Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-30 / 282. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 november 30. A Szovjetunió a béke és a békés együttélés mellett van Hruscsov elvtárs beszélgetése Hearst-tel Moszkva (TASZSZ). W. R. Hearst, az amerikai Hearst-konszern főszerkesztője és tulajdonosa, valamint az Internacional News Service hírügynökség tulajdonosa azzal a kéréssel fordult N. Sz. Hruscsovhoz, az SZKP Központi Bizottságának első titkárához, hogy beszélgetés végett fogadja őt. Hruscsov november 22-én fogadta Hears-ot. valamint a kíséretében lévő F. Connif és S. R. Considine amerikai újságírót és beszélgetést folytatott velük. Az alábbiakban rövidítve közöljük az amerikai újságírók kérdéseit és Hruscsov válaszait. Először Moszkva rohamos fejlődéséről beszélgettek, majd arról, hogy az utolsó találkozásuk óta körülbelül három év óta a szópárbaj tart tovább és nem a két ország kaocsolatainak javulására, hanem ellenkezőleg, a kancsolatok rosszabbodására, kiéleződésére vezet. Minthogy mi ezzel a helyzettel elégedetlenek vagyunk, mindent meg teszünk a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak megjavítására. A kölcsönös kapcsolat azonban nemcsak tőlünk függ, s úgy látszik, a második fél, vagyis amerikai kormánykörök ezt nem akarják. HEARST: nagyon sajnálom. Mi kölcsönös megértésre törekszünk, de úgy látszik, nem találjuk meg a módját, miként érhetnők ezt el. Mi .javasoltuk, kezdjük el azza', ho^y bizonvos felügyeleti vonalat létesítsünk Európában. HRUSCSOV: - Milyen felügyeletre gondol? HEARST: Olyan iléeifelügyeletrc gondolok, amelyet a földről radar- bereni9ezés"kkel lehetne végrehajtani. Tlgy vélem, hogy a NATO megalakulásának fő célja — szervezőinek elgondolása szerint — az volt. hogy védelmet nyújtson az orosz aeresz- szié lehetőségével szemben. A nyugaté,urópai országok kormányai úgy látszik, szükségesnek tartanak egy ilyen szervezetet, amikor a két fél gyanakvással figyeli egymást. A légifelügyelet lelősegítené ,a kölcsönös gyanakvás kiküszöbölését, ez viszont elvezethetné a bizalom megteremtéséhez. HRUSCSOV: Ez a kérdés már szerepelt az országaink közötti tárgyalások napirendién. Általánossá vált a gyakorlat, hogy amikor elfogadjuk az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország valamennyi javaslatát, akkor ezeknek az országoknak a kormányai elvetik saját javaslataikat, összebonyolítják és nyilvánvalóan elfogadhatatlan feltételekhez, kötik azokat, hogy megakadályozzák a megegyezést. ön ípv teszi fel a kérdést: előbb ellenőrzés, azután a bizalom helyreállása. Előbb a bizalmat kell megteremtenünk országaink között, azután térhetünk vá az ellenőrzésre. Ellenőrzés bizalom nélkül: nem ellenőrzés. Ha az országok között rossz a viszony, az ellenőrzés felderítéssé válik vagy annak a pillanatnak a kutatásává, amely valamelyik fél számára a legkedvezőbb az agresszió végrehajtásához. Mi ilyenféle ellenőrzésbe nem egyezünk bele. * CONNIF: említette, hogy meg kell javítani valamennyi ország kölcsönös kapcsolatait, hogyan segíti elő ezt a megjavítást az a némikénpen kemény hang, amely megállapítható a kommunista vezetők tanácskozásáról ma kiadott nyilatkozatból? HRUSCSOV: Voltaképpen nincs ebben egyetlen kemény megállapítás sem. Éppen ellenkezőleg, arról van ebb°n szó. hogy a kommunista és munkáspártok a békeharcot elsőrendű feladatuknak tekintik ezek a pártok a különböző állami, politikai és szociális berendezésű országok békés együttélésének biztosításáért harcolnak. A kommunista pártok előtt az a feladat áll, hogy harcoljanak a világbéke biztosításáért. CONNIF: Az Egyesült Államokra való utalásukat úgv érzem, hazánkban majd úgy fogják fel. mint nem éppen barátságos lépést Amerika iránt. HRUSCSOV: Egészen természetes, hogy bizonyos amerikai köröknek amelyek ellenkező, kapitalista ailás- pcfntot képviselő pártokat vezetnek, a mi szocialista álláspontunk nem tetszik. Ha az amerikai uralkodó körök elismernék azt a vitathatatlan tényt, hogy megvan és fejlődik a szocializmus világa a maga eszméivel. s megvan a kapitalizmus világa, amelyben a régi rend uralkodik, akkor elismernék a két társadalmi rendszer létezésének lehetőségét is napjainkban. Ha viszont ezt elismernék. akkor elismernék azt is, hogy az ideológiai harcnak nem kell ösz- szeütközésekre, főleg pedig katonai összeütközésekre vezetnie a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok között. Ezek az országok békésen együtt élhetnek és így is kell élniük, és békés versenyben kell bebiznnyítaniok, hogy melyik rendszer az előnyösebb. A nyilatkozat minden szavát békés törekvések hatják át: felhív minden békeszerető erőt. hogy harcoljon az új háború kitörésének veszélye ellen. CONSIOINE: Ez az új nyilatkozat most mindenekelőtt foglalkoztat ia, az embereket. Véleménye szerint ini ennek a nyilatkozatnak a három legfőbb pontia? HRUSCSOV: Ha én megmondom önnek, hogy véleményem szerint mi a három legfőbb pont a nyilatkozatban, véleményeink esetleg nem egyez nck majd. CONSIDINE: Figyelmesen elolvasom maid a nyilatkozatot és feltétlenül megtanulom emlékezetből is. HRUSCSOV: Nem költemény az. hogy könyv nélkül megtanulja, de a lényegét illetően el kell igazodni benne. CONNIF: Azt hiszem, már Lenin megmondta, hogy az egyszerűség jobb megértésre vezet. Ezért a nyilatkozat olvasásakor megpróbáltam valahogyan egyszerűsíteni a szöveget. HRUSCSOV: Hasznos dolgot cselekszik, ha gondosan tanulmányozza a nyilatkozatot és helyesen értelmezi alaptételeit. De alig hiszem, hogy a nyilatkozat alaptételeit abban a szellemben tálalja olvasóinak, ahogyan ezeket a nyilatkozat kifejezi. Hiszen egészen más eszmei álláspontot foglal el. Ezért nem hihetek különösebben a tárgyilagosságukban. A kellő tárgyilagosságot akkor tanúsítaná Hearst úr, ha teljes szövegében közzétenné sajtójában ezt a nyilatkozatot és ilyenformán lehetővé tenné olvasóinak, s az egész amerikai közvéleménynek, hogy maguk olvassák el és maguk tanulmányozzák ennek az okmánynak a tartalmát. Biztosíthatom, így tenné a legjobb szolgálatot olvasóinak. Hearst válaszában nem tett erre ígéretet, mondván, hogy igen terjedelmes, s ők még az amerikai elnök beszédét is erősen megrövidítik. CONSIDINE: Engedje meg, hogy fölvessek még egy kérdést. Feltűnik nekünk, hogy Jugoszlávia képviselői nem írták alá a nyilatkozatot. Történt-e bármiféle erőfeszítés arra, hogy rávegyék Jugoszláviát az okmány aláírására? HRUSCSOV: A nyilatkozat aláírása teljesen önkéntes dolog. Minden ország önállóan dönti el, hogy részt vesz-e valamely okmány kidolgozásában vagy sem. Jugoszlávia képviselői nem vettek részt a nyilatkozat kidolgozásában. Ami a jugoszláv kormány és a Jugoszláv Kommu nista Párt politikáját illeti, ezt a politikát Kardelj elvtársnak a Pravdában közölt cikke fejti ki. A békekiáltványon, amelyet minden kommunista és munkáspárt elfogadott, ott áll a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége aláírása is. CONSIDINE: A nyilatkozatban szó van arról is, hogy fenn kell tartani és erősíteni kell a varsói paktumot. Azt jelenti-e ez, hogy a Szovjetunió a paktumhoz tartozó országokat ellátja majd a legújabb fegyverzettel, köztük atomfegyverrel és más nemrég feltalált fegyverrel is, hogy erősítse ezt a szervezetet? HRUSCSOV: Az értekezlet ezt nem tárgyalhatta meg. mert a katonák nem vettek részt az értekezleten. Kapnak-e a varsói szerződést aláírt országok hadseregei korszerű fegyvert, köztük atom- és hidrogén-töltetű rakétákat, ez majd a helyzettől függ, s attól, hogy milyen irányvonalat választanak és követnek az északatlanti tömbhöz tartozó országok. Ezenkívül, az a rakétafegyver, amellyel a Szovjetunió rendelkezik, szovjet területről való felhasználásra készült, így tehát nem merül fel nálunk az a kérdés, hogy ezt a fegyvert elhelyezzük a varsói szerződéshez tartozó országokban. Vannak közeli hatósugarú rakétáink is. A Német Demokratikus Köztársaságban állomásozó szovjet katonai alakulatoknak természetesen megvan mindenfajta fegyverük, amelyre harckészültségük szempontjából szűk ségük van az agresszorok bármely támadásának visszaverésére. Később Hearst az Egyesült Államokban a munkásosztállyal kapcsolatos kérdésre a következő választ kapta. HRUSCSOV: Az Egyesült Államokban valóban a munkásosztály a többség, de hatalma a munkásosztálynak az önök országában nincs. Minden a gazdag emberek, a monopolisták kezében van. ugyancsak az ő kezükben összpontosul majdnem az egész sajtó. Ők formálják a közvéleményt a rádión, televízión, könyveken. lapokon és mozin keresztül. A politikai, gazdasági és erkölcsi hatás minden eszköze a tőkések és a leggazdagabb monopolisták kezében van. De eljön az idő, amikor a munkás- osztály tudatára ébred erejének és akkor valóban szavazni fog, de úgy, ahogyan azt osztálvérde- kei sugalmazzák. A munkás- osztály kimondja: a gazda en vagyok. ön, mint kapitalista, ne ijedjen meg ettől. Ha jól fog írni, közbenjárunk majd az Egyesült Államok munkásosztályánál az ön érdekében és megmondjuk, hogy bár Hearst úr kapitalista, de többízben megoyilvá- nított bizonyos objektivitást a lehetőségek határain belül (derültség). Emellett hivatkozhatom a történelemre. Volt Oroszországban egy Szavva Morozov nevű kapitalista, aki Gorkij közvetítésével anyagi segítséget nyújtott pártunknak, volt egy angol kapitalista, aki pénzt adott pártkongresszushoz szükséges helyiség kibérlésére azzal a feltétellel, hogy ha a bolsevik párt hatalomra jut. visszatéríti neki ezt a pénzt. E kötelezettséget teljesítették. Ha szavunkat adjuk, feltétlenül megtartjuk. HEARST: Rendkívül sajnálom, hogy a két fél közül egyik sem kénes megérteni a másik rendszer működését. A most hallottakból egyetlen szót sem tudok elhinni. Nem beszélünk egy nyelven, sőt még azt sem tudjuk elérni, hogy egy és ugyanazt a szót egyformán értelmezzük, még akkor is. ha, jó tolmács segítségével beszélünk. HRUSCSOV: Természetes, hogy mi különböző nyrtven beszélünk, ezen ne csodálkozzék. Különbözőképpen értelmezzük a társadalmi folyamatokat. Mi a szocialista rendszer mellett vagyunk. Önök pedig a kapitalista rendszer mellett vannak, önök intézkedéseket hoznak a kapitalista rendszerük, mi pedig szocialista rendszerünk megerősítésére. Ahhoz, hogy közös nyelvre jussunk, az egyik félnek le kell mondani az ideológiájáról. Józanul kell ítélnünk és ki keil mondanunk, hogy a világon két rendszer van: a szocialista és tőkés rendszer és adjunk lehetőséget arra, hogy a történelem tisztázza, melyik a jobb. Beköszöntött az az idő, amikor a kapitalizmus kénytelen átadni helyét a szocializmusnak, mint a kapitalizmusnál fejlettebb társadalmi rend-i szernek. Ezí nem tőlem, kommunistától és nem öntől, kapitalistától függ. Nem, ez objektív történelmi folyamat. Szeretném megmondani önnek, Hearst úr és önön keresztül az Egyesült Államok nőnének: a Szovjetunió a béke és a békés együttélés mellett van, országunk sohasem kezd háborút ha nem éri támadás. ne,m gondolunk háborúra sem az Egyesült Államokkal, sem valamilyen más. a Szovjetunióhoz közeli vagy távoli ország ellen, mert ez ellentmond ideológiánk szellemének. Szeretném még közölni önnel Hearst úr, hogy az új fegyverfajták terén túlszárnyaltuk az önök országát. Abszolút fegyverrel rendelkezünk. Ezt nem ijesztgetés végett mondom, mert erre nincs szükség. S ha most háború kezdődne — amit csakis az Egyesült Államok agresz- szív körei robbanthatnak ki —, akkor ez nagy csapást hoz ama ország népeire, amelyek területén amerikai támaszpontok vannak, ahonnan az Egyesült Államok csapást szándékozik mérni a Szovjetunióra és más szocialista országokra. Az amerikai nép nem tudja mi a háború. Az új háború azonnal átterjedne az Egyesült Államok területére is. az interkontinentális irányítható rakéták révén. Esetleges háborús konfliktus esetén minden eszközt bedobnak: az interkontinentális irányítható rakétákat, rakétavető tengeralattjárókat. s más eszközöket. Önnek meg kell értenie, ez a háború, a harc logikája. Mi azonban nem fegyverkezési kérdésekben akarunk versenyezni. Kereskedjünk! Az előmozdítja a bizalmat. Cseréljük ki kulturális és tudományos eredményeinket. Egyszóval, versenyezzünk békés küzdőtéren. Fő erőfeszítéseink arra fognak irányulni, hogy megnyerjük a gazdaságfejlesztési versenyt. Ezután „a külpolitikai kalandor- sági’ kifejezés értelmezését tisztázták. Majd Szíriára terelődött a beszélgetés. Az újságírók kérdéseire Hruscsov újra aláhúzta, hogy a feszültség még nem szűnt meg, csupán enyhülőben van. És minden az Egyesült Álamoktól függ, mert ő tervelte ki ezt az ügyet. HEARST: Hruscsov úr, ön valóban őszintén úgy véli, hogy az Egyesült Államok háborút akar? HRUSCSOV: A háborút a nagy monopolisták akarják, azok, akik gazdagodnak a fegyverkezési hajszán és mindenképpen szítani igyekeznek a hidegháborút, a hidegháború pedig, ha nem szűnik meg, előbb vagy utóbb) meleg háborúra vezethet. HEARST: Az Egyesült Államokban senki sem akar háborút. Ön maga mondta, hogy országunkban az élet- színvonal magasabb, mint önöknél, következésképpen mi még kevésbé akarjuk a háborút, ugyanis mi többet vesztünk ebben a háborúban. HRUSCSOV: Akkor mi akadályoz bennüket abban, hogy megállapodjunk a hidegháború megszüntetésében? A szovjet kormány körülbelül két évvel ezelőtt javasolta az Egyesült Államok kormányának, hogy a két ország kössön barátsági és megnemtámadási egyezményt. Az Egyesült Államok kormánya elutasította e szerződés megkötését. Javasoltuk: egyezzünk meg a katonai tömbökhöz tartozó államokkal megnemtámadási szerződés megkötésében. Ez sem talált visszhangra. Higyjék el uraim, mi csak békét és barátságot akarunk. A békeversenyben mi arra fogunk törekedni, hogy megszerezzük az elsőséget. Ebben, ha szabad így kifejezni magam, a szovjet emberek támadni fognak. Önöket a békés támadás a közszükségleti cikkek és az emberek kultúráját és mindennapi életét javító cikkek termelésében való békés versenyben fenyegeti. Ebben kérlelhetetlenek leszünk. Ez a verseny meg fogja mutatni, hogy melyik rendszer a jobb. Szeretném önt, Hearst úr, legalábbis semlegessé tenni a békeharcban. (Derültség.) HEARST: Nem vagyok harcias és sosem voltam. Nem vagyunk országunk hivatalos képviselői. Mindössze újságírók vagyunk, de szeretném megmondani, hogy mi, amikor elfogadjuk ezt a kihívást a békés fronton, az emberek élete megjavításának front ián folytatandó versenyre, hazatérésünk után igyekszünk úgy cselekedni, hogy országunk hivatalosan elfogadja ezt a kihívást. CONSIDIEN: ön azt mondta, hogy háború esetén az amerikai támaszpontokat mind magában az országban, mind külföldön el fogják pusztítani a szovjet interkontinentális ballisztikus rakéták. Azt jelenti-e ez, hogy már külön célbavették mindezeket az objektumokat? HRUSCSOV: Ezt a vezérkar főnökétől kellene megkérdezni, mert ez nem tartozik az én kötelességeim közé. A vezérkar azért Van, hogy háború esetén kész legyen elpusztítani azokat a központokat, amelyeknek döntő jelentőségük van a háború leggyorsabb befejezése, az ellenség szétzúzása szempontjából. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani elképzeléseimet az amerikai katonai körök egyes képviselőinek a sajtóban közölt kiielenteseirol. jelentették, hogy állítólag az amerikai bombázók egy része hidrogén- és atombombákkal állandóan a levegőben van és mindig kész a Szoviet- unió elleni hadműveletre. Azt állítják. hoev a repülőgépek fele a levegőben van. Ez megmutatja, hogy az Egyesült Államokban mily erősen elterjedt a háborús pszichózis. Ha a repülőgépek hidrogénbombákkal a levegőbe emelkednek, ez azt jelenti, hogy sok ember lesz a levegőben a repülőgépek kormánykerekénél. Mindig előfordulhat, hogy a normális lelki alkat felmondja a szolgálatot és a pilóta a legkisebb jelet akcióra való felszólításnak értelmezi és rárepül arra az objektumra, amelyre parancsa szerint repülnie kell. Ilyen körülmények között a háború megkezdődhet teljes véletlenül, minthogy azonnal válaszcselekményekre kerül sor. Ki kell zárni az ilyen szörnyű lehetőséget. Lehet, hogy mind a két fél ellene lesz a háborúnak és mégis a háború kitörhet az Egyesült Államokban szított háborús pszichózis következtében. HEARST: Ez igen érdekes gondolat, de én nem hallottam ilyen fecsegéseket. Magam nem vagyok katonai ügyekben járatos ember, de nem hiszem, hogy repülőgépeink fele a levegőben volna. Lám, Considine úr, súgja, hogy talán egyharmad részük. HRUSCSOV: Még ,ha csak egy repülőgép, egy atom- vagy hidrogénbombával lesz is a levegőben, akkor ebben az esetben már nem a kormány dönti el a háború kérdését, hanem a pilóta. S ezt önök is beláthatják, szörnyű dolog. HEARST: Ez rendkívül érdekes gondolat. CONSIDINE: Hruscsov úr, Amerikára óriási hatással voltak a szovjet mesterséges holdak. Ez valóban lélegzetelállító, mesébe illő eredmény. Hadd kérdezzük meg: segít-e majd Oroszország Amerikának mesterséges hold fellövésében, kész-e arra, hogy tájékoztatást adjon? HRUSCSOV: Szíves örömest. CONSIDINE: S ez magában foglalna-e adatokat arról a rakétáról is, amely fellőtte a mesterséges holdat, valamint arról a hatalmas erejű fűtőanyagról, amelyet felhasználtak? HRUSCSOV: Természetesen, ha megegyezünk a leszerelés kérdésében. Az a tény, hogy a Szovjetunió bocsátotta fel elsőnek a mesterséges holdat, s egy hónap múlva fellőtte a másodikat is, sok mindenről beszél. Ha kell. holnap akár egy tarat vagy két tucat mesterséges holdat bocsátunk fel. HEARST: olvastam nagyon érdekes javaslatát, hogy megegyezzünk a rakéták fellövésében. Ez nagyon jó lenne. ha maid nálunk is lesznek ilyen rakéták. Versenyezzünk, aztán majd félredobhatjuk a rakétákat. HRUSCSOV: Mi is emellett vagyunk, de jó volna minél előbb megtenni, az utóbbit dobjuk félre őket. (Nevetés.) CONSIDTNF: Hruscsov úr. az önök viszonya Lengyelországgal és Jugoszláviával kielégítően, oldódott meg, és most minden ország a maga útján halad a szocializmus fe*é. Nem gondolja ön, hogy éppen ebből kiindulva, a magyarországi helyzetet is meg lehetett volna oldani fegyveres erők alkalmazása nélkül? HRUSCSOV: Igen, meg lehetett volna oldani, de ott kissé másképpen fejlődtek az események. Az imperialisták összeesküvést szerveztek a népi Magyarország ellen. Fasiszta hóhérok, akiknek jelentős részét külföldről dobták be, haladó embereket kezdtek gyilkolni. A magyar kormány felkérte a szovjet kormányt, nyújtson segítséget az ellenforradalmi bandák megfékezésében és a szovjet kormány szerződéses kötelezettségéhez híven, a szocialista országok testvéri támogatásának elveihez híven, segítséget nyújtott. S a szocialista Magyarország most erősödik és fejlődik. A magyarországi események tanulságul szolgálnak a reakció erőinek: ne menj a vízbe, ha nem ismered a gázlót, mint az orosz közmondás mondia. Hruscsov ezek után Eisenhower Oklahoma-Citv-i felszólalását elemezte, hangsúlyozva, hogv tetszettek neki a beszéd egves részei. Ezekre az idézett részekre hivatkozva felszólította az Egyesült Államokat: egyezzünk meg a fegyverkezési verseny megszüntetésében. Ha ezt elérőik, az egész emberiség megkönnyebbüléssel lélegzik fel. Eisenhower úr Genfhen ebédet adott küldöttségünk tiszteletére. Elragadtatással húszéit farmiáról és többek között azt mondta, hogy nem kis eredményt ért el hibridizáció útján jófajtájú szarvasmarha kitenyésztésében. Mennyivel jobb volna, ha ezen a téren szerveznénk versenyt, ahelyett, hogy fegyverek felhalmozásában versenyeznénk. A beszélgetés további részében Hruscsov kijelentette: Egyetlen nénre sem akarjuk rákényszeríteni eszméinket semmilyen rákénvszerítő eszközzel, még kevésbé háborúval. Az emberek csak önként fogadhatiák el a kommunista világnézetet. Majd Considine kérdésére a vallás- sosság kérdéseire terelődött a szó. végül az újságírók köszönetét mondtak Hruscsovnak, hogy lehetőséget adott a vele való beszélgetésre. (MTI)
