Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-29 / 281. szám
II. évfolyam, 281. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. Pántok, 1957 november 29. TOLNA ME»LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Harminckét mezőgazdász dofgozik már a földmüvesszövetkezeti hálózatban Tolna megye földművesszövetkezeti hálózatában már 32 mezőgazdász dolgozik a szövetkezet termelés- szervezési munkájában. A végzett mezőgazdászok legtöbbje az alig pár hónapos működése idején eredményesen dolgozott a földművesszövetkezeti parasztság között. Az első mezőgazdászt a dunaföldvári földművesszövetkezet alkalmazta Tolnában s itt már egy gyümölcs- és szőlőtermelő szakcsoport igazolja a mezőgazdász tevékenységét. A földvári földművesszövetkezet egyébként is közel 2000 kataszteri hold szerződéses termeltetést szervez és irányít, az ott munkálkodó mezőgazdásznak tehát van bőven mit tennie. A decsi földművesszövelkezet mezőgazdásza: Kasza Aurél, a juhtenyésztő szakcsoport állatállományának fejlesztését és szövetkezeti alapokra való átszervezését készíti elő. Jól tartják kapcsolataikat a szövetkezetek mezőgazdászai a községi tanácsokkal, most építik ismeretségeiket a gépállomásokkal és a termelőszövetkezetekkel, illetve az állami gazdaságokkal. Többen közülük téli mezőgazdasági szaktanfolyamot, ezüstkalászos tanfolyamot vezetnek a községek egyénileg dolgozó parasztjai számára. Hétszáz holddal több cukorrépára kötöttek már szerződést az egyéni parasztokkal a földmiívesszövetkezetek a tavalyinál Tolna megye egyéni parasztgazdaságaiban mintegy 2100 hold cukorrépa vetésterület volt az idén. A jó termés a szokottnál is jobb jövedelmet biztosított a cukorrépatermelő gazdák részére, s ennek hatására a legtöbb egyéni gazda nemcsak felújította termelési szerződését, hanem az ideinél nagyobb területre szerződött a földművesszövetkezetekkel. A földművesszövetkezetek még nem fejezték be a szerződéskötési munkájukat, de máris eredményekről adnak számot a több mint 56 000 tag nevében összeült megyei küldött értekezletnek. Eddig közel 2800 kataszteri holdra, az ideinél 700 holddal nagyobb területre kötöttek szerződést az egyéni gazdákkal, ami csak egy 120 mázsás holdankénti átlagtermés esetén is nem kevesebb, mint 1200 tonna cukor-többletet jelent csupán a 700 hold esetében. A megye több földművesszövetkezete, mint a Döbrököz, Iregszemcse, Mözs és Bogyiszló szövetkezete már túlteljesítette tervét, néhány földművesszövetkezet azonban még mindig adósa az államnak a cukorrépatermelés tervszerű biztosítása terén. ITT BÁTASZÉK... Még Takács Katalin sem. tudná megmondani azt, hogy öt év óta — amikor először ült a Siemens távírógép mellé — hányszor jelentkezett már így be. A táviratok ezreit továbbította már Bátaszékről az ország minden részébe, ö az egyik legjobb géptávirász az állomáson. Három A dombóvári FAIPARI KTSZ tagjai úgy tervezik, hogy a munkaverseny eredményeképpen az 1957- es gazdasági évet 20 nappal előbb, december 10-én befejezik. * A Bátaszéki Épületkarbantartó Szövetkezetben a kötélkészítő üzem részbe két új tagot vettek fel. A két új tag munkábaállításával most már ki tudják elégíteni a rendelők igényeit. kiss hír a második negyedévben. A termelési érték 15 százalékkal több, mint 1957 második negyedében volt. A Regölyi Vegyes Kisipari Szövetkezet tagja, Ficza Ferenc bognár, gépet szerkesztett a kocsi küllők kéSzekszárdi szőlősgazdák utaznak Egerbe A szekszárdi szőlősgazdák meghívást kaptak az egriektől, hogy egy részük látogasson el. az egri szőlő- vidékre és néhány napig legyen az egri szőlősgazdák vendége. A szekszárdiak örömmel fogadták ezt a meghívást és a város szakvezetői most szerveznek egy 25—30 tagú csoportot, amely vendégségbe megy majd az egriekhez. A csoportot a legjobb szőlősgazdákból állítják össze a gazdakörök és a város szakvezetői és most folynak a tárgyalások a látoga tás lebonyolítására. Ez a csoport előreláthatólag a következő hónap elején utazik Egerbe. Természetesen mindenki a saját költségén megy, ott pedig egy-egy gazdánál lesznek vendégségben az ottartóz- kcdásuk idején. így kisebbek lesznek a költségeik. A «látogatás során pedig maid a szekszárdiak hívják meg az egri szőlősgazdákból összeállított csoportot, s ők is vendégségben lesznek majd itt Szekszárdon. Ennek a cserevendégeskedésnek az a célja, hogy kölcsönösen megismerjék a két különböző vidék szőlőkultúráját: a szőlőtermesztést, a borászatot és okuljanak eevmás tapasztalataiból. A szekszárdiak — értesüléseink szerint — különös érdeklődéssel vizsgálják meg majd az egriek szőlőtelepítését is. Az új eljárás bevezetésével jelentősen olcsóbbá vált a termelés, és mint egy 50 százalékkal gyorsabbá vált a munka. A megyében egyedül álló a kocsi küllő gépi készítési módja. A harmadik negyedévben a megye kisipari szövetkezeteinek termelése sokkai magasabb volt. mint szítésére. Ezideig a szövetkezetben is kézzel készítették a kocsi küllőjét. Regölyben géppel készítik a kocsiküllőt Üdvözöljük a Tolna megyei Földmivesszövetkezetek IV. Megyei Kölittgyilését! A Join a megyei íoldművesszövelkezetck IV. küldöttgyűlése A Tolna megyei földművesszövetkezetek ma tartják IV. küldöttköz. gyűlésüket. A küldöttközgyűlés előtt az a feladat áll. hogy számonkérje a MÉSZÖV igazgatóságától a megye földművesszövetkezeteinek az elmúlt három év alatt végzett munkáját, megvizsgálja a jelenlegi helyzetet és ennek alapján meghatározza a továbbfejlesztés fő irányvonalát, utasítást adjon megyénk földművesszövetkezeti mozgalmának jövőben elvégzendő feladataira. A MÉSZÖV igazgatósága úgy értékeli, hogy földművesszövetkezeteink az elmúlt években gyarapítva eredményeiket, hasznos munkát végeztek a falu áruellátása, a mezőgazdasági termékek értékesítése, a szövetkezeti vagyon növelése, a szövetkezeti gondolat megkedveltetése és mindezek révén népi demokráciánk alapja; a munkás-paraszt szövetség erősítése terén. Különösen szembetűnő a fejlődés a fmsz-i áruellátó kereskedelem vonalán. Míg 1949-ben az összes megyei kereskedelmi forgalomnak csak 35 százalékát bonyolították a földműves- szövetkezetek, addig ma már eléri a 70 százalékot a szövetkezetek részesedési aránya. Ez alatt az idő alatt 461-gyel nőtt a szövetkezeti boltok és vendéglátóipari egységek száma. 1954 óta fokozatosan bővült a földművesszövetkezetek felvásárlási tevékenysége. Kizárólag földműves- szövetkezetek végzik több termékféleség, mint például a burgonya, tojás, baromfi stb. felvásárlását. Az áruforgalom gazdaságos bonyolítása terén jelentős eredményekről tanúskodnak a következő számok: Amíg 1954-ben 8600/m Ft volt a tiszta jövedelem, addig 1955. évben 17.700/m Ft-ra, 1956-ban 18.200/m Ft-ra emelkedett. 1957. év első három negyedévében 13.800/m Ft nyereséget mutatnak a jövedelmezőségi beszámolók. Ez azt jelenti, hogy ez évben sem lesz visszaesés a múlt évivel szemben. Az elért eredmények ellenére földművesszövetkezeti mozgalmunk számos hibával terhes. Szövetkezeteink egyoldalúan fejlődtek. A kereskedelmi fronton jelentős mennyiségi és minőségi javulást nem követte kellő arányban a szövetkezetpolitikai munka, valamint a mezőgazdaság fejlesztését célzó szövetkezeti tevékenység. A szövetkezeti tagság — amely megyénkben közel 58.000 fő — nem vett részt elég aktívan a szövetkezeti életben, gazdasági sikereink túlnyomóan közreműködésük nélkül következett be. Földművesszövetkezeteink egész tevékenysége nem tükrözte saját elnevezésük, vagyis a „földműves- szövetkezet”-i szó fogalmát. Ezek a hibák a lenini szövetkezeti elv megsértésében, a fokozatosság elvének figyelmen kívül hagyásában jelentkeztek. Ezek a hibák jórészt az 1949 —50-es időben — a legfelsőbb pártvezetésben — a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elkövetett politikai és gazdaságpolitikai hibák nyomán keletkeztek. Ettől az időtől fogva megtört a földművesszövetkezetek egyenes vonalú, felfelé ívelő fejlődése, fokozatosan egyre inkább felváltotta a szövetkezeti jelleget a bürokratikus kincstári jelleg. Ettől az időtől fogva a földművesszövetkezetek nem feleltek meg legfőbb lenini hivatásuknak, nem váltak a dolgozó parasztság nevelő iskoláivá. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében bekövetkezett törés egyebek mellett a földművesszövetkezeti mozgalom szerepének lebecsüléséből, jelentőségének fel nem ismeréséből is fakad. Az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány elhatározta í szövetkezetpolitikában korábban kialakult helytelen elvi szemlélet és gyakorlati módszerek kiküszöbölését. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének alapelveit visszahelyezte a lenini szövetkezetpolitika szilárd és biztos talajára. Ennek nyomán a földművesszövetkezetek szerepe és jelentősége a párt agrárpolitikájának végrehajtásában nagymértékben megnövekedett. Lenin mindig nagy jelentőséget tulajdonított az áruforgalom terén való szövetkezésnek, amelynek útján jelentős paraszti tömegeket lehet elindítani a termelési szövetkezés felé. Ugyanakkor hangsúlyozta a szövetkezetek kulturális. politikai'tennivalóit a kis parcellán gazdálkodó parasztok gondolkodásának átalakítása, a párt eszméjének és a szövetkezés gondolatának terjesztése terén. A beszerzésre, értékesítésre és a termelésre való szövetkezés fokozatos és változatos lehetőségeit kell biztosítanunk a dolgozó parasztság számára. Különösen előtérbe kerülnek a jövőben a földművesszövetkezetek keretein belül megalakult és megalakítandó különböző típusú termelési társulások. Megyénk dolgozó parasztsága körében — beleértve a felszabadulás nyomán idetelepült lakosságot is — élénken él a szövetkezés iránti hajlandóság. Az országszerte is elismert Tolna megyei állattenyésztés magas színvonala jórészt a tejszövetkezetekre alapult! F öldmű vessző vetkezetek szerepét tovább kell szélesíteni és alapvetővé kell tenni fokozatosan a mezőgazda- sági termékek felvásárlásában. A begyűjtési rendszer megszűnése és a felvásárló kereskedelem színvonalának emelése azt követeli, hogy ne lusta, hanem serény, az árukat felkutató, a dolgozó parasztokat felkereső felvásárlók kerüljenek beállításra, földművesszövetkezeteinknél. A termelési szerződéseket a jövőben a földművesszövetkezetek végzik az állami vállalatok megbízásából a termelőkkel. Tovább kell növelni a földművesszövetkezetek gépkölcsönzési tevékenységét. El keli érni, hogy a földművesszövetkezetek az egyénileg dolgozó paraszti gazdaságok egészét, vagy nagy. részét átfogó gazdasági szervezetek legyenek, amelyek bizonyos fokú befolyást gyakorolnak a dolgozó parasztok termelésére és egész gazdasági tevékenységére. Ennek érdekében létre kell hozni minden községben földmű- vesszövetkezetek termelési üzemágait és termelési bizottságait. Fokozni kelj a politikai nevelő munkát elsősorban a szövetkezetek választott szervei, majd rajtuk keresztül az egész fmsz-i tagság felé. A szövetkezeti demokrácia kibontakozó tatása érdekében a hivatali apparátust határozottan alá kell vetni a választott szerveknek. Következetes harcot kell folytatni a szövetkezetek életében az utóbbi időben oly nagymértékben elharapódzott korrupció ellen, amely hova-to- vább szétrágja a földművesszövetkezetek alapját. A törvény teljes szigorával kell lesújtani mindennemű visszaélésekkel szemben. Ezek azok a feladatok amelyéket a mai küldöttgyűlés kommunista és pártonkívüli küldöttei megvitatnak és minden bizonnyal határozattá emelnek, annak érdekében, hogy földművesszövetkezeteink a falu szocialista átépítésében derekasan vegyék ki részüket. KOVÁCS GYÖRGY, MÉSZÖV ig. elnöke.
