Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-27 / 279. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 november 27. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Hét évszázad magyar versei Fodor József: Kőtörő GLECCSEREK ÉS VÍZIERŐMŰVEK A Mont Blanc-platón a Jégtengernek elnevezett híres gleccsert, ame­lyet a turisták a világ minden országából felkeresnek, rövidesen a fran­cia áramtermelés szolgálatába állítják. A gleccser olvadó jegéből táplál­kozó erőművet a föld alatt helyezik el úgy, hogy nem fogja megváltoz­tatni a táj képét. A vastag jégtakaró alatt rejtőző erőműhöz a víz 370 méteres eséssel jut majd el. Hasonló erőművet terveznek a plató másik ol­dalán is, ahol bővizű hegyi folyó zúdul alá a svájci oldalon. Gáttal zár­ják el a folyót 2000 méter magasságban a tenger szintje felett és két erő­művet építenek. A három erőmű az előzetes számítások szerint összesen vagy 600 millió kilowattóra áramot ad. A termelt áramon Franciaország és Svájc egyenlő arányban osztozik majd. ÜJDONSÁG A RÄDI0- TECHNIKÄBAN Az amerikai hadsereg szakembe­rei újtípusú rövidhullámú adóállo­mást építettek, amely a Föld bármely pontjára sugározhat, minden akadály ellenére. Teljesítménye nyolcszor ak­kora, mint az azonos kapacitású más típusú adóké. Négy megaciklustól 30 megaciklusig bármilyen frekvenciá­val sugározhat. Rövidesen elkészül másik változata is* amely 20—65 me­gaciklus között dolgozik majd. Fo­gyasztása 800 családi ház fogyasztá­sával ér fel. ÉRDEKES PALEONTOLÓGIÁI LELETEK KlNÄBAN Két paleolit-kori barlangot fedez­tek fel Sanhszi tartomány déli ré­szén, Jüanku vidékén. A barlangban emlős őslények, orrszarvú, szarvas, equus (ló, szamár és zebra keveréke) és hiéna csontjait találták. A tarto­mány északi részében dinoszaurusz- és krokodilcsontokat fedeztek fel, amelyek állítólag 70 millió éve­sek (?!) ÜJRA FELÉPÜLT A SZUEZI- CSATORNA VERDAN-HÍDJA November elején újra átadták a forgalomnak a Szuezi-csatornán át­ívelő Verdan-hidat, amely a múlt év­ben, az Egyiptom elleni agresszió so­rán elpusztult. próbavilAgítAs ATOM­ENERGIÁVAL • A kaliforniai Moorparkban öt per­cen át atomenergiával fognak vilá­gítani. Kísérletképpen öt percig a Santa Susanna-i „Atomics Interna­tional” vállalat atommáglyája látja el villamosenergiával az 1500 lakosú délkaliforniai városkát. NÉGYEZER ÉVES VAROS JORDÁNIÁBAN Ammani hírek szerint Hebron vidé­kén, Taibekahban 4000 éves várost fedezett fel egy amerikai kutatócso­port. A városban valamikor mintegy kétezer évig folyt az élet. A régészek agyag-, réz- és üvegedényeket, vala­mint más használati tárgyakat talál­tak. ROVAROK A HOLDBAN Az amerikai Mutual Broadcasting System rádióállomás bejelentette, hogy az Egyesült Államok rövidesen kilövésre kerülő mesterséges boly­gója rovarokat visz magával. A hír állítólag egv amerikai entomológustól származik, aki kérte, hogy nevét ne közöljék. HATMÉTERES HULLÁMOK AZ ÉSZAKI-TENGEREN A Bretagne északi partján tomboló vihar 6,5 méteres hullámhegyeket korbácsolt fel: a szél sebessége órán­ként közel 120 kilométer volt. MAGASSÁGI világrekord Az „MI—6” jelzésű szovjet óriás­helikopter új magassági világrekor­dot állított fel, amikor 11 perc alatt 2400 méter magasságba emelkedett 12 tonnás rakományával. A régi csú­csot az amerikai Ankersen tartotta, aki „S—56” gépével 2000 méter ma­gasságig jutott el, hattonnás terhe­léssel. A hírek szerint az „MI—6” kéj tur- boreaktorral van felszerelve, a 70— 80 utas befogadására képes kabin fö­lött. ÓRÁNKÉNT 15 000 TÄBLA CSOKOLÁDÉ A Versaillesben megnyílt élelmi- szeripari kiállításon több „szenzá­ciós” gépet mutattak be. Többi kö­zött látható volt — egy gép, amely percenkint 300 bonbont készít; — egy másik, amely óránkint 15 ezer tábla csokoládét gyárt; — egy harmadik, amely percenkint 600 karamellát darabol fel és csoma­gol be; — egy önműködő csomagolóberen­dezés. amely 70 doboz zöldbabot cso­magol be egy perc alatt; — egy barack-magtalanító, amely 70—80 000 barack magját szedi ki egy óra alatt; — egy gép, amely egy perc alatt 250 szardínia vagy bering fejét vág­ja le. „SZIRÉNEK” A NÍLUSBAN A Nílusból a legendabeli szirénekre erősen emlékeztető halat fogtak ki és 50 piaszterórt (500 francia frank) eladták a kairói diákoknak. FEHÉR ÓZ KERÜLT TERÍTÉKRE Thomas Lechncr tiroli vadász szin­te sóbálvánnyá meredt, amikor a Pieller-tó völgyében az erdőszélen hirtelen feltűnt egy hófehér őz. Sze­rencsére még idejében meg tudta húzni a ravaszt, úgy hogy a fehér őz terítékre került. A fehér őz — egy úgynevezett albino — már 11 eszten­dős volt, s 1947-ben figyelték meg először. Utódai rendes barnaszínűek. A fehér őz preparálva kerül mú­zeumba. ERŐMŰ — ÖRÖKKÉ JEGES TERÜLETEN Kelet-Szibériában, Bodajbo város közelében, a Mamakan tajga-folyó mentén, 60 méter magas duzzasztó­gátat és vízierőművet építenek. A te­lep alapjait sziklára építik fel, mert a hordalékos talaj örökké jeges és nem eléggé teherbíró. A vízierőmű, amelynek első egységét 1960-ban helyezik üzembe, a Lena-aranytele- peket és a csillámbányákat látja el árammal. A LEGGYENGÉBB PEZSGÖ­ESZTENDÖ HÁROM ÉVTIZED ÓTA A híres francia borvidékekről ér­kezett jelentések szerint idén olyan gyenge volt a szőlőtermés, hogy mindössze tízmillió üveg pezsgőt ké­szíthetnek. Ilyen kis mennyiségre 30 év óta nem volt példa. Tavaly 44 millió üveg francia pezsgő került piacra. BÉKAEMBER A MUSTBAN A Garda-tó mellett fekvő Riva-ban a bortermést a lakosság 400 000 literes óriásmedencében gyűjti össze. Idén ok. tóberben a termés olyan jó volt, hogy „kiöntött” a bor. Az óriási medence biz- tonsági szelepe eltömődött és a megjaví­tására készülő bortermelők elszédültek az erjedő must kigőzölgésétől. Végül a környék közismert „békaembere”, Tullio Cestari segített rajtuk; búvárfelszerelé. sében leszállt az erjedő folyadékba és megtisztitotta a szelepet. Miuán feljött a mustból, bortermelő barátaival együtt áldomást ivott a művelet sikerére. OLCSÓBB DOLLÁROK A washingtoni bankóprés új egydollárosokat nyom. Az új dollár abban különbözik az eddigitől, hogy hátlapián ez a felírás olvasható: „In God We Trust”. (Istenben bízunk). Olcsóbbnak az új dollárt nemcsak azért lehet nevezni, mert felét éri a háború előtti dollárnak, hanem azért is, mert az új eljárással — An gliából importált gépeken — elő­állítása, nyomtatása gyorsabb, tehát olcsóbb. Van-e védekezés a nukleáris fegyverek ellen? Eddigi cikkeinkben igyekeztünk megmutatni egyrészt azokat a hatal­mas energiákat, amelyek az atom­energiával az emberiség kezére ju­tottak, másrészt azokat a védelmi le­hetőségeket, amelyek megóvnak ezek nek az energiáknak káros hatásaitól. Láttuk, hogy az egyes ember is, oko­san viselkedve, nagymértékben csökkenteni tudja azokat a veszélye­ket, amelyek az atomfegyverek rob­banásakor fellépnek. De az egyéni védelem mellett szükség van az egész társadalom összefogására is, hogy ezeket a hatásokat a minimális, ra csökkenthessük. A szocialista társadalom erkölcsi felsőbbrendűségét mutatja az, hogy maga az állam nemcsak politikai sí­kon küzd polgárai életéért, az atom­fegyverek betiltásáért, hanem meg­szervezi és irányítja a kollektív vé­delmet is. Szerte az országban min­den megyében Légoltalmi Parancs­nokságok létesültek, amelyeknek elsőrendű feladata, hogy szakembe­rek bevonásával létrehozzák azokat a berendezéseket, melyek tökéletes védelmet nyújtanak a polgári lakos­ságnak is. így épülnek az óvóhelyek, amelyek az atomfegyverek mechani­kai és sugárzó hatása ellen egyaránt tökéletes védelmet nyújtanak. Eze­ket ^ berendezéseket csak az állam tudja létrehozni, mivel komoly anyagi és műszaki felkészültséget tételeznek fel. Ezek a mélyen föld alá süllyesztett óvóhelyek a megfe­lelően méretezett vasbeton, illetve földrétegekkel teljes védelmet nyúj­tanak még a robbanás centrumában is. Feltétlenül szükséges tehát, hogy mindenki ismerje lakóhelyéhez, illet­ve munkahelyéhez legközelebb levő óvóhely legrövidebb útját. Mint előző cikkeinkben már emlí­tettük, a sugárhatást közvetlenül érzékszerveinkkel érzékelni nem tud­juk. Ezeknek felderítésére érzékeny eszközökre van szükség. Szocialista társadalmi rendünk ezeket az értékes eszközöket is a lakosság rendelkezé­sére bocsátja. Légoltalmi tanfolya­maink elsőrendű feladata éppen az, hogy a polgári lakosság köréből mi­nél többen sajátítsák el ezeknek az eszközöknek kezelését, a mérési ada­tok alapján megtanulják az élet és vagyonbiztonság szempontjából nagy jelentőségű, sokszor nem is egy­szerű számítások elvégzését. Egyéni és közösségi szempontból is fontos tehát, hogy a légoltalomba bevont hallgatók legjobb tudásuk és tehetsé­gük szerint sajátítsák el ezeket az is­mereteket. Mivel az atomfegyverek hatása ál­talában nagy területen érvényesül­nek, ezért ezeknek a hatásoknak semlegesítése kollektív összefogást, gondos szervezést igényel. Fel kell kutatni a sugárfertőzött területeket, fertőtleníteni kell ezeket, el kell foj­tani a keletkezett tüzeket. Mindeze­ket a feladatokat úgy kell megoldani, hogy az a leggyorsabban és a legki­sebb veszéllyel megoldható legyen. Éppen ezért olyan légoltalmi szerve­zetet építettünk ki, amely keretében külön szakképzett csoportok oldják meg a rendelkezésükre bocsátott megfelelő eszközökkel ezeket a fel­adatokat. Mindenkinek érdeke, hogy egy­részt részt kérjen ebből a nemes munkából, másrészt aktív segítséget és támogatást nyújtson azoknak, akik ezt a nem kis felelősséget je­lentő feladatot mások érdekében magukra vállalták. Gondos körülte­kintés, tökéletes felszerelés, minden problémára kiterjedő szervezés ezek a szocialista légoltalom alapjai. De legtökéletesebb oltalom az em­berek elszánt békeakarata, mely ép­pen a legutóbbi napokban nyert nagyszerű és megrázó kifejezést a moszkvai Békekiáltványban. A mil­liók élniakarása kiált ebben nemet azok felé, akik a tudomány nagy­szerű vívmányait nem az élet, hanem a halál szolgálatába akarják állítani. Ehhez a kiáltványhoz, ehhez a nagy­szerű célhoz, mindenkinek legjobb tudását, akaratát és kiáltását kell kapcsolnia: Állítsák e földön az atomenergiát a béke, az élet, a jólét, az emberiség szolgálatába. (Vége.) Kaszás Imre gimn. tanár. Vízszintes: I. Az idézet kezdete. 11. Gyermeked. 12. Védő. 13. Égitest. 14. Kiborít. 15. A függ. 1. folytatása. 16. Női név. 17. Járnak rajta. 18. Állóvíz. 19. Munka. 22. Fellök — fordítva. 25. Azonos mássalhangzók. 26. Tétová­zás — névelővel. 29. Keresztül. 30. Orsótípus. 32. Idegen városból való. 33. Nem névelővel. 34. Állati testrész. (Első kockába két betű írandó.) 35. Zsokék ülnek rajta. 36. Halotti la­koma. 37. Vályú. 38. A leggyakorib­ban használt betűk. 39. Mosóedény. 40. A vízszintes 1. folytatása. 44. A bölcs. 47. Orosz elöljáró szócska. 48. Azon firkál. 50. Nem az egész ruha! 51. Tiéd — latinul. Függőleges: 1. A vízszintes 40. foly­tatása. 2. Nincs eleje! 3. Kedvelt ta­nár Szekszárdon — fordítva. 4. Nem skót. 5. Kimúlt. 6. Kővár belseje! 7. Szétszed. 8. Nagy Hedvig. 9. Híres díj. 10. Vágórész. 15. Titkon elmondva. 20. •Tolat magánhangzói. 21. Ledob. 23. Ö — latinul. 24. Énekfajta. 27. A lélek mérnöke. 28. E. N. O. 31. A víz széle, névelővel. 33. Élősködőd. 41. Női név. 42. Növekedő. 43. Kiesik a kezéből. 44. Azonos magánhangzók. 45. Parancsolója. 46. Időjelző — éke­zetfelesleggel. 49. Te — latinul. 53. Jód vegyjele. Megfejtendő az idézet a következő sorrendben: vízszintes 1., 40., függő­leges 1. Évkönyvekben lapozgatva KETTEN ülünk a dombóvári gim­názium igazgatói irodájában Miklós Péter bátyámmal az iskola igazgató­jával. Az őszhajú, fehéredő bajuszú ember régi. az én emlékeimben még nem élő időkről mesél. So^ év telt el azóta, hogy ő is ebben ez iskolában tanult, faragta a pad szélét addig,, míg igazgatója lett ennek az isko­lának. A hosszú évek alatt éj szelek lengedeztek viharok söpörtek át a világon, s ahogy nálunk mondani szo­kás, sok víz lefolyt a Dunán. A vilá­gon végigsöprő viharok sok helyen, a földgolyó egy nagy részén elsodor­ták, magukkal vitték a szennyet, a mocskot s itt most a boldogság tiszta fénye ragyog. Amott pedig ugyanezek a viharok lerakják terhüket, s ez a teher mind elviselhetetlenebbül ne­hezedik az emberiség vállára. Évkönyvekben lapozgatunk. Nem is hittem volna, hogy az évkönyvek száraz számadatai ilyen érdekes, de talán nem is annyira érdekes, mint meggyőző és tanulságos gondolatokat ébresztenek az emberben. Mert ahogy a számadatokat nézegetem, mindin­kább világosabbá vált előttem bizo­nyítható tények alapján, hogy kik is tanulhattak annakidején. Sokat hal­lottam én eddig is arról, hogy a fel- szabadulás előtt csak ezek, meg ezek tanulhattak, de nem vettem magam­nak fáradtságot arra, hogy adatokból meggyőződjek róla magam is. Most meggyőződtem. S látom, abban a rendszerben hogyha apám megsza­kadt volna, se tudta volna fedezni a költségeket, melybe kitaníttatásom ke rült volna. És — no de beszéljen erről az igazgató, aki jobban tudja: — Ha fel is vették a szegény ember gyerekét a gimnáziumba, legnagyobb- részük csak a IV. osztályig jutott, mert ott volt a nagy szűrés. Ez a szűrés nemcsak tanulmányi volt, bár a köztudatban így élt, hanem politikai rostálás is. A munkások, parasztok, kispolgárok gyermekeinek nagyrésze itt elhullott. És ezek után kihez for­dulhatott volna ugyan annak a sze­gény tanulónak az apja, aki véletle­nül bekerült a gimnáziumba és elju­tott a IV. osztályig, de ott valamilyen okból nem tartották érdemesnek arra, hogy tovább tanuljon. A példák, mint erről már előbb is szó volt, azt bizonyítják, hogy itt ki­bukott a gyerek, ha csak — mondjuk az isten szolgálatára nem szánta ma­gát, mert akkor kapott támogatást. MIRŐL IS beszélnek az évköny­vek sárga lapjainak számadatai? Az iskolában az első tanítási év az 1913—14-es volt. 1915-ben 118-an tettek osztályvizsgát. A vizsgázók szo­ciális összetétele a következő: nagy­bérlő 2, 100 holdon aluli 16 menhelyi 2, gazdasági alkalmazott (természete­sen nem cseléd, hanem olyan sze­mély, akire az uraság nyugodtan rá­bízhatta távoüétében a gazdaság ve­zetését) 3, iparos 21, ipari segédsze­mély 2, egyéb gazdasági segédszemély 9, kereskedő 8 ... és sorolhatnánk. A kimutatás szerint munkás ebben az évben nem volt. Napszámos 1 volt. Az első érettségi 1921-ben volt. Huszonketten vizsgáztak, közülük: gazdasággal foglalkozó 3, iparos 3, ke­reskedő 3, vasutas 3. (Megjegyezhető, hogy a község lakosságának fele vas­utas volt.) Köztisztviselő 2, értelmi­ségi 6, egyéb 2. A számok magukért beszélnek. Munkások, kisparasztok gyermekei nem igen jutottak ej, az érettségiig. 1945-ben megváltozott a helyzet, a felszabadulás meghozta a tanulási le­hetőséget azoknak is, akiktől eddig féltették a tudományt... Az idén például 129 tanuló tanul a IV. osztályban. Közülük 49 munkás- származású, 39 dolgozó paraszt, 10 értelmiségi, 11 alkalmazott, 23 egyéb. Három tanuló származását tekintve, osztályidegen, de államunk számukra is biztosítja a tanulási lehetőséget, ha tehetségesek és így hasznos tagjaivá válhatnak a társadalomnak ... BECSUKJUK az évkönyveket ég azok visszakerülnek a helyükre őrizni tanulságos adataikat. Vége a tanítás­nak is, kint a folyosón beszélgetve, nevetve indulnak haza a diákok, — nagyrészük munkások, parasztok gyermekei. MOSOLYGUNK egymásra az igaz­gató, akinek keservesen meg kellett küzdeni, hogy elvégezhesse a gimná­ziumot és én, akit már a nép állama segített... BUNI GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents