Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-08 / 289. szám
s TOLNA MEG'S*51 NÉPÚJSÁG 1957 december * VASÁRNAPI HUMOR A TOLMÁCS IS TÉVEDHET Terry Lancaster, a Daily Express tudósítója Moszkvában az egyiptomi követség cocktail-partyján bemutatta Lord Kilbrackent Hruscsovnak és a következőket mondotta: „Engedje meg, hogy bemutassam Lord Kilbrackent, aki szeretne megismerkedni egy nagy proletár vezetővel’''. A tolmács azonban rosszul értette a tudósító szavait és azt fordította, hogy Kilbracken szeretne nagy proletár vezető lenni. Hruscsov arca széles mosolyra derült és a Lordot szemügyre véve, így szólt: „Igen dicséretes törekvés, de talán a Lordnak nincs ehhez kellő ereje.” Mindenki dőlt a kacagástól. A tudósító megmagyarázta, hogy tévedés történt. Hruscsov barátságosan megrázta a Lord kezét. MEGMENTETTE ŐKET<?) Kivonat egy tengeri körutazáson résztvevő kezdő moziszínésznő naplójából: HÉTFŐ: A kapitány meghívott, hogy ebédeljek vele. KEDD: A délutánt a kapitánynál töltöttem a parancsnoki hídon. Lefényképezett az „utasoknak tilos a belépés’* tábla alatt. SZERDA: A kapitány elfogadhatatlan ajánlatokat tett. Szégyelheti magát, úgy is, mint ember, úgy is mint tiszt. CSÜTÖRTÖK: A kapitány fenyegetőzik, hogy ha nem hallgatom meg, elsüllyeszti a hajót. PÉNTEK: Megmentettem 800 ember életét. A VÉN HOLD A RÖVIDLÁTÓ —- Ejnye, mikor szültem én ezeket? HOVA LETT A HETEDIK SZAMÁR? Egy paraszt hét szamarát el akarta adni. Mielőtt elindult a városba, megszámolta őket és így szólt: „Együtt van mind a hét, indulhatunk...” Erre felült az egyik szamár hátára és a többit maga előtt hajtva, vidám nótára gyújtott. Amikor a vásárrá ért, még a szamár hátán ülve, így szólt magában:-— Biztonság kedvéért újra megszámolom őket, együtt van-e mind a hét. El is kgzdte rögtön az előtte lévő szamarakat számolni: egy. kettő, három, négy. öt, hat. Hat szamár! Erre már megrémült, hol hagyta el a hetedik szamarat. Újra meg újra megszámolta az előtte álló szamarakat, majd elhatározta, hogy hazamegy és a feleségével is megszámoltatja. Rögtön vissza is fordult és estére hazaért szamaraival. Az asszony nagyott nézet. — Hát te meg miért hoztad vissza a szamarakat? — kérdezte csodálkozva. — Mert valami baj van — mondta a paraszt. Te is láttad reggel, hogy hét szamár volt a ház előtt. Mármost itthon se maradt szamár, az úton se veszett el, még el sem adtam — mégis csak hat szamár van. Hogy lehet ez? Az asszony nagyot nevetett és így szólt: — Tévedsz, mért itt nem hat, hanem nyolc szamár van. Hat van előtted, a hetediken ülsz és a nyolcadik te vagy. Anton Brucknert, a híres zeneszerzőt barátai megkérdezték a törzsasztalnál, mi a kedvenc olvasmánya. Bruckner nem szerette az ilyenfajta kérdéseket. Dühösen ránézett a kérdezőre, s foga közt mondta: „Az étlapok!‘! ÉJJELIŐR Bernard Shaw kezdő korában egy londoni újság zenekritikusa volt és ezt az alkalmat arra használta fel, hogy a zeneszerzőket, énekesnőket és művészeket maró gúnnyal illesse. Amikor, mint zenekritikus befejezte működését, a következő közleménye jelent meg a lapban: „Miután négy éven át mint kényszer-vendég kényszermunkát végeztem a különböző koncerttermekben és operaházakban, úgy gondolom, rám fér már egy kis pihenés. * Az egyik nagy newvorki szálloda igazgatója bejárta épületét és az egyik folyosón egy szomorúan guggoló cipőtisztítót vett észre. Az igazgató barátságosan megveregette a vállát: „Fel a fejjel, barátom, én is így kezdtem valamikor és ma enyém ez a szálloda! Ez Amerika!’* * A cipőtisztító még jobban elkomorodott: „Látja kérem, én hoteligazgatóként kezdtem — s most cipő- tisztító vagyok! Ez Amerika! * Agathe Christie, a világhírű angol bűnügyi regényírónő férje Jlay Malolwan, a szintén világhírű egyiptológus. Egy ötórai teán egy újságíró megkérdezte az írónőt, milyen érzés az, ha valaki egy régésznek a felesége. „Éppen a régész az ideális férianvag. Minél idősebb a felesége, annál jobban érdeklődik Iránta.. PÁRBESZÉD Walter Scott, a világhírű skót író egyik londoni tartózkodása alkalmával ellátogatott egy ismert klubba. Minthogy még kora délután volt, nem talált ott senki mást mmt egy idősebb, mogorva férfit. Scott megpróbált beszédbe elegyedni vele: — Bocsásson meg uram, hogy zavarom. Idegen vagyok itt, nincsenek ismerőseim. Nem inna meg velem egy pohár whiskyt? — Nem iszom — morogta a kérdezett — egyszer próbáltam, örökre elment a kedvem! — Akkor talán megkínálhatnám egy szivarral? — udvariaskodott Scott. De újra ezt a mogorva választ kapta: — Nem dohányzom, egyszer próbáltam, örökre elég volt! Scott hallgatott egy ideig, aztán ismét próbálkozott: — Nem volna esetleg kedve egy bilhárd-partihoz? — Mire a moeorva férfi: — Nem billiárdozom, ezt is egyszer próbáltam, ebből is örökre elég volt! De mindjárt itt lesz a fiam, az biztosan szívesen játszik. Scott udvariasan meghajolt és finom gúnnyal így szólt: Bizonyára az egyetlen fia! AZ MAR MÁS... Sacha Guitryt arra únszoita egyik régi barátja, juttasson egyik darabjában egy fiatal színésznőnek is szerepet. A színésznő meglehetősen tehetségtelen volt, de Guitry nem akart barátjával szemben udvariatlan lenni, így hát megígérte. A darab bemutatója után így szólt a barát Guitryhez: Nem tudod érvényre juttatni ennek a színésznőnek a tehetségét! Hiszen ebben a darabban nincs más teendője a színpadon, mint hogy átnyújtson egy egyszerű levelet. Mire Guitry: — Ezen igazán segíthetek. A legközelebbi darabban expresszlevelet nyújt majd át... MODERN KOLDUS (Kép, szöveg nélkül.) (Kép, szöveg nélkül.) Mai találóskérdésünk Ha van miért nincs, ha nincs miért van ? (!) A XX. század embere Szekszárd- ról vonattal Tolnára akart utazni, hogy személyesen vigye meg a nagy családi esemény hírét: sógornője 3 kiló 25 dekás fiúgyermeknek adott életet a szekszárdi kórházban. A vonat azonban pontosan az orra előtt robogott ki az állomásról. De amint kilépett a váróterem főbejárati ajtaján megpillantotta a nyilvá nos telefonfülkét és arca egy kissé felvidult. Határozott mozdulattal odalépett... De a telefonkagyló helyett néhány másodperc múlva nagy bosszúsan a fejét fogta, és csak ennyit mondott: „Ma minden összeesküdött ellenem ...” A XX. század asszonyának a férje vidéki kiszállásra ment. Búcsúzóul azt mondta feleségének: „Nem biz. tos, hogy hazajövök te azért csak vegyél magadnak mozijegyet, mert ezt a filmet ma játsszák utoljára. Ha hazajövök és lesz még mozijegy, én is elmegyek veled.” A feleség megvette magának a mozijegyet, s egy órával előbb elindult otthonról a moziba, mint máskor szokott, mondván: Megiszik még egy dupla feketét. Éppen mikor kinyitotta az ajtót, hazaért a férje. Abban állapodtak meg, hogy a feleség elmegy a moziba s azonnal megérdeklődi a pénztárosnőtől, van-e még jegy a fél 8-as előadásra s ha igen, akkor vesz a férjének is, s ezt megtelefonálja. Jegy — a fiatalasszony legnagyobb örömére — volt. Gyorsan az utcára rohant, hogy a mozitól 100 méterre lévő nyilvános telefonfülkéből dróton közölje a hírt élete párjával. Elszámította magát... A nyilvános telefonfülke, a nagyközönség előtt ismeretlen okokból, már jó régóta telefon nélkül van. A XX. század parasztasszonya a reggeli vonattal Szekszárdra jött a piacra. Gyorsan eladózott és körülnézett a környéken. Egy helyen megvételre kínáltak neki egy szü- retes hordót, amit ő már régóta keres. De ezt urának is látni kellene. Hogyan értesítse — tűnődött. Elmondta gyorsan a. mellette álló asszonynak, hogy mi a búbánata és tanácsot kért, majd kapott is tőle: — Telefonáljon az őcsényi postára és onnét majd kiértesítik a férjét és a déli vonattal már be is jöhet Szekszárdra. — A parasztmenyecske gyorsan a piactéren lévő nyilvános telefonfülke felé vette az irányt s még megkért egy fiatalembert, hogy mutassa meg, hogyan működik ez a nyilvános telefon. — Ne fárassza magát menyecske, ez a telefon rossz, azaz hogy nincs is itt telefon — adta meg a felvilágosítást a fiatalember. — Öh, hogy a nehézség üsse meg.... Akkor minek van az ott... Vigyék a fenébe azt a bódét is — tört ki a fiatalasszonyból. Ezek után ime mai találós kérdésünk: ha van nyilvános telefon- fülke Szekszárdon miért nincs telefond (!) Ha nincs telefon, miért van telefonfülke? (!) * A megfejtéseket nem szerkesztőségünk címére kell küldeni... MOLNÁR LÁSZLÖNÉ Szomjas volt a Mikulás Söntés. Bádogpult, a pulton poharak. A söntésből két ajtó nyílik egy közvetlen a színpadra, egy pedig a kultúrterem előszobájába. A teremben vagy kétszáz gyerek kacag, sikongat, álmélkodik, mikor hogyan kívánja meg a műsor, amit szintén gyerekek adnak elő. A Mikulást várják. A kultúrteremben egy amatőr a fényképezőgép lámpáját villogtatja Ünnepség. Nyílik egyszer a színpadi ajtó, lassan, kényelmesen jön le a Mikulás Hátán hatalmas puttonnyal. Vattaszakálla egészen a derekáig ér, a bajú- sza sem sokkal kisebb. A kucsma-bajusz-szakál tengerből csak kél szem és az orrhegye látszik ki. Itt a söntésben apák, férfiak vannak, mert hát mégis csak ugye férfiak... Ök iszogatnak. S pont most jön be a Mikulás, Kezében egy hatalmas kampósbottal, egy vesszőcsokorral, a puttonyban csomaggal. Odaballag a söntéspulthoz, félkönyökkel rátámaszkodik, és megszólal mély hangon, mintha pincéből szólna fel: — Kérek három decit tisztán ... A csapos tölt. a Mikulás iszik... Hiába, nagyon messziről jött megszomjazott, s nem tudja, hogy mifelénk a nők harcot indítottak az iszákossá g ellen. Szekszárdon történt... — ács _ A szekszárdi anyakönyvi hivatal hírei Az elmúlt hónapban a szekszárdi anyakönyvvezetőnél 26 házasságot kö töttek. Kirchner József—Császár Erzsébet, Szabó Ferenc—Magyar Erzsébet, dr. Lauher Károly—Pálfi Hona, Váczi Sándor—Varga Ezsébet, Kovács János—Nagy Erzsébet, Földesi Ferenc—Szakái Julianna. Pesti József —Tar Irén, Pongrácz László—Nagy Teréz, Molnár József—Steidl Ágnes, Lippai István—Tóth Sára, Mezei János—Erdélyi Mária. Fauszt József— Prantner Veronika, Mohai János— Sipos Erzsébet. Zéman Ferenc—Szabó Ilona, Tokai Gyula—Krémer Mária, Preimeier István—Kiss Julianna, Pálkovács Jenő—Bodolay Róza, Lei- pold Ferenc—Kosaras Mária. Fodor Zoltán—Hilcz Katalin, Horváth Fe renc—Bárdi Julianna, Török Imre— Százsi Erzsébet, Témer Mihály — Horváth Teréz, Fodor Laios—Fodor Borbála. Puskás Zoltán—Major Julianna. Kiss József—Kovács Teréz. November hónapban igen nagy volt a születések száma: Kovács Ágnes, Gábrics 'Erika. Scheltenberger Éva, Szűcs János Ulmer Viktoria, Martonosi József, Bedő László. Etessy János, Ferenc József, Fodor József. Héja Mária Swébl Gyöngyi, Schulteisz Imre, Kiss László, Marton Margit. Blumen schein László, Gracsek Erzsébet, Károly Katalin, Tóth György, Férjék Tibor, Benkő István, Bagoly Árpád. Schmidt Erzsébet, Petróczi Anna. Zeibel Klára. Keller Márton, Schmidt Árpád. Verb Ferenc. Tarlós Géza, Gönczi János, Fritsi Magdolna, Csécsi József, Plang Ágnes- Mácsik István, Boros Terézia, Schuk Edit Tumpek Mihály. Steinbach József. Laki Marianna, Vecsési Klára, Károly László, Losonczi Hedvig. Have: József. Kiss Sándor, Kovács Erzsébet, Dudás László. Szita Zsuzsanna, Gyánó István, Tischler Tibor, Felkér Győző. Czakó Zsuzsanna, Zárát- ka Gabriella, Lovescher Mária. Hajdú József, Kiss Ilona. Mihálovics Imre. Aszmusz Erzsébet, Klomocsik Mária. Kolompár Rozália, Kerekes Erzsébet. Illés Ferenc. Kiszler János. Mányoki Erzsébet.
