Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-14 / 268. szám

1957 november 14. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Naki érdekességek, furcsaságok VILLA A PARASZTNEGYEDBEN Az ismeretlen, ha végigmegy a naki főutcán, csodálkozva nézi a jobbról- balról épülő nagy házakat. Egy pilla­natra azonban zavarban van, nem tudja mire vélni, hogy a parasztne­gyedben egymásután emelkednek a magasba a villaszerű épületek. Ott van például Cs. Horváth Mihály 12 holdas dolgozó paraszt félig kész vil­lája. amit igen csak megcsodálnak, szinte minden alkalommal még azok is, akik mindennap elmennek mel­lette. Parkettás szobák, fürdőszoba, a házban és az istállóban bent van a víz és a villany. — így néz ki Nakon egy parasztember új háza. Pesti József falubeli ács meg is jegyezte: „Lassan Balaton menti nyaralótelephez hason­lít ez a község. Mindenki olyan villát épít, mint amik arrafelé vannak.” Az említett Cs. Horváth Mihály jó gazda, sok állatot tart, sok ipari növényt termel, amit aztán az állam jó pén­zért megveszi tőle. Ezért tellett neki 200.000 forintos villára a népi demo­kráciában. REKORDTERMÉS KUKORICÁBÓL A község dolgozó parasztjai kihasz­nálták az elmúlt héten a jó időjárást. Elvetették az őszieket és letörték a kukorica nagy részét. Ez az utóbbi nagy munkát jelentett és részben még ma is jelent a földműveléssel foglal­kozó naki gazdáknak. Az a helyzet ugyanis, hogy kukoricából az idén re­kordtermés van Nakon. A község gazdasági felügyelője hivatalosan kö­zölte, hogy 38—40 mázsa a kukorica holdankénti átlagtermése községi vi­szonylatban. A legkiemelkedőbb azonban mégis a helybeli növényter­melési szákcsoport 47 holdas rövid­tenyészidejű kukoricájának eredmé­nye. A Retkín-fajtájú kukoricából 32 mázsás holdankénti átlagtermést ta­karítottak be, holott ez a kukorica­fajta csak 15—18 mázsát szokott te­remni holdanként. 120 PARASZT CSALÓDÁSA Ha valamelyik járási, vagy megyei vezető hivatalos kiszállásra Nakra megy, feltétlenül elmondják neki, hogy a földművesszövetkezet alapo­san lóvá tett 120 dolgozó parasztot. Ebben az évben ugyanis 24 holdon termelt 120 naki gazda szerződéses alapon étkezésre alkalmas zöldséget, ami 10 vagon termést adott. Ez a 10 vagon 110.000 forintot jelentene az említett 120 naki parasztnak, ha ... Igen, ha a szerződtető, a községi föld- művesiszövetkezet a zöldséget átvenné De nem veszi át, mondván, a zöldség fajtája és minősége miatt a kutyának sem kell Olyan magot kaptak ugyan­is a naki gazdák, hogy a zöldség, amit megtermeltek, inkább a cukorrépához hasonlít, mint a zöldséghez. Na, de erről ők nem tehetnek. A lényeg az, hogy a zöldség, amit sok munkával megtermeltek, elrothad, mert ilyen hatalmas mennyiséget, még 5 évig sem tudnának elfogyasztani a község­ben. A dombóvári földművesszövet­kezet felvásárló részlege megvette volna ugyan a zöldséget 1.50 forintos kilónkénti áron. De a naki földmű­vesszövetkezet nem engedte, mond­ván: oda lenne minden tekintélye, mert ők csak 1.10 forintért vennék át a zöldséget ha ezt tovább tudnák adni. És a dolgozó parasztok azt mon­danák, a 40 filléres kilónkénti árkü­lönbözetet elzsebelték a földműves­szövetkezeti vezetők. így maradt a zöldség a termelőknél, legalábbis egyelőre. És ennek az az „eredmé­nye", hogy a földművesszövetkezet megbízottai most hiába kopogtatnak akármelyik naki gazda ajtaján, nem kötnek velük termelési szerződést, azt mondják- — s nem is alaptalanul — ,,... hogyne, hogy megint lóvá te­gyenek bennünket’’. ÖNKÉNYES FOGLALÓ Az már ismeretes a megyében, hogy az elmúlt években a híres naki Ut a szocializmus felé Tsz az ellen­forradalmárok nyomására feloszlott. A tsz volt központi épületét helyesen és igazságosan visszaadták régi tulaj­donosának, Ferenczi Ignácnak, aki bele is költözött. A termelőszövetke­zet 90.000 forintért, illetve az állam pénzén építtetett ide egy modem ser­tésólat. Ezt természetesen nem adta oda senki Ferenczi Ignácnak. De ő ettől fügetlenül elfoglalta. Disznókat és tyúkokat tenyészt a tsz, illetve most már az állam sertésóljában Na, meg itt raktározzák a községi földművesszövetkezet műtrágyáját is, ami nincs elkülönítve, nincs elzárva, rábízták Ferenczi Ignácra „vigyázzon rá”. A községi tanács elnöke már többször megkérte Ferenczi Ignácot, hogy a sertésólból pakoljon ki, mert a tanácsnak szüksége lenne rá, más célra szeretnék igénybevenni. — De Ferenczi Ignác a kérést elengedte a füle mellett. A tanács vezetői pedig „jó fiúk akarnak lenni’’, elnézik Fe­renczi Ignácnak, hogy minden ellen­szolgáltatás nélkül, immár közel fél­éve sertéseket és tyúkokat tenyésszen a tsz, illetve az állam pénzén épített sertésólban. HÍREK G. Ádám Mária és S. Göldner Márta szekszárdi kiállításáról — A héten felkerül a tető Nagydo- rogon az óvodára, amelyet a nyár vé­gén kezdtek építeni, jórészt társa­dalmi munkával. Az ácsok dolgoznak a tetőszerkezeten s amint* ezzel ké­szen lesznek, nyomban megkezdődnek a belső vakolási munkák. Az építők igyekeznek, hogy mielőbb' készen legyen az óvoda, és lehetőleg január­ban—februárban beköltöztethessék a gyermekeket. — A legkisebb pusztákon, telepü­léseken is kialakulóban van a rend­szeres kulturális tevékenység, az em­berek mindenütt igénylik a kultú­rát. A tamás; járásban a közelmúlt­ban hat ilyen helyen létesítettek új népművelési központokat, ahol a munka után a szórakozásra is jut idő. — November 26-án nagyszerű él­ményt adó szórakozásban lehet ré­szük a bonyhádiaknak: Ráthonyi Róbert, Zentai Anna és a Rádió kis­együttese ad műsort a járási kultúr- házban. — Keszöhidegkútrél a neve után ítélve azt hinné az ember, onnan kapta a nevét, hogy a kútak jó vizet adnak. Holott a községben levő ásott kútakban egyáltalán nincs jó víz, a lakosságnak az ivóvizet két bővizű forrás szolgáltatja tulajdonképpen — Csak két helyen, Gyönkön és Simontcrnyán volt mozi a felszaba­dulás előtt a gyönki járásban. Jelen­leg négy helyen van normálfilmes, hét helyen keskenyfilmes mozi, a többi nyolc községben pedig vándor­mozi működik. így lényegében a járás minden községében biztosítva van ez a szórakozási lehetőség. — Eljárást indított a tamási já­rási ügyészség Piszker Ferenc magyarkeszi lakos ellen, aki a kocs­mában italozás közben belekötött Nagy László, ugyancsak magyar­keszi lakosba, s késsel megszúrt. Az ügyészség a. vádiratot már benyúj­totta a járásbírósághoz. — Tolna megye kisiparosai tanús­kodhatnak arról, hogyan segíti a kisiparosokat az állam. Ebben az év­ben 87 kisiparos több mint 300 ezer forint hitelt, közülük tizennyolcán közel 150 ezer forint önállósítási hi­telt kaptak segítségképpen. — Az ősz; rossz idő beállta előtt többezer forintos költséggel hozták helyre a dombóvári fűtőház szerelő- csarnokának tetőzetét, amelynek egy részét az emlékezetes nagy nyári zi­vatar letépte. Vasárnap, november 10-én nyílt meg a szekszárdi Balogh Adám mú­zeumban Göldnemé Ádám Mária és Solymosné Göldner Márta bajai festő­művészek kiállítása. A kiállítás meg­nyitása rövid ünnepség keretében történt, ahol Vasváry Jenőné gimná­ziumi tanárnő tartott beszédet és közreműködött a szekszárdi Liszt Ferenc zeneiskola énekkara Bodonyi Ferenc karnagy vezényletével. Függetlenül a kiállítás anyagának kritikájától dicséretesnek kell mon­dani a szekszárdi múzeum kezdemé­nyezését, amelynek keretében Szek- szárdon a környező városok képző­művészeinek alkotásaiból rendeznek kiállításokat a Tolna megyei művé­szek pedig a szomszédos városokban rendeznek kiállításokat. A két művész, anya és lánya — és ez a kiállított anyagok egységessége szempontjából nem lényegtelen — fi­gyelemreméltó képanyaggal lépett a szekszárdi közönség elé. Valamennyi képen meglátszik a mesterségbeli tudás, az elmélyült munka. Az egész anyag együttvéve és az egyes képek külön-külön is bájosak, mindegyi­ken a női lélek finomsága, érzékeny­sége tükröződik. Kellemes benyomást kelt a nézőben s ebben az esetben igen dicséretes, hogy nincsenek nagy végletek, a kiváló alkotások mellett nem találhatók gyenge művek, egy­ségesen jó a Tolna megyei és kör­nyékbeli színvonalat tekintve, átla­gon felüli a nívó, a hasonló körülmé­nyek között dolgozó képzőművészek alkotásait figyelembevéve. Az elismerés és annak megállapí­tása mellett, hogy a szekszárdi mú­zeumnak feltétlenül erkölcsi sikerét jelzi a színvonalas kiállítás, nem szabad elhallgatni a hibákat sem, s elmondásukban a kiállító művészek ne sértő szándékot lássanak, a segí- teniakarás, az őszinte bírálatot in­kább. A kiállított anyag kissé egysíkú, sőt, egyhangú, azzá teszi, hogy a vi­rágcsendéletek uralják a két termet, alig néhány tájkép szakítja meg csu­pán ezt az egyhangúságot és az egyet­len portré, amely kiemelkedő darab­ja az anyagnak, bár kissé keménynek érzem. Ami a stílusbeliséget illeti, nem jut túl a kiállított anyag az impresszionizmuson, amely ma már, eltekintve néhány „nagy”-tól, túlha­ladott irányzat, különösen ebben a provinciális formájában. Ilyen rövid bírálat nem térhet ki részletesen a kiállítás valamennyi erényére és hibájára, végülis az össz­hatást tekintve, azzal kell befejezni hogy a kiállítás értékes s elismerés­sel kell nyilatkozni a művészek mun­kásságáról. L. Gy. Hz úttörő csapatok életéből A megye területén tevékenykedő koztak, aki nehéz terheket cipelt. A úttörő csapatvezetők közül azok, akik az elmúlt nyáron a legjobb ered­ményt érték el az úttörőkkel való fog lalkozásban, a közeljövőben 18-an kéthetes jutalomüdülésben vesznek részt. November 17-én nyolc főből álló csoport útnak indul a Német Demokratikus Köztársaságba. Mind a nyolc fő, pedagógus. * A gyakorlatok és próbázások so­rán, amelyek sok-sok élményt adnak a fiataloknak, érdekes epizód akad. Az úttörő szabályzat kimondja, hogy az úttörő ott segít, ahol tud. Egy alkalommal a. fiatalok azt a feladatot kapták, hogy egy célhoz meghatáro­zott időre érjenek el. A kitűzött cél megvalósítása akadályba ütközött. A fiatalok útközben idős nénivel talál­fiatalok átvették a csomagokat és vagy 600 méter hosszú úton vitték. Emiatt, ha csak néhány perccel is, de késve értek célhoz. A kitűzött célba nem értek pontosan, azonban mégis megálltak a helyüket, mert plusz pontot kaptak. * Most sajátítják el az újoncpróba anyagát az iskolákban. Az anyag el­sajátítását a szabadban, gyakorlati munka során végzik a fiatalok. A szekszárdi csapatok már próbáztak főzésből, sátorverésből és számhábo­rúból. * A januári tanítási szünetben Bony- hádon őrs. és rajvezetői tanfolyam lesz. A tanfolyamra a megye egész területéről gyűlnek össze. JlSd tnáMítyaink... A Köztársaság téren nagy forgalom van nap-nap után. Az emberek százá­val jönnek-mennek a párthoz. A párt- ház és a tér egy évvel ezelőtt csupa vér, rom volt. Elvtársaink vére folyt a falakon és a téren. A pártház és a tér ma teljesen új köntösben díszeleg. Nyoma sincs a tavalyi ellenforradalmi pusztításoknak, rombolásoknak. Az ellenforradalom által okozott károkat helyrehozták. Amint közeledem a téren levő pár - ház elé, előttem pár lépésre vidéki iskolás gyerekek mennek tanítóik ve­zetésével. Egyszerre érünk a bejárat­hoz. Az egyik tanító az iskolás gye­rekeket félkörbe állítja, szemben a hős mártírjaink emléktáblájával. „Nézzétek gyerekeim a falon levő emléktáblát. A tavalyi ellenforradalmi napok hőseinek nevei vannak a táb­lára írva” — mondja a tanító. A már­tírok példát mutattak a hazaszeretet­ről, mert az életüket adták a mi bol­dog, békés életünkért. Védték a dol­gozó nép /hazáját. Elvtársaink voltak azok. akik példát mutattak arról, hogy kell szembe nézni a halállal. Elvtár­saink voltak azok, akik bátran, vér­tanúkhoz méltóan védték a pártot. Mind hősök voltak és életüket adták a mi szebb, boldogabb békés jö­vőnkért. „Nézzétek.gyermekeim — mutat a pártházra a tanító —, tavaly vér folyt az épületben és a téren. Ellenségeink vérbe akarták fojtani a mi szabadsá­gunkat, függetlenségünket. A pártház védői a túlerővel felvették a luircot és utolsó csepp vérükig védték a dol­gozó nép hazáját és a pártot. Hős mártírjaink szerették hazájukat és a magyar népet. Ezt gyerekek ne fe­ledjük el soha. A mártírok élete le­gyen példakép előttünk és kövessük példájukat.” A fiatal, vidéki gyerekek arcán lát­ni, amint áhítattal hallgatták a tanító szavait. Látszott az iskolás gyerekek arcán a megilletödés, a szeretet, a tisz­telet mártírjaink iránt. A gyerekek ez* a napot nem felejtik el. Engemel is meglepett a közvetlen élmény. A tanítók szükségesnek tar­tották. hogy tanítványaikat a Köztár­saság térre vigyék, a pártházhoz, már­tírjaink emléktáblájához. A múlt évi ellenforradalom óta nagyon sokat fog­lalkozunk a pedagógusokkal. Sajnos, sok pedagógus volt, aki megtévedt, de ennek részben mi is okai voltunk, mert nem foglalkoztunk eléggé velük. De sokan i'annak közöttük-, akik szük­ségesnek tartják, hogy a rájuk bízott iskolás gyerekeket úgy neveljék, hogy azok megismerjék és tiszteljék mártír­jainkat. A fentiek láttán akaratlanul is eszembe jutott a múlt. Mint fiatal nyomdász, amikor Budapestre kerül­tem, azt mondta egy idős elvtárs: ..öcsém, ha jó szocialista akarsz lenni, ismerd meg a munkásmozgalmat és a munkásmozgalom mártírjait. Ha meg­ismerted, tisztelni fogod őket és hű katonája leszel a pártnak.” IfleLyik látta? A Szovjet Film Ünnepe képrejtvény pályázata A Szovjet Film Ünnepe képrejtvény pályázata A színész neve: 18 Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe:

Next

/
Thumbnails
Contents