Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-30 / 282. szám

19S7 november 30. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG S Megkezdte munkáját a Tolna megyei? Ünnepség Szekszárd Táros íoldműresszÖTetkezetek IY. küldöttgyűlése (folytatás az első oldalról) tudott volna fellépni a szövetkezeti vagyon fosztogatóival, elherdálóival szemben. A földművesszövetkezeti tár­sadalmi ellenőrzés is alacsony színvonalon mozgott és csak rit­kán tettek bejelentést, vagy ész­revételt illetékes szervek felé a bűnözőkkel szemben. A társadalmi tulajdon megvédése érdekében csak akkor lesz hathatós a védekezés, ha a meglevő hiányos­ságok felszámolása mellett legfel­sőbb ' szinten történnek olyan intéz­kedések, mint amilyen a 98-as mi­nisztertanácsi rendelkezés megvál­toztatása, amely a leltárhiányokat magábavéve nem tekinti bűncselek­ményeknek, csak az esetben, ha tettenérést lehet bizonyítani. A tol­ * * vaj nem csinál reklámot magának, ha lopott. Ha például egy nagyfor­galmú üzlet vezetője minden nap kétszáz forintot zsebében felejt anélkül, hogy azt valaki észrevenné, egy esztendő alatt hetvenezer forin­tot lophatott. A fennálló törvényes rendelkezések értelmében, mivel nem történt tettenérés, még csak el sem lehet őt bocsátani a földműves­szövetkezettől. — Kedves Elvtársak! — Figyelembe véve a földműves­szövetkezeti mozgalom jelenlegi ál­lapotát, valamint a párt- és kor­mányszervek földművesszövetkeze­teinkkel szemben megnyilvánuló nagyfokú bizalmát, azzal kell szá­molnunk, hogy az elkövetkezendő időszakban szövetkezeti mozgalmunk nagyfokú fellendülése előtt áll. Egy pillanatra se tévesszük szem elől, hogy ez a fejlődési perspektíva a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kezde­ményezésére vált lehetővé. Mindazok számára, akik a demokratikus szö­vetkezeti mozgalmak előrehaladása érdekében már hosszú évek óta fára­doznak, világossá vált, hogy pártunk és államunk soha nem látott lehető­ségeket biztosított e mozgalom kibon­takoztatásához — fejezte be beszédét. A nagy tapssal fogadott beszéd után Böröczki Aladár a felügyelő bi­zottság jelentését terjesztette a köz­gyűlés elé. Ezt követően került sor a MÉSZÖV igazgatósága elnökének be­számolója, a Felügyelő Bizottság je­lentése, az előterjesztett határozati javaslat és az alaoszabálymódosítási tervezet feletti vitára. (A vita ismertetésére holnapi szá­munkban visszatérünk.) (Nagy) SZEKSZÁRD 1944 NOVEMBER „Az ágyúzás döreje egyre köze­lebbről hallatszik.’’ „A szovjet csapa­tok közelednek a Dunához, lehet, hogy már el is érték a Dunát’’ — mondogatják egymásnak az embe­rek, akik néha-néha előbujnak há­zaikból tájékozódás végett. Már a németek maguk sem bíznak a „csoda fegyver” bevetésében. Még egy-két nap és ideérnek az orosz csapatok — tódítja meg a másik. * Napok óta folyik az üzletek ki­árusítása. A mozi helyiségében, a Szekszárd szálló nagytermében és a pénzügyőrségen felhalmozott ruha­neműeket, értékekei már széjjel_ hurcolták. A zsidóktól összeszedett holmit vitte boldog-boldogtalan. A saját értékeiket elrejtették, elásták, s most újabb gondot szedtek a nya­kukba. A kapzsiság még ezekben a nehéz napokban is kiütközött, kü­lönösen a módosabbaknál. Voltak, akik kettőt, hármat is fordultait, súlyos, nehéz batyukat cipelve. * Az „ONCSA” telepiek három magyar folyamőrt láttak bujkálni a temető tájékán. Valószínű. hogy valamelyik kriptában kerestek ma­guknak menedéket. Az ONCSA te­lepiek élelmezték a katonákat, s vigyáztak rájuk, nehogy a fasisz­ták kezébe kerüljenek. A városban arról suttogtak, hogy a németek kegyetlenül lemészárolják azokat a szökött magyar katonákat, akiket el tudnak fogni. Az utolsó napjait élte, tombolt a fasizmus Szekszár- don. * Félóránként megszólalt a városi híradó. A város polgármestere fel­hívja a lakosságot, hogy mindenki