Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-20 / 273. szám
1957 november 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Termelőszövetkezetek új gazdasági év küszöbén T* "'ermelőszövetkezeteink többségében befejezéshez közeledik az elmúlt gazdasági év eredményeinek, hiányosságainak felmérése, s zárszámadás elkészítése. Az elmúlt gazdasági évben az ellenforradalom okozta károk ellenére jelentős lépés történt előre, szövetkezeti gazdaságaink zömében, gazdálkodásuk megszilárdítása terén. Szilárdult a munkafegyelem, javult a munka minősége, ez a kedvező időjárást kihasználva, bőséges termést eredményezett. Szövetkezeti gazdaságaink terméseredményei egyre jobban mutatják a nagyüzem fölényét a szétaprózott egyéni gazdaságokkal szemben. Megyei szinten például 2 mázsa búzával termeltek többet holdanként szövetkezeti gazdaságaink az egyéni gazdaságoknál. A zárszámadás elkészítésével meghatározzák a közös gazdaságban az elmúlt gazdasági évben elért eredményeket, felállítják az eredmények értékelése alapján a mérleget. meg-_ határozzák az egy teljesített* munkaegységre kivehető javak mennyiségét. Lényegében ez képezi az alapját a zárszámadási közgyűlésen a szövetkezet vezetősége beszámolójának. De nem érné el a zárszámadás a kívánt célt, ha csak a száraz számokat sorolná fel a beszámoló és nem értékelné az egyes gazdasági eredmények vagy hiányosságok kialakulását és azok kihatását az egész gazdálkodásra. Például a szeptember 30-i tsz statisztikai beszámoló jelentés alapján étékeltük szövetkezeti gazdaságaink eredményeit. Meg- } állapítható, hogy a munkafegyelem azokban a szövetkezetekben a legjobb. ahol rendszeresen fizetni tudták havonta a 10—15 forint munkaegység előleget. A beszámolóból az is kitűnik, hogy az előleg osztáshoz szükséges állandó készpénzbevételt a fejlett állattenyésztéssel rendelkező szövetkezetek tudják biztosítani, JjJbből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a fejletlen, közös állattenyésztéssel rendelkező szövetkezeti gazdaságainknak is fejleszteni kell közös állatállományukat. Szarvasmarha tenyésztésünk, a tejtermelés révén, viszonylag biztos, állandó készpénzbevételi forrása szövetkezeti gazdaságainknak!. Nem mond hatjuk el ezt a sertéstenyésztésről, ahol a fő bevételi forrás a hízcttser- tés értékesítésből adódik. A sertéshizlalás az elmúlt években nagymértékben az árpa cséplés és kukorica betakarítás függvénye volt. így a pénzbevétel időpontja főleg a téli hónapokra esik. Tavasszal és nyár elején az abraktakarmány készletek rendszerint kimerültek, hízó értékesítés nem volt, ennek következtében erre az időszakra, amikor a növény- termelési bevételek is szünetelnek, nem tudtak szövetkezeti gazdaságaink készpénzbevételhez jutni. Ennek kiküszöbölése érdekében szövetkezeteink akkor járnak el helyesen, ha az idei bőséges szemestakarmányter- mést úgy használják ki, hogy annyi tartalékot képeznek, hogy a tavaszi hizlalás abrakellátását biztosítsa és az árpa cséplés után is rendelkezzenek még ó-kukoricával és azzal kezdhessék az új gazdasági évben a hizlalást. Ha szövetkezeteink így szervezik meg a takarmány tárolását és a hizlalást, állandó pénzbevételüket is tudják biztosítani. Ez népgazdasági szempontból az állandó, friss sertéshús biztosítása céljából is fontos, miután az egyéni gazdaságok sertéshizlalása főleg a téli hónapokra esik. A gazdaság pénzellátásának egyenletesebbé tétele mellett nagyobb mennyiségű kukorica készlet tárolása lehetővé teszi a fehérjében gazdag abraktakarmányok (árpa, borsó) helyesebb felhasználását Kukorica készlet hiányában cséplés után szövetkezeteink főleg árpával és borsóval takarmányoztak, ez jelentős fehérje pazarlással járt és felemésztette a később születő növendék állatok fehérje takarmány alapját. így megfelelő fehérjében gazdag abrak takarmány hiányában nem tudták a növendékek fejlődését biztosító keverékeket összeállítani. Ennek következtében a sertések hiz- lalási ideje kitolódik és megdrágul. Szövetkezeteink jelentős hányada nem használja ki a nagyüzem adta lehetőségeket. Nem használják ki a nagyüzemi felárakban jelentkező állami támogatást. Például egy darab sertés hizlalásának költsége munkabér nélkül 1429 forint, a nyers jövedelem 890 forint, de ha a szövetkezet 25 darabos falkát állít be, a jövedelem darabonként 962 forint 25—50 darab esetén a jövedelem darabonként 1107 forint és 50 darabon felül a jövedelem darabonként 1180 forint! Ezek a példák is igazolják, hogy jövedelmezőbb a nagyüzem adta lehetőségek kihasználásával hizlalni és így értékesig..': a kukoricát, mint természetben Kiosztani és esetleg eladni. Hasonló vagy még jobb eredmények érhetők el a szarvasmarha hizlalással is, nem is beszélve a mellék- termékként jelentkező értékes és nagymennyiségű istállótrágyáról, ami jelentősen elősegíti talajaink termőképességének fokozását. felsorolt néhány példával kívántam igazolni a szövetkezeti alap kiszélesítésének szükségességét a jövő gazdasági év eredményei megalapozása szempontjából. Ha a zárszámadás elkészítésénél ezeket a szempontokat is figyelembe vesszük, ezek is hozzájárulnak a tsz gazdasági megszilárdulásához és ezen keresztül a jövedelem állandó fokozódásához. Walter János Van-e védekezés a nukleáris fegyverek ellen? ii. Egyéni sugárvédelem Előző cikkünkben részletesen ismertettük azokat a hatásokat, amelyek az atomfegyverek használatánál keletkeztek. Vannak, akik azt híresztelik, hogy e kétségtelenül hatalmas energiákkal szemben nincsen védekezés. Súlyos tévedés, vagy szándékos rémhírterjesztés ez, amely arra alkalmas, hogy demoralizálja az embereket és kétségbevonja a tudomány minden nehézséget túlszárnyaló erejét. A természet erőit az emberi értelem mindenhatósága a maga szolgálatába tudja állítani, a romboló erőket meg tudja fékezni, a káros hatásokat csökkenteni képes. Tehát az atomfegyverek káros hatásaival szemben is van hatásos védekezés, vagy egyéni védekezés is, s a védekezés eszközeit az atomenergia felszabadulásánál keletkező, egyéb hatások alapos ismerete adja. Láttuk, az alfa- és bétasugárzás áthaTávoli fény VI. Valaki felnevetett előttem, s most az arcom mások felén csattant az ütés. Ez már nem fájt annyira, mint az első, s nem tudom miért — talán kínomban, tehetetlen gyűlöletemben — mosolyra húzódott a szám. Az előttem álló tisztforma alak erre fölhördült és csépelni kezdett a korbáccsal, ahol csak ért. Fiatal, nyápic legényke volt, még kicsit gyerekformájú ... hamar belefáradt, s amikor megállt, a sapkáját izzadt homlokára tolta a kezefejével. — Hogy érzi magát, elvtárs? — kérdezte lihegve, s amikor hiába várta a választ, hozzátette: — Úgy látom, jól. Most arra gondoltam, hogy meg kell halnom. A fájdalomtól üvölteni kellett volna, de összeharaptam a szám szélét és visszafojtottam a jajkiáltást. Ha meghalok, hát férfihoz méltóan halok meg. A nyápic ezt látva, új kínzási módszerhez folyamodott. Kivette a mellette álló kezéből a gyertyát és azzal lépett hozzám. Mellemen feltépte az inget és csepegtetni kezdte oda a forró fagy- gyút, a lángot pedig úgy irányította, hogy az államat égesse. A fájdalomtól és az égett hús büdös szagától elvesztettem az eszméletemet, az utolsó amire emlékszem: Láttam, hogy ők is valamennyien befogják az orrukat. Amikor magamhoz tértem, egy kocsi döcögött velem valahol. Csak egy pillanatig éreztem ezt. s utána ismét az eszméletlenség feneketlen sötétjéba zuhantam. Nem tudom, hogy mennyi idő múlva tértem ismét észhez, de a kocsi még akkor is döcögött alattam, s az eső szünet nélkül esett. Megmozdultam, s csak most vettem észre, hogy nem vagyok egyedül, hogy a kocsiderékban hozzám hasonlőan mások is feküsz- nek. Amikor a kocsi nagyobbat döc- cent. többen is felszisszentek, fel- jajdultak. ülésen ült hátrafelé fordulva, a hajtó mellett, s halkan beszélgettek valamit. Előttünk is, utánunk is kocsi zörgött, de a sötétben nem lehetett látni, hogy hasonló rakományé-e? Kint jártunk már valahol a mezőben, mert sehol fényt nem lehetett látni, csák a szélben hajladozó fákat sejthettük az út két oldalán. Kis idő múlva a kocsi kövezett útról földes útra tért le. Nem is sejtettem, hogy merre járunk, mert ismeretlen voltam ezen a vidéken. Völgynek le, dombnak fel vittek bennünket, majd egy fahídon döcögtünk át, aztán a kocsis a lovak közé csapott és gyorsabb tempóban haladtunk ismeretlen célok felé ... A kocsiderékba hányt rabok közül senki nem szólt, mindenki a saját gondolataival volt elfoglalva. Sejtettük, hogy utolsó útunkra visznek bennünket, s eddigi életünkön gondolkoztunk... Beértünk egy erdőbe, s vagy félórái döcögés után a hajnali szürkületben haragosan sötétedni kezdtek a fák lombjai, az alakok mind kivehetőbbé váltak. Már a mögöttünk haladó kocsi lovait is látni lehetett, az ülésen a kocsissal és mellette a két őrrel. Az erdőben egy tisztásnál megálltak az előttünk haladók, melléjük állt a mi kocsink, majd odakanyarodott az utánunk jövő is. Az őrök leugráltak, álmosan nyújtózkodtak és elhelyezkedtek a kocsik mellett. Vártunk vagy másfélórát, amikor ismét lópaták dübörgése hal látszott. Hamarosan megérkezett három ember lóháton, magukkal vezettek még körülbelül 10—15 lovat. Beszélgettek, tüzet gyújtottak, falatoztak, majd néhányük az első kocsihoz ment, három embert leemeltek és elvezették őket a tisztás széléhez, s ott eltűntek az erdő szélső fái mögött. Ugyanakkor három lovat is elvezettek. Egy negyedik ember köteleket vitt utánuk. nik, de helyette később vágtató lovak patájának távolodó dübörgése hallatszott és velőtrázó üvöltések az erdőből, aztán csend lett. Most újabb három embert vezettek el, egyet arról a kocsiról is, ahol én voltam. Megismétlődött az előbbi zaj s utána másik hármónkért jöttek. Amikor már a saját lábunkon álltunk a sáros földön, az egyik katona szuronyát csupa szórakozásból a mellettem álló, szerencsétlen combjába szúrta és megemelte egy kicsit, hogy tágabbra nyissa a sebet. Arra, hogy ilyen kínnal halunk meg. amit itt készítettek elő számunkra, egyikőnk sem gondolt, s amikor megláttuk, hogy mit terveznek velünk, elvesztettük önuralmunkat és próbáltuk letépni a húsunkba vágó köteleket — sikertelenül. Gyengék voltunk, megkínzot- tak. Sebeink felszakadoztak, s mire beláttuk volna, hogy hiába az erőfeszítés, már megragadtak bennünket és a földre kényszerítettek. Lábunkat összekötötték egy kötéllel, melynek végét egy-egy ló farkához kötötték. A ló reszketve nyerített, rugdalózott, s amikor elengedték rémülten vágtatni kezdett az erdő fái között... ... Mint később megtudtam, a három katona közül, — akik a lófarokhoz kötöztek bennünket, — egy a mi emberünk volt, s így minden harmadik ember megmenekült a rettenetes haláltól, mert úgy kötötte meg a kötelet, hogy az áldozat egy idő múlva elmaradt. Az erdőben pedig volt néhány ember, akik az élőket összeszedték. Józsi bácsi féllábú ember, az arcán, az álián vörös forradás van. Mindig azt gondoltam, hogy verekedés alkalmával bicskázták meg, a lábát pedig valami véletlen szerencsétlenség folytán vesztette el. Nem! (Vége.) A két szuronyos puskájú őr az Vártuk, hogy majd lövés dörreBUNI GÉZA Az FBI adatai szerint rekord magasságot ért el az Egyesült Államokban a bűnözések száma Az FBI legutóbb közzétett adatai arról tanúskodnak, hogy 1957 első felében rekordmagasságot ért el az Egyesült Államokban a bűntények száma. J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója kijelentette, hogy ez év első felében több nagyobb- szabású bűntényt követtek el, mint bármely eddigi féléves időszakban. Hoover beszámolt arról, hogy az ország 3023 rendőrkapitányságáról érkezett jelenlések szerint a hathónapos időszakban 1 399 670 nagyobbszabású bűntény fordnlt elő. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden 11,2 másodpercben egy bűntényt követtek el. Ez év első felében 8,4 százalékkal több nagyobbszabású bűneset fordnlt elő, mint a múlt év megfelelő időszakában. „Amennyiben a'.ielenlegi irányzat folytatódik az év hátralevő részében — jelentette ki Hoover — úgy 1957 a hatodik olyan év lesz, amelyben több mint kétmillió nagyobbszabású bűntényt jelentenek be az FBI-nak”. Hoover hangsúlyozta, hogy jóllehet a bűnesetek zöme a városokban fordult elő, a falusi bűntények száma gyorsabban növekszik, mint a városiaké. A falusi bűntények száma a hat hónap alatt 13,2 százalékkal, a városiaké viszont 7,2 százalékkal növekedett. Az FBI jelentése szerint a megvizsgált időszakban minden százbuszonkettedik amerikai lakos elkövetett egy nagyobbszabású bűntényt. Minden 3,9 percben történt egy gyilkosság, nemi erőszak, vagy gyilkossá«! kísérlet. Január elseje és június harmincadika között 6730 személyt gyilkoltak meg, míg további 59 430 személy vált nemi erőszak, vagy támadás áldozatává. Mit látnak majd a Holdba érkező első kutatók Erre a kérdésre francia tudósok egy csoportja így válaszolt: a holdkutatók szempontjából a legzavaróbb jelenség a Föld lesz. A szurokfekete égboltozaton a Föld nyolcvanszor akkora intenzitással világít majd, mint a telihold. A Föld 13 és félszer akkorának fog látszani a Holdból, mint amekkorának mi látjuk a Holdat a Földről. Amíg a Holdon a nappal tart, a Föld 15-ször fordul meg tengelye körül. Világosan kivehető lesz a Föld felszínén a Szahara, az egyenlítői erdőrengeteg, a Himalája hóborította hegylánca. Amikor a látásmezőben megjelenik a Csendes-óceán, akkor 12 óra lesz. két órával később pedig megjelennek az Amazonasz-síkság nagy foltjai. A hold- ! kutatóknak nem lesz szükségük órára, j mert a Föld maga tölti be az óra sze- I repét. toló képessége igen csekély, hiszen 0,02—3 milliméter vastagságú alumíniumlemez már kiszűri azokat. Ebből a tényből rögtön következik, hogy ezekkel a sugarakkal szemben egy vastagabb ruha, télikabát, kezeslábas, munkásruha, bőrkesztyű, gumicsizma stb. igen jó védelmet nyújtanak. Tehát kellő ruházattal a sugárveszély hatása minimálisra csökkenthető. Problémát okoz azonban az, hogy a rádióaktív anyagok finom, mikroszkopikus porként a levegőben is terjednek, s így olyan testrészünket is érheti, amelyet ruha nem fed (arc, kéz) illetve lélegzéssel tüdőnkbe, szánkba is bejuthat. Olyan eszközöket kell tehát használnunk, melyek ezeket a porszemcséket kiszűrik. Erre a legalkalmasabb egy jó gázálarc, amely a levegőt megszűri, ugyanakkor pedig megvédi az arcot és a szemet is a sugárfertőzéstől. Ha ez pillanatnyilag nem is áll rendelkezésünkre, akkor jó védelmet nyújt az orr és a száj elé kötött zsebkendő, vagy gaze-kölés, amely közé még vattát is helyezhetünk. A szem védelmét jól biztosítja akár egy motoros szemüveg, vagy hegesztő szemüveg is. Nyilvánvaló, hogy a sugárfertőzés ellen rendszeresített, kü- ■lönleges anyagból készült ruhák a legmegfelelőbbek, de láthatjuk, hogy egészen egyszerű eszközökkel is tudunk a magunk számára olyan lehetőséget biztosítani, amely megoltalmazza életünket és egészségünket a káros sugárfertőzéstől. A tudományos kutatás és a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az atomenergia robbanásszerű felszabadulásakor keletkezett hőhatással és mechanikai robbanással szemben is van hatásos védelem. A legkielégítőbb védelmet e hatalmas energiák figyelembevételével készült óvóhelyek nyújtják. Mindenkinek elsőrendű érdeke tehát, hogy riasztáskor azonnal és lehető leggyorsabban a kijelölt óvóhelyekre vonuljon. De ha valakit olyan körülmények között is ér a támadás, hogy az óvóhelyet felkeresni nem áll módjában, akkor is helyes viselkedéssel a veszélyt csekélyre csökkentheti. A hőhatás ugyanis akkor okoz súlyos, esetleg halálos sérüléseket, ha a bőrfelület nagyrészét roncsolja el. Mindenki tapasztalta, hogy például télen, napsütésben. még minusz húszfokos hidegben is leéghet az ember arca. Oka ennek az ultraibolya sugárzás, amely a gamma- sugárzással együtt nagy mennyiségben szabadul fel az atomfegyverek robbanásakor. Hogy ez a sugárzás minél kisebb kárt okozzon bőrfelületünkön, minél kisebb felületen érje testünket, ezért kell lábbal a robbanás irányában feküdnünk. Lehetőleg árokba, járda mellé, stb., s fejünket a földhöz szorítva, fedjük be a kezünkkel. Ezzel az egyszerű eljárással erősen csökkenteni tudjuk a hőhullámok égető és garnmasugarak roncsoló hatását. Az atomfegyverek mechanikai rombolásával szemben is van védelem. Olyan helyre kell állnunk, ahol a lehető legkevesebb kárt okozhatnak bennünk a szerterepülő törmelékdarabok, üvegcserepek. Tehát, ha a főfalak mellé állunk, asztal, zongora, stb. alá bújunk, akkor is nemcsak a mechanikai hatások ellen találunk bizonyos fokú oltalmat, hanem mint említettük, még a sugárfertőzés veszélyét is nagymértékben csökkentjük. Ezek mellett elsőrendű feladatunk, hogy a lehető legrövidebb idő mellett elhagyjuk a sugárfertőzött területet. Ruhánkat mosással, kipótolásai (álarcban) megtisztítjuk a rádióaktív portól, szánkat, testünket mosással tiszítsuk ki. Az emberiség az atomenergiával kezéhez kapta történelmünk legnagyobb energiáját. A tragikus az, hogy ezt a hatalmas energiát az imperializmus nem a milliók érdekében, hanem milliók kipusztítására akarja felhasználni. De okos és józan fővel ezeknek az energiáknak alapos ismeretében ezt a veszélyt kicsire lehet csökkenteni. Ezért kell tehát megismernünk és elsajátítanunk az egyéni sugárvédelem eszközeit és eljárásait. (Folytatása következik) Tolna megyei Légoltalmi Parancsnokság HIRDESSEN TOLNA MEGYEI kmufeáQ&ate! Hirdetésfelvétel a Kiadóhivatalban Szekszárd, Mártirok-tere 15—17
