Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-13 / 293. szám
ISS1? december 13. TOLNA MEGYEI NfiPÜJSÁG S Váralján láttuk — hallottuk Jól fizet a vetőmagburgonya — Hatvanezer méter bél — Gazdag parasztok — Ami alapszabály ellenes — Cigányok — A sportról A* Idei gazdasági évben szép eredményeket értek el Váralján az Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai. Ezt bizonyítja az is, hogy csak készpénzből 23 forintot osztottak munkaegységeként. A jövedelmet a következő gazdasági évben fokozni akarják. Erről beszél Borbély Sándor, a tsz elnöke is. „Mi még nem próbálkoztunk a vető magburgonya termesztésével, de arról már hallottunk, hogy szép jövedelmet ad. Egy mázsa vetőmagburgonyáért 240—280 forintot fizet az állam. Úgy gondoltuk, hogy az 1958- as gazdasági évben 10 holdon termelünk vetőmagnak burgonyát. A burgonya ültetését és szedését géppel végezzük. Körülbelül számítva 100 000 forint jövedelmet számítunk burgonyából.’“ * November—decemberben kora reggelenként mind gyakrabban hallani, hogy egyik, s másik háznál is disznóölés van. A községben eddig körülbelül mintegy 350—400 hízót vágtak le, 130—180 kilós átlagsúlyban. A helyi földművesszövetkezettől érdeklődtünk, hogyan készültek fel a disznóvágásokra, miből mennyi fogyott el. A földművesszövetkezet boltkezelője, Fcrmanek Jánosné azt mondotta, hogy mintegy 50—60 000 méter szárazbelet és 7500 méter sózott belet adtak el, illetve vásároltak meg a község lakói, azonkívül só, rizs, fűszerfélék, korlátlan mennyiségben állnak a vásárlók rendelkezésére. Váralján nem olyan sok, alig 15—20 egyéni parasztcsalád van, mivel a lakosság zöme a helybeli és a környékbeli bányákba jár dolgozni. A községi tanácson arról hallottunk, hogy a beadás eltörlése után különösen megnőtt a parasztság termelési kedve. Javukra írandó, hogy azokon a földterületeken, ahova a tagosítás után kerültek, aránylag rövid idő alatt kétszeresére fokozták a talaj táperejét, ami megmutatkozott a több gabonában, terményben. Míg 1953-ban 23 darab volt a szarvasmarhaállomány, addig ma több mint 100 darab az egyéni gazdák szarvasmarhaállománya. Ez a jólét, különösen az építkezésekben nyilvánul meg. Nagyon sok gazda épít új házat. Szösz István 15 holdas egyéni gazda új háza eddig 100 000 forintba került, de még mintegy 50 000 forint értékű munkát végeznek rajta. Általában valamennyi gazda tatarozta épületét, vagy gazdasági épületet építtetett. A helybeliek szerint az elmúlt 15 évben nem volt annyi építkezés, mint most. * A termelőszövetkezeten kívül a községben évek óta működik egy I. típusú csoport is. A csoport 23 családja 200 holdon gazdálkodik és a hallottak alapján alapszabályellenesen. Ugyanis csak egyedül a szántást végzik közösen, a betakarítást, az osztást már nem. A gyakorlat náluk az volt,1 elvetették a magot, utána kiparcellázták és mindenki betakarította magának a termést. Az adókedvezményt az idei évben azért, mert alapszabály-ellenesen működtek, már nem kapta meg az Uj Élet csoport tagsága. Érdekes eset, kissé nevetséges, hogy a babona mennyire él még az emberekben. A tanácsházán beszélgettünk, amikor bejött egy cigány ember, arra kérve a titkárt, adjon papírt, hogy eltemethessék halottjukat. Szó, szót követve elmondta azt is, nagyon sürgős lenne, két napja nem aludtak, félnek a halottól, és szeretnék lebontani már a kunyhót. Az erdőben lakó cigányok ugyanis, ha halottjuk van, utána lebontják a kunyhót, másikat építenek, hogy a halott szelleme vissza ne jöjjön. A babonás cigány állítása szerint az éjjel már látta a halottat tüzet rakni és a kunyhó körül táncolni. Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt tudják a kunyhót felépíteni, azt válaszolta, közel kétszá zan vagyunk, egy nap alatt meglesz. * Sportéletről Váralján nem igen lehet beszélni, a futball szakosztály az egyetlen, amely működik. De, mivel a községi tanácson kívül anyagi támogatást nem kapnak, létezni sem igen tudnak. Községfejlesztési alapból 3000 forint támogatást kapnak a jövő gazdasági évben is. A sportolók jogosan sérelmezik, mivel területükön á nagymányokiaknak, mázaiaknak is van önálló üzemrészük, sőt, ott van a bajai erdőgazdaság is, az erre a célra kiutalt keretből, ők is kaphassanak támogatást. P. R. Megjegyzések egy szavalóversenyhez December 8-án, vasárnap délelőtt a zeneiskolában rendezték meg az Arany János szavalóverseny szekszárdi járási döntőjét. A szavalóverseny eszméjét csak örömmel lehet üdvözölni, minél szélesebb rétegekkel megszerettetni a szép költeményeket, egészen közel vinni az emberek hez az irodalmat és ezen belül Arany János kultuszát ápolni, igen dicséretes dolog. Méltán illeti tehát elismerés a Megyei Tanács művelődési osztályát e nemes kezdeményezésért és annak kibontakoztatásáért. Bevezetőben ennyit a szándékról, amely nemes, és minden támogatást megérdemel. Sok siker is jelzi útját a szavalóversenyeknek. Községekben és járási szinten nem egy •kimagaslóan nagysikerű szavalóestet rendeztek különböző szervek, ez azonban mit sem változtat azon, hogy a szekszárdi járási bemutató nem sikerült. Nem sikerült mégpedig elsősorban és döntően azért, mert a szavalok úgyszólván egymás előtt mondták el a verseket, a közönség száma — egészen optimális számítások szerint is — nem haladta meg a húsz főt. Márpedig nem hinném, hogy az eredeti szándék a közönség kizárása volt. Tudom, hogy nem álltak rendelkezésre nagy anyagi eszközök a szervezésnél, annyira szegények azonban nem vagyunk, hogy legalább egy plakátot ne tudtak volna elhelyezni a város központjában és egy negyedíves papíron meghívni az üzemek, hivatalok és vállalatok szakszervezeti kultúrfelelősein keresztül a dolgozókat. Sikerült azonban a nagyközönség előtt titokban tartani a járási döntő időpontját, s legfeljebb az ment oda, aki valamilyen formában érdekelve volt, vagy éppenséggel betévedt. Minden negatív volta ellenére any- nyiban hasznos tapasztalatot hozott ez a bemutató, hogy a rendezők megtanulják: így nem szabad szervezni. Remélhetőleg a megyei döntőt alaposabban készítik elő. i pértélei hírei a bonyhádi járásból Szombaton, Bonyhádon a Magyar Szocialista Munkáspárt járási végrehajtó bizottsága széleskörű pártak- tiva ülést tart. amelyen megvitatják a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak Moszkvábon nyilvánosságra hozott Nyilatkozatát, valamint a kommunista pártok által aláírt és ugyancsak Moszkvában közzétett Békekiáltványt. A járási aktíva után a pártalapszervezetekben taggyűlésen, pártnapokon és egyéb pártrendezvényen megvitatják a nem zetközi munkásmozgalom két fontos dokumentumát, s meghatározzák az ezzel kapcsolatos helyi tennivalókat is. * Nagy az érdeklődés szerte a járásban a most folyó pártnapok iránt, amelyeken különösen a ! külpolitikai helyzetet beszélik meg a párttagok cs pártonkívüliek. Egy-egy pártnapon átlagosan 50—60 fő vesz részt. Nagyvejkén és Lengyelben azonban meghaladta az érdeklődők száma a 100-at is. Bonyhádon, a járás székhelyén zsúfolásig megtelt a kultúrotthon, ami azt jelenti, hogy mintggy 500-an voltak jelen a pártrendezvényen. ŐSZI-TÉLI Az ősz Kisdorogon semmiben sem különbözik, mint más községekben. Itt is élik az emberek dolgos hétköznapjaikat, örömtől, kocsmai poha- razgatásoktól hangos vasárnapjaikat. De ez az ősz talán más, mint az előző éviek. Ha különbség van, az talán az, hogy ezen az őszön sokkal több érdekesség történt, mint az előző években. HARMINC HÁZAT VILLAMOSÍTOTTAK A tanács jól használja fel a községfejlesztési alapot. Mindig arra költik a lakosság pénzét, ami a legfontosabb, ami a lakosság érdeke. Az egyik utcában az ősz elején kezdték el a villanyt bevezetni, ötszázhatvan méter hosszan húzták ki a vezetékeket, s a tanács ehhez 17 ezer forinttal járult. Az utca villamosításával 30 házhoz vezették már be a petroleum lámpák helyett a villanyt. Egy levél nyomán A levél néhány nappal ezelőtt érkezett, Őcsényből hozta a posta. Takács László őcsényi lakos, az újtelepi hétgyermekes Lakatos-család sorsáról írt s & levélben felhívta a szerkesztőség figyelmét Lakatos István és 7 kiskorú gyermekének nélkülözésére, elkésettségére. A szerkesztőség munkatársa a megyei Nőtanács munkatársával a levél alapján a helyszínen győződött meg arról, hogy 'a levélírónak, sajnos, igaza van. Lakatos István alkalmi munkából tartja fenn a nagy családot. A gyermekek úgy sorakoznak egymásután, mint az orgonasípok. A legidősebb 11 éves, a legfiatalabb hét hónapos, felesége ezért nem tud munkába járni, így az apa keresete kevés ahhoz> hogy a népes családot eltartsa. Az őcsényi községi tanács végrehajtó bizottsága Lakatos Istvánt házhelyhez juttatta az Újtelepen, amelyen a nyár folyamán megkezdte a házépítést és fundamentum nélkül, négy falat vert fel. Az építés — ahogy később megállapították — szabálytalan volt, így félbe kellett hagyni a házépítési munkát. Jelenleg a család egy kunyhószerű építményben lakik nehéz körülmények között. — A községi tanács — mondja Zala Béla a közigazgatás vezetője — ismeri a Lakatos-család problémáját és a legutóbbi tanácsülésen határozatot is hozott a család megsegítesere. A végrehajtó bizottság bontási anyagból téglát juttat Lakatoséknak, melyből a község kőművesiparosai felajánlották, hogy társadalmi munkával egy szoba-konyhás házat építenek. Cselik Lajos, a községi pártszervezet titkára, akit ugyancsak felkeresett munkatársunk, a párttagok felajánlásáról beszélt. — Az őcsényi kommunisták, elhatározták, hogy segítenek a sokgyermekes családon, a férfiak földmunkát vállaltak, a szövetkezeti nőbizottság mintegy 30 tagja pedig felajánlotta, hogy egy-egy napra elmennek Lakatosokhoz falat tömni. Dicséretes a kezdeményezés, a társadalmi összefogás, de az építést úgy gondoljuk, csak a tavasz folyamán lehet megkezdeni, a Lakatos-családnak pedig sürgős segítségre van szüksége. A megyei Nőtanács ruhaneműt és cipőt juttat a gyermekeknek, azonban a család a lakásprobléma megoldását csakis a községi tanács végrehajtó bizottságától várhatja. — A jelenleg érvényben lévő lakás- törvények p tekintetben igen megnehezítik munkánkat — mondja Zala Béla. — Megoldást csak úgy találunk, ha a község lakói Is érzik a felelősséget a Lakatos-család szégyenteljes helyzetének megszüntetéséért. POZSONYI IGNÁCNÉ Öt megyében ismerik és keresik a „Szekszárd" hálószobabútort Négy évvel ezelőtt húzták itt, a Mikes utca végén fel az első falakat és ma már egy korszerű üzem áll az egykori gidres-gödrös, pocsolyás libalegelő helyén. Néhány munkással indult az üzem, a Szekszárdi Vasipari Vállalat asztalosrészlege. Ma az üzem összlétszáma ötven fő, ebből tizenöt a szakmunkás, tizennégy segédmunkás és tizenhárom tanuló. Korszerű gépekkel, szalagszerűen készülne^ a bútorok. Az üzem már annyira „felnőttszámba” megy, hogy a várost tanács javaslatot tett a megyei tanácshoz a Vasipari Vállalattól való leválasztásra és önálló vállalattá való szervezésére. Mint önálló vállalat is megállná helyét. Az üzem fő terméke a hálószobabútor. Theisz György üzemvezetőnek és Andróczki Imre művezetőnek volt az ötlete, hogy ki kellene fejleszteni egy új hálószoba garnitúra típust, ami szebb, mutatósabb és jobb az addig gyártott „Körmend” hálónál. — Először csak — ez év tavaszán — magánrendelésre készítettek néhány garnitúrát, de az új bútor annyira megnyerte nemcsak a megrendelők, hanem a kereskedelmi szakembereknek is a tetszését, hogy hivatalosan is elfogadott, típus lett belőle, a „Szekszárd” háló. Az első Az íróasztal mellett három ember ül nagy munkában vannak, készítik a kisvejkei Szabadság Termelőszövetkezet éves termelési tervét. A tsz elnökével, Fülöp Sándorral beszélgettünk a termelőszövetkezet életéről, eredményéről. — 1957 februárjában alakultunk — mondja —- 16 család 260 holdon kezdte el ismét a szövetkezeti gazdálkodást. Községünkben ugyanis volt már termelőszövetkezet, de a múlt év októberi eseményei tökéletesen megsemmisítették, széthurcoltak mindent, úgyhogy amikor a volt tsz roncsain megalakultunk, a 260 holdon és a 16 