Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-20 / 273. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1957 november 20. TKő<zépiékoiáéok Szerkesztették a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium tanulói. Isko­lai szerkesztő: Kurcz Márton. 150 éves múltra visszatekintő iskolánk ifjúsága örömmel üdvözli a Tolna megyei Népújság kezdeményezését, az új rovat megindulását. Nagy érdeklődéssel olvastuk az eddig megjelent cikkeket. Most mi sze­retnénk beszámolni intézetünk életéről, terveinkről, elért eredményeink­ről. A szakköri munka Ismét vége a vakációnak — sóhajt fel szeptemberben sok diák. Még sajnáljuk kissé az élményekben gaz­dag szünidőt, de gondolataink már az előttünk álló feladatokkal fog­lalkoznak. Iskolánk lehetővé tette, hogy az egyes tantárgyakkal a ta­nítási órákon kívül és az iskolai anyagnál alaposabban foglalkozzunk és azt is, hogy az elmélet mellett a gyakorlattal is megismerkedjünk. Ezt a célt szolgálják szakkörünk egyes szakosztályai. A szakosztályok számát és jellegét az iskola vezetése a tanulók kíván­ságainak megfelelően állapította meg. így a már eddig is működő iro­dalmi, matematikai, biológiai, fizikai, kémiai, fotó-szakosztályok mellett földrajzi-turisztikai szakosztály is indult. Alakult ezenkívül egy lélek­tannal és logikával foglalkozó mun­kaközösség is. Az egyes szakosztályok egymás munkáját támogatva működnek és közös összejöveteleken számolnak be céljaikról, elért eredményeikről. Az irodalmi és földrajzi szakkör közös kirándulást rendezett Börzsönybe, illetve kjórágyra. Börzsönyben meg­emlékeztek Vörösmarty és Perczel Etelka kapcsolatáról, Mórágyon pe­dig — a kőbánya vadregényes gránit­falai között — az egyes földrétegek korának meghatározásáról hangzott el előadás. Megindultak az iskola^ sportsza­kosztályai is: délutánonként vidám zsivaj tölti be a tornacsarnokot és a játszóteret. Továbbra is működik a női és férfi atlétikai és tornász­szakosztály, megindult a labdarúgó kosárlabda és asztalitenisz-szakosz­tály is. Most folynak az osztályok közötti versenyek. A labdarúgó bajnokság mérkőzései már lezajlottak. Első he­lyen a IV. osztály csapata áll. Nem­sokára végetér az atlétikai házibaj­nokság is. A lányok versenyében a IV. osztály esélyes, náluk van a legtöbb induló is. A fiuknál kemény küzdelem várható a III. és IV. osz­tályok között. A röplabdabajnoksá­got a fiuknál a III. osztály nyerte, a lányok mérkőzései még nem zaj­lottak le. A kosárlabda és tGrnászbajnoksá- got később rendezzük meg. Sportolóink pontosan eljárnak ed­zésekre, szorgalmasan dolgoznak. Tavaly mi szereztük meg nagy küz­delem, árán a Sipos Márton vándor­díját, szeretnénk továbbra is meg­tartani. Ezért minden erőnket latba- vetve készülünk a középiskolai baj­nokságokra. Iskolánk KISZ-sservesetéről Napjainkban a KISZ az érdeklődés középpontjában áll. Szinte naponta olvashatunk arról, hol alakultak új szervezetek, mivel foglalkoznak a fiatalok. A KISZ népszerűsége nem véletlen jelenség. Az ország fiataljai tőle várnak választ kérdéseikre, tőle várnak útmutatást. Iskolánkból tavaly, az év végén jelentkeztek az első tanulók a KISZ-be. Azok, akiket közülük felvettek, hozták létre a [iúdiákotthofi KISZ-szervezetét. Ok kaptak megbízást a gimnáziumi szervezet létrehozására is. Jól dolgoztak. Szeptember végén diákgyűlést tartottunk. Az előadó Siklósi Imre őszinte- hangú, a: hibákat feltáró beszéde sok diákot elgondolkoztatott. Egy héttel a gyűlés után 50 taggal megalakult a gimnázium KISZ-szervezete. Vezetőséget választottunk, kidolgoztuk programunkat, s elhatároztuk, hogy szocialista ember­ként fogunk tanulni és dolgozni. Szervezetünk egyik első tevékenysége a vasárnap délutánok megszervezése volt. A klubdélutánt egy-egy, az ifjúság érdeklődését foglalkoztató, előadással kezdjük, utána táncolunk, szórakozunk. Már a közelmúltban is végeztünk üzemlátogatásokat, a jövőben még szó- rosabb kapcsolatot teremtünk a bonyhádi üzemek KISZ fiataljaival A városi KISZ-szel való jó kapcsolatunkat bizonyítja, hogy a nagysikerű szüreti bál meg­szervezéséből mi is tevékenyen kivettük részünket. KISZ-szervezetünk 15 tagja vállalta, hogy úttörőpatrónusként foglalkozik a bonyhádi úttörőkkel. Ennek a kapcsolatnak a kiépítése most folyik. A KISZ által alakítandó. önképzőkör iránt már most nagy az érdeklődés. A gimnázium két termet bocsátott rendelkezésünkre. Az egyiket kultúr­teremmé, a másikat barátságos klubteremmé fogjuk átalakítani. Az ehhez szük­séges anyagi eszközöket részben a gimnáziumtól kapjuk, részben egy műsoros est bevételéből mi fogjuk előteremteni. _ . 7 . , Reméljük*hogy szervezetünk minden tagja úgy fog dolgozni, tanulni, hogy példájával megmutatja, hogyan kell egy szocializmust építő ország fiataljainak a haza ügyét szolgálni. KURCZ MÁRTON Néhány szó iskolai kirándulásainkról Iskolai kirándulás! Azt hiszem, mindenki tudja, mi mindent rejt^ ez a két szó. Mennyi kacagás, élmény és nem utolsó sorban tanulás húzó­dik mögötte. Még ha csak két-három napig is tart az ilyen kisebbfajta ta­nulmányút, nem lehet soha elfelej­teni. Nem lehet, mert hazánk gyö­nyörű vidékeit bebarangolni, föld­rajzi keletkezésüket, történelmi ha­gyományaikat meghallgatni és ott a helyszínen megnézni a bizonyítéko­kat, csodálatos dolog. Három csoport indúlt el iskolánk­ból természetjárásra, városnézésre egyforma lelkesedéssel. Voltak, akik Berzsenyire hallgattak (Jer, nézd a Balatont), mások Juhász Gyula halhatatlan városát, Szegedet néz­ték meg, s legtöbben a mecseki er­dőket cserkészték át — talán majd lesz valaki, aki méltó helyet vív ki az irodalomban ennek a vadregényes tájnak a számára. Mit mesélnek a balatoniak? Ren­geteget! Fényképek kerülnek elő, és vége hossza nincs a visszaemlékezé­seknek. A badacsonyi menedékház teraszán ülve tervezték meg az egész hetet. Úgy, hogy mindenből jusson, Keresztes Piroska' amit a Balaton partján élvezni lehet. ESIK... Nem villámlik, nem mennydörög az ég. Lomha eső szitál a szürke ködben. Eláll néha, mint pihenne közben, ■ . . Unalmasabb időt nem láttam még. De éjjel nyitva áll az ablakom, S az esőcseppek altatót susognak, A földön fénylő tócsákban locsognak, S én félálomban egyre hallgatom. S ha másnap sáros lesz netán a föld, Mégsem szidom már az esős időt, Mert tiszta lesz a levegő utána. Kell azért néha egy-két nagymosás, Egy-két vidám pocsolya-csillogás Ebbe az unalmas, poros világba. NIKODEMUSZ JÓZSEF KÉSEL KOSZORÚ Eddig még csak néhány gúnydalt írtak róluk, S szavukat, ha leste sok gonosz diák, Nem a benne fénylő aranyat kereste, Nem a lelkűkben zsongó melódiát. Pedig tele van a szívük színarannyal, És bőkezűen pazarolják ránk, S boldogok, ha látják a szemünk tükrében, Hogy bennünk is lobog egy picinyke láng. Szüntelenül adnak — és soha nem kapnak . . . Tanárnak s költőnek ez az élete. S mégis e tövises és hálátlan pálya Számukra rejtett örömmel van tele. Es ha sok év múltán az egykori diák A legutolsó, mély szakadékhoz jut. Szívét keservesen kínozza egy érzés, S nyújtana, de későn, fényes koszorút. HEGEDUS ÉVA Hegymászás, fürdés, városnézés es csónakázás. Jutott is. A szentgyörgy- hegyi bazaltoszlopok tetejéről néz­ték végig a vulkánikus hegyek so­rát, s közben a vezető tanár — dr. Pataki József — szinte minden fű­szálat, minden követ megmagyará­zott úgy, hogy mindenki kedvet ka­pott a botanikához és a geológiához. Sétáltak a füredi fasorban és vé­gignézték a tihanyi motoros-ver­senyt. Ezért ugyan meg kellett szen­vedniük: csak egyenként juthattak át a révvel és a hatalmas tömegben s rekkenő hőségben egy kicsit nehéz volt. No, de azért fiatalok! A híres gejzírkúpon, az Aranyházon ülve már senki sem gondolt rá és ámulva hallgatták a biológiai ritkaságok ne­veit. Vajon mi volt a legszebb? So­kan a tapolcai tavasbarlangra sza­vaznak, amelyet a nagyobbak végig­csónakáztak és a rejtelmes fényű víztükör felett sötétlő sziklák kö­zül szinte tündéreket és szellemeket várt előbukkani a legprózaibb gye­rek is. Vannak, akiknek a zamárdi für- dés-csónakázás volt a kirándulás iga­zi fénypontja. Persze, mindezt annyi vidámság, nevetés kísérte, hogy egy- ► szer ifjúsági regényben kellene meg- 11 írni. 11 Nem volt kevesebb az élmény Sze- •* 1 11 geden sem. Sokan érezték itt, meny­I [ nyíre igaza volt Petőfinek, a végte­• len róna szerelmesének, mert a ma- '. gyár Alföldnél nincs szebb a vilá- (( gon. El-elsétálgattak Juhász Gyula • ( városa, Szeged utcáin, de nemcsak J ( az irodalmár szemével nézték. Nem­I csak mint kulturközpontot csodál- I ták, hanem mint modern gyárvárost I is. A fiuk legtöbbjének óriási élményt (i jelentettek az üzemlátogatások, a , i textilgyár és a gázművek megtekin- , i tése. S talán hasznos volt ez abból II a szempontból is, hogy sok fiatal rá­11 jött arra, hogy az érettségizett ifjak I • szívevágya az íróasztal nem is olyan (•érdekfeszítő, fiatalnak való, mint pl. (• a technikai elfoglaltságok. És a Tisza? (•Senki sem csalódott benne. Valóban (1 olyan ezüstpántlika, mint amilyen- i1 nek írják. S de jó is volt hajókázni • 'rajta egészen a jugoszláv határig! • ' A tanulók többsége megelégedett • a Mecsekkel. Megelégedett? Sajnos a­• legtöbben nem becsülik eléggé ha­• zánknak egyik legszebb vidékét. Ta­I Ián közelsége teszi, hogy kissé leki- 1. csínyük. Pedig Óbánya,. Máré-vár, Rák-vár nem szegényebb történelmi II érdekességekben és botanikai ritka- 11 Ságokban, mint a Balaton, vagy Sze- ' i ged környéke. Csak még nincs eléggé felfedezve. Diákjaink most legalább megtanul­ták szeretni rejtett értékeit, és jog­gal mondhatjuk bárkinek: igazán nagyszerű és tanulságos volt minden (• idei tanulmányi kirándulásunk. Hegedűs Éva Hét évszázad magyar versei Áprily Lajos: Március Vízszintes: 1. Az idézet kezdete. 11. Nyughely. 12. Nem fölé. 13. Kilencszáz- negvvenkilenc római számmal. 14. Euró­pa határa. 15. Szóképző — ékezetfeles­leggel. 16. Csuk párja. 18. Afrikai állat. 20. Testrész. 22. Beáztat. 23. Szovjet folyó — fordítva. 24. Pázsitos, virágos hely. 25. Fémet munkál meg. 26. Textí­lia. 28. V-vel a végén egyszerű, tapasz­talatlan. 29. A Halotti Beszéd szava. 30. Tengeri állat. 31. Gyakori név. 35/a. Ne­velő. 36. Hamis. 38. Italtartóm. 39. Sze­mélyes névmás. 40. Dolgoznak rajta. 41/a. Nevelő. 42. Törökös női név. 44. Jód vegyjele. 45. Le 46. L-el hangszer. 47. Kártékony. 49. Ellenőrt. 52. Nemzetiség. 54. Bányaváros. 55. Becézett férfi név. 56. Zola-regény. Függőleges: 1. A vízsz. 1. folytatása. 2. Lángol — ékezethiánnyal. 3. Folt nél­külit. 4. Bevonat táviratstílusban. 5. Az illem úgy parancsolná. 6. Morsehang. 7. Járnak rajta — névelővel. 8. Dunaparti város. 9. Újságárus. 10. Kiss Lajos. 17. Táplálkozás. 19. A függ. 1. folytatása. 21. Menyasszony? 26. Harcosan. 27. Szövés­hez használják. 32. Autómárka. 33. Azo­nos mássalhangzók. 34. Cipészszerszám. 35. Baljóslatú jel. 37. Folyadék. 39. Gyil­kol. 41. Sakkban fordul elő. 43. Torkán leöntötte. 48. Helyhatározó rag. 50. To­jás, németül. 51. Sporteszköz. 53. Fém. Megfejtendő az idézet a következő sor­rendben: vízszintes 1., függőleges 1 és 19. A betörők sem egyformák ,,Otthonosan“ érezte magát a Kispipában a betörő Elég nagy port vert fel annakidején — még a tavasz folyamán —, hogy betörtek Szekszárdon a Kispipa ven­déglőbe és elloptak onnan többszáz fo­rint készpénzt és egyéb értékeket — — csak éppen a tettest nem ismerte senki. A betörés rejtélyességét fo­kozta, hogy olyan jelek maradtak hátra, amilyeneket egy gyakorlott be­törő nem szokott hagyni. A rejtély rejtély maradt mindaddig, amíg nem jelentkezett a rendőrségen egy 23—24 év körüli fiatalember, aki mellesleg „közismert” Szekszárdon, hiszen szin­te mindenki ismeri a Hopp Lacit (la­kása a Bocsltay utcában van). Mind­járt közölte is, hogy mi járatban van: — Eljöttem egy kicsit meglátogatni magukat is. Kíváncsi voltam, hogy vannak itt a rendőrségen. Mert ha nem tudnák, én le voltam zárva, mert disszidálni akartam... Nem tudták mire vélni ezt a „bizal­mat”, azon törték a fejüket, hogy va­jon miről is „illik” beszélgetni egy ilyen különös látogatóval, s egyszer csak úgy „véletlenül” megkérdezték tőle. hogy ugye maga tört be a Kis- pipába még a tavasszal? — Természetesen — válaszolta az „ifjú” olyan hangon, mintha például azt kérdezték volna tőle, hogy jól- csett-e a kávé, amit reggelire ivott. Ezután elmesélte a betörés törté­netét is. Éjszaka a városban járt, kissé ittas állapotban bement a Kispipa főkapuján. Látta, hogy az étterem már zárva van. Erre felfeszítette az ajtót és bement az étterem helyisé­gébe. Természetesen itt is úgy visel­kedett, mintha a saját lakásába ment volna be: felgyújtotta a villanyt (!), hogy jobban lásson. Ezután magához vett egy üveg likőrt, azzal az udvar felőli ajtó küszöbére ült és ivogatott a likörös üvegből... Időközben meg is éhezett. Visszament az étterembe és három szendvicset vett magához, s azzal ismét kiült az ajtóba. Időközben az épületben a lakók villanyt gyújtot­tak, dehát őt természetesen az sem zavarta . . . Amikor jóllakott, körül­nézett. Rátalált a kasszára, amiben alig volt néhányszáz forint, és azt ma­gához vette. (Jellemző, hogy az ott­levő pénznél sokkal nagyobb értékű tárgyakhoz hozzá sem nyúlt.) A kasz- szát — egy fémdoboz féle — kifelé vitte, de az ajtóban ismét gondolt egyet, kiszedte belőle a pénzt, zsebre rakta, a kasszát pedig visszadobta az étterem helyiségébe . . . Természetesen ez is jókora zajt csapott, dehát őt ez sem izgatta . . . Magával vitt két üveg szeszt is és ezzel eltűnt még a város­ból is. Disszidálni akart, de elfogták és tiltott határátlépés miatt börtön- büntetésre ítélték. Mikor kiszabadult, az első útja Szekszárdra vezetett, itt is a rendőrségre, s mikor közölték vele, hogy ez a tett bizony nem volt valami dicséretes cselekedet, nem is lepődött meg. sőt tisztában volt azzal, hogy a betörésért mi jár, csak egy kérése volt: — Ha lennének szívesek megmon­dani, hogy körülbelül mit kapok ezért a betörésért. .. — Hát ezt mi pontosan nem tud­juk megmondani, de biztosan kap egynéhány hónapot. — Akkor lenne egy kérésem! Még­pedig az, hogy lehetőleg minél előbb vegyenek őrizetbe, hogy minél előbb letölthessem a büntetésemet... ^ Természetesen teljesült a kívánsá­ga.. . Igaz, kiderült róla az is, hogy szellemileg egy kicsit gyönge, de azért azt nagyon jól tudja, hogy mi az a betörés. .. Mire készül iskolánk nevelőtestülete és Hiúsága? Novemberben a II. osztály tanulói műsoros teaestet rendeznek. * Decemberben irodalmi est. A mű­sort. Arany János, József Attila, Petőfi Sándor és Kodály Zoltán mű­vei alkotják. * Február első felében a IV. osztá­lyosok megrendezik hagyományos félévi báljukat. * Májusban, az 1956-os jubileumi ün­nepségek évfordulóján gazdag műsor szórakoztatja majd a vendégeket. Tanulmányi versenyek, sportbemu­tatók, énekkari számok, szavalóver­senyek teszik változatossá e nap programját. Czenki Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents