Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-13 / 293. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19É7 december 13. ÜSSZOlYOknak—lányoknak TUDOMÁNY „Szeretem Kozmetika A fogyásról Minden évszak otthagyhatja név­jegyét bőrünkön: tavasszal a szeplők jönnek ki, a nyár tüzes napja fel­égeti a bőrt, az ősz és a tél a fagyás alakjában jelenti be megérkezését. A fagyás leggyengébb alakjában lila-pirosan színeződik el a bőr az arcon, orron és a fülünkön, de el­fagyhat a lábunk és kezünk is. Ezek a kellemetlenségek jobbára az arra hajlamos, vérszegény, bőrfesték­hiányban szenvedő, fehérbőrű egyé­neknél fordulnak elő, sokszor már fagypontkörüli hőmérsékletnél is. Ha a kartársnő a nagyon fess cipőt szereti télen is, avagy szép hosszú ujjú kezén bőrkesztyű feszül de még a lábszárára erősen simuló nylonharisnya is elősegíthe­tik a kellemetlen fagyási, mivel ezek összenyomják a meleget szol­gáltató bőrereket. Hogyan előzhetjük meg ezeket a fagyási sérüléseket? Nagyon egysze­rűen: kényelmes, meleg kesztyűt és cipőt viselünk, s amikor a nagyobb hideg beálltával az utcán sétálva arcunkon fülünkön erős zsibbadást érzünk, ami a fagyás kezdetét je­lenti — kezünkkel jól megdörzsöl­jük az arcunkat és fülünket, azon­nal ejmúlik ez a kellemetlen érzés. Ugyanis ilyenkor a vérkeringés is­mét megindul a dörzsölés hatására. Más a tennivaló a már beállott fa­gyásnál. Egyszerű a dolog, felkeres­sük a hozzáértő szakembert, az van hivatva megállapítani, hogy vajon quarz, vagy röntgenbesugárzás vagy éppen ultrahangkezelés szükséges-e ilyenkor? Avagy kombinálja-e ezen kezelések egyikét-másikát kenőcsös kezeléssel, vagy a bőrereket tágító vitamintabletták szedésével? Az itt említett fagyásokról termé­szetesen csak mint kozmetikai ár­talmakról beszéltem (van a kéznek és a lábnak is kozmetikája). A mé­lyebbre hatoló fagyások tárgyalása már nem e kis cikk keretébe tar­tozik. DR. FÁBIÁN „Szerintem saját érzései bál induljon ki...“ a tanáromat...“ „Negyedikes gimnazista vagyok. Többek között egy fiatal tanár is tanít bennünket. Igen szimpatikus nekem ez a fiatal tanár: néha való. Sággal csodálom műveltségét, meg­nyerő modora van és hát csinos, elegáns megjelenésű. Szóval vonzó­dást érzek iránta és már felvetődött bennem, hogy milyen jó lenne, ha ez kölcsönös lenne. De ugyanakkor nem tudom magamban eldönteni — barátnőimmel sem beszélek róla, — valamilyen formában tudassam-e vele érzéseimet.” Eddig a levél, az aláírás: „Negyedikes". Kedves kis „Negyedikes”, ne ha­ragudjon, de a mi véleményünk az, hogy akkor cselekedne helyesen, ha minél előbb „száműzné” agyából ezeket a gondolatokat nem problé- mázna ezeken és tanárában — még ha fiatal is — nem a csinos, jómeg­jelenésű férfit, hanem oktatót látna, akitől Ön sokat tanulhat és keli is tanulnia. Tanára egész bizonnyal nem gondol bizonyos „vonzódási” dolgokra, mert a gimnázium keretei ezt semmi esetre sem engedhetik meg és ezt önnek is meg kell ér­tenie. Lehet, hogy majd az érettségi után tnég összehozza a sors tanárá­val, az is lehet, hogy akkor már ta­nára nem „kis tanulót" lát önben, előfordult már az is, hogy a tanár feleségül vette régi tanítványát, de az érettségi előtt ilyenen még csak ne is gondolkozzon, önnél most az a legfontosabb ,hogy tanuljon és e téren semmi előnyt legfeljebb hát­rányt jelenthet, ha ilyen gndolatai vannak tanárával szemben. A muskátli igen kedves virág és legtöbb helyen megtalálható. Kicsit sem kényes, de ott, ahol nem hozzá­értéssel bánnak vele, megrövidítik az életét és közel sem olyan „gazdag1’, mint amire különben képes. Ahol kiszedték a földből, vagy cse­repestől együtt lehelyezték a pincébe, vagy egyéb fagymentes helyre, ott nincs rá gond tavaszig — lehullatja levelét és csak a kiültetés után hajt ki. Sok helyen azonban azt akarják, hogy télen is díszítse a szobát s ezért ablakba rakják, hogy érje a fény, öntözik stb. Télen is zöldéi a mus­kátli, sőt. virágot is hoz, de sokkal rv\i rvf rnrárnn rcL'C.oVtV') Nem értek teljes egészében egyet a szerkesztőség véleményével, ame­lyet a „Melyiket szeressem?’’ jel­igés levélíró helyzetéről alkotott a december 6-i újságban. Az csak fél­igazság, hogy döntés előtt az anya kizárólag a gyermekek sorsából in­duljon ki. Szerintem nem lenne he­lyes, ha az a fiatal rnama. a két gyermek esetleges későbbi rossz sora miatt lemondana saját magáról és erre szerintem nincs is szükség. Egy barátnőm a válás után egy gyermekkel ment ismét férjhez. A második házasságból is született két gyermek és időközben már 12 év levelet, virágot hoz. Legtöbb helyen ebbe nem nyugszanak bele, hanem állandó" öntözéssel próbálják erőtel­jesebb fejlődésre bírni a virágot. Ez­zel pedig éppen az ellenkező hatást érik el, mert a sok nedvesség, víz ár­talmára válik, visszatartja a fejlő­désben olyannyira, hogy még a nyári hónapokban is nehezen tudja majd „elnőni” a téli gyakori öntözés okozta kárt. A téli hónapokban egész minimális vízre van szüksége a mus­kátlinak, elég, ha egy hónapban egy­szer, vagy esetleg kétszer megöntöz­zük kevés vízzel. Ez elegendő ahhoz az életfunkcióhoz, amelyre a virág a téli hónapokban képes. elmúlt felettük, de merem állítani, hogy az édesapa sem adhatott volna „többet” a gyermeknek, mint a mostoha, aki szerette és szereti fe­leségét és rajta keresztül a gyerme­ket is. Vajon nem képzelhető el, hogy az a férfi, aki most szereti ezt a szóban forgó asszonyt, szeretni fogja a két gyermekét is és az apa helyett apa lesz? Ez az asszonyka korán ment férjhez — családi kö­rülményei rákényszerítették • — és talán nem is tudja, hogy mit jelent az olyan családi élet, amelyben a férj és a feleség kölcsönösen szere­tik egymást, mert mint a levélből kitűnik, nem szereti férjét, de annál jobban vonzódik egy férfihez, aki nemrég jelentkezett és titokban ke­resik az alkalmat, hogy találkozza­nak. Az olyan családi élet, amelyben a férj és a feleség nem szeretik egy­mást — emiatt nyilván nincs meg az egyetértés sem, — nem lehet jó gyermeknevelés} szempontból sem Ezért véleményem szerint minde­nekelőtt saját érzéseiből induljon ki, de ne „kalandot” lásson a dolog­ban, mielőtt döntene abban a kér­désben, hogy elváljon-e. Emellett természetesen vegye figyelembe azt is, hogy az „új szerelmének,, milyen a viszonya a gyermekekhez. Bűn lenne olyan mellett leélni az életét, akit nem szeret. V. I.