meneküljön. A család létszámát fi- gyelembevéve személyenként 5—10 kilós poggyászt vihetnek magukkal. Különösen a fasiszták menekültek, mentették bőrüket. A munkások és parasztok itthon maradtak. * Az utcák elnéptelenedtek, az em­berek zárt ajtók mögött várták sor­suk jobbrafordulását. A férfiak a padlásokon a szalma közé bújtak. A csendőrök puskatussal verték a ka­pukat. Az a parancs, hogy néhány napi élelemmel álljanak elő a fo­gattal rendelkező gazdák, a mene­külőket el kell szállítani. * „Mindenkit agyonlövünk ,aki nem teljesíti a parancsot!” — ordítozták a csendőrök. Ökölbe szorult a mun­kától kérges kéz és az öreg — mi­után fiatal nem volt a háznál —, megindult az istálló felé, magában szörnyű átkot szórt a fasisztákra, s közben befogja a lovakat, mert ha nem, az életével játszik. * A polgármester szobájában meg­beszélést tartanak. A szolgálatba beosztott kisbíró alig győzi hordani az italt. a borokat, a töményszeszt. A Kaszás-házból, ahol a német Gestapo főhadiszállása volt, meg­kezdték a „tervszerű” csomagolást. Amt megfogható volt, gépkocsikra rakták és elvitték az SS-ek. * Nagy volt a sürgés-forgás a me­gyeházán és a városházán is. A rend őrség 28-án elmenekült. Az őrszo­bán, a hivatalokban szana-széjjel hagyták a fegyvereket, lőszereket. Most már a várost ős a megyei hi­vatalok csomagoltak. A szőnyege­ket j gyámügyi értékeket a városi öntözőautó tartályába pakolták. Ma­gukkal vitték a parádés fogatot is, jól lehet arra számítottak, hogy dia­dalmas visszavonulás esetén még szükségük lehet díszhintóra. * A megyeházán munkásasszonyok hadisegély ügyében jártak. Végig­kutatják a feje tetejére állított szo­bákat, sehol egy lélekkel sem talál­koznak. Az egyik szobából fojtogató füstszag árad. A szoba közepén össze hordva papírcsomó ég, már a par­kettet is kikezdte. Az asszonyok kö­tényükkel' kendőjükkel verték szét a tüzet, mielőtt elharapódzott volna. * 1944. október 29-én elszórt fegy­veres német alakulatok helyezked­nek el a város külső részén. Az új­városi ligetben és a város több he­lyén felállították az ágyúkat „fel­készültek” a város védelmére. Fasisztaellenes erők, a nyomdai munkások, az újvárosi, alsóvárosi és felsővárosi szegényparasztok este a késői órákban összejöttek a vá­rosházán. Tíztagú bizottságot hoztak létre, amelynek az lett volna a fel­adata, hogy 30-án reggel a Kese- lyüsi-út irányából érkező szovjet csapatokat fogadja fehér zászlóval. A jószándékot nem tudták végre­hajtani, november 30-án reggel még alig pirkadt, a szovjet csapatok elő­őrsei megjelentek a város határá­nak különböző irányából. November 30-án reggel felszabadult Szekszárd, felvirradt a szabadság napja, amely­ből az elnyomottak számára az új élet sarjadt. HÍREK — A FELSŐNÁNAI általános is­kola kulturosai a községi kultúrott- honban nagy sikerrel adták elő Mu- haray Elemér: „Tánconnyert király- néság’’ című mesejátékát. A mintegy 35—40 szereplőt igénylő színdarabot közkívánatra a közeljövőben ismét előadják. A bevételt az iskola csino­sítására fordítják. * — A LEPERDPUSZTAI Állami Gazdaság ma este hat órai kezdettel szüreti bált rendez a bátaszékj köz­ségi kultúrotthonban, amelyet vacso­rával kötnek egybe. * — SZEKSZÁRDON a Kertészeti Vállalat területén gyümölcsfacsemete lerakatot létesített a Helvéciái Álla­mi Gazdaság. A lerakatot nagymeny- nyiségű, különböző fajta csemetével látta e’. * — A HÉT ELEJÉN kezdődött meg Faddon. többszázezer forintos költség­gel épített paprikaszárító üzem épí­tése. Naponta három műszakban mintegy 120—130 mázsa paprikát dol­goznak fel félkészáruként a paprika­malmok részére. A vállalat távlati terveiben szerepel az, hogy Decsen is létesül szárítóüzem. — A SZEKSZÁRDI városi tanács a jövő évben, 40.000 forintot fordít szociális segélyezésre — tízezer fo­rinttal többet, mint ebben az évben. /Ezt az összeget a közsegélyezésre szorultak készpénz és temetkezési se­gélyezésére fordítják. * — AZ ÁRVAHÁZ, illetve a fiú diákotthon környékén lakók részéről több esetben érkezett panasz, hogy esténként a szennyvizet kiengedik az árokba. A panaszt rövidesen orvosol­ják betoncsöveket fektetnek le, és úgy vezetik el a szennyvizet, nem a nyitott utcai árokba engedik ki. * — A ZOMBAI VÖRÖS CSILLAG Termelőszövetkezetben négy holdon termeltek cukorrépát, amely holdan­ként átlagosan 185 mázsás termést adott. * — LONDONBAN a „Negyvenegye­dik” c. játékfilm s több dokumentfilm bemutatásával kezdődött meg no­vember 3-án a Szovjet Film Hónapja. * — A NAGYSZOKOLYI Béke Ter­melőszövetkezet KISZ szervezete ezüstkalászos tanfolyam beindítását tervezi. — A DOMBÓVÁRI gimnázium ta­nulói december 4-én különvonattal Pécsre látogatnak el. ahol többek kö­zött a Nemzeti Színházban megtekin­tik Madách: „Az ember tragédiája” előadását. * — AZ UTÖBBI IDŐBEN a film­rendezőik nagy érdeklődéssel fordul­nak Hugo Vikor regényei felé. Újab­ban az író két műve kerül megfilme­sítésére: „A tenger munkásai” széles­vásznú változatban és „A véres ki­rálynő”, amely Tudor Mária életéről szól. * — A MÖZSI NÖTANÁCS vasárna­ponként rendszeresen tart fogadóna­pokat, amelyen meghallgatják az asszonyok ügyes-bajos dolgait és ami­ben csak tudnak, segítséget nyújta­nak nekik. * — A MÁV PÉCSI IGAZGATÓSÁ­GA felhívással fordult az utazóközön­séghez, hogy az elhasznált menetje­gyeket adják le az állomásokon, amint azt a Személydíjszabás is meg­határozza. Az elhasznált jegyek le­adására azért van szükség — mondja a felhívás, — hogy elejét vegyék a jegyekkel való különböző visszaélé­seknek és főleg azért, mert így nagy- mennyiségű papir-nyersanyagot lehet j megtakarítani. felszabadulásának 18. évfordulóján Ünnepséget rendez Szekszárd város felszabadulásának 13. évfor­dulója alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Hazafias Népfront és a Városi Tanács. Az ünnepség november 30-án, ma este hat órai kezdettel lesz a Városi Művelődési Házban. A város fel­szabadulásáról megemlékező ün­nepi beszéd után a Magyarorszá­gon élő görögök művészeti együt­tese ad műsort. Zárszámadásra Vörös Sugár Szombaton tartja ünnepélyes zár- számadási közgyűlését a paksi Vörös Sugár Tsz tagsága. Az ünnepséget a községi gazdakörben tartják. A tsz siaékháza ugyanis [kicsinynek bizo­nyult a 114 tagú család és a meghí­vott vendégek részére. A paksi Vörös Sugár Tsz tagjai a nagy napra meg­hívták a Metalloglobus Fémipari és Értékesítő Vállalat 50 dolgozóját is. A budapesti üzem szeptember óta patronálja a tsz-t és ezalatt az arány­lag rövid idő alatt is, igen sok segít­készül a paksi Tsz tagsága séget adtak a tsz-nek. Kaptak egy háromlevelű magtakarót, kétlevelű nehézfogast, tárcsát és még több apró­ságot, amelyért a tsz bort és húst ajándékoz a vállalat dolgozóinak. A tsz az elmúlt évekhez hasonlóan, jó eredménnyel zárja le az 1956—57-es gazdasági évet. Minden munkaegy­ségre 23 forint 50 fillért fizetnek ki pénzben. Erre jön a természetbeni járandóság amely együttesen munka­egységenként 45 forint 16 fillért tesz ki. Nagyszabású állattenyésztési ankétot tartottak Madocsán Szerdán este a madocsai kultúrház- ban mintegy százan gyűltek össze az állattenyésztési anikétra. Ott voltak a falu legjobb állattenyésztő gazdái, a járási, valamint a megyei vezetők, országos szervek képviselői és más megyék meghívottak Az állattenyész­tési ankéton Marsik elvtárs a Tolna megyei Állatforgalmi Vállalat veze­tője tartott rövid előadást, s a hely­beli gazdák az állattenyésztéssel kap­csolatban több kérdést tettek fel az Élelmezésügyi Minisztérium képvise­lőjének, valamint a megyei és járási vezetőknek. Az ankét azzal fejező­dött be, hogy megalakult Madocsán — a megyében elsőnek — egy törzs­állattenyésztő szakcsoport előkészítő bizottsága. Az előkészítő bizottságnak hét tagja van: A többi között Föld esi János, Molnár János és ifj. Zsigmond Ferenc oklevéllel többszörösen kitün­tetett törzsállattenyésztő gazdák. Ed­dig á szakcsoportban mintegy 60 egyéni gazda jelentkező van, s úgy tervezik, hogy december 15-én és 20-án tartja meg alakuló közgyűlését a megye első törzsállattenyésztő szak­csoportja. Az állattenyésztési ankétnek még érdekessége volt, hogy helyi ere­detű táncokkal szórakoztatták az egybegyűlteket. A tél előtt a bölcskei gépállomáson Ma, vagy holnap kifagy az eke a földből a bölcskei traktorosoknak is be kell vonulni gépeikkel együtt a „főhadiszállásra", a gépállomás köz­pontjába. De mit csinálnak itt — ve­tődik fel jogosan a kérdés. Bizony az idén szinte minden gépállomáson problémát okoz a traktorosok téli foglalkozása. Ebben az évben ugyanis — az elmúlt évek gyakorlatától eltérően — nem lesz a gépállomásokon téli nagyjavítás, — mert a gépeket kijavították évköz­ben. Tehát nincs más hátra, mint az, hogy vagy munkát szereznek a trak­torosoknak a téli két és fél hónapra, vagy azt monják: Csináljon min­denki, amit akar. A bölcskei gépállomásön a trak­torosok téli foglalkoztatásával kap­csolatban hosszasan beszélgettünk Faludi Imre elvtárssal, az igazgató­val. Faludi elvtárs elmondotta, hogy 78 traktoros van, akinek munkát kellene szerezni a télre. Ezzel szem ben mintegy 40 traktorosnak tudtak folyamatos munkát biztosítani, a többit fizetésnélküli szabadságra küldik. A gépállomásról egyetlen­egy jól dolgozó traktoros sem kapja ki a munkakönyvét. Ha nem dolgozik is a télen' kap a gépállo­mástól fizetést, s ha akad vala­milyen munka részére, ideiglenes jellegű, azt elvégzi. A bölcskei gépállomás vezetősége — dicséretére legyen mondva — a traktorosok felének már szerzett munkát... A németkéri brigád és a gerjeni brigád minden tagja az erdő- gazdaságnál dolgozik télen. Három ember egy lánctalpas géppel együtt egész télen ágy kőbányában dolgo­zik külszíni munkán. Az Útfenntar­tó Vállalattal is szerződése van a gépállomásnak, mintegy 15—20 traktorost itt is foglalkoztatnak majd. Egyszóval a gépállomás veze­tősége fáradozik azon, hogy a télre is „odakösse” a traktorosokat a gép­állomáshoz. Hetenként egyszer szer­vezett szakmai oktatás is lesz a gépállomás központjában, amelyet műszaki vezetők tartanak. Ezen résztvesz a traktorosok túlnyomó része. Ezenkívül a télen, amelyik traktorosnak éppen kedve lesz, vagy ráérő ideje, bemehet a gépállomás­ra szórakozni mert berendezik a kultúrtermet is. No, persze meg re­mélik azt, hogy nem lesz hosszú a tél, március 1-én már a gépekkel együtt ismét ki lehet vonulni a föl­dekre. Megyénk egyik legjobban működő művelődési otthona a hőgyészi A vezetőség gondosan, előre elké­szített terv alapján dolgozza ki a mű­velődési otthon programját és a ter­vet maradéktalanul megvalósítják. Több jó szakkörük működik, az isme­retterjesztő munka a megyében a legjobbak közé számít. Kiváló kap­csolatot épített ki a vezetőség a tö­megszervezetekkel, köztük is legin­kább a községi KISZ-szervezettel. A földművesszövetkezet nemrégiben 25 ezer forintot költött a művelődési otthonra. A hőgyészi művelődési otthon, bár igen elenyésző összegű állami támo­gatásban részesül, rentábilis, sőt. je­lenleg közel tízezer forint megtakarí­tott pénzzel rendelkezik, amelyet sa­ját rendezvényeikből vettek be. A megyei Tanács Művelődési Osz­tálya megkérte a hőgyészi művelődési otthon vezetőit hogy az eddig vég­zett munkájuk módszerbeli ismerte­tését és a következő negyedévi tervet bocsássák az osztály rendelkezésére.- A művelődési osztály ezt az ismerte­tést és a tervet sokszorosítva eljut­tatja valamennyi művelődési otthon­nak, hogy munkájukban a hőgyészi tapasztalatokat felhasználhassák.

Next

/
Thumbnails
Contents