Jegyek a könnyebb elérhetőség szempontjából, a kultúrházon kívül a Zeneiskola gondnokánál is kaphatók. Milyen eredménnyel zártak a bonyhádi járás termelőszövetkezetei ? Az ellenforradalmi események já­rásunk tsz-mozgalmának is nagy károkat okoztak. Az elmúlt évekhez viszonyítva termelőszövetkezeteink sokkal kisebb közös alappal indul­tak. Főleg az állatállomány csappant meg, mert az ellenforradalmi ideoló­gia hatására tsz-eink állatállomá­nyát, széthurcolták. De jelentős mér­tékben megcsökkent a gazdasági felszerelés is. De a tények bebizonyí­tották, hogy á tsz-mozgalomnak már vannak • gyökerei a bonyhádi járás­ban is. Öt termelőszövetkezetünket még fegyveresen sem tudták szétverni s a párt felhívása után az öt tsz mel­lett még további 11 alakult, minden különösebb „támogatás” nélkül. Je­lenleg 16 mezőgazdasági termelő- szövetkezetünk van 6397 kataszteri holddal, amelyen 419 család, 587 tag dolgozik. i A PÄRT HELYES GAZDASÁG- POLITIKÁJA olyan termelési kedvet biztosított, melyre nem volt példa az elmúlt évek során. Jelenlegi tsz-tagságunk zömét agrárproletárok, valamint kis- parasztok teszik ki Ennek ellenére termelőszövetkezeteink területe elég­gé nagy a tagság létszámához viszo­nyítva, családonként több mint 15 kataszteri holdat tesz ki. A párttagság, a pártszervezetek fel- világosító munkája hozzájárult ah­hoz, hogv javult a munka, nőtt az ambíció s a tsz-tagság megtudott birkózni a soronkövetkező feladatok megoldásával. A tavaszi, a nyári munkálatokat példás rendben és időben elvégezték minden tsz-ben. A jó munka tükrö­ződik az eredményekben is. Amíg az egyéni dolgozó parasztok járási szin­ten búzából 8 mázsa 40 kilót, addig a termelőszövetkezetek 11 mázsa 99 kilót, tehát kataszteri holdan­ként 3 mázsa 60 kilóval termel­tek többet. De többé-kevésbé hasonló a helyzet a többi kalászosoknál és a kapások­nál is. A jó eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a bonyhádi, va­lamint a teveli gépállomás példás munkája. Már ebben a gazdasági év- hpn a munkájukkal kapcsolatban minőségi kifogás nem merült fel. Ezeket az eredményeket a szor­galmas munka, valamint a gazda­sági, politikai feltételek tették lehe­tővé. Járásunk 16 termelőszövetke­zete, a globális értékelés alapján 45 forint 10 fillér munkaegység érté­ket ért el. Ehhez természetesen hozzájárult még a háztáji gazdaság jövedelme, amely minimálisan számítva is mintegy öt forintot jelent munkaegységenként. De a járási átlagot több tsz-ben a munkaegység értéke messze túlhalad­ja. Ezek közöl csak egynéhányat em­lítünk, a zombai „Jóbarátság” Tsz- ben egy munkaegység értéke 66 fo­rint, az aparhanti Felszabadulás Tsz- ben 51 forint, a váraljai Alkotmány Tsz-ben 50 forint 54 fillér jutott egy munkaegységre. Hogy tsz-tagjaink jöjedelme hogy alakult egyik-másik tsz-ben az alábbi példák bizonyítják: AZ APARHANTI FELSZABADU- LÁS TERMELŐSZÖVETKEZETBEN dolgozik Andrássy Ernő fogatos és fia. Nyolc hónap alatt, szorgalmas munkájukkal 686 munkaegységet ér­tek el. Ezért kaptak 22 mázsa bú­zát, 21 mázsa 53 kiló árpát és zabot, négy mázsa 11 kiló cukrot, 27 mázsa 44 kiló kukoricát, hat mázsa 86 kiló burgonyát, 20 mázsa 58 kiló szénát, ugyanennyi takarmányrépát, silóból 24 mázsa 44 kilót, valamint 15.778 forint készpénzt. Bármilyen minimá­lisan is értékeljük a kapott termé­nyek egységárát a végösszeg nem kevesebb, mint 35.546 forintot tesz ki, nyolc hónap alatt. De nézzünk meg egy másik tsz-ből egy házaspárt. A zombai Jóbarátság tsz-ben dolgozik Kvanduk István fe­leségével.. Október 31-ig elértek 570 munkaegységet. A férj mint fogatos, a feleség mint