-né Dunaföldvár. ÜNNEPI KONYHA = Muskátli gondozás — télen Szaloncukor — készítés ízűre akarjuk készíteni. ízesíthetjük darált dióval, vagy pár csepp citrom­lével és citromhéjával, de ennél vi­gyázzunk, nehogy a folyadék a masz- szát ellágyítsa, sűrű barack-, vagy málnalekvárral, kevés széttört cit­rompótlóval ízesítve. Adhatunk hozzá kakaóport egy csomag vaniliacukor- ral, vagy valami likőr essenciát, pél­A pulyka feldolgozása Szükséges: 1 kg cukor, 4 dl víz, íze­sítők. Főzés: A cukrot a vízzel egy három literes lábosban tűzhely szélén addig kavargatjuk, amíg a cukor elolvad. Gyors tűzre tesszük és addig főzzük, amíg nagy hólyagokat vet és egy vil­lát, vagy drótkarikát belemártva azt beablakozza és hosszúkás hólj^gokat fújhatunk róla. Kavarás: A szirup kavarására leg­megfelelőbb a márvány, hogy a szi­rup azonnal hűljön. Ha nincs már­ványlapunk, széles porcelántálban, vagy teljesen szagtalan, síma desz­kára öntjük a szirupot. Addig hűt­jük, amíg széle bőrösödni kezd. Ek­kor egy széles késsel az egész töme­get egyszerre keverjük, amíg színét fehérre változtatja és gyúrható anya­got kapunk. Ha közben a massza na­gyon megkeményedne, 1—2 csepp vízzel meglocsoljuk és a kés lapjával széttörjük. Ha csomók vannak benne, azt is a késsel elsimítjuk, jól kidol­gozzuk és mint a tésztát, egy tömeg­be összegyúrjuk. ízesítés: A masszát 2—3 részre inak vannak, amelyeket sütés előtt, osztjuk és hozzákeverjük az ízesítő harapófogó segítségével kihúzunk, anyagokat, attól függően, hogy milyen így a combjai is puhára sülnek. Leg­eiéül császárkörtét, narancsot, man­dulát. Gyúrhatunk az anyagba fél kg-ra számítva 4—5 dkg vajat, vagy margarint, így puhább, krémszerűbb lesz. Az ízesítő anyagokkal ismét jól eldolgozzuk, egy centiméter szélesre lapítjuk, széleit egyenesre igazítjuk és kockákra, vagy hosszúkás dara­bokra vágjuk. Deszkára helyezzük és másnap, ha már megszikkadt, dupla selyempapírba csomagoljuk. Alól fe­hér papír legyen. A megtisztított pulykát pár napig hideg helyen vagy jégen tartjuk, így húsa porhanyósabb lesz. A pulyka aprólékából a húsleveshez hasonlóan levest főzünk. A mellehúsát a csontról lefejtve, hosszában szeletekre vágjuk, besóz­zuk és kirántjuk, vagy szalonnával megtűzdelve egybe megsütjük és vé­kony szeletekre vágva, melegen vagy hidegen tálaljuk. Hátrészéből, comb­jaiból pörköltet készíthetünk. Legfinomabb azonban az egybesült pulyka. A pulyka combjaiban vastag jobb pecsenyét a teljesen kifejlett, hí­zott pulyka adja. A pulykát lesózzuk kívül-belül és egy óráig sóban állni hagyjuk. Előbb fedő alatt 20 percig, kevés víz hozzáöntésével pároljuk, azután 10 dkg forró zsírt ráöntünk, sütőbe tesszük és gyakori locsolgatás mellett, többször megforgatva pirosra sütjük. Sütési ideje 2—2 és fél óra. Szeletelés előtt állni hagyjuk. A com­bokat két részre is vághatjuk. Ha még maradtak benne vastag inak sütés után is kiszedhetjük. Melle­húsát a csontról lefejtjük és hosszá­ban vékonyra szeleteljük. Burgonya­pürére, vagy rizsköretre rakjuk a hús­szeleteket az eredeti alakhoz hason­lóan összeállítva. ES TECHNIKA TOVÁBB FEJLESZTIK JUGOSZ­LÁVIA LÉGIFOKGALMAT A Jugoszláv Légiforgalmi Társa­ság jövő évi fejlesztési programja szerint 1958-ban sűrűbb légijáratok­kal bővítik az ország belföldi légifor­galmát. Hazai és nemzetközi vonala­kon 22 jugoszláv utasszállító gép bo­nyolítja majd le a forgalmat, köz­tük 6 „Iljusin”, 13 „Dunlas“ és 3 „Conveyer“ típusú gép. Április else­jétől Ljubjanából Zágrábon át he­tenként ötször indulnak utasszállító gépek, a Sarajevo és Belgrád közötti iégijárat pedig ezentúl naponta köz­lekedik. A fővárost a tengerparttal összekötő légijáratban naponta öt utasszállító gép vesz részt. Ugyan­csak naponta közlekedik majd a Belgrád és Szplit közötti repülőgép. Nemzetközi vonatkozásban a Belgrád és Zágráb közötti légijáratot bekap­csolják a párizsi vonalba. Más légi­járatok a jugoszláv fővárost Athén­nel, Kairóval, Isztambullal, Rómá­val, Szófiával és Tiranával kötik össze. Áprilisban megindul a köz­vetlen légiforgalom Belgrád és Prága között. ÁTLÁTSZÓ OLAJ Látott-e már valaha olyan tiszta és átlátszó olajat, mint a víz? A szovjet geológusok Üzbekisztán déli részén olyan olajlelőhelyet fedeztek fel, amelynek nyersanyaga teljesen átlátszó. A színtelen olaj nagy száza­lékban tartalmaz tiszta benzint. Nagy előnye, hogy ezt az anyagot nem kell olajfinomítóba szállítani, hanem enélkül is felhasználhatják, mint üzemanyagot. ÜJ ANTIBIOTIKUM Az Egyesült Államokban Ristoce­tin néven nemrégen új antibiotiku­mot készítettek és kísérleteztek ki. Húsz kórházban végeztek háromévi kísérleteket és tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a Ristocetin nemcsak megállítja a baktériumok növekedé­sét, hanem meg is öli azokat. A NEURASZTÉNIA Ezzel az orvosi meghatározással ki. adósan vissza szoktak élni. Ha valaki durva és neveletlen a környezetével szemben, ha megbízhatatlan és lusta, akkor rendszerint ezzel szokta a lelkiismeretét megnyugtatni: — Jaj, istenem, olyan neuraszténiás vagyok! Borzasztó, dehát — betegség, nem lehet rajta segíteni. Ha azonban az ilyen ember komo­lyan számot vet magával, összeszedi akaratát, önfegyelmét és némi rend­szert vezet be életmódjába akkor többnyire más szemmel nézi majd a világot (de a világ is őt) és „neurasz­téniás“ tünetei egyszeriben megszűn­nek. Ne essünk azonban a másik végletbe és ne kételkedjünk benne, hogy igenis vannak emberek, akik idegrendszerüknek sajátos gyengesé­ge és túlérzékenysége következtében (a neuraszténia betűszerinti értelmé­ben ideggyengeséget jelent) olyan panaszokkal állnak elő, amelyek va­lóban súlyosak és kínzóak, de a beteg ségek hosszú láncsorának egyik sze­mébe sem illeszthető bele, annál ke­vésbé, mert alig, vagy egyáltalában nem mutatnak kóros testi elválto­zást, tehát köznapi értelemben vett „betegséget*’. Az ilyen ember pana­szait mellőzni, vagy őt éppenséggel leszidni és kinevetni nemcsak célta­lan, de egyenesen káros is. Különö­sen a szülők vegyék ezt fontolóra, mert bizony sok neuraszténiás gyer­mek szenved a felnőttek értetlensége és megbántásai miatt. De nemcsak szenved, hanem elkeseredettségből és dacból még jobban beveszi magát betegsége, úgyszólván kimeríthetet­len sáncai mögé. „ZIPPZÄR” A LEMEZGYÄRTÄSBAN Svájcban új eljárással oldják meg a lemezek összedolgozását. A hegesz­tés helyett zippzáros kapcsolást al­kalmaznak, amelynek az a lényege, hogy a lemezben kivágott szimmet­rikus fogazatok szorosan egymásba illeszkednek. Az eljárás rendkívüli előnye, hogy kiküszöböli a hegesztés­sel kapcsolatos magas hő káros hatá­sát. Ezenkívül az új eljárásokkal szilárdabb, mint a forrasztással tör­ténő kapcsolás. A KISAUTÓ VERSENYE KEZDI AGGASZTANI A GYÁROSOKAT Amikor az első kis bogárhátú kül­földi autók megjelentek Ameriká­ban, inkább tréfálkozás tárgyai vol­tak. Amerika — mondták a gyáro­sok — nagy autókat akar. És az autók évről évre nőttek. Dg a növeke­dés mellett a kis külföldi autók mégis évről évre szaporodtak. Tavaly 103 000 darabot adtak el belőlük és az év végéig valószínűleg el fogják érni a negyedmilliót. Az első amerikai gyárosok, akik megérezték a külföldi versenyt, a független kis cégek voltak. A külföldi autók az amerikai piac 3.8 százalékát hódították meg, többet mint például az American Motors. Ügynökök, el­adók, akik városokban közlekednek, nagyon kedvelik őket. A legnagyobb vonzóerő nem is az olcsó ár, hanem az olcsó üzemköltség. A külföldi kis­autók egy gallon üzemanyaggal 30— 40 mérföldet futnak és alkatrészeik is olcsóbbak. Detroit meg van győződve, hogy az amerikai közönség zöme még ma is nagy autót akar, de nem nevet többé a kisautókon. Az eredmény: az Ame­rican Motors jövőre beszünteti a Nash és a Hudson gyártását és áttér a kiskocsira: a hosszú ,,Rambler“-ra. A nagy vállalatok is eléggé meg­ijedtek ahhoz, hogy külföldi autó­gyárakkal megállapodást kössenek a kis autóknak opciós alapon való gyártására, vagy pedig azok behoza­talára. A General Motorsnak, a Fordnak és a Chyslernek már ’/an­nak ilyen megállapodásaik olasz, né­met, angol, francia és svéd kisautók­ra. Japán is készül betömi az ame­rikai piacra egy játékszerűen apró kisautóval. MEGÉPÍTIK A VILÁG LEGHOSZ­SZABB GÉPKOCSIALAGŰTJAT Franciaországban a közelmúltban befejezték és jóváhagyták a Francia- ország és Olaszország között meg­építendő gépkocsialagút tervét, amely egyúttal a világ leghosszabb gép- kocsialagútja lesz. Az alagútat körül­belül 3 kilométerre építik meg Mont Blanctól. Hossza eléri a 12 kilomé­tert, az úttest szélessége 7 méter, az alagút magassága pedig 6 méter Jesz. A Párizsból Milánóba vezető út oz alagút megépítésével 500 kilométerrel megrövidül. Az építkezést három év alatt fejezik be. ŰJTlPUSŰ TELEFONKÉSZÜLÉK BÁNYÁSZOK SZAMARA Külföldön, hordozható és igen könnyű telefonkészüléket állítottak elő bányák és egyéb olyan munka­helyek részére, ahol fennáll a gáz­robbanás veszélye. Az újtípusú tele­fonkészülék sokkal biztonságosabb az eddigieknél. Tranzisztoros erősí­tő segítségével működik, tehát kikü­szöböli a gázrobbanást előidéző rö­vidzárlatot. NE IGYUNK SOK TEJET! Eddig abban a hitben éltünk, hogy a tej a legegészségesebb táplálék. Nos, az egyik újzélandi orvosi folyó­irat legutóbbi számában három helyi orvos komolyan cáfolja ezt az elmé­letet és felhívja a figyelmet azokra a kellemetlenségekre, amelyeket a tej mértéktelen fogyasztása idézhet elő. Azt mindenki tudja, hogy a tej túl­zott fogyasztásnál hizlal, de azt, ál­talában nem tudjuk, hogy vesekövet, verőérelmeszesedést és epekövet Is okozhat. Az orvosok most azt ajánl­ják. hogy az iskolában ne osszanak rendszeresen tejet, nehogy a gyere­kek megszokják a tejivást. Nagyon sokan abban a meggyőződésben él­nek, hogy a tej használatával elejét lehet venni a fog szuvasodásának. Nos, megállapították, hogy Uj-Zéland ban, ahol a legnagyobb a tejfogyasz­tás. aránylag a legtöbb a lyukasfogú ember.

Next

/
Thumbnails
Contents