Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-01 / 283. szám
I TOLNA MEGYEI NÉPÜJ8AG 1957 deeembor 1. Érdeklődéssel ligyeuK a hu.uw.cK a beszámolót. A földmüvesszövetkezetek ÍV. megyei küldöttgyűlésének határozata A Tolna megyei földművesszövetkezetek IV. rendes küldöttgyűlése egyhangúlag fogadta el a beterjesztett határozati javaslatot, amely a többi között a következőket tartalmazza: A földmüvesszövetkezetek, mint a falusi lakosság széles rétegeit felölelő gazdasági jellegű tömegszervezetek, nélkülözhetetlen láncszemei a falu és a város gazdasági kapcsolatai ki- szélesítésének, a munkás-paraszt szövetség erősítésének, továbbá jelentős szerepet töltenek be a dolgozó paraszt ság szövetkezeti összefogásában, politikai nevelésében, a mezőgazdasági termelés fellendítésében és ezekből fakadóan a szocialista mezőgazdaság kialakításában. A földművesszövetkezetek további gazdasági jellegű feladatai ellátásának vezérfonalát az MSZMP „Agrártézisei'’ szabják meg, melyre építve ki kell szélesíteni a felvásárlási és termelésszervezési tevékenységet, s különös súlyt kell helyezni a földművesszövetkezetek keretén belül alakítandó egyszerű termelői társulások, szakcsoportok és szakszövetkezetek szervezésére. A szövetkezeti demokrácia, a társadalmi önigazgatás és a szövetkezetét megtestesítő tagsággal való kapcsolatok további kifejlesztése és elmélyítése érdekében a hivatali appa- rátust határozottan alá kell rendelni a választott vezetőségeknek. Minden eszközzel érvényt kell szerezni az alapszabály előírásainak és biztosítani a választott szervek, valamint a szövetkezeti tagság jogait. Az elkövetkezendő időben különösen nagy gondot kell fordítani a választott szervek nevelésére, egyrészt politikai téren, hogy a szövetkezeti tagság politikai feladatokra való mozgósítására alkalmassá váljanak, másrészt meg kell tanítani őket a gazdsági vezetés módszereire és a munka társadalmi ellenőrzésére. Lehetővé kell tenni — a választott vezetőség tekintélyének növelése céljából —, hogy az igazgatóság elnökéül, helyileg tekintélyes paraszt- embert válasszanak, aki társadalmi megbízásból végzi munkáját és mellette a szövetkezet ügyeinek intézését külön ügyvezető végezze. Tovább kell szélesíteni a földművesszövetkezetek tevékenységét az ipari növénysí: szerződéses termeltetésében. Az elkövetkezendő években fokozatosan be kell vonni a földművesszövetkezeteket a szerződéses állattenyésztési és hizlalási feladatok ellátásába. Ezeknek a feladatoknak ellátása céljából minél több földműve$szövetkezetet alkalmassá kell tenni a termeltetési feladatok önálló bonyolítására. E célból tovább kell növelni az önálló mezőgazdasági üzemágak számát és meg kell erősíteni a földművesszővetkezeteket jól képzett, a gyakorlati kérdésekben is jártas agronómusokkal. Különösen nagy gondot kell fordítani a mezőgazdasági lakosság — termelést szolgáló — gépellátására. A hagyományos kisgépeken túl elsősorban az intenzív, belterjes gazdálkodást szolgáló gépekkel kell kiegészíteni a földművesszövetkezetek gép- kölcscnző parkját. A megye hagyományos állattenyésztéséhez híven — különösen a szarvasmarhatenyésztés nagy múltjára való tekintettel — a földművesszövetkezetek nagy gondot fordítsanak az állattenyésztő gazdák összefogására és gazdasági tevékenységük előmozdítására. Ebből a célból kísérletképpen Bátán, Zombán, Madocsán és Szakcson be kell kapcsolni a földművesszővetkezeteket a tej felvásárlásába és üzemszerű feldolgozásába. A tejfelvásárlást és elsődleges feldolgozást általában a föld művesszövetkezetek keretén belül működő üzemág útján kell megoldani. Tejszövetkezeti formát csak ott kell alkalmazni, ahol annak gazdasági és politikai feltételei adva vannak. Az elkövetkezendő években tovább kell fejleszteni kiskereskedelmi hálózatunkat, olyan ütemben, ahogy azt népgazdaságunk anyagi ereje megengedi. Elsősorban meglévő korszerűtlen kereskedelmi egységeink korszerűsítésével, technikai felszerelések biztosításával és indokolt esetben új egységek építésével kell kiskereskedelmi hálózatunkat fejleszteni, illetve bővíteni. A kereskedelmi jellegű beruházásoknál támaszkodni kell a tagság anyagi hozzájárulására, részjegyek befizetésére és társadalmi munkára A megye minden földművesszövetkezeti szervénél takarékos gazdálkodással csökkenteni kell a forgalmi költséget, olyan mértékben, hogy 1958 december végéig legalább 0.5 százalékos költség megtakarítás legyen az 1957. évi költségszintekkel szemben. 1959 december 31-ig fegyelmezett pénzgazdálkodással és az eredmény- tervek teljesítésével el kell érni, hogy a megye valamennyi földművesszövetkezeténél legalább 15 százalékos saját forgóeszköz legyen. A pazarlé gazdálkodást folytató földművesszövetkezeti vezetőket szigorú büntetéssel kell sújtani. A földművesszövetkezetek vagyona elleni bűncselekményeiket meg kell előzni. Ezért a választott ellenőrző szervek a felügyelőbizottság és tag- bizottságok végezzenek az eddiginél fokozottabban rendszeres ellenőrzéseket. Biztosítani kell a tél folyamán a választott ellenőrző szervek tagjainak oktatását és egyidejűleg fokozni kell tekintélyüket a szövetkezeti tagság és a dolgozók előtt. A főldművesszövetkezeti mozgalmunk előtt álló és egyre növekvő feladatok megkövetelik, hogy különböző vezetőposztokon a népi demokráciához hű, ugyanakkor megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező káderek dolgozzanak. A földmüvesszövetkezetek keretén belül alakult nőbizottságok munkáját összhangban a falusi nőtanácsok tevékenységével — arra kell irányítani, hogy a földművesszövetkezeti nőtagságot bevonja a földművesszövetkezeti mozgalom politikai, gazdasági és kulturális tevékenységébe. Szerepet kell biztosítani a földművesszövetkezeti nőtagságnak a boltosbizottságokban és tagbizottságokban való részvételükkel. A nőbizottságok váljanak szervezőivé a helyi hagyományokat ápoló kulturális rendezvényeknek, különböző tanfolyamok levezetésének, valamint háztartási gépek kölcsönzésének, melyek a dolgozó nők munkájának megkönnyítését, s életük kultúráltabbá tételéé segítik elő. Eredményes munkát végzett a Tolna megyei földművesszövetkezetek IV. küldöttgyűlése Mint ahogy arról mar eiozo szamunkban hírt adtunk, pénteken reggel összeült a Tolna megyei földművesszövetkezetek IV. küldöttgyűlése. A küldöttgyűlésen elhangzott beszámoló felett igen sokoldalú és élénk vita folyt. Elsőnek Pintér István paksi gazda szólalt fel. Beszéde elején a földművesszövetkezeti mozgalom kezdeti lépéseiről szólt, majd a földművesszövetkezetekben a politikai munka hiányát tette szóvá, ér a falusi parasztfiatalokkal való lelki- ismeretesebb és türelmesebb foglalkozásra hívta fel a szövetkezet-' mozgalom vezetőinek és az MSZMF vezetőinek a figyelmét. Márfai 1st ván kölesdi küldött a nagyobbarányr gyümölcstermelési lehetőségek kihasználását sürgette, felvetette a kereskedelem dolgozóinak udvariassági és áruismereti képzésének a fon tosiságát. Varga Jenő bátaszéki küldött a szövetkezeti demokrácia érvényességiét még mündig gyakran helyettesítő adminisztratív intézkedések káros hatásáról és a szövetkezeti tagság aktivitásának a gyakori mellőzéséről szóit. A nőtanácsok és a földművesszö- vetke7eti nőbizottságok munkáiénak megkezdéséhez kérte a MÉSZÖV segítségét Farkas Istvánná németkéri küldött. M. Tóth József tamási gazda a részjegyalap növelése terén meglévő huzavonára hívta fel a küldött- gyűlés figyelmét. Élesen bírálta a szövetkezeti vagyonvédelem terén a bűnüldöző szervek nem e'éz^é aktív közreműködését. Nagy tetszést váltott ki Prantner Jó- tsnf elvtársnak, a Megvei Pártbizottság képviselőiének a közbeszólása: — ..No, jogászok, ezt hallgassátok mev!1' A kü'döttgyűlés egyhangú lelkesedését váltotta ki M. Tóth József felszólalásának az a része is amikor a nart és a kormány hathatósabb támogatását kérte a dolgozó parasztok lenini iskolájának az alacsonyabb tínusű társulásoknak és szövetkezeti csoportoknak a részére. Az MSZMP megyei bizottsága képviselőié felé fordulva a következőket mondotta: „A becsületesen dolgozó paraszttársaim nevében azt kérem a párttól, hogy bízzon bennünk és a megye parasztsága hálás lesz a pártnak a bizalmáért." A parasztság elsőfokú szövetkezeti »kóláinak, a szakcsoportoknak és a szakszövetkezeteknek á helyüket illető megfelelő elismerésről és ezek támogatásának fontosságáról beszélt Szárúéi Imre elvtárs, bonyhádi küldött. Bársony Róbert szekszárdi küldött a szövetkezeti gondolat szélesítésének a nevelés és oktatás fontosságának kérdéseiről beszélt. Felszólalt Prantner József elvtárs a Megyei Pártbizottság képviselője á9 Siklósi elvtárs, a KISZ megyei titkára. A bölcskei ügyvezető a korrupció Kovács György, a hilJüOV igaz,;aii.saganaK elnöke beszí.mafuját tartji elszaporodásáról, a sióagárdi küldőt a tejszövetkezetek jogainak visszaél lításáról beszélt. Dávid Andrásn hőgyészi küldött a szövetkezeti moz galcmban a nők helytállásáról szóH A küldöttgyűlés helyeslése közbe: mondotta el, hegy a vagycnvédeler gondolatát már a szülői neveléssé kell megalapozni. A küldöttgyűlés első napja Dávii Andrásaié felszólalásával ért végei Este 8 óra után a küldöttgyűlé résztvevői a Pécsi Nemzeti Színhá nagysikerű vendégjátékát tekintetté meg Nagy sikert aratott a deci földművesszövetkezet keretén belü működő sárközi népi együttes tánco játéka is a küldöttek között. Szombaton reggel a vita folytató sával kezdődött a küldöttgyűlés. El sőnek Dékánv íjászlő kurdi küldöl szólott. A vidéki igazgatóságok é felüpyelőbizottságok passzív maga tartásét bírálta és igen élesen szemb állt az úgynevezett .engedményes lonások lehetőségeit elősegítő nagy méretű kálló és hivatali elnézés mód szereivel. Javasolta, hogy a 'földmű vesszövetkezeti üzletekben szakkép zett dolgozókat alkalmazzanak. Ser főző László elvtárs, a SZÖVOS: igazgatóságának a tagja szólt ezutái Beszéde eleién vitába szállt az előz felszólalóval és visszautasította az az állítását, hogy a helyi vezető nagy része a „bólogató jánosok’1 sze repét tölti be. — Akik itt ülnek — mondotta - tanácskoznak, azok a Tolna megy« földművesszövetkezptek közel hatva ezer tagját képviselik. Nagy felelős ség hárul tehát a küldöttekre - mondotta Serfőző elvtárs. majd földművesszövetkezeteknek az eller forradalom idején tanúsított helyi állásáról szólt. Emlékeztetett a küldöttgyűlés taglalnak felelősségére, s ezt követően a fö'dművesszövetkezeteknek a szocializmus építésében elfoglalt helvéről és annak jelentőségéről beszélt. A szövetkezeti mozgalom sajátosai gairól szólva elmondotta, hogy a m; gyár szövetkezetek egységes falu: szövetkezetekként jöttek létre és ebből az következik, hogy a szövetkezetek egyik ágát sem szabad elhanyagolni a másik ág javára. — A Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája most már rendet teremt ezen a téren elkövetett hibás nézetekben, s a földművesszövetkezeteknek visszaadják a szövetkezeti mozgalom lelkét, a termelési feladatokat. Serfőző elvtárs ezután a szövetkezetek kereskedelmi tevékenységéről és a takarékszövetkezetek kiszélesítésének fontosságáról szólt, majd harcos helytállásra hívta fel a küldötteket a korrupxúó és a lopások ellen, illetve j ezek következetes üldözésére. Az i Országos Szövetkezeti Kongresszusra' való készülésről elmondotta, hogy több javaslat készül a kongresszus elé a falusi mozgalmi élettel kapcsolatban. Javaslat készül pl. olyan irányban, hogy a jövőben a termelési bizottságok és maguk a dolgozó parasztok mondják meg ,hogy ki legyen a faluban a felvásárló, az eddigi felülről való kinevezés módszere helyett. Pólyák László, a bátaszéki föld. művesszövetkezeti takarékpénztár vezetője szólt utolsóként a küldöttgyű. lés vitájában. A takarékszövetkezet megalakításáról és fejlődéséről beszélt, ismertette annak céljait és eredményeit. Ezt követően Kovács György elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke válaszolt a felszólalásokra. Zárszavában hangsúlyozta, hogy 'a földművesszövetkezeteket a szocializmus falusi frontján a legerősebb támaszpontokká kell fejleszteni és a lenini szövetkezet; politika alapján állva, a földművesszövetkezetek a rájuk váró nagy feladatokat el tudják végezni. Figyelmeztetett arra is, hogy az értékesítő szervek és a földművesszövetkezetek nem riválisok egymással szemben, munkájuk teljes egybehangolását kell biztosítani. Felhívta a földművesszövetkezeteket, hogy minden olyan árut, amelyet a dolgozó parasztokkal szerződésileg termeltettek. minden körülmények között vegyék át még ha esetleg ráfizetés éri is a földművesszövetkezeteket. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a kétlapos tanácskozás vitája igazolta: — a földművesszövetkezetek képesek a rájukváró naev feladatokat megoldani, mert a küldöttek is egységes álláspontot képviselnek a szocializmus építése nagy munkáiban. Végül egyhangúlag jóváhagyta a küldöttgyűlés a megyei választmány a felügyelőbizottság és az előző országos kongresszusi küldöttek felmentését. a határozati javaslat és az alapszabály módosító tervezetet. Kovács György több földművesszövetkezeti dolgozónak kitüntetést nyújtott át, maid a küldöttgyűlés megválasztotta a 35 tagú új megyei választmányt. a 7 taeú új felüsyelőbizottsá- got és a 7 országos koneresszusi küldöttet. A Tolna megyei földműves-1 szövetkezetek IV. küldöttgyűlése szombaton a déli órákban ért véget, j Pfirsm» í