családon kívül semmink sem volt. Az első hónapokat sok problémával küszködtük végig, de sok segítséget kaptunk az államtól és különösen jelentős segítséget adott a Teveli Gépállomás. Jó munkánkat bizonyítja a holdanként elért 13.5 mázsás búzaátlagtermés — folytatja Fülöp elvtárs. — Úgy gondolkodtunk a nyár folyamán, hogy a szép termésből 150 mázsát az államnak adunk el, a kapott pénzzel pedig felmerülő költségeinket fedezni tudjuk. így is lett. Munka egységenként mégis tudtunk osztani 8 kiló búzát, 3 kiló árpát, 43 deka cukrot és 8 kiló kukoricát. Sok például a munkaegységenként kiosztott kukoriamennyiség de szép volt a termésünk és az állatállomány részére Április óta már sorozatban gyártják az új hálóbútort, ami azóta eljutott a megye határain túlra is. A legutóbbi diszpozíció például Szek- szárdra, Tolnára, Bonyhádra, Tamásiba, Dombóvárra és Tabra szól. De szállítottak már Székesfehérvárra, Barcsra, Csurgóra, Balatonboglárra, Marcaliba, Siófokra, Enyingre, Pécsre és Komlóra is. öt megyében Tolna megyén kívül Baranyában, Somogybán, Fejér és Zala megyékben ismerik már a ,,Szekszárd” hálószobabútort. A komlói bányásznapi vásárra például tíz garnitúrát szállított le az üzem. Onnét telefonáltak, hogy nem tudnának-e még tíz hálót küldeni. Az elmúlt napokban járt az üzemben a BÚTORÉRT minőségi ellenőre, tíz garnitúrát vett át minőségi kifogás nélkül. De nem volt baj a korábban leszállított összesen kétszázhat. van garnitúrával sem, egy alkalommal fordult csak elő reklamáció, az egyik szekrénynek szállítás közben letörött a lába. Persze az üzemből azonnal motorkerékpáron szakembert küldtek ki a bonyhádi állomásra, hogy kijavítsa a szekrényt. Az idén háromszázhúsz garnitúra készül a „Szekszárd” hálóból. Jövőre négyszáz. De azért „csali” ennyi, mert nem kap többre anyagot az üzem. Hatszázat is meg tudnának csinálni. év után még öt vagonnal tartalékolni is tudtunk. Igaerő és gazdasági felszerelés nélkül láttunk az évhez. A most felmutatott eredményeink pedig arról tanúskodnak, hogy érdemes volt ismét a szövetkezést választani. A napokban megtartott zárszámadási közgyűlésen vettük fel Bogos Ferencnét és vele együtt három új belépőnk van már. Annyit mondhatok még, elégedettek a tagok, elégedettek a 43 forint 94 filléres átszámított egy munka. egységértéikkel és bizakodva, nagy reményekkel indulunk és várjuk az 1958-as gazdasági évet — fejezte be a beszélgetést Fülöp Sándor, a kisvejkei Szabadság Tsz elnöke. HIRDESSEN !A TOLNA MEGYEI Hirdetésfelvétel a Kiadóhivatalban Szekszárd, Mártirok-tere 15—17 HÍREK KISDOROGRÓL Számos lakó már a villanybevezetés előtt rádiót, villanyvasalót vásárolt. TÖBB MINT ÖTSZÁZ DARAB HÍZÓ Az idén, már most a tél kezdetén, mind gyakrabban hallani a faluban reggelenként disznó sikongatásokat. Nincs olyan család, akinek udvarán egy-két hízót saját szükségletre ne neveltek volna. A hét elején az Állatforgalmi Vállalat 42 darab „szabad“ sertést vásárolt fel a község gazdáitól. És még ehhez hozzátartozik az is, hogy az alig 350 családot számláló faluban több mint 500 hízót vágnak majd a télen. Nem egy családban hármat is. NÉGY MÁZSÁVAL TÖBB BÚZA volt az átlagtermés kataszteri holdan ként, mint az elmúlt évben. Nem csak több, hanem sokkal jobb minőségű termés volt gabonából és más mező- gazdasági terményféleségből is. KÉT KILOMÉTER ÚTSZAKASZT társadalmi munkával hoztak helyre még az ősz beállta előtt. Csak egyszer szóltak a község lakóinak, hogy helyre kellene állítani a község egyik fontos útját. A nyári és a kora őszi zivatarok teljesen tönkretették ezt az utat. A községből 150 fogat és 300 gyalogmunkás több napig dolgozott az út helyreállításán. A cukorrépa és szár hordást már a társadalmi munkában felújított úton végezték el a kisdorogiak. A KÖZSÉG LAKÓI KÖZÜL sokan járnak a Juhépusztai Állami Gazdaságba. A nyári hónapok alatt több mint háromszázan jártak át a gazdaságba idénymunkára. A téli hónapok alatt is 160 szerződött állandó munkás jár át Kisdorogról Juhépusztára.
