Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-01 / 283. szám
1957 december 1. rOLNA MKöYEl NF.PC.’S Ati 3 Bírálatunk nyomán munkához látott a Biritái Állami Gazdaság pártszervezete Lapunk október 13-i számában a „Három állami gazdasági pártszervezet munkájának tapasztalataiból” című cikk a többi közölt bírálta a Biritó pusztai Állami Gazdaság párt- szerveztét. Elsősorban azért, mert sorozatosan elmulasztották a pártvezetőségi üléseket és a taggyűléseket. A pártveaetőség ötletszerűen dolgozott, nem tudta a kommunistákat mozgósítani egy-egy nagyobb kampányfeladat elvégzésére. Bírálatunk megjelenése óta nvolc hét telt el, s az állami gazdaság párt- szervezetének munkájában ez idő alatt sok volt a változás. A pártvezetőség tagjai az újságcikkel kapcsolatban sokat vitáztak azon, hogy miképpen lássanak munkához, hogyan lendítsék fel a pártéletet. Végülis az októberi taggyűlés — amit az újságcikk megjelenése után tartottak meg — kiinduló pont volt ahhoz, hogy a valóságban is — ne csak papíron — munkához lásson a pártszervezet vezetősége, az egész párttagság. A pártvezetőség azzal kezdte el októberben munkáját, hogy tervet dolgozott ki. Meghatározták a tervben, hogy kéthetenkint mivel foglalkozik a pártvezetőségi ülés és a novemberi, decemberi taggyűlés. Megszervezték a pártcsoportokat, meg a téli pártoktatást. Ezenkívül hozzáláttak a pártszervezet gazdasági ügyeinek (főleg az elmaradt tagdíjaknak) a rendezéséhez, ami még folyamatban van. Ennyit erről... Érdemes bővebben foglalkozni azzal, hogy á Biritói Állami Gazdaság pártszervezete hogyan segített a gazdasági vezetőknek az év egyik legnagyobb kampány-munkájának, az őszi betakarítás elvégzésében ... Október utolsó napjaiban bizony sok álmatlan éjszakája volt a biritói gazdasági vezetőknek. Szedetlen volt akkor még 45 hold takarmányrépa, 56 hold késői érésű burgonya és 300 hold kukorica, meg ott volt a rengeteg szántani való, munkás meg nem volt. Bejárták már az egész Alföldet, hogy munkásokat szerezzenek, de ez is hiábavaló volt. Ekkor a gazdaság vezetősége egy szak- szervezeti aktívülésen a kommunisták segítségét kérte a megtermelt kapásnövények betakarításához. A kommunisták szinte természetesnek tartották, hogy tegyenek valamit, és tettek is. A párttitkár, a feleségével az élen, a kommunisták családtagjai és feleségei — akik különben nem dolgoznak a gazdaságban — kora reggeltől ké^ő estig szedték a répát, a burgonyát és a kukoricát. A már idősödő kommunista Sersli József és Kocsis Sándor is ott volt minden nap családostól egvütt a betakarítást végző dolgozók között. A kommunisták hozzátartozóinak példamutatása jó hatással volt a pártonkívülickre is. Annyian jelentkeztek munkára, hogy rövid három hét alatt a répát és a burgonyát betakarították. Ma már mindössze 30 hold töretlen kukorica van kint az idei termésből, semmi más, és van még mintegy 200 hold mélyszántani való. A gazdaság kommunistái — kommunista vezetői — most úgy mondják: — A legnagyobb feladatot az áprilisban alakult MSZMP helyi szervezete eddig az őszi betakarításban vállalta, s ezt sikerrel végre is hajtotta. S mivel a kommunisták és pártonkívüliek együtt dolgoztak kora reggeltől késő estig lelkiismeretesen, a gazdaság vezetősége nem szűkmarkú. A közeljövőben 20 000 forint jutalmat osztanak ki azok között, akik legjobban dolgoztak az őszi betakarítás idején. A traktorosok pedig külön kapnak 10—15 ezer forintot attól függően, hogy december 1-ig, vagy december 5-ig fejezik be a mélyszántást. örömmel számolhatunk be még arról is, hogy a gazdasági vezetők és pártvezetők között ezidő szerint a lehető legjobb a kapcsolat. Közösen beszélnek meg mindent, a párttitkár ma már a gazdaság központjában lakik és sohasem hiányzik a gazdasági vezetők megbeszéléseiről. Mit mondjunk még? A fentemlí- tett példa igazolja: ha valakit párt- szerűen megbírálnak (mert a Biritói Állami Gazdaság liomxnunistái elismerik. hogy az újság'bírálata bárt- szerű. reális és előremutató volt), ki is tudja javítani a hibákat. Molnár Lászlóné Hasznos javaslatok és tervok a szekszárdi járás KISZ titkárainak értekezletén A szekszárdi járási KISZ bizottság november 28-án értekezletet tartott az alapszervezeti KISZ titkárok részvételével. Az értekezleten, amely hasznos volt az ifjúsági alapszervezetek számára, a KISZ I. országos értekezletének határozatát és az ebből eredő feladatokat beszélték meg a jelenlévők. Az értekezlet vitája, amelyben felszólalt és igen hasznos javaslatokat adott a fiataloknak Somi Benjamin elvtárs a járási párt vb titkára is, sokat foglalkozott azzal a kérdéssel, melyek azok az eszközök, amelyekkel harcot kell indítani a fiatalok politikai, kulturális, sport és általános ne_ velése érdekében. A politikai nevelés megjavítására minden alapszervezetben rendeznek előadásokat különböző, a fiatalokat érdeklő politikai kérdésekről a kulturális nevelőmunka kiszélesítésére az elmúlt évekhez hasonlóan, a tavasszal ismét megszervezik a fiatalok kulturális seregszemléjét. De ezeken kívül a KISZ-tagok bakapcsolódnak a községekben folyó ezüstkalászos tanfolyamok, a különböző szakkörök és más tanfolyamok munkájába és kiveszik részüket a sportkörök tevékenységéből is. Az értekezleten elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a fiatalok viselkedésnek megjavításáért is. A KISZ-tagok ellenőrzik, hogy az italboltok és vendéglők valóban tartsák be azt a rendeletet, miszerint 18 éven aluliaknak nem szabad szeszesitalt kiszolgálni. A jampec és huligán elemek ellen, amennyiben a szép szó és meggyőző munka nem használ, a kí- szesek kérni fogják az illetékes szerveket. hogy hathatósabb eszközöket alkalmazzanak az ilyen fiatalok meg. rendszabályozására. Foglalkoztak az értekezlet résztvevői az úttörőmozgalom kérdéseivel is. Felhívták a KISZ alapszervezeteket, hogy teremtsenek szoros kapcsolatot az úttörő-vezetőkkel és a KISZ adjon az úttörőcsapatoknak raj- vezetőket. A felsoroltakon kívül még igen sok tervről és elvégzett munkáról számoltak be az alapszervezeti titkárok — így a faluszépítési mozgalomban való részvételről — és örömmel fogadták a járási pártbizottságnak azt a határozatát, amely szerint az alapszervezeti párttitkárok számára rendezett értekezleten megbeszélik, melyik községben hogyan támogassa a pártszervezet a fiatalok munkáját. Amiről keveset beszélünk fi Riunkamseny eredményeiről Csaknem egy hónap kell ahhoz, míg az üzemekből, vállalatokból a nyári munkák, az augusztus 20-i és a november 7-i munkaverseny értékelését összesíteni lehet. A megyei üzemek munkáiét, ha vizsgáljuk, a fentebb említett időszakban azt kell megállapítani, hogy a munkaversenv segítségével sikerült a terveket túlteljesíteni. . i • - -r < . A megye szocialista ipara a harmadik negyedévben 21 millió forint értékű áruval termelt többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A minisztériumi iparon belül, különösen a könnyűiparhoz tartozó üzemek működtek eredményesen, ezt a 11.6 millió forintos növekedés igazolja. De nem minden könvűinari üzemben emelkedett a termelés sem. Jelentősen több árucikket adtak a gyárak, a megye téglaipari üzemei például 6.4 millió darab téglával többet adtak, jelentős mennyiségben emelkedett a bőrgyárban a talpkrup- pon, a sütőipari üzemekben a pékáru. A termelés mennyiségi, s minőségi növekedését eredményezte a munkaverseny újbóli bevezetése. Azonban meg kell jegyezni, hogy a verseny még most sem volt tökéletes, bár sok üzemben teljesen új alapokon próbálták a versenyt beindítani, folytatni. Sok hiba volt, és sajnos még mindig van, a dolgozók versenyének értékelésében. A Bonyhádi Cipőgyárban példái nem értékelték ki a KISZ-brigádo versenyét. Természetes azonban, hogy az olya vállalásaikat nem lehet értékein amelyek így szóltak: „Megjavítjuk minőséget”. A szakszervezetek mur kája, verseny irányító szerepe hiám zott az elmúlt két versenyszakas: ban. Sokhelyütt a szakszervezeti b zottság elnöke nem is tudta, hogv munkások versenyeznek-e. Bár nt hánv nagvobb üzemben — tóin: üzemek, Paksi Konzervgyár — szakszervezeti bizottság a vállaló' vezetőséggel együtt értékes jutáim? kát tűztek ki n versenyben legiob eredménvt elérőknek. A kÖ7"Möv"bo»i a len.fnn'osekb feladatok parikéként a munka- versennyel való fokozottabb foglalkozást jelölték meg a szak- szervezetek vezetői. A következő hónapok munká’ában j üzemi szakszervezeti bizottságé''- f: i-aszné'iák a Szakszer-vegetek Megyi Tanáesénak értékelését az augusi tus 20 és a november 7-i munkavei senyről A szocializmust építő országban a legfőbb érték az ember és ezt nemcsak mondjuk. hanem ennek széllé vében cselekszik, intézkedik pártunk, kormányunk. A fejlődés mutatója felfelé ívelő, s ezt mutatják a megyei statisztikai hivatal számadatai is. Míg az 1955-ös évben 24 925 000 forintot költöttünk a megye kommunális beruházásaira addig az 1956-os évben 28,313.000 forintot költöttünk el az elmúlt évben. Uj lakások építésére, illetve a meglévő lakásállomány minőségének javítására és felújítására 8,339 000 forint jutott. Egészségügyi beruházásokra 2,921.000 forintot költöttünk el, s ennek megfelelően tökéletesedett egészségügyi ellátásunk. Az egészségügy fejlődésének legdöntőbb mutatója a születések emelkedése és az elhalálozás csökkenése. 1953-ban például 5401 volt az újszülöttek száma a megyében, addig 1950-ban 5570 kisgyermek született, tehát 169-cel több, mint az 1953-as évben. • A párt és a kormány állandóan fokozza a gondoskodást az anyáról, a gyermekről. Ma már a megye valamennyi járási székhelyén szülőotthonok működnek, s ennek megfelelően emelkedik az intézeti születések száma. A bonyhádi járásban például 1953-ban 454 kisgyermek, 1956-ban pedig már 651 kisgyermek látott napvilágot. Fel lehetne sorolni a többi járások szülőotthonainak ,,forgalmát", e helyett azonban helyesebb, ha megyei összesítőt adunk. A járás szülőotthonaiban, illetve a kórházak szülészeti osztályain 3246 szülést vezettek 1° az elmúlt évben. Halálozás az 1956-05 évben, 1000 lakosra számi va 11.5 volt. Kultúrális célokra. iskolák, kultúr házak, könyvtárak és egyéb kulturális beruházásokra 4 369 000 forint jutott. A falusi iskolák tantermekkel bővültek, s ma már kevés az olyan település a megyében ahol nincs iskola. Szociális beruházásokra, bölcsődék, napközi otthonok fejlesztésire 2,749.000 forint, egyéb kommunális beruházásokra, utak, törpevízmüvek, mélyfuratú kutafc létesítésére 9,935.000 forintot költöttünk az elmúlt évben. Ez csak néhány számadat megyénk fejlődéséből, amelyet nem irt időközönként feleleveníteni. „Vesszőcsapások“—az éteren át Vannak dolgok, amelyeket bármennyire is ismer az ember, ha találkozik velük, vagy hallja, kénytelen mosolyogni: Ilyen mosolycsaló a többi között a Szabad Európa rádió, de különösen annak egyik állandó műsorszáma. Ez a műsor igen kísértetiesen kezdődik: vesszőcsapások hangját hallja az ember. A tőkések és a földesurak levegőn át küldött „vesszőcsapásai’’. A bemondó pedig bejelenti, hogy számon- tartják a kommunista vezetőket, s nemcsak ők, de hasonlóan tesz a nemzetközi bíróság is. Tehát röviden: számontartanak embereket és suhogtatják vesszőiket. Azt hiszik ezek az urak, hogy valami új dolgot mondanak. Nem, ők erre nem képesek. És ezt tudja mindenki róluk ebben az országban. Uj dolgot nem tudnak csinálni, mert évszázadokkal ezelőtt is számontar- tották és suhogtatták vesszőiket. — Ami új dolog — és nem is megvetendő —, hogy csupán üzenni tudják a vesszőcsapásaikat az or. szág határán'túlról — rádión keresztül. Dg ezek az urak makacs emberek, az ütéseket osztogató kezük' amely egykoron oly sűrűn csapott le, most sem képes pihenni. Útik a levegőt. Ragaszkodnak a régi szokáshoz. Igen, ezeknek az uraknak híres ősei valamikor élet-halál urai voltak hatalmas birtokaikon. Senkinek nem tartoztak beszámolni, hogy hány jobbágyot tettek fel a deresre, hány embert törtek kerékbe.. Az ember élete talán niég annyit sem számított nekik, mint egy csirkéé. Akkor még az urak a. saját maguk készítette számontartás alapján kényük-kedvük szerint le is számolhattak akivel akartak. Volt rá eset, hogy a leszámoláshoz nem volt elég a deres és a kerékbetörés. Volt amikor tüzes trón kellett ehhez tüzes koronával, vagy a felnégyelés eszközéhez nyúllak. Volt amikor a Werbőczy törvénykönyv alapján ítélkeztek. Nem voltak később sem válogatósak: erről a villanyoszlopok, az útszéli akác- és eperfák tanúskodhatnak. A kivégzett és megkínzott emberek tíz- és százezrei a tanúk az urak kegyetlen leszámolásának. | Ismerjük a korcs úri népnek szá- , montartását, bitóját is. Nem több és i nem. kevesebb, mint egy ország van i rajta. Ott szerepelnek a kommunis- \ ták, akik a tőkés rend megdöntéséért harcoltak és elsők a szocializ- j mus építésének hősi munkájában. Ott van a magyar munkásosztály, amelyik átvette az uraktól a hatalmat, kisajátította üzemeiket, gyáraikat. Rávezették a listára a ma~ ! gyár parasztságot is, amely kielégítette évezredes vágyát, hozzájutott jussához, a földhöz. Az értelmiség is rákerült az urak nyilvántartására, mert munkájával segíti a népi demokratikus rend megszilárdulásátt tudását adja a szocializmus építéséhez. Küldték tömegestől a vesszőcsapásaikat, de igazán nem rajtuk múlik, hogy ilyen „vesszőcsapások” nyomán nem fájdalom hanem mosoly terem. Ezeknek az uraknak csak a számontartás jutott osztályrészül — hiszen elődeik bőségesen bántak a „leszámolással”. Valamikor azzal fenyegetőztek, hogy „Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek” — nos, tényleg van valami a dologban, ha nem is úgy, ahogy szeretnék a Szabad Európa urai. Az ő idegeik valóban felőrlődnek a várakozásban, hogy mikor számolhatnak le. De ha már ők, szinte minden este 9 bejelentik számontartásukat, nem vi tás az, hogy erőszakkal lépnének fel, ha ezt tehetnék — talán mi is elmondjuk — csak kivonatosan — a mi számontartásunkat. Számontartjuk az egykori három millió koldus nyomorát, amelyet a Horthy-korszak- ban kellett elszenvedniök. Nem feledjük el a dobpergést, amely az árverésekre szólította fel a falvak népét, s minden egyes alkalommal egy család lett hajléktalan, vagyontalan a mindenható tőke ,,jóvoltából”, Számontartjuk az 1919-es kivégzéseket, az üldözéseket, az 1956-os ellenforradalmi kegyetlenkedéseket. Ott szerepel a nyilvántartásunkban a sorozatos hazaárulás, az ország háborúba sodrása és kifosztása, rombadöntése. Nem feledjük a háborús bűnöket és bűnösöket. De talán elég ennyi a felsorolásból .. Ezek közül egy is elegendő ahhoz, hogy jogosan senki ne nevezhesse magát magyarnak Megértjük, hogy a politikai kalandor Szabad Európa urai (még nevükben sem magyarok!) bizonyos számontartást készítenek. Erre megvan minden okukt de k{ hatalmazta fel őket annak közlésére, hogy ők a nemzetközi bíróság nevével taka- ródzanak? Talán megbízást kaptak az illetékes nemzetközi szervtől? E feltételezést alá látszik támaszt- tani, hogy nem lépett fel ellene, nem tudunk ilyen eljárásról. Mint az egészséges szervezet a gennyet, úgy vetette ki magából hazánk e letűnt korszak késői maradékát. A népt a mai nemzedék teljesítette Budai Nagy Antal, Dózsa György, Petőfi álmát: Szabad hazában, szabad nép, övé a hatalom. Es ezen nem változtat a rádión keresztül küldött „vesszőcsapás” sem. Egyre azért mégis jó ez a „vesszőcsapás” — emlékeztetőül az urak kegyetlenségére. * * A NŐTANÁCSOK ÉLETÉBŐL A Paksi Konzervgyár nőbízottsága . legutóbbi gyűlésén az üzemi dolgozó ! nők problémáit beszélték meg. Az üzemben sok családos asszony dolgozik, s a nőbizottság ebből kiindulva, szabta meg a tennivalókat. j Az asszonyok második, műszakjának megkönnyítésére a nőbizottság javaslattal fordult a párt, illetve a vállalat vezetőségéhez, kérték, hogy a bölcsőde; mosógépet magáncélra igénybevessék. A továbbiakban az egy műszakban dolgozó asszonyok részére szabás-varrás tanfolyamot akarnak szervezni. Az üzemi nőbizottság tagjai'a társadalmi munkából is kiveszik részüket. Eddig 1100 forint értékű téala- jegyet adtak el, de tervezik egy bátyusból tartását is. amelynek tiszta I jövede’mét ugyancsak erre a célra fordítják. A nőbizottság nagy gondot fordít a I tisztaságra de foglalkoznak az asszonyok továbbképzésével is. A nődolgozók közül ketten, az Élelmezési Technikum elvégzésére vállalkoztak, hatan pedig beiratkoztak az általános iskola VII., illetve VIII. osztályába. HALASZ SÁNDORNÉ üzemi nőbizottság elnöke. * Az iregszemcsei Nőtanács az elmúlt napokban Katalin bált rendezett. A bál, amelyen körülbelül 200-ar» vettek részt, igen jól sikerült. A vendégeket itallal, szendvicsfélékkel és édességgel a helyi földműves-szövetkezet látta el. A bálon szépségkirálynőt is választottak. A legtöbb szavazatot Németh Mária parasztlány kapta. A bál tiszta bevételét. 660 forintot, az iregszemcsei nőtanács a Gyermekiáros javára ajánlotta fel. TÓTH TI,ON A községi nőtanács elnöke.