növénytermelő dolgo­zott. Ennek megfelelően részesedés­ként az alábbi takarmányféleséget és pénzt kapták: 41 mázsa 71 kiló bú­zát, 21 mázsa 71 kiló árpát és zabot, 48 mázsa 47 kiló kukoricát, 63 má­zsa szénát, 23 mázsa 40 kiló burgo­nyát, két mázsa 92 kiló cukrot, 68 mázsa 40 kilő takarmányrépát és 5680 forint készpénzt. Ez egy összegben nem kevesebb, mint 35.129 forintot tesz ki. Kvanduk elvtárs elmondása szerint a háztáji gazdaság annyira növelte a közösből kapott jövedel­met, hogy a gazdasági évről szár­mazó jövedelme 42.000 forintot tesz ki. Járási szinten egy tsz-tag jöve­delme mintegy 1600 forintot tesz ki havonta, plusz háztáji jövedelem. JÁRÁSUNK TERMELŐSZÖVETKE­ZETEINEK JELENLEGI VAGYONA MINTEGY 30 MILLIÓ FORINTOT TESZ KI A zárszámadások megerősítésekor, valamint a megtartott zárszámadási közgyűléseken sok vita és igen sok helyes javaslat hangzott él arról, hogyan lehet a ! meglevő eredmé­nyeket- tovább javítani, mit kell tenni a belterjes gazdálkodás kiala­kítása érdekében. Főleg arról esett sok szó, hogy milyen módon és hogyan növelje a tsz állatállományát. Főleg a szarvasmarhatenyésztés irá­nyában. E törekvés megnyilvánul abban is, hogy minden tsz-ünknél a bőséges abrak- és szálastakarmány ellátottságon túl járási szinten mintegy 30 száza- , lékkai hagytak többet, az évköz- beni felfutó állatállomány takar­mányozására. De van olyan termelőszövetkezetünk, ahol a jelenlegi tárolt takarmányból, főleg abraktakarmányból, kétszer annyi állatállományt el lehetne látni. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK EGÉSZ ÉVI MUNKÁJÁT, de különös gonddal a zárszámadó közgyűléseket figyelemmel kísérték a közgyűlésekre meghívott egyéni dolgozó parasztok is. A meghívott becsületes kis- és középparasztok kijelentették, hogy a későbbi időben is szoros kapcsolatot kívánnak tartani a tsz-ekkel. A zárszámadó közgyűléseken a tsz- tagok a beszámoló nyomán foglal­koztak azokkal a tényezőkkel, ame­lyek károsan érintették a közös gaz­dálkodás menetét. Elsősorban azok­kal a kérdésekkel, amely megkerüli az MSZMP agrártéziseiben lerögzí­tett nyolc alapelvet, de amit kizár a tsz mintaalapszabálya is. Itt első­sorban a túlzott háztáji gazdaság te­rületének kérdésével foglalkoztak, amely elveszi a figyelmet a közös # gazdaságról, ahonnan lényegében a jövedelem döntő többségét várják. EBBEN A GAZDASÁGI ESZTENDŐBEN tsz-mozgalmunk messzemenően be­igazolta fölényét az egyéni kis­paraszti gazdálkodással szemben Termelőszövetkezeteink viszonylag lényegesen kisebb munkaerővel, kevesebb munkával, a gépek jobb kihasználásával nagyobb eredménye­ket értek el, mint az egyéni dolgozó parasztok. De a meglévő eredmények mellett tsz-tagságunknak ki kell küszö­bölni azokat a hibákat, amelyek fékezőleg hatnak tsz-mozgal- munk egész menetére. A 16 termelőszövetkezet közül há­rom mérleghiánnyal zárult. Ennek kettős oka van. Az egyik, hogy az elmúlt évben nem tudtak szilárdan helytállni gazdasági téren, így jelen­tős összeggel tartoznak államunk­nak. De ehhez szorosan hozzá jön az is, második tényezőként, hogy gyenge volt a vezetés, ennek követ­keztében nem tudták az egész tag­ságot mozgósítani a soronkövetkező feladatra, gyenge volt a munka- fegyelem. De ezek a termelő- szövetkezetek is igyekezzenek azon, hogy megfelelő gazdasági alap kép­zésével a reális, az esedékes törlesz­téseket a későbbi években tudják teljesíteni. A felsorolt példák is igazolj ák* hogy minden becsületesen dolgozó tsz-tag megtalálja számítását mun­kája eredményeképpen. Kurilla József —t Jakab Albert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents