Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-27 / 279. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI ■ Mi M AGVA R-’SZO C 1 ÁL ISTA MlJif^k Á'SP.Á H? ÉS / t TANÁCSOK LAPJA II. évfolyam, 379. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Szerda. 1957 november 27 Mit kap Tolna megye a jövő évben ? A Megyei Tanács Tervosztályától kapott értesüléseink szerint 13 millió forintos beruházási keretet kapott Tolna megye az 1958-as évre. A megye tervjavaslata elkészült s azt a Megyei Tanács végrehajtóbizottságának döntése után felterjesztették jóváhagyás végett a legfelsőbb illetékes ázervhez. így még nem lehet tudni teljes egészében, hogy a sok értékes javaslatból, minek a megvalósítására kerül hét sor a következő évben s most nyilván csak azokról a dolgokról beszélhetünk, amelyek sorsa már bizonyosra vehető. LEGTÖBBET ISKOLÁK ÉPÍTÉSÉRE FORDÍTANAK A 13 millió forintos beruházás ból legnagyobb mértékben az iskolai oktatás fejlesztése részesül, mert ilyen célokra 4 és fél millió forintot fordítanak. Ebből befejezik Szekszárdon a 20 tantermes iskola építését, egy új négy tantermes iskola épül Szakoson. Ennek a megépítésére már most kötik a szerződést. Pusztahencsén iskola építését. bérház építkezéseit, amelynek mun kálatait még meg sem kezdték. Ezenkívül pedig elkezdik egy új 18 lakásos bérház építését. Mindkét bérházat az úgynevezett bérháztömbben fogják építeni. VÉGRE(l) ELKÉSZÜL A BONYHÁDI TRACHOMAGONDOZÓ Egészségügyi beruházásokra két millió forintot fordítanak a következő évben. Ebből bővítik a szekszárdi egészségházat egy úgynevezett KÖJÁL-laboratóriummal. amely több mint egy millió forintba kerül. Különféle orvosi műszerekre, felszerelésekre is mintegy 900 000 forintot fordítanak. Régóta vajúdik már a bonyhádi trachomagondozónak az ügye, de a következő év első negyedében teljesen elkészül. MIT KAP A HELYIIPAR? A helyiipar fejlesztésénél mindenekelőtt a téglagyárak bővítése és korszerűsítése szerepel a tervben. A hőgyészi téglagyárat gépesítik, a csatári téglagyárra pedig új kéményt építenek. A tervjavaslaton felül kérte a Megyei Tanács végrehajtóbizottsága, hogy a következő évben kezdhessék meg a szekszárdi új kenyérgyár építését is. Tudott dolog, hogy Szekszárdon nagy probléma a kenyérellátás, mivel a régi kenyérgyár kapacitása korlátolt, berendezése pedig elavult, erősen elhasználódott. Ezt a kenyérgyárat a sportpályán túl fogják felépíteni. Említésreméltó még, hogy törpe vízierőművet építenek a következő évben Hőgyész községben a vízellátás megjavítása érdekében. s j jelentősebb összeget fordítanak | Szekszárdon a szennyvíz elvezető-1 sére: a bérházak környékén nincs' megoldva a szennyvíz elvezetésének a problémája és a megfelelő csatornarendszerrel ezt a kérdést oldják meg. A tervjavaslatot. — amelynek sorsáról később majd beszámolunk — az egyes szakosztályok elgondolásai alapján állították össze és így feltehetően a legszükségesebb dolgokat vették bele a tervjavas- j latba. Mi a békés egymásmellen élés politikáját folytatjuk Hruscsov elvtórs beszélgetése ez 01 Shram című egyiptomi lap főszerkesztőével Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára november 18-án saját kérésére fogadta Mohamed Hasszánéin Heikalt, az A1 Ahram című egyiptomi lap főszerkesztőjét és beszélgetést folytatott vele: Az alábbiakban közöljük Heikal kérdéseit és Hruscsov válaszait: Kérdés: Milyen célok határozzák meg a Szovjetunió középkeleti politikáját? Válasz: A Szovjetunió közel- és középkeleti politikája semmiben sem különbözik általános politikájától, amelynek célja a baráti kapcsolatok megerősítése minden országgal. Mi a békés egymás mellett élés politikáját folytatjuk, tekintet nélkül az államok társadalmi és politikai berendezkedésére. Az egész világ békéjének megszilárdítását kívánjuk. Mi együttérzünk a nemzeti felszabadító mozgalommal. A Szovjetunió politikáin arra irányul, hogy segítse a közel- és középkgleti országok függetlenségének megszilárdulását* megtegyen mindent, hogy ezen országoknak népei kivívják gazdasági függetlenségüket is. Hozzá akarunk járulni a közel- és középkeleti országok gazdasági és kulturális felemelkedéséhez, hogy ezek az országok valóban önálló és független államokként fejlődjenek. Kérdés: Véleménye szerint valójában mi okozza a középkeleti feszültséget? Válasz: A feszültség okait mi a következőkben látjuk: A népek nemzeti felszabadító harca következtében a gyarmatosítók engedményekre kényszerültek. Az imperialisták, különösen az angolok, nem egyszer hivalkodva hangoztatják, hogy Iám, ők kedvére jártak a gyarmati népeknek, megadták nekik a függetlenséget. De az ilyen kijelentéseket a politikában járatlan embereknek címezik. Az imperialisták tulajdonképpen azért kényszerültek bizonyos engedményekre, mert már képtelenek voltaik engedelmességre késztetni és a régi gyarmatosító módszerekkel kormányozni a népeket. Úgy gondolták, jobb ha nem engedik a válságig fejlődni a dolgokat és nem várják meg, míg fegyveres felkeléssel űzik el őket. A függetlenségüket elnyert népek meg akarják szilárdítani vívmányaikat. Emiatt összeütközésbe kerülnek a gyarmatosítók érdekeivel (Folytatás a 2. oldalon.) kezdték meg az idei évben, és azt is befejezik — a szekszárdi és szakcsi iskolákkal együtt — a következő oktatási év kezdetére. Mindegyik iskolához tanítói lakást is építenek. Befejezik a következő évben a Nagy elismeréssel beszélt a bolgár szakember a szekszárdi borokról bogyiszlói kéttantermes iskola .építését is. Mintegy 500—550 000 forintot fordítanak az iskolai berendezések kiegészítésére s ebből fedezik a szakcsi új iskola berendezésének a költségeit is. Ezek a „fix” részei a tervnek és nem soroltuk fel azokat a létesítményeket, amelyek sorsa még a jóváhagyástól függ. Bizonyos jelek szerint előreláthatólag még növekedni is fog az a keret, amelyet iskolai célokra fordítanak és akkor nyilván több lesz a beruházás is. KÉT ŰJ BÉRHÁZ ÉPÜL Lakásépítkezésekre a következő évben kettő millió forintot fordítanak a költségvetés szerint. Ez csak Szekszárdra vonatkozik, mivel a megyében másutt nem építenek állami házat és ebben nem szerepel a bányászlakásépítés sem. A jövő évben befejezik egy 18 lakásos A múlt hét végén — pénteken és szombaton — Szekszárdon tanulmányozta a szőlészetet és a borászatot a bolgár földművelésügyi minisztérium szőlészeti főosztályának vezetője, aki hazánkban járt tanulmányúton s az itteni szakvezetők is meggyőződtek róla, hogy kiváló szakember. A bolgár szőlők leginkább a mi kadarkáinkhoz hasonlítanak, ezért különös érdeklődéssel tanulmányozta Szekszárdot, mint a kadarka egyik hagyományos „hazáját.’“ Délelőtt a Kajmádi Állami Gazdaság szőlészeti üzemegységét tekintette meg a szekszárdi szőlőhegyben, maid pedig az Állami Borpincészetet. Szombaton megtekintette a termelő- szövetkezet szőlészetét is. Szekszárdon a tsz szőlészetében látottak keltették benne az egyik legjobb benyomást: példás rendet talált nem csak a pincében, hanem a szőlészetben is s ugyanakkor nagy érdeklődéssel Az ifjú nemzedék az utcán Kihasználják a csöppségek az utolsó kedvező időjárású napokat is, az őstí napsugarakat. A bölcsődére a gyönki községi tanácstól nyert adatok szerint, évente 180 000 forintot fordítanak. S amíg a kicsinyek a bölcsődében gondtalanul, felügyelet mellett játszanak, s amíg az óvónénikkel járják a napsütötte utcákat, addig az anyukák és az apukák nyűgöd' végzik napi munkájukat. hallgatta azt is, a-nULor elmesélték, hogy a tsz-ben a vörösbort nem a régi módon, hanem egy új eljárással készítik. Kiváló borokat is kóstolt a tsz pincéjében: a vörösbor 13 2 Malligánd. az olasz rizling pedig 14.8 Malligándfokos. A neves egyéni szőlőtermelők közül Csuka István, az újvárosi gazdakör elnökéhez, Tomonyai Péterhez (Bocskai utca) és Tak- ler Istvánhoz (Béri Balogh Ádám utca) látogatott el s itt is sok értékes tapasztalatot gyűjtött. Komoly szakvitát folytatott a tanulmányozás közben a városi és a megyei szakvezetőkkel, többek között a szőlő sárgulásos megbetegedésének a kórokozójáról s ez neki is és az itteni szakvezetőknek is nagy segítséget nyújtott. Sokat beszélt a bolgár szőlőtermesztésről is. Elmondotta, hogy a bolgár berek szeszfokra körülbelüli azonosak a magyar borokkal, de ugyanakkor nem található meg bennük az a különös zamat. íz, amely megkülönböztetett értéket ad a mi borainknak. Ismeri az egri és a tokaji szőlővidéket is és az volt a véleménye, hogy jobbízűek és értékesebbek sok szempontból a szekszárdi borok, mint az egriek és a tokajiak. Igen sok felvételt is készített a szekszárdi tanulmányút során és — ami a nagy szakismeretére vall — sok helyen a leveleden vesszőkről is felismerte a bulgáriából származó Afuz-ali fajta szőlőt. Mit tervez a múzeum? Munkatársunk érdeklődött dr. Mészáros Gyulától, a Balogh Ádám Múzeum igazgatójától, hogy a múzeum milyen kiállításokra készül jelenleg. Kérdésünkre a múzeum igazgatója elmondta. hogy a jelenleg nyitva levő ellenforradalmi kiállítás után a selyemhemyótenyésztésről szeretne a múzeum kiállítást rendezni, mivel a selyemhemyótenyésztésnek nagy múltja van Tolna megyében, s ebből kifolyólag nagy érdeklődésre tarthat számot Ezzel kapcsolatban a múzeum felveszi a kapcsolatot a Tolnai Selyem gyárral. Egy másik terv, hogy januárban légoltalmi kiállítás nyílik a múzeum három emeleti nagytermében, ahol most az ellenforradalomról szóló kiállítás van. E kiállítás előkészületeit már december közepén megkezdik. Későbbi terve a múzeumnak, hogy a tavasz folyamán kiállítást rendez „Életem munkássága” címmel Czencz János festőművész műveiből. A ki. állításon a művész régi, neves alkotásai is résztvesznek. Még a héten Nagymányokon A nagymányoki bányászlakás építkezésen az eredetileg tervezett 75 iker-lakóház helyett csak 74-et — azaz 148 lakást — építenek. A het- venötödik a régi lakótelepen, a kul- túrház mellett épül fel és ifjúsági ház lesz belőle klubhelyiségekkel, billiárdteremmel, olvasószobákkal és a fotoklub részére laboratóriummal. Az ifjúsági ház építését néhány hótető alá kerül az Ifjúság Háza nappal ezelőtt — jóval később, mint a lakótelep házaiