Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-29 / 305. szám

1958 a szövetkezeti feladatok tükrében

Eredményekben gazdag év végére értünk. Földművesszövetkezeteink ez évben ismét tovább erősödtek, gazdaságilag és erkölcsileg egyaránt. Különös jelentőséget ad elért eredményeinknek az a tény, hogy egy kudarcba fulladt ellenforradalmi időszakot követően értük el azokat, amikor még számos sebből vérzett a népgazdaság. Nehéz és nem is akadálymentes út volt ez. Bőven volt alkalmunk következtetéseket levonni és tapasztalatokat szerezni, hogy aztán azokat számba vegyük és eredményesen felhasználjuk további mun kánk során.

Földművesszövetkezeteink számára az új esztendő feladatait a közelmúltban megtartott köz- és küldött- gyűlések, valamint az Országos Kongresszus jelölte meg. A határozatok minden szinten egyértelműen kifejezik, hogy a legfontosabb tennivaló a mezőgazdasági termelés közvetlen segítése, a paraszti érdekvédelem biztosítása a termelés vonalán. Ez azt jelenti, hogy a jövőben bizonyos fontossági sorrendet kell megállapítani a feladatokat illetően és ebben a sorrendben a termelésszervezés kell, hogy első helyet kapjon. Nem új tevékenységi körről van szó, hanem az Tü15—5Ó-es évekig lényegében már többé-kevésbé eredményesen végzett feladatok felújításáról, visszavételéről. Hogy megfeleljünk a párt és a kormány által belénk helyezett bizalomnak — ami az agrártézisekben jut kifejezésre — elsősorban a szervezeti és személyi feltételeket kell megteremtenünk. Ebben az évben a szövetkezetek . egy részénél létrehozták az önálló mezőgazdasági üzemágakat, 30 szakképzett agronómus dolgozik a szövetkezeteknél. A növekvő feladatok azonban megkívánják, hogy tovább szélesítsük az önálló üzemágak számát és további szakképzett agronómusok kerüljenek beállításra. Szövetkezeteinknek törekedni kell, hogy rövid gyakorlati idő után mind többen válasszák a szerződéses termeltetés bonyolításának önálló formáját. Ez a forma, bár nagyobb felelősséggel jár, de anyagilag és erkölcsileg egyaránt kedvezőbb a szövetkezet számára.

lelő összegeit biztosított a MÉSZÖV. Ugyancsak a gépesítést szolgálja, ha egy-egy gép beszerzésére a helyi anyagi lehetőségek felhasználásával gép beszerző és hasznosító társulások jönnek létre a szövetkezeti tagság köréből. Minden bizonnyal szövetkezeti tagjaink is meggyőződtek róla, hogy versenyképes mezőgazda- sági termelést gépesítés nélkül nem folytathatunk. Ezen a téren azonban még sok a tennivaló gép-szakembereink részéről is. Sokkal több és jobb gépek megalkotására van szükség. Hiányoznak az univerzál, az úgynevezett közép gépek. Számos erősen munkaigényes munka elvégzésére nem áll még gép rendelkezésünkre. Amikor a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek erőteljes fejlesztését tűzzük ki fő célul, nem szabad figyelmen kívül hagyni jelenlegi viszonyainkat sem. Foglalkozni kell az egyéni gazdaságok gépesítésével is.

A mezőgazdasági terméshozamok növelése érdekében, a talaj táperő utánpótlása nélkülözhetetlenné teszi a műtrágyát. Szövetkezeteink, amikor állandó raktárkészletekkel biztosítják a zavartalan műtrágya ellátást, egyben propagálják is annak alkalmazását. Hazánkban az egy kataszteri holdra jutó hatóanyag sokszorta kevesebb, mint a fejlett mezőgazda- sági termelést folytató országokban. Eredményes eszköze a műtrágya propagálásának a kísérleti parcellákon való bemutatás. Megfelelő raktártermek biztosításával előkeli érni, hogy az év minden napján lehessen kapni minden községben műtrágyát.

Uj feladat lesz az ipari növények szerződéses termeltetése. A cukorrépa, rostkender és mezőgazdasági magvak termeltetése már most is mindennapi feladatunk. A jövő évben tovább bővülnek ilyen irányú feladataink. Ahhoz azonban, hogy tevékenységi körünk ilyen irányban bővüljön, a jelenlegi feladatok maramellett nagy gondot kell fordítani a magnövények termeltetésére. Nem szabad megfeledkeznünk, hogy jelentős deviza bevételt tudunk biztosítani minden mázsa export vetőmagból a népgazdaság számára. A magyar vetőmag külföldön igen keresett.

Amikor ezeket a feladatokat végezzük, gondoljunk előre. Szélesítsük tovaEb az ipari növények körét olyan új kultúrákkal, mint a spárga, szamóca, málna, feketeribizli stb. Ezek a kultúrák megyénkben még nem terjedtek el. Ilyen kedvező termelési feltételek mellett fontos nép- gazdasági érdek a termelésük. Alakítsuk ki a tájtermő területeket minden növényt ott termeljünk, ahol a talaj és éghajlati viszonyok a legkedvezőbbek. Ezeken a helyeken aztán törekedni kell az üzemszerű termelés kialakítására, mert a nagyüzemben az agrotechnika jobban alkalmazható.

Megyénk hagyományos állattenyésztéséhez híven, külön nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés fejlesztésére. Az állattenyésztő gazdák összefogásával, kedvező értékesítési feltételek mellett a törzsállattenyésztés és a hizlalás nagyüzemi alapjait megteremthetjük. A szarvasmarha tenyésztés fejlesztés“ érdekében a földművesszövetkezeteket is be kell kapcsolni a tejfelvásárlásba és helyi — elsődleges — feldolgozásba.

Ahol pedig a gazdasági és politikai feltételek adottak, önálló tejszövetkezeteket kell szervezni.

A szövetkezeteknek azonban fogyasztási és értékesítési feladatokat is el kell látni, nem rosszabbul, mint azt az eddigiek során tették. Ha a mezőgazdasági feladatok teret hódítottak a szövetkezeteknél — és ez minden bizonnyal így is van — még nem jelentheti az egyéb tevékenységek háttérbe szorulását. Csak az arányok változtak meg, a feladatok ösz- szessége azonban egy és ugyanazon célt kell, hogy szolgáljon: A mező- gazdasági termelés fellendítését, a munkás-paraszt szövetség erősödését, a szocialista mezőgazdaság megteremtését.

Teljesítette vállalását a szakcsi íöidmíívesszövetkezet

A szakcsi földművesszövetkezetnél már régebben elhatározták, hogy a kongresszus idejére teljesítik részjegynövelési és módosított cukorrépa szerződéskötési tervüket. A szerződtetés! munkát Töllősi kartárs, a földművesszövetkezet ig. elnöke, a részjegynövelési munkát pedig Apáti kartárs vezetőkönyvelő vette kézbe. Közösen feltérképezték a községet. Házanként megjelölték ki az, aki még hátralékos részjegyével, vagy még újabbat nem jegyzett, kik azok, akiknek hatalmas területük van cukorrépa és egyéb növényféleségek termelésére. A földművesszövetkezet dolgozóival közösen megbeszélték a

feladatokat, mindenki megkapta utcájának térképét és hozzákezdtek a konkrét részjegynövelési, szerződtetés i munkákhoz. Meggyőző szavuk mindenkihez eljutott és termékeny talajra talált.

A rész jegy növelési és cukorrépa szerződtetési tervteljesítés százaléka napról napra emelkedett. A kongresszusra elérték a 100 százalékot. Ezzel vállalásuknak eleget tettek és úgy tudjuk, hogy jelenleg a túlteljesítésen dolgoznak. A szövetkezet dolgozói Töllősi, Apáti, Ruzsics Istvánná kartársak, meg a többiek odaadó, áldozatkész munkájukért, dicséretet érdemelnek.

Ami a paradicsom pálinkából kimaradt t

Ab igazság és a többi

A történeti hűség kedvéért a következőket:"

A döbröközi fmsz. a paradicsom befőzési kampány idején több alkalommal is kéréssel fordult a dombóvári FJK-hoz, sőt annak elnökéhez is, Kovács András elvtárshoz, hogy paradicsomhoz tudjon jutni. A válasz azonban csak ígérgetés volt és annyi, hogy ha akarnak paradicsomot, akkor forduljanak a Pécsi MÉK-hez (nem a szekszárdihoz, ahová kellett volna), mert ott úgyis sok van.

így történt azután az, hogy az fmsz. üzemvezetője, Gulyás Gyula kénytelen volt Pécsre menni a paradicsomért, ahonnét azonban csak üres kézzel és egy ígérettel tért visz- sza. A pécsiek azonban az ígéretüket beváltották (nem úgy, mint Dombóvár), csakhogy későn, mert a közben eltelt idő alatt Döbröközön is sokan befőzték már a paradicsomot. Ez sem lett volna még káros, hanem sokkal inkább az, hogy paradicsom minősége már a megérkezéskor is olyan volt, hogy az fmsz kénytelen volt 50 százalékos anstandot alkalmazni, amit a feladó el is fogadott.

Az értékesítés során támadt nehézségek miatt ismét kérte az fmsz. a járás segítségét, de ahogy a beszerzést, úgy az értékesítést sem segítették elő, mondván: nem lehet leértékelt paradicsomot elhelyezni.

Az fmsz. ezekután, véleményem szerint helyesen, olyan kísérletezést hajtott végre, amiből számára nem kár, hanem csak haszon származhatott volna, ha ez sikerül. Hogy nem sikerült, az nem utolsó sorban annak tudható be, hogy a paradicsom már a többhetes állás következtében teljesen elrothadt.

Döbröközön ezt a tényt közöltük is az fmsz-szel, hogy bár paradicsomból is lehet előállítani szeszt, (sőt sárgarépából is), de ez az áru már nem alkalmas erre a célra. Az fmsz. a kísérletet ennek ellenére egy kevés mennyiséggel mégis végrehajtotta, mondván, hogy ha sikerül, csak haszna lehet belőle, mert a leértékelés miatt kára úgysincs.

Ennyit a történeti hűségnek. Éppen ezért nem értünk egyet ,a cikkíró névtelen krónikással.

Cs. L.

A mezőgazdasági termelés társadalmi irányításának tovább fejlesztése céljából a sorrakerülő közgyűléseken minden községben — ahol az ősz folyamán nem történt meg — meg kell választani a termelési tagbizottságokat. A tagbizottságok munkáját konkrét tartalommal kell megtölteni úgy, hogy munkájuk kapcsolódjék a községi tanácsok állandó tagbizottságainak munkájához.

Amennyiben a tagbizottságok nem a helyi lehetőségek felkutatásával, új módszerek elterjesztésével foglalkoznak, munkájuk elbürokratizálódik, eredménytelenné válik.

Fontos szerep hárul szövetkezeteinkre a mezőgazdaság gépesítése terén. A rendelkezésre álló gép készletekből— a hagyományos kisgépeken túl — elsősorban az intenzív, belterjes gazdálkodást szolgáló gépeket kell eljuttatni a termelőkhöz. Ilyenek legyenek a takarmánytermelést és feldolgozást szolgáló gépek, magtisztító gépek és hasonlóak. A gépek megismertetése — propagálása — céljából létre kell hozni a megye székhelyén a gép bemutató és árusító termet. Ezen túlmenően a járási mezőgazdasági szaküzleteket eredeti profiljuknak megfelelően kell ellátni áruval úgy, hogy a termeléshez szükséges minden fajta gépet, eszközt, anyagot, vetőmagot, műtrágyát, védekezőszert egy helyen meg lehessen vásárolni.

déktalan ellátására van szükség. A cukorrépa és rostkender szerződtetése

Láttuk, hallottuk

.,. hogy az egy hónappal alakult kölesdi földművesszövetkezeti kul- túrcsoport karácsonykor egész estét betöltő műsort adott négy egyfelvo- násossal. A tsz 25 tagú kultúrcsoport- nak nagy segítséget nyújtott Farkasfalvi József kultúrotthon igazgató, aki a fiatal műkedvelőket betanította.

... hogy a sióagárdi beosztott könyvelőnél baj van a munkafegyelemmel, amit úgy látszik sem az igazgató-elnök, sem a vezetőkönyvelő nem tud megváltoztatni. Fejős elvtársnő! Helyes lenne, ha erről a kérdésről elbeszélgetne a beosztott könyvelőjével.

*

... hogy a szedresi I. sz. boltban a rend és a tisztaság nem kielégítő. Ebben a boltban a fogyasztási árak feltüntetése, az árucédulák elhelyezése is hiányos. A boltvezető átmehetne a II. számú boltba tapasztalat- cserére, ahol rend és tisztaság van.

muiji

Füstös kiskocsmák, kecskelábú abrosz nélküli asztalok, éjszakába nyúló kártyacsaták, duhaj kodás, verekedés.

A múltból ennyi is elég.

Kivétel persze akadt, de a jellemző ez volt.

JELEN

Korszerűsített, vagy teljesen új épületek, világos, tiszta helyiségek, ragyogó, korszerű söntéspultok, csillogó pohárszekrények, vitrinekben hidegételek, cukrászsütemények és nem hiányoznak a választékos, finom likőrök és jó borok. Abrosszal leterített asztalok, modem székek, a cukrászdákban espressógépek és a kis- asztalkák mellett feketét fogyasztó parasztok.

Kivétel persze itt is akad, de már nagyon kevés és lassan csak mint rossz emléket emlegethetjük.

Nézzük meg most mór közelebbről, mit is eredményezett a felszabadulás utáni idő. Látogassunk meg egypár községet és tekintsünk be a vendéglőkbe, cukrászdákba. Legyen talán az első állomás Tevel. A kocsmából

VENDÉGLÁTÁS FALUN

eltűnt a kecskelábú asztal és fapad. A füstös, szakadozott padlójú kis lyukból barátságos, komoly vendéglő lett. Tiszta, festett falak, az ablakon függönyök, az asztalok abrosszal leterítve, rendes székek, hatalmas, modem söntéspult, a vitrinben ételek és cukrászsütemények. Az asztalok mellett csendesen beszélgető, sakkozó, vagy éppen képeslapot olvasó parasztok. A söntéspult mögött fehérköpenyes csapos udvariasan fogadja a vendégeket és kínálja ámít.

Megelégedve lépünk ki és megnézzük az épület másik felében levő cukrászdát. Ha a vendéglőben meglepődött az idegen, itt még kellemesebb meglepetés fogadja. Modern fagylaltgéppel felszerelt kis cukrászda és ha a mellette lévő kis szalonba lép, egyszerre városban érzi magát. Itt már kevés különbség van a falu és város között, legfeljebb a vendégek különböznek. A munkából, földről hazatérő parasztok térnek ide be nyáron egy fagylaltra, té len egy feketére, vagy éppen egy pohár likőrre. Elcsodálkozik az idegen, mikor János bácsi „Cherry- Brandy"-t kér. János bácsi már tudja, hogy nemcsak pálinka van a világon és már ő is ismeri a likőröket. A gyerekeknek becsomagolt egypár mignont, tortát és előre bejelenti, hogy a lánya lakodalmára olyan gyönyörű tortát készítsenek, mint amilyet a szomszéd vásárolt.

Búcsúzzunk el Tévéiről és ne is kérdezzük, hogy mit hozott a demokrácia — beszédes itt minden, amit láttunk.

Égy ugrás és a megye másik sarkában, Iregszemcsén vagyunk .

A cukrászdában csillogó espressó- gép, az asztalkáknál bőszoknyás nénik, csizmás bácsik szürcsölgetik a feketét és dicsérik az új nagy es- pressó-gépet, mert ezzel sokkal jobb kávét készítenek.

A lakodalmi tortákat ma már a szövetkezet cukrásza készíti.

A vendéglőnél hasonló a kép. A valamikor egy kis helyiségből álló kiskocsma eltűnt és helyette tágas, modern felszerelésű söntés és szépen terített külön terem csalogatja a szórakozni vágyó, szomjas vendégeket. A látogatást folytathatnánk Gyönkre, Hőgyészre, Tamásiba és még sok-sok községbe, mindenütt ez a kép, vagy még kedvezőbb. Igaz, akad néhány község, amelyik elmaradt és még őrzi a régi kocsma jelleget, de 1958- ban ezek is eltűnnek és elfoglalja he. lyüket az új, a szép, a jó.

A nagyobb értékű, de szinte nélkülözhetetlen gépeket a szövetkezetek kisgépkölcsönzés céljából szerezzék be. Az 1958. évi beruházási tervek összeállításánál ilyen célra megfeni

... hogy a lengyeli földművesszövetkezet boltja tiszta és rendes. A kiszolgálás gyors, a kiszolgálók udvariasak.