Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-30 / 282. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 4 MAGYAR S L OCIA LISTA MUN KÁSP Á HT ÉS II. évfolyam, 28?.. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Szombat. 1957 november 30. A MAI SZÁMBAN: Hruscsov elvtárs beszélgetése Hearst-te! (2. old.) „ A dolgozó parasztságnak a termelőszövetkezeti útra való rávezetését, ismét a földnravesszővetkezeti munka középpontjába kell állítani64 Megkezdte munkáját a Tolna megyei foldműve§szövetkezetek IV. küldöttgyűlése Pénteken reggel, mintegy kétszázötven földművesszövetkezeti kül-i dött és meghívott vendég részvételével megkezdte munkáját a Tolna megyei földműves,szövetkezetek leküldött gyűlése. A szekszárdi városi művelődési ház színházterme ünnepi díszt öltött ebből az alkalomból. A színpad hátterében a nemzeti színű és vörös drapériákkal övezve a szövetkezeti gondolat atyjának és megvalósítójánakf Leninnek a szobra áll. A homlokzaton és az erkélyek párkányain az ő terveinek és tanításainak szellemét hirdetik a jelmondatok, jómód és elégedettség árad a virágokkal díszített asztalok mellett ülő paraszt, munkás és értelmiségi küldöttekről. Nyolc óra múlt, amikor a küldöttek és a vendégek elfoglalták helyeiket és Steinbach Antal, a MÉSZÖV osztályvezetője javaslatot tett a küldött- gyűlés elnökének megválasztására. A küldöttgyűlés elnökének Hornok Istvánt a megyei tanács elnökhelyettesét választották meg. Hornok elvtárs, a küldöttgyűlés elnöke, ezután megnyitotta a Tolna megyei Földművesszövetkezetek IV-ik küldöttgyűlését. Üdvözölte a gyűlés részvevőit, majd javaslatára megválasztották a háromtagú mandátumvizsgáló bizottságot, az öttagú jelölőbizottságot, a háromtagú szavazatszedő bizottságot, a jegyzőkönyvvezetőket és a jegyzőkönyv hitelesítőket, lelkes ünnenlés közben választotta meg a küldöttgyűlés a húsztagú díszélnökséget, amelyben helyet foglaltak: Prantner József, az MSZMP megyei bizottságának tagja. Serfőző László, a SZÖVOSZ igazgatóságának tagja, a Hazafias Népfront képviselője, M. Kovács József tamási dolgozó paraszt, Baka Fe- rencné, a bátaszéki termelőszövetkezet tagja, továbbá a társadalmi szervek és intézmények képviselői, egyénileg dolgozó parasztok és szövetkezetek küldöttei. A napirendi pontokat ismertette ezután a küldöttgyűlés elnöke, maid Kovács György, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke tartotta meg beszámolóját. Beszéde elején a földművesszövetkezetek fejlődéséről, a szövetkezetekben a demokratikus erőknek a régi rend visszasírói felett aratott győzelmeiről, a szövetkezeti mozgalom tere- bélyesedéséről szólt. — Földművesszövetkezeteink — mondotta — jelentős eredményeket értek el főleg 1949-ig a mezőgazdasági termelés-szervezés és a mező- gazdaság szocialista átszervezése terén is, amelyet élénken bizonyít az a tény, hogy földművesszövetkezeteink keretén belül alakultak meg Tolnában is az első termelőszövetkezetek. Ettől kezdve a dolgozó parasztság körében a kölcsönös együt,működés gondolata meghonosodott, a szövetkezeti gondolat kiirthatatlan gyökeret vert dolgozó parasztságunkban. Ezután a földművesszövetkezeteknek a város és a falu közötti kapcsolatában betöltött szerepéről, a kisemberek millióinak érdekeit szolgáló tevékenységéről, majd a népi államunkat ért ellenforradalmi támadásról beszélt. Részletesen szólt Horthy Magyarországának és más kapitalista államoknak szövetkezeti politikájáról. A földművesszövetkezetek felszabadulás utáni fejlődésével kapcsolatban többi között a következőket mondotta: — Büszkék vagyunk arra, hogy eddigi sikereinket és eredményeinket a párt és a kormány útmuta'ását követve, a párt és a kormány gazdasági és politikai eredményeinek nyomán értük el. 1945 és 1950 között töretlenül egyenes vonalú, felfelé ívelő volt a földművesszövetkezetek fejlődése. Ezt követően azonban a párt- és kormányvezetésben elkövetett hibák nyomán megtört a földművesszövetkezetek egyenes irányú fejlődésének vonala. Ennek következtében a lenini elvek alapján nőtt és erősödött földművesszövetkezetek működésében a lenini elvektől eltérő jelenségek nyilvánultak meg. A földművesszövetke- zetek szerepét a fokozatosság elvének figyelmen kívül hagyásával lebecsülték, kétségbe vonták a szövetkezeti gazdálkodás, szocialista jellegét. mondotta a beszámoló során, de figyelmeztetett arra is, hogy ezeknek a szakcsoportoknak és társulásoknak az ügyét nem szabad meggondolatlanul végleg elintézni és beszüntetni működésüket. Ezt követően a földművesszövetkezeteknek a mezőgazda- sági termeltetés terén levő feladatairól beszélt. — A termelési szerződések rendszerének átvételét ez évben megkezdtük. Ez idő szerint legnagyobb gondunk a cukorrépa termelési szerződések megkötése, amelyet versenyben végeznek egymással a megyék. Körülbelül 80 százalékos ereöménv- nyel jelenleg a második helyen állunk. Ez évben a dohány, fűszerpaprika termeltetésenek kivételével minden egyéb növényféleség szerződéskötését átveszik megvénk földművesszövetkezetei. Az elmúlt hetekben minden községben megalakítottuk a földművesszövetkezeti termelési bizottságokat, kialakítottuk a földművesszövetkezeti termelési üzemágakat, létrehoztuk minden szinten a mezőgazdasági apparátust. Alkalmaztunk harminc jól képzett agronómust, még húsz agronómus beállításáról kell gondoskodnunk. Törekedni kell arra, hogy a megkezdett gyakorlat szerint a gépállomások az egyéni termelőkkel egyre inkább a földművesszövetkezeteken keresztül kössenek kollektív szerződést. A földművesszövetkezeteknek kell a jövőben végezni az állatnevelési és hízlalási szerződések kötését is. Földművesszövetkezeteinknek ki keli fejleszteniük a mezőgazdasági termelést és értékesítést előmozdító kisüzemeiket, főleg a takarmánvfeldolgozást (darálás, silózás), a magtisztítás (szelektorok beállítása) és a mezőgazda- sávi termékek feldolgozása (aszalás, szeszfőzés, egyszerűbb konzerváló üzemek, stb.) területén. A földmfi- vesszövetkezeteknek sokoldalú segítséget kell nvúitaniok a mezőgazdaság belterjesebbé tételéhez, a mezőgazda- sági termelés tervszerű befolyásolásához. Az alapvető felvásárló szervek a főldmüvesszövetkezelek legyenek Az MSZMP es a magyar forradalmi munkás paraszt kormány elhatározta az elkövetett koráhhf hibák felszámolását — Az elmúlt években számos pártós kormányintézkedés igyekezett ezen a helyzeten változtatni. Az MSZMP és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elhatározta a mezőgazdaság fejlesztése, a falu szocialista átépítése során elkövetett korábbi hibák felszámolását. Az MSZMP nyilvánosságra hozott agrártézisei megjelölik azokat az alapelveket és módszereket, amelyek a párt mezőgazdasági politikájának alapját képezik. Ezek a tézisek kell, hogy képezzék a földművesszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének alapelveit is. Kovács elvtárs ezután a III. megyei küldöttgyűlés óta végzett szövetkezetpolitikai munkáról számolt be. Elmondotta, hogy a földművesszövetkezetek a működésük során elkövetett számos hiba ellenére is jelentős eredményeket értek el a harmadik küldöttgyűlés határozatainak végrehajtása terén. A szövetkezetpolitikai munka eredményeként említette, hogy az utóbbi években számos földművesszövetkezetnek a tagsága az önállósulás útjára lépett. Tolnában ugyanis az elmúlt két év alatt tizenhéttel nőtt a helyi földművesszövetkezetek száma. Részletesen szólt a szövetkezeti demokrácia érvényesüléséről, majd a földművesszövetkezeteknek a tömegekkel való erősödő, és egyre fejlődő kapcsolatáról szólt. — Földművesszövetkezeteink taglétszáma majdnem eléri az ötvennyolc ezer főt. Ennek a hatalmas tömegnek a szövetkeze* i munkában való aktív közreműködése óriási erőt jelenthet az előrehaladásban. Nálunk, ahol a proletariátus a hatalom birtokosa, minden lehetőség adva van a tömegek alkotókészségének érvényesüléséhez — mondottá. — Ezt követően a tagszervezés fontosságáról, a résziéivel apók növelésének a szükségességéről szólt. — Az elmúlt néhány hét alatt, csaknem félmillió forintot fizettek be a tagok a részjegyalapnövelési akció során. Több földművesszövetkezet, mint például a pincehelyi, már száz százalékra teljesítette a részjegyalapnövelési tervét, megyeileg azonban még csak 35 százaléknál tartunk. Elmondotta, hogy a harmadik küldöttgyűlés óta javult a szövetkezetek kulturális tevékenysége, meghonosodott a szövetkezeti dolgozók között a szocialista munkaverseny, részletesen szólt a múlt évi ellenforradalom idején a MÉSZÖV igazgatóságát ért támadásokról is. — Ez év február 8-án a MÉSZÖV választmánya egyhangúlag hozott határozatában elítélte a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló^ ellenforradalmi támadást és kifejezésre juttatta azt a szilárd elhatározását, hogy a Tolna megyei földművesszövetkezetek minden tevékenységükkel a forradalmi munkás-paraszt kormány célkitűzéseinek megvalósításán fáradoznak — mondotta a MÉSZÖV igazgatósága elnöke, maid a szövetkezetpolitikai munka főbb tennivalóit elemezve, a következőkre hívta fel a küldöttgyűlés figyelmét: 1. A földmflvesszövetkezetek legyenek fontos politikai-gazdasági, valamint társadalmi, kulturális tényezők a falu életének minden területén. 2. Minden olyan községben, ahol a gazdaságos működés feltételei adva vannak, elő kell segíteni a helyi szervezetek önállósulását. 3. Lehetővé kell tenni, hogy a földművesszövetkezetek ellássák a dolgozó parasztság érdekvédelmi szerepét, ezzel bizonyítva azt a nézetünket, hogy a legjobb érdekvédelem a szövetkezés. A fsfc mo7galom fejlődésének elősegítését, Ismét a fuisz. munka középpontjába kell állítani A földművesszövetkezeteknek a mezőgazdaság szocialista átalakulásában betöltött szorenérnl többi között a következőket mondotta: — A földművesszövetkezeti mozgalom tényleges szerepének betöltése szempontjából igen nagy jelentőséggel bír a különböző alacsonyabb típusú termelési szövetkezeti formák kialakítása. Az elmúlt hetekben megyénk területén megvizsgáltuk a földművesszövetkeztek keretén belül működő szakcsoportok, szakszövetkezetek és termelési társulások jelenlegi helyzetét. A tanulmányozás elsősorban arra terjedt ki, hogy miiven módon érhetők el azok a körülmények, amelvek mellett biztosított ezen termelési társulások előrehaladása a legfeüe'tebb típusú szövetkezeti forma felé. A földművesszövetkezeti mozgalmunkon belül jelen pillanatban 16 szak- szövetkezet, 61 szakcsoport és kilenc társulás működik megyénk területén. A jövőben három helyen próbaképpen, Bátaszéken, Szakoson és Győrén tejszövetkezeteken belül meg kívánjuk oldani a tej feldolgozását. A megvizsgált szakszövetkezetek egv része nem hordoz magában haladó elemeket, létrejöttük hátterében spekulatív szándék áll. Ezek a szakcsoportok arról ismerhetők fel, hogv a szervezett állami vagy szövetkezeti felvásárlást igyekeznek megkerülni, pl. a paksi és dunaföldvári szőlőtermelő szakeconort. közös tevékenységet nem folytatnak, közös alaDot. termelési bázisok kialakítására nem fordítanak. Az is előfordul, hogy módosabb gazdák úgy ^ szövetkeznek, hogv közös tulaidont képeznek ugyan, de közös munkát nem végeznek — Kovács elvtárs ezután rátért a földművesszövetkezetek felvásárlási és értékesítési tevékenységének ismertetésére. — A legutóbbi küldöttgyűlés óta igyekeztünk kialakítani a felvásárlási szervezet lehető legjobb módját. Tolna megyében — figyelembe véve megyénk sajátosságát — kezdettől fogva azt az álláspontot képviseltük, hogy az alapvető felvásárló szervek a földművesszövetkezetek legyenek és ne foglalkozzék közvetlen felvásárlással az irányító szerv. Ezt a nézetünket azzal indokoljuk, hogy a MÉK, amely hivatott arra, hogy a földművesszövetkezetek egész felvásárlási tevékenységét szervezze, irányítsa és ellenőrizze, csak abban az esetben rendelkezhet az ehhez szükséges erkölcsi alappal, ha a földművesszövetkezetek nem üzletfélként, hanem tényleges irányítójuknak fogadják el. A Magyar Szocialista Munkáspárt javasolja a földművesszövetkezeteknek, hogy fokozatosan a mezőgazdasági termékek felvásárlásának és értékesítésének alapvető szervei legyenek. A felvásárló és értékesítő tevékenységet a következő esztendőkben olyan mértékben kell szélesíteni, hogy a parasztság áruit túlnyomó részt a földművesszövetkezetek vásárolják fel. Egyszerűbb és a népgazdaság szempontjából is gazdaságosabb megoldás, ha a mezőgazdasági termelvé- nyeket nem nyolc-tízféle megyei vállalat, hanem csak egy, a helvben megtalálható földművesszövetkezet végzi. A beszámoló további részében a földművesszövetkezetek áruellátási tevékenységével foglalkozott a MEt SZÖV igazgatóságának elnöke. Megállapította: •— Megvénk földművesszövetkezetei ma már az össz-szonielitsta kiskereskedelmi forgalomnak hetven százalékát bonyolítják le, míg 1949-ben csak harmincöt százalékát forgalmazták. A vásárló erő megduzzadása különösen a faluban jelentkeztt. A beszol- gáltatási kötelezettség megszüntetése, és a parasztságnak adoH egyéb kedvezmények, mint pl. vetési kényszer megszűnése, szerződéses termelvé- nvek árának rendezése stb. naivban hozzáiárult ahhoz, hogy még ebben a negyedévben is parasztságunk vá- sárló ereie 13.8 százalékkal rmgyohh lesz. mint egv évvel ezelőtt. Fötdmű- yeqczövetkezőteinÍrnek mind fokozottabban elő kell qovftprvo rnezővazda- sáeuok árntormelócánek növekedését az áruellátáson keresztül is. A földművesszövetkezetek kereskedelmi hálózata 1949 óta 336 egységgel, a vendéglátó egységek száma 125 egységgel bővült. Meg kell mondanunk azt is, hogy a földművesszövetkezeteknek a szakosítás iránti törekvését egyes szervek is gátolják, pl. Dunaföldváron a ruházati bolt árukészlete 120 ezer forint volt megnyitáskor, jelenleg több mint egymillió forint, a helység nagysága viszont változatlan. Hasonló a helyzet Szekszárdon, Bonyhádon és Dombóváron is. Az ezen a téren levő feladatok között felhívta a földművesszövetkezetí szervek figyelmét, hogy következetesebben képviseljék a paraszti lakosság áruigényeit, jelentősen növeljék a mezőgazdasági termelést elősegítő cikkek forgalmát, biztosítani kell az élelmiszerellátás zavartalanságát, és a vendéglátóipari egységek kulturáltságának fejlesztésével növelni kell a földművesszövetkezeti tagság, az egész dolgozó parasztság szórakozási és kulturális lehetőségeit. Kovács elvtárs a többi között hangsúlyozta: — A bolti és vendéglátóipari tevékenység valamennyi területén fokozottabban kell támaszkodni a társadalmi ellenőrökre, a nőbi zott sápokra és általánossá kell tenni, hocry leltárhiányért és sikkasztásért elítélt személyek a szövetkezeti kereskedelemben ne dolgozhassanak. A földművesszövetkezetek vagyoni helyzetének ismertetésére, majd a szövetkezeti vagyonvédelem terén meglevő hiányosságok ismertetésére tért rá ezután az igazgatóság elnöke. A FnLnMÜVFSSZÖVlt'TKFTT'TI TÁRSADAT MT t't t rvüiRTÉS ALACSONV STfívvONALON MOZGOTT — Amíg 1954-ben — monejptta Kovács György elvtárs — nyolcmillió hatszázezer forint tiszta jövődő1 met értek el a földművesszövetkezetek, addig az 1957-es év első kilenc hónapjában tizenhárom millió nyolc- százezer forint nyereséget mutatnak a jövedelmezőségi beszámolók. A szövetkezeti vagyonvédelemmel kapcsolatban hangsúlyozta, hogv e-*en a téren az elmúlt évek során nagyfokú lazaság következett be. A szövetkezeti rendszer hivatali apparátusa ivén alacsony színvonalon végezte tevékenységét a iár-ási központok és a MFSZÖV ellenőri hálózatát sem szakmai, sem politikai szempontból nem sikerült olvan színvonalra emelni, hogy hathatósan (Folytatás a harmadik oldalon)
