Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-13 / 267. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. november 13. * Szerkesztették: A Dombóvári Apáczai Csere János Állami Tanítónőképző tanulói. Mozaikok a KISZ életéből... Az új tanév kezdetén megalakult iskolánkban is a KISZ. Nem sok tag­gal, de nagy lelkesedéssel és szép ter­vekkel kezdtük meg munkánkat. Vol­tak még bennünk tisztázatlan kérdé­sek mind politikai, mind egyéb te­rületen. azonban csakhamar fény de­rült mindenre. Sok segítséget kaptunk a járási bi­zottságtól és a dombóvári fiatalok­tól is. Szoros kapcsolatot teremtettünk megyénk egyik legjobb szervezetével, a fűtőházi KISZ-szel. Szeptember végén a fűtőházi VIT- küldött rendkívül érdekes beszámolót tartott a VIT-röl. Mindenki érdeklő­déssel leste szavait, figyelte élményeit, benyomásait a Szovjetunióról. Lelke­sedéstől fűtött szavai megerősítették meggyőződésünket a népek szoros ba­rátságáról, összefogásáról. A beszá­molón úgy éreztük, mintha mi is ott lettünk volna a VIT-en, s láttuk volna mindazt, amit Farkas József. Szervezetünk egyik fontos feladata az elmélyült tanulás, a biztos tudás megszerzése. Vállvetve küzdenek ezért a KISZ tagjai. Soraikból kerül­nek ki a műveltség megszerzéséért keményen harcoló, tanulótársainkat legjobban segítő fiatalok. Gondoskodunk az ifjúság helyes szórakoztatásáról is. Teadélutánokat, vitaestéket, „kérdezz-felelek” esteket rendezünk. Első szórakoztató estünk „művész-est” volt. Mindenki meg­mutathatta tehetségét. Egyik tanuló szavalt, a másik énekelt, a harmadik hangszeren játszott, eredeti alkotások is bemutatásra kerültek. „Illik — nem illik”, „Nevess velünk” műsorok a diákéveket teszik felejthetetlenné, megkönnyítik a tanulást, szebbé, bol­dogabbá teszik szervezeti életünket. A mi KISZ-szervezetünknek hiva­tásunkból adódóan sajátos célkitűzé­sei is vannak. Pedagógusok leszünk. Már most kell kezdenünk munkánkat, a gyermekek nevelését, oktatását. Lát­tuk, nem elegendő az az idő, amit kötelezően közöttük töltünk, azért felkeressük őket az úttörő-csapatok­ban is. Most már bizalommal keres­nek fel bennünket problémáikkal, ba­jaikkal: összeforrott az úttörő és a KISZ-szervezet. Terveink oroszlánrésze még meg­valósításra vár. Újult erővel haladunk a cél felé. Tanulunk és tanítunk, ne­velnek bennünket és mi nevelünk másokat, így akarunk rés nélküli ak­tív közösséget alakítani. HARASZTDOMBI MÁRIA Tanítónőképző KISZ titkára Huszonöt év... Naponta találkoztam vele. Megszokott volt, hogy mosolyog, szelíd és türelmes ... Természetes volt, hogy a haja ősz. Megnyugtató, hogy mindig mindenkinek segít. Csak úgy emle­gettük: Mária néni — pedig őbenne -— mindennap megjelent előttünk; egy generáció múltja. Csak a közeli napokban láttam meg igazi valóját. Tanítványai, felnőttek, nevelők, köszöntötték virággal, szóval, emberséggel. Egyszerre megelevenedett minden. Megismertem az igazi nevelőt, a teljes embert. Most értettem meg iga­zán, hogy miért olyan, amilyennek naponta látom. A nyírségi tanyák apró magyarjaitól tanulta azt a szelíd nyugalmat, amely- lyel tanít. A tolnai parasztoktól azt a megértő szeretetet, amit szívében és csele­kedeteiben mindig az emberek elé tárt. Az ősz hajszálakat pedig az időtől hozta kölcsön — mert ő ma is olyan fiatal, mint huszonöt évvel ezelőtt. Ha a jövőmre gondolok, meghatódom. Olyan nevelő szeretnék lenni, aki mindig tud mosolyogni. Olyan ember szeretnék lenni, aki mindig türelmes mások iránt. Olyan munka­bírásra, olyan emberségre, olyan hazaszeretetre szerelném tanítani a jövő fiatal­ságát — ha majd én is tanító leszek — amilyet Mária nénitől láttam és tanultam. Ebhez persze sok erő kell — és nem utolsó sorban — huszonöt év. Olyan huszonöt év, amelyet összesűrítve a minap egy nevelőben láttam. Krámer Erzsébet Tanítóképző IV. o. tanulója Úttörő-élet a gyakorié iskolában... 1957 nyarán tele várakozással, lelkesedéssel, gazdag tervekkel indultunk a magyar tenger partjára. Harminckét tettrekész pajtás, s tizenöt, gyermekekért lelkesedő, minden áldozatot meghozó tanítójelölt verte fel sátrait Bélatelep tisz­tásán. Érkezésünket harsány kacagás és víg ének jelezte. A pihenés, fürdés, játék mellett komoly munkát is végeztünk. Előkészültünk a próbázásokra. Élmények­ben gazdag, feledhetetlen két hetet töltöttünk Bélalelepen. Sajnáltuk, hogy véget ért a gondtalan élet, de élt bennünk a tudat, hogy vár a komoly munka, amelyhez erőt gyűjtöttünk a táborozáson. Szeptemberben lüktető élet indult meg csapatunkban. Közös javaslatok alapján terveztük meg egész évi munkánkat. Legközelebbi célunk a próbák le­tétele. Csapatunk Petőfi Sándor nevét viseli. Úttörőinket Petőfi születésének 135. évfordulóján avatjuk fel. Nagy gonddal és szeretettel készülünk már most az avatásra. Célkitűzésünk tanulmányi eredményünk komoly megjavítása. Ennek megvalósítása folyamatosan történik olymódon, hogy a jobb tanulópajtások segí­tenek a gyengébbeknek. Terveink között szerepel tábortűz, műsoros est, kirándulás szervezése. Február végén jelmezbálon mutatják meg úttörőink találékonyságukat, szelle­mességüket. Feladatainkat elvégezzük, célunkat megvalósítjuk, mert erős akaratunk, összefonódó szeretetünk minden akadályt legyőz! Komondy Éva csapatvezető h. IV. Gyermekek között... „Taníts, nevelj, Hatalmas szenvedély lobogjon benned, S győzni fogsz, ne félj!” így önti versbe Kónya Lajos a tanító hivatását. Nem költőien, csak egyszerű szavakkal szeretném elmondani, milyen szorongó szívvel várom azt a pillanatot, amikor odaállhatok a csillogószemű gyermekek elé, hogy betöltsem hivatásomat. Éppen most készülök tanításra. Úgy érzem, a huszonöt szőke, barna csöppség az én gyermekem, akiknek a „tudás várához egy új építőkockát adok. Az „A” betűt tanítom. A táblán már ott áll kövéren, kackiásan, kampósbotjára támaszkodva az „A” betű. A tudásra szomjas szemecskék aggodalommal, féle­lemmel, s mégis bizalommal telnek meg: „Hogyan is írjuk le ezt a kanyargós, huncut ,,A”-t?! A kis kezek görcsösen ragadják meg a tollat, az arcocskák kipirul­nak, s néhány perc múlva megszületik az alkotás: szép, formás „A”. Itt-ott sovány, beteges „A” nyújtja vékony nyakacskáját, hetyke „A”-k várakozóan néznek az életbe, a kövérek szélesen terpeszkednek a papíron. Az alkotók megelégedetten teszik le a tollat. A tábla öreg „A” betűjének derűs mosolya feloldja a szorongó gyermekszíveket. így haladunk lépésről lépésre, amíg a kisgyermek előttünk nő fel emberré. Milyen boldogan nézem majd évek múltán azt az embert, akit én tanítottam meg betűvetésre, olvasásra, az egyszeregyre, akinek szívébe én oltottam társai, szülei, s népünk szeretetét. IgY tűnődöm, amint óra után elnézem kacagó, víg csapatukat. " Tálasi Teréz IV. éves tanítójelölt Hét évszázad magyar versei Gellert Oszkár: A Petőfi centenáriumra Vízszintes: 1. Az idézet kezdete. 11. Tessék, itt van. 12. Francia utca. 13. Gólyák belülről! 14. Kazántípus. 16. Gé­pelésnél lényeges. 18. És, latinul. 19- Kötőszó. 21. Síelők öröme. 22. Helyhatá­rozó rag. 23. Ételízesítő. 24. Izomszalag? 26. Állóvíz. 27. Parancsolója. 29. A min­dig halogató — névelővel. 30. Fokozat- nélküli sebességváltó. 32. Bómai császár, volt 33. A legkedvezőbb ismert idegen rövidítése. 34. A belsejébe. 35. Kevert jus! 36. Vivát! 38. Shakespeare alakja — fonetikusan. 39. Az apahelyettesem. 41. Opera. 44. Több mint hatot — for­dítva. 47. Eléje. 48. Rétesfajta — for­dítva. 51. E. L. V. 52. Idegen női név. 53. Dobál. 54. Testrész. 55. Régi közle­kedési eszköz. Függőleges: 1. A függ. 20. folytatása. 2 Statisztikákhoz kell. 3. T-vel a végén papagájnév. 4. Rosszul csúszó. 5. El­adásra vár. 6. Felkiáltás. 7. Igen, ango­lul. 8. Megbüntet — fordítva. 9. Hang­nem. 10. üzem. 15. Helyhatározó rag. 17. Felkiáltás. 20. A vízsz. 1. folytatása. 23. Szandálféle. 24. Határfolyónk. 25. Ételt vettem magamhoz. 26/a. Autó­márka. 28. Nyílás. 31. Becézett női név. 36. Lánggal lobogás. 37. Ének. 39. Né­met prepositio. 4Ö. Kecskehang. 42. Női név. 43. Za, za (utolsó kockába két betű írandó). 45. Ital# 46. Női név. 49. Pénz­ben kifejezett értéke. 50. Kevert láz! Megfejtendő az idézet a következő sor­rendben: vízsz. 1., függőleges 20. és 1. Van-e védekezés a nukleáris fegyverek ellen ? 1895 nagyjelentőségű esztendő a tudomány fejlődésének történetében: Konrád Röntgen felfedezi a későbben róla elnevezett sugarakat. A követ­kező esztendőben e felfedezés nyomán elindulva, Becquerell felfedezi a rádió- aktivitást, majd a Curie-házaspár elő­állítja a rádiumot. S ettől kezdve szinte minden évre esik egy-egy nagy tudományos felfedezés, melyeknek végeredményeként az emberiség ke­zébe került minden idők legnagyobb energiája, az atomenergia. A tragikus az, hogy a kapitalista versengés ezt a nagyszerű lehetőséget háborús esz­közzé, tömegpusztító fegyverré for­málta, mely ellen éppen az emberiség legjobbjai, élén a Szovjetunióval, fel­emelik tiltakozó szavukat. Milyen veszélyeket jelent az atom­energia robbanásszerű felszabadítása az egyén és a közösség számára? AZ ATOMBOMBA robbanásakor, akár plutonium-, akár hidrogénbom­báról van is szó, nagymennyiségű rádióaktív anyag szóródik szét a rob­banás helyén, de a légkörben is, ahon­nan ez a veszélyes anyag a Föld leg­távolabbi helyeire is elkerülhet. A rádióaktív anyagok pedig láthatatlan, csak műszerekkel felderíthető sugara­kat bocsátanak ki magukból, a köz­ismert alfa-,, béta- és gamma-sugár­zást. Az alfa-sugár a rádióaktív atom magjából kiszabaduló és nagy sebes­séggel száguldó hélium atommag, a béta-sugárzásban elektronok halad­nak, éppen úgy, mint a televíziós készülékek képcsövében, vagy rádió­csövekben. A gamma-sugárzás azonos a röntgenkészülékek sugárzásával. Ezek a sugárzások veszélyesek min­den élő szervezetre, mert roncsolják a sejteket, rákos megbetegedéseket hoznak létre, megbénítják a vérképző szerveket, s tragikus az, hogy ezek a hatások még az ártatlan utódokon is éreztetik hatásukat. Védekeznünk kell a hatások ellen, mivel a sugár­fertőződött területek maguk is rádió- aktívvá válnak. De e hatások ellen van védekezés. Az emberi tudás, mely felfedezte ezeket a hatalmas erőket, megtalálta az ellenük való védekezés eszközeit is. AZ ALFA-SÜGÁRZÁS igen kis át­hatoló képességű, már egy megfelelő anyagból készült ruha is tökéletes védelmet nyújt, hiszen egy olyan vé­kony alumíniumlemez, mint amelyek­be a csokoládékat csomagolják, töké­letesen elnyeli az alfasugárzást (0,02 mm). A béta-sugárzás ellen is köny- nyebb a védekezés, mert 3 mm vas­tag alumíniumlemez ezeket is elnyeli. Nehezebb a védekezés a gamma- sugárzás ellen, melyet csak 120 mm vastag aluminiumlemez nyel el. A legkomolyabb problémák elé azonban az úgynevezett neutronsugárzás ál­lítja az embert, mert ez a részecske elvileg mindenen keresztülhatol, s csak igen vastag és különleges anya­gok nyelik el. Azonban ma már erre is van korszerű védelem. Könnyen kezelhető műszerek segítenek az alat­tomos ellenség felderítésében és e mű­szerek kezelését, jelzéseinek értelme­zését megtanulják a légoltalmi tan­folyamok hallgatói. AZT MONDOTTUK, hogy az atom­energiával az emberiség kezébe min­den idők legnagyobb és leghatásosabb energiája jutott. Az atombombával ugyanis, legyen az U. bomba, vagy H. bomba, minden eddigi elképzelé­sünket felülmúló hőenergia szabadul fel. Olyan hatalmas hőmérséklet ke­letkezik, amilyent eddig csak életünk legnagyobb energiaforrásában, a Nap­ban tapasztaltunk. Érthető tehát, hogy a védelem elsőrendű feladata e hőhatás elleni védekezés biztos ki­dolgozása. A hőenergia velejárója azok a súlyos mechanikai rombolások, melyek mindannyiunk előtt közismer­tek. Erről részletesebben nem szük­séges beszélnünk, hiszen mindany- nyiunkban élénken élnek Hirosima, vagy Nagasaki tragédiájáról készült vádoló fényképek borzalmai. Az em­beriségért felelősséget érző tudomány azonban az atombomba hő- és me­chanikai hatásaival szemben is meg­találta már a hatásos védekezés le­hetőségeit. Ezek a kutatások lehetővé tették, hogy ezeket a károkat a le­hetőségek keretébeti a legkisebb mé­retűre csökkentsük. MIND ANNYIUNKNAK elsőrendű kötelessége tehát, hogy felemeljük tiltakozó szavunkat azok mesterkedé­sei ellen, akik az emberiségre rá akarják szabadítani a pusztítás e fé­lelmetes démonait, de ugyanakkor kö­telességünk az is, hogy megismerked­jünk a korszerű egyéni és közösségi atomvédelem eszközeivel, eljárásai­val is. (Folytatása következik) TOLNA MEGYEI LÉGOLTALMI PARANCSNOKSÁG Terveznek, számítgatnak Várdombi „Emlékezetes marad ez a tavasz, az biztos. Megvolt a tagság, szántani, vetni kellett volna, de mivel és mit? Fogas­kérdés volt ez akkor, de segített a gép­állomás, kaptunk kölcsön vetőmagot és dolgoztunk, az idei első zárszámadás majd bebizonyítja, hogy nem alakultunk meg hiába”. így kezdte a beszélgetést Orbán János, a várdombi Kossuth Ter­melőszövetkezet üzemgazdásza és egyben könyvelője. A beszélgetés során azután megtudtuk azt is, hogy a nagy igyekezet nem volt hiábavaló, mert a 173 holdon, 20 taggal működő termelőszövetkezet már 23 szarvasmarhát vásárolt és még további hatot vásárolnak, és 150 állatból áll a juhállományuk. Megtudtuk azt is, hogy körülbelül 48—50 forint lesz egy munkaegység értéke. Jól fizetett a kuko­rica és a tagságnak kiadott részesedés után mintegy 800 mázsa kukorica ma­rad az állatállomány részére. Készítettek továbbá 250 köbméter kitűnő minőségű silót is. látogatás A hallottakért dicsérni lehet a Kossuth Tsz valamennyi tagját, kezdetnek na­gyon szép, — vajon ilyen lesz a folyta­tása is? — Az a tervünk — válaszolta Orbán János —, hogy gazdálkodásunkban a belterjesség felé haladjunk. Ezért szer­ződtünk le öt hold területet máktermesz­tésre. Gondolhatják többen, hogy nagy fába vágták ezek fejszéjüket, pedig nem lehetetlenség, amit akarunk, mert az első munkák olyan időszakra esnek, amikor más munka még nincs a határban. Kö­rülbelül számítva és közepes termést fi­gyelembe véve, 12—13 000 forintot kap­hatunk. Legelősítünk továbbá öt hold te­rületet, újtelepítésű lucernánk egyelőre pedig tizenöt hold lesz. Terveznek, számítgatnak a várdombi szövetkezeti parasztok. S ha mindezeket meg is tudják valósítani, akkor rövid időn belül még gazdagabbá válhatnak. Elkészült Tolna megye statisztikai évkönyve A Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei igazgatósága dolgozói befejezték Tolna megye statisztikai évkönyvének el­készítését. Az évkönyv nyomdába került és körülbelül december hó első felében kerül kiadásra. A körülbelül 290 oldal terjedelmű év­könyv részletes adatokat tartalmaz Tolna megyéről 1953—1956. évekre vonatko­zóan és ahol az lehetséges, a háború előtti évekre is. Az évkönyv a megye gazdasági, kultu­rális és szociális helyzetéről közli a fon­tosabb adatokat járási és ahol lehetsé­ges volt, községi bontásban is. A megye helyzetének megismerése cél­jából megyei és országos összehasonlító adatokat is tartalmaz az évkönyv, de megtalálhatók abban a legfontosabb nem­zetközi összehasonlító adatok is. Az év­könyv ára előreláthatólag 40—42 forint körül lesz. Tekintettel arra, hogy az évkönyv kor­látozott példányszámban kerül kiadásra, a megrendeléseket a beérkezés sorrendjé­ben elégíti ki a KSH Tolna megyei igaz­gatósága. «

Next

/
Thumbnails
Contents