Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-16 / 270. szám
T TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1957 november 16. Ex első fosTverssállítmónyok megérkeztek Tuniszba Az angol-amerikai lépés franeiaországi visszhangja Párizs (MTI). Mint a. Reuter iroda jelenti, pénteken a hajnali órákban a tuniszi repülőtéren leszállt az a két angol szállítógép, amelyen az első Tunéziának szánt fegyverek érkeztek. A rendőrség távol tartotta az újságírókat, a fényképészeket és a kíváncsiakat a repülőtértől. Azt a visszhangot, amelyet a francia kormány óhaja ellenére Tunéziába szállított amerikai és angol fegyverek híre pénteken francia hivatalos körökben kiváltott, a riadalom és a felháborodás jellemezte. Gaillard miniszterelnök pénteken nyugateurópai időszámítás szerint 14 órakortnyilatkozotta »nemzetgyűlésben Franciaország hivatalos álláspontjáról. A francia külügyminiszterhez közelálló egyik személyiség csütörtökön este kijelentette: „állandó érintkezésben voltunk ebben a kérdésben Washingtonnal és Londonnal és ismételten kifejtettük, miért nem kívánatos, hogy szövetségeseink fegyvert szállítsanak Tunéziának. Anglia és az Egyesült Államok úgy döntött, hogy legfőbb európai szárazföldi szövetségesük óhajával ellentétben jár el és úgy látszik, pillanatnyilag semmit sem tehetünk ennek megelőzésére. De ha algériai katonáink rábukkannak ezekre az angol és amerikai fegyverekre, azokat összegyűjtjük és visszaküldjük Londonba és Washingtonba.” Az AFP értesülése szerint John Foster Dulles, amerikai külügyminiszter csütörtökön a kora délutáni órákban fogadta Hervé Alphandot, Franciaország washingtoni nagykövetét. A megbeszélés a francia nagykövet kérésére történt. Mint jólértesült forrásból közlik, a megbeszélésen Hervé Alphand nagykövet kormányának nevében tiltakozott az amerikai kormány döntése ellen. Jelképes fegyverszállíftmány A Reuter tudósítója rendszerint jól tájékozott londoni körökre hivatkozva azt írja: Anglia és az Egyesült Államok sürgősen hozta meg azt a döntést, hogy jelképes fegyverszállítmányt küld Tuniszba. Azt akarták, hogy a küldemény még Buciiba elnök pénteki rádióbeszéde előtt megérkezzék rendeltetési helyére. A döntést megelőző éjszakán Párizsban fokozott diplomáciai tevékenység folyt és az angol—amerikai lépés a franciák részéről a legnagyobb ellenállásba ütközött. Szintén az AFP jelentette, hogy Monzsi Szlim tunisz washingtoni nagykövete csütörtökön háromnegyedórás megbeszélést folytatott Dulles külügyminiszterrel. A megbeszélés után az újságíróknak kijelentette. reméli, hogy az Egyesült Államok lépését, más országok és „főleg Franciaország“’ is követni fogják. A tuniszi nagykövet hangsúlyozta, hogy ezeket a fegyvereket — mint ahogyan azt a tuniszi kormány fegyverkérelmében már közölte — kizárólag Tunisz belső biztonságának és védelmének biztosítására szánják és nem szolgálnak vele semmiféle agresszív célt. Hasonló értelemben nyilatkozott Maszmudi, Tunisz párizsi nagykövete is. A francia közvéleményt izgalomba hozták azok a hírek, hogy angol és amerikai fegyverek érkeztek Tuniszba. Ezzel szemben kétkedéssel fogadták azokat a híreket, amelyek szerint Tunézia egyiptomi, csehszlovák vagy szovjet fegyverek elfogadásának küszöbén áll. Párizsi diplomáciai körökben az angol—amerikai lépést a NATO decemberi legfelső síkon tartandó értekezletének kedvezőtlen bevezetéseként tekintik. Az egyik magasrangú francia diplomata a Reuter tudósítója előtt csütörtökön este kijelentette: az Egyesült Államok magatartása voltaképpen azt jelenti, hogy az amerikai külügyminisztérium már nem tekinti északafrikai hatalomnak Franciaországot. Az amerikai külügyminisztérium figyelme azonban úgy látszik, nem terjed ki arra, hogy ha kiszorulunk Algériából, a közvélemény elkerülhetetlen megváltozása révén kiszorulunk az Atlanti Szövetségből is. Az Aurore arra figyelmezteti Amerikát, hogy arab politikájában nagy fiaskó vár rá. Franciaország nem nyugodhatik bele, hogy elárulják és felszarvazzák. Nem engedheti meg, hogy két szövetséges kormány fegyvereket, lőszereket szállítson, amelyeket aztán arra használnak fel, hogy francia katonákra lőjenek velük. Franciaország nem hajlandó elfogadni, hogy vazalusállamként kezeljék, Ezután arra kényszerül, hogy felülvizsgálja nemzetközi kötelezettségeit. A Párisién Liberé szerint a francia közvélemény többsége megengedhetetlennek tartja, hogy Anglia és az Egyesült Államok fegyvereket szállítsanak Tuniszba, amikor Franciaországban nagyon jól ismerik Tunisz (és Rabat) szerepét az algériai felkelés aktív támogatásában. Algériáról vem szó A baloldali sajtóban a Liberation rámutat arra, hogy súlyos a konfliktus Franciaország és az Egyesült Államok, valamint Anglia között, voltaképpen azonban Algériáról van szó. Az amerikai zsarolás megkerülésének egyetlen módszere az, hogy Franciaország közvetlenül tárgyaljon a béke ügyében az algériaiakkal. Az Humanité is ezt a gondolatot teszi magáévá. „íme, az algériai háború! — írja a Francia Kommunista Párt lapja. — A szégyenletes és esztelen politika, amelyet az algériai háború folytatása képvisel , az amerikaiak északafrikai céljainak kedvez csupán.“ Mint az Humanité aláhúzza, az United Press jelentése szerint Washingtonban „kevéssé valószínűnek” tartják, hogy Pinpau megkapja Dul- lestól azokat a biztosítékokat, amelyekre vár. Az Egyesült Államok ezután visszautasította annak a francia álláspontnak a támogatását, hogy az algériai probléma kizárólag Franciaországra tartozik. A New York Times pénteki számában foglalkozik Angliának és az Egyesült Államoknak azzal a döntésével, hogy fegyvereket küld Tunéziába. „Ha Franciaországnak sérelmei vannak — írja a lap — kétségtelenül joga van ahhoz, hogy ezeket a sérelmeket szellőztesse a NATO decemberi értekezletén. Talán addigra lecsillapulnak a kedélyek és helyes távlatból tekintenek majd a problémára, amelyek nem elég fontosak ahhoz, hogy indokolttá tennék a szakítást Franciaország és szövetségesei között". London (MTI). Az angol sajtó bizonyos aggodalommal elemzi a tuniszi fegyverszállítás körül kialakult vita fenyegető következményeit, s igyekszik az „esetleges’“ szovjet fegyverszállítmányok „rémével” indokolni az amerikai—angol lépést. A News Chronicle diplomáciai tudósítója így ír: Anglia és Amerika légi úton fegyvereket küldött Tunisznak és emiatt súlyos válság fenyegeti az Atlanti Szövetség egységét. A válság éppen abban az időben tört ki, amikor a NATO-tanács decembert életfontosságú ülésére készül, hogy ott szembeszálljon a Szovjetunió atomhatalmának óriási kihívásával. A fegyvereket Franciaország elkeseredett tiltakozása ellenére szállították, miközben lázas diplomáciai erőfeszítések történtek e lépés megakadályozására. A Daily Express politikai tudósítója szerint Anglia és az Egyesült Államok éles konfliktusba keveredett Franciaországgal. A helyzet súlyosan aggasztó Megtörtént az, aminek . lehetetlennek kellett volna lennie: a nyugati szövetségesek között éles ellentétek robbantak ki más országnak küldött fegyverek miatt. A helyzet súlyosan aggasztó. Anglia és Amerika egyszerűen félrelökték Franciaországot, erőteljes tiltakozásait, mert az volt a meggyőződésük, hogy Tunisz, ha nem kap fegyvereket nyugatról, a Szovjetunióhoz fordul, amint ezt Egyiptomi és Szíria tették. Ez a viszály most újabb diadal az idegháborúban a Szovjetunió számára, mert a Szovjetunió szándékától való félelem idézte elő. A Times attól tart, a legtöbb franciát az a régi gyanú befolyásolja, hogy Anglia és az Egyesült Államok ki akarják szorítani Franciaországot Észak-Afrikából. A lap szerint „ez ugyan ostobaság, de Anglia és Amerika többé nem állíthatják, hogy Észak-Afrika szilárd helyzete csupán elméletileg érdekelné őket.“’ A francia küldöttség kivonult a NATO parlament értekezletéről Párizs (AP). A francia küldöttség pénteken kivonult a NATO parlament értekezletéről, tiltakozásul Anglia és az Egyesült Államok ama elhatározása ellen, hogy fegyvereket szállít Tunéziának. Pierre Schneiter, a francia küldöttség elnöke kijelentette, nem vehet részt tovább az értekezleten Franciaország szövetségeseinek „brutális és helytelen“ fegyverszállítási döntése miatt. Mielőtt Schneiter kivonult az értekezletről azt mondotta, reméli, hogy a NATO legfelső síkon tartandó december 16-i ülése megvitatja majd a tuniszi fegyverszállítás kérdését. A francia megbízott elsápadt a harag tói. amit még mozdulataival és komoly hangjával is kiemelt. A franciák kivonulása után Kefau- ver amerikai demokrata szenátor lépett a szónoki emelvényre és mintha mi sem történt volna, másról kezdett beszélni. Megnyílt a Gyermekváros megérkezett Fótra az első 100 gyerek Kilenc hónappal ezelőtt hangzott el az első javaslat a Gyermekváros létesítésére, az állam és a társadalom összefogásával Főtan máris megvalósult a Gyermekváros. Első lakói, a „telepesek” pénteken érkeztek meg Fótra. A telepesek — száz 10—14 éves fiú és lány — külön autóbuszokkal indultak reggel a fővárosból. A Gyermekváros megnyitásán megjelent Aczél György művelődésügyi miniszterhelyettes ,továbbá az új intézményt létrehozó állami, társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A Gyermekváros szervezőbizottsága nevében Pusztaházi Istvánná adta át az intézményt a gyerekeknek és jelképként vörös selyempárnán nyugvó óriási kulcsot nyújtott át nekik. Az ifjú lakók nevében Király Anna nyolcadik osztályos tanuló vette át az aranyszínű kulcsot. A megnyitó után a gyermekek meguzsonnáztak, majd a nevelők vezetésével elindultak új otthonuk megtekintésére. Ezalatt sorra érkeznek a teherautók megrakva felszerelésekkel és újabb ajándékokkal, közöttük egy televíziós készülék. A fővárosi Szabó Ervin könyvtár és a Pest megyei könyvtár 6—700 kötet könyvet ajándékoz majd az intézet* nek, s rendszeresen segíti majd a könyvtári munkákat. A gyerekek örömmel fogtak hozzá új otthonuk berendezéséhez. Az első lakók készítik majd elő az otthont a rövidesen megérkező újabb kétszáz- negyven gyermek részére. A kommunisták győzelme Közép-Jávában Djakarta (AFP). Részleges választási jelentések alapján a kommunisták győztek a középjávai volt djokdjakar- tai tartományi választásokon. A megszámlált szavazatok közül 266.000-t kaptak míg az Indonéz Nemzeti Párt 92.000-t, a Masumi párt 80.000-t, a Nahdatul Ulama pedig 51.000-t. A djokdjakartai városi választásokon a kommunisták több szavazatot kaptak egymaguk, mint a három másik párt együttvéve. A TASZSZ jelentése Elsenhower Oklahoma! beszédéről Newyork (TASZSZ). Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke szerdán este Oklahoma Cityben beszédet mondott az Egyesült Államok tá- gabb értelemben vett biztonságának kérdéseiről. Az elnök beszédében igazolni kívánta a fékevesztett fegyverkezési hajszát és megkísérelte ráerőszakolni a kongresszusra az 1958— 59. évi felduzzasztott katonai költségvetést. Az Egyesült Államok elnöke beszédében kénytelen volt beismerni a Szovjetunió tudományos és műszaki sikereit. Ugyanakkor abban az igyekezetében, hogy igazolja az amerikai fegyverkezési hajszát, azt állította, hogy ezek a sikerek „veszéllyel fenyegetik az összes szabad embereket’’. Eisenhower a békés versenyzés re és együttélésre szólító szovjet felhívást „kihívásnak” és „fenyegetésnek’’ tekinti az Egyesült Államokkal szemben. Eisenhower kiútként azt javasolja, hogy szárnyalják túl a Szovjetuniót mindenekelőtt „a katonai hatalom’’ tekintetében, valamint a technika és a tudomány haladása terén. Ehhez — mondotta az elnök — pénzre van szükség, amit adóból nyerhetünk. Az Egyesült Államok katonai kiadásai a legutóbbi öt költség- vetési évben 211 milliárd dollárt — évente átlagban 42 milliárd dollárt — tettek ki. „Éveken át — mondotta az elnök — egyre több figyelmet fordítottak minél korszerűbb fegyverfajták feltalálására megalkotására és kipróbálására a jövőbeni alkalmazás céljából. A hadügyminisztérium évente több, mint ötmilliárd dollárt költ ilyen kutatómunkára és kísérletezésekre.” Az elnök a Szovjetunió legutóbbi technikai sikereit érintve, a következőket mondotta: „Ezek a sikerek ismét bizonyítják a szovjet felkészültséget a korszerű háborúban rendkívül jelentős tudomány és technika területén. Ez időszerűvé teszi számunkra egész védelmi helyzetünk újabb kritikai felülvizsgálatát”. Eisenhower ugyanakkor ezen a kritikai felülvizsgálaton a további fegyverkezési hajszát és újabb katonai előirányzatok kiutalását érti. Eisenhower kijelentve, hogy „a Szovjetunió jelenleg sokkal több tudóssal és mérnökkel rendelkezik, mint az Egyesült Államok’’ és „sokkal gyorsabb ütemben képez ki kádereket ezen a területen” és ez „igen fontos probléma”. Kifejtette az amerikai tudományos káderek középiskolától kezdődő kiképzésének részletes programját. Eisenhower elnök felszólalását azzal fejezte be, hogy biztosította hallgatóságát az amerikai kormány béketörekvéséről, a Szovjetunióval való együttműködési szándékáról. Ugyanakkor ezek az állítások ellentmonda- danak az elnök háborús hangulatú felszólalásának. szenátor véleménye szerint az Egyesült Államok több hadfelszerelést küld külföldre, mint amennyire szükség van. A beszéd első amerikai visszhangja Newyork (TASZSZ). Eisenhower ' oklahomai beszédének az amerikai sajtóban a kongresszus .körében támadt első visszhangja azt bizonyítja, hogy elégedetlenség mutatkozik az amerikai elnöknek ama kijelentése miatt, hogy a katonai kiadások „igen jelentős’’ növekedését a polgári szükségletekre irányuló kiadások csökkentése fogja kísérni. így a Daily News szerkesztőségi cikkében azt a reményét fejezi ki, hogy az Egyesült Államok vezetői „megértik: a rendkívül nagy kiadások következtében könnyen tönkremehetünk”. O. Mahoney demokrata szenátor óva intj Eisenhower elnököt a polgári szükségletekre, vagyis az adófizetők szükségleteire irányuló kiadások csökkentésétől. A szenátor nem ért egyet az elnöknek azzal a véleményével sem, hogy nem szabad a külföldi segélyprogram kiadásait lefaragni. A TOTO % winden hdien J A francia sajtó vezető helyen foglalkozik az Amerika és Anglia által Tunisznak adandó fegyverek ügyével. A jobboldali sajtó felháborodottan tiltakozik a „barátságtalan“ lépés ellen — ahogyan a Figaro fejezi ki magát. A Figaró egyébként hangoztatja, hogy már hosszabb ideje lappangott a válság, amely most nemcsak Franciaország és két elsőrendű szövetségese, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kapcsolatait, hanem az Atlanti Szövetség jövőjét is veszélyezteti. Az Aurore, a jobboldal és a gyarmatosítók ismert lapja szintén felháborodottan tiltakozik az angol— amerikai lépés ellen. „Kihívás Franciaország ellen” — írja a lap. Ez a lépés az atlanti Rnrntcflnlnlfln" lánÁc
