Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-01 / 257. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1957 november 1. Asszonyoknak—lányoknak SZERKESZTŐSÉGI ÜZENET NŐI OLVASÓINKNAK Közöljük női olvasóinkkal, hogy az „Asszonyoknak — lányoknak” című rovatunkban szívesen válaszolunk a különféle problémáikkal kapcsolatos kérdéseikre. Ezért kérjük, hogy kér­déseikkel forduljanak hozzánk — akár névtelen levélben is. HOGYAN SZÉPÍTSÜK MEG KONYHABÚTORUNKAT ? Ennek természetesen az a legegy­szerűbb módja, ha megegyezünk egy megfelelő iparossal és az átfesti anélkül a konyhabútort, hogy nekünk valamit is kellene tennünk. Igen ám, de „amit el lehet végezni házilag, azt ne bízd senkire” — házilag ugyanis rendszerint olcsóbb, kényelmesebb az ilyen munka. S ami pedig igen fon­tos, nem kell hozzá különösebb, szak­tudás sem, a feleség könnyen elvé­gezheti. Három kiló olajfesték szükséges a kétszeri átfestéshez. A legtöbb kony­habútor csontszínű. Ezt a színt úgy kapjuk meg ha egy kis doboz sárga ólajfestéket is keverünk a fehérhez. (A rózsaszínt piros és fehér keveré­kéből kapjuk meg. Körülbelül 10 deka piros színt kell egy kiló fehérhez szá­mítani.) A beszáradó festék hígításá­hoz 2—3 deci terpentint kell venni. Festés előtt a bútordarabokat ala­posan súroljuk le, majd pedig leöblí- tés után ajánlatos fél, vagy egy napig száradni hagyni a bútort s csak utána kezdjük meg a festést. A festéket vé­konyan kell kenni és feltétlenül szük­séges, hogy az ecsetet mindig egy- iránvba húzzuk — felülről lefelé. Az alapfestés után várjuk meg, míg a festék teljesen megszárad és csak utána fogjunk hozzá a másodszori fes­téshez. Ha a másodszori festés után annak ellenére is csíkok maradnak, ha egyirányba húztuk az ecsetet, azo­kat semmiesetre sem tudjuk azáltal eltüntetni, ha csíkokra keresztbe húz­zuk az ecsetet. Ehelyett a teljes szá­radás előtt mégegyszer kenjük át a csíkos bútordarabot. A lakkozással — amely ugyanúgy történik, mint a festés — nem szabad sietni. Legalább két-három napig hagyjuk száradni a befestett bútort, mert különben „lehúzzuk” a félig szá­radt festéket. Egy konyhabútorhoz körülbelül másfélkiló jóminőségű színtelen lakk szükséges. FÉRJHEZMENJEK, VAQY TANULJAK? „Mit tegyek?” — jeligére egy leve­let kaptunk. írója egy harmadikos gimnazista, tanácsot kér tőlünk. Mint írja, már egy éve udvarol neki egy fiatalember, szeretik és megértik egy­mást és a fiatalember szeretné, ha mi­nél előbb megesküdnének s ehhez természetesen abba kellene hagynia iskolai tanulmányait. Leveléből kitű. nik, hogy a fiatalember jól keres —' kétezren felül — s arra nem lenne szükség, hogy a feleség is dolgozzék. Az a véleményünk, hogy a tanulást semmiesetre sem hagyja abba, még akkor sem, ha a fiatalember mellett „gondtalan” jövőre van kilátás. — Ha már elkezdte a tanulást, legalább sze­rezze meg »az érettségit mert sosem lehet tudni, hogy az élet milyen kö­vetelményt állít eléje, még akkor is, ha jövendőbelije jó anyag; körülmé­nyeket tud biztosítani. Még nem ké­sett el a férjhezmenéssel és próbálja rábeszelni udvarlóját, hogy várja meg azt a nem egészen két évet... Elha­markodott, felelőtlen lépést tenne, ha most a férjhezmenés miatt kimaradna az iskolából. ÉRDEMES E MEGTANULNI A LEÁNYOKNAK VARRNI? Feltétlenül és még hozzá nemcsak azoknak, akik kenyérkeresetként akarnak foglalkozni varrással, hanem annak is, akinek egyéb szakmája van, vagy éppen diplomája, és nem jelent különösebb megerőltetést a varrónő kifizetése. A mai háztartá­sokhoz már egyre inkább hozzátarto­zik a varrógép is, amely kisebbpénzű emberek számára is megvásárolható. Ez azért van így, mert a háziasszo­nyok számára szinte megfizethetetlen, hogy nem kell minden csipp-csupp dologgal a varrónőhöz szaladniok és esetleg hetekig várniok, míg rájuk ke­rül a sor, hanem, ha mondjuk ki akarja fordítani a férje ingének ko­pott nyakát, azidő alatt, míg elvinné a varrónőhöz, megcsinálja maga. Még jobb ennél, ha a háziasszony minden ruhát meg tud varrni magának, mert akkor nem kell például attól tartania, hogy a varrónő nem úgy varrja meg, ahogyan ő szerette volna. A mai asz- szonynak ugyanúgy erénye az is, ha maga varrja meg a ruháját, mintha jól tud főzni és ízletes süteményeket sütni. Éppen ezért csak dicsérendő az a szülő, amelyik varrni taníttatja leánygyermekét. € yiimiki-kmík A visszafordulás Mint párját a gerlemadár, úgy szerette népünk Mátyás királyt! Tisztelte őt, akárcsak tulajdon édesapját! Értette ám ő a módját, hogy kell magát a nép szí­vébe belopnia! Ha csak tehette, künn járt a pusztákban, pásztorok tanyáin, fel­kereste a falvakat, szívesebben forgoló­dott a szegény nép között, mint a fő­emberek fényes palotáiban. Örömest járt-kelt álruhában, szegény ember gúnyájában, mint a guba a subá­hoz, mint suba a subához, oly szívesen simult hozzá a szegény nép, s örömest tálalta elé búját, bánatát. Mátyás türel­mesen meghallgatta panaszaikat, s ha te­hette, tüstént orvosolta a bajt. Akkoriban éppen juhásznak öltözve járta az országot, s bolyongásai közben betévedett az egyik juhásztanyára. Nádból korcolt kunyhójuk árnyékában üldögéltek a juhászok, s éppen ebédhez készülődtek. Szíves szóval invitálták meg az idegent. Egy gyalogszékre ültették, és kezébe nyomtak egy hosszúnyelű kanalat. S már hozta is a gulyásos hússal teli bográcsot a taligás. A hús igen ízlett Mátyásnak, s hogy hogy nem. a hosszúnyelű kanállal a szom­szédja elé nyúlkált, onnan szedte a jobb falatot. — öcsém, az áldóját! Hát ez az illem? — csapolt rá a juhász kanalával Mátyás kezére. — Tudd meg, ha juhászok va­gyunk is, nem vagyunk disznók. Mátyás illendően megköszönte az ebé­det, s már szedte is a sátorfáját, amikor odaszólt neki mégegyszer a juhászt — No. de azért ne haragudj koma! Máskor majd magad előtt kánál assz! Dehogy haragudott Mátyás, dehogy ha­ragudott! Harmadnap hoppmesterét elszalajtotta a juhászért ,s felhívatta a királyi pa­lotába. Szegény juhász, amíg csak fel nem ért Budára, váltig azon törte a fejét, hogy mi rossz fát tett a tűzre, hogy őt a ki­rály hívatja■ — Emlékszel rám? — szólította meg Mátyás, amikor elébe vezették a juhászt■ — A vendéged voltam, s a kezemre sóztál, a kanaladdal! — Megkövetem fölség! — hunyorgott a juhász. — Az igaz, hogy odasóztam. S ha ez hiba volt, én elvállalom. De engedelemmel szólván, én úgy vélem, hogy más előtt a király se kanalásszon! — Megbocsátok neked egy feltétellel — nevette el magát Mátyás. — Van ne­kem egy nagyherceg komám, ez is csak más előtt kanalász. Nagy vendégség lesz az este nála, én elvinnélek, ha néki is rásóznál a kezére, ha előtted kanalászik. Meg mernéd-e tenni, te juhász? — Szíves örömest, ezen ne múljék! — nevette el most már magát a juhász is, s nyomban elindultak. A juhászt a herceg mellé ültették. Kis ideig csak nézte, hogy előtte ka­nalászik. aztán elöntötte a méreg, kapta a kanalát, s jót odasózott a kezére. A király úgy tett, mintha semmit sem vett volna észre, így aztán a herceg se szólt semmit, csak haragos pillantásokkal méregette a szomszédját, s egy óvatlan pillanatban odasúgta: — Ezt még visszakapod! A királynak virágos jókedve támadt. Tréfált, nevetett, aztán kitalálta, hogy mindenki üsse mellbe a jobboldali szom­szédját. Amikor a juhászra került volna a sor, neki a királyt kellett volna mellbevágnia, mert neki Mátyás volt a jobboldalsó szomszédja. Egy pillanatig gondolkodott, majd hir­telen odafordult az urakhoz: — Ha nagy vízhez érnek, oszt se csó- nyik, se hajó, hogy mennének át az urak? Az urak rámondták: — Sehogy! Visszafordulnánk! — Nohát akkor én is visszafordulok — fordult a balján ülő herceghez, s úgy mellbevágta, hogy az megingott. — Ha akarja, ezt is visszaadhatja! — súgta oda neki, azzal örökre búcsút intett a palotának. Milyen as a tss, ahol 159 forintot lehet keresni naponta ?. .. A szövetkezet két tagja éppen egymásnak mutatja, hogy mi­lyen szép kukorica termett a kö­zösben. Egy holdról átlagban 30—35 mázsa kukoricát takarí­tottak be az idén. A felsőnánai Zöld Mező Tsz-ben olyan helyzet van jelenleg, amely szinte egyedülálló a megyében. A ta­gok háztáji gazdaságában több mint hétszer annyi tehenet, háromszor annyi lovat tartanak, mint a közös­ben. Egész pontosan, a közösben 10 tehén van, a háztáji gazdaságokban pedig 83. Lóból a közösben 8, a ta­goknál pedig 26 van. Hogy ki tud­ják-e használni a lovakat a háztáji gazdaságban? Határozott választ erre vonatkozóan nem kaptunk a tsz-tagoktól. A mi véleményünk azon ban az, hogy az ilyen „háztáji“ lo­vak a nagytábla kukorica végén le­gelészve, rosszul festenek. De meg alapszabályellenes is a háztáji gaz­daságban lovakat, meg három—négy „háztáji” tehenet tartani. Kozmetika A méhpempő cs egyéb hasonló anyagok az első ráncok gyógyításában külföldön már néhány éve szerepelnek, nálunk ez év nyarán lépett általános használatba. Amint a „holdbébi” megjelenése az egész világ izgalmát felfokozta, úgy a méhpempő forgalomba kerülése a haszontalan arcráncok eltüntetésével kap­csolatban megremegtette a szépségre vágyó női lelkeket. A holdbébivel kapcso­latban az izgalom még mindig nem szünetel — azonban a méhpempő, mint .,ránctalanító” szer iránt, az érdeklődés bizonyos lanyhulást mutat. Mi az oka ennek? Kézenfekvő ok: a nők — talán a reklámozás hatása alatt — többet vár­tak ettől a méhpempőtől, mint amennyit ez adni tud a női szépség megtartásá­ban. Ez a pempő — mint méhkirálynő táplálék szerepel a méhészetben — egy olyan szerves anyag, amely több biológiai tényezőt tartalmaz (hormonokat, kü­lönböző vitaminokat, fehérjéket), ami tapasztalat szerint is arckrémbe beledol­gozva. a bőrre hetenként három-négy napon át lefekvés előtt, majd ugyanannyi pihenés után bizonyos üdeséget ad a bőrnek. De a tapasztalat azt is mutatja, hogy a meglévő ráncokat nem szünteti meg. de meg tudja akadályozni a ránc- képződést a női arcon. Sokkal eredményesebb a hatás, ha ezt az anyagot villany­áram segítségével az arcbőr mélyébe visszük. Régóta használja az orvosi gya­korlat az iontophorézist más betegségek gyógyítása céljából­Ugyancsak a méhpempő megjelenése idején egy placenta kivonat is for­galomba került, amelynek állítólag — több élettani tényezőt tartalmaz — a bőr regenerálásánál (megifjításánál) mélyebb hatása van. Ezt ugyancsak krémbe dolgozva vagy villanygép segítségével, vagy tablettákban vagy folyadékban (pár csepp egy pohár vízre szájon át) keresztül áramolva a szervezeten, segíti elő annak a női szépségnek a megteremtését, amelyért a nők annyit harcolnak. „Semmi új sincs a nap alatt” — mondja a párezer éves mondás — a fejlődési formák, a körülmények ellenben változnak. A XV. századbeli molett olasz szépségről és kegyetlenségéről híres Borgia Lucréciáról azt tartja a fáma, hogy szépségét úgy óhajtotta megtartani, hogy fiatal leányok vérében fürdött. ön­tudatlanul is a vérben lévő élettani anyagok hatása játszhatott közre a bőre üdeségének a megtartásában. Tehát úgy a placenta krém (placenta az újszülött méhlepénye, népiesen „mása”), mint a méhpempő bár nem csodaszer a vegyi orvoskozmetikai tudo­mány óriási fejlettsége következtében hathatósan szolgálja az ifjú nők szépségé­nek megtartását. Dr. FÁBIÁN Ezek a szövetkezeti családtagok ép pen a krumplit szedik, amiből bőven tér mett. Végül, de nem utolsó sorban meg kell mondani kereken, hogy az 1957-es esztendőben az illetékes szervek elnéztek afelett, hogy nem tartották be az alapszabályt a ter­melőszövetkezetben, azért, mert az ellenforradalom után különös hely­zet állott elő... De a viszonyok nor­malizálódtak és most már más a helyzet. Meg lehet és meg is kell követelni, hogy betartsák az alapsza­bályt a felsőnánai Zöld Mező Tsz- ben is. S ha ez így lesz, akkor a tagok részesedése szempontjából, meg a gazdálkodás szempontjából is, jó gazdaság lesz a felsőnánai Zöld Mező Tsz, de így?-... A felsőnánai Zöld Mező Tsz-ről van ismét szó (lapunk október 25-i számában már írtunk róla), ahol Erős Mátyás 159 forintot keresett átlag­ban egy nap. Persze nem minden tsz-tag keres ennyit, van aki keve­sebbet, de olyan is akad, aki többet. Valamennyit most nem áll módunk­Ilyen répái termettek a szövet Hogy milyen ez a gazdaság? Ha a tagok részesedése alapján ítéljük meg, akkor nagyon jó. Ha pedig, mint szocialista jellegű nagyüzemi gazdaságot nézzük, akkor a felsőná­nai Zöld Mező Tsz még a közepes gazdaságnál is gyengébb. Hogy miért? íme ennek a bizonyítéka: ban felsorolni. Aki egy kicsit is jár­tas termelőszövetkezeti ügyekben, meg tudja ítélni, hogy mennyit ke­reshet egy tag, ha megírjuk, hogy megközelíti a 80 forintot az egy munkaegység értéke. A termés eb­ben az esztendőben jó volt a Zöld Mező Tsz-ben. kezeinek, átlagban egy-egy 5—6 kg. Eljutottunk most oda, hogy fele­letet kell adni arra: egy évvel az el­lenforradalom után, miért ilyen tart­hatatlan a helyzet a Zöld Mezőben... Hogy ezt „megmagyarázzuk’’ el kell mondani, hogy az ellenforradalom idején szétverték a szövetkezetei és széthurcolták az állatokat. A közös­ből kilépett szövetkezeti tagok ezév márciusában újra tsz-t alakítottak. A volt tsz-tagok nagyrésze vissza­lépett a közösbe, az elvitt jószágok pedig „kint“ maradtak a háztáji gazdaságokban. Azóta sem vitték őket vissza, mert úgy határozott a tagság... S mióta a tsz megvan, az­óta mindig szó van arról, hogy majd eladják a háztáji gazdaságokban alapszabályellenesen tartott lovakat és teheneket. De erre a lépésre na­gyon nehezen szánja el magát min­den szövetkezeti tag. Mindezek ellenére a felsőnánai Zöld Mező Tsz-nek van jövője. A tagok megingathatatlanul kitarta­nak a szövetkezet mellett, jól érzik magukat a közösben, minden tekin­tetben egységesek. Most az őszi mun kák idején is dolgozik a szövetkezet apraja-nagyja. S ez maga biztosíték lehet arra, hogy az 1958-as gazdasági évben úgy gazdálkodnak, ahogy az elő van írva. Egyaránt figyelembeveszik a tagság és a népgazdaság érdekeit. A szövetkezet 423 hold szántón gazdálkodik. Annyira kevés jószág van a közösben, hogy 19 holdra jut egy számosállat. És pillanatnyilag az a helyzet, hogy nem is igen tud­ják fejleszteni az állatállományt, mert nincs hely és sajnos még kon­krét tervek sincsenek az építkezésre vonatkozóan. Pedig ha a takarmány­termelést nézzük, hát most igazán van lehetőség arra, hogy jól jöve­delmező szarvasmarhatenyésztése, sertéshizlaldája legyen a szövetke­zetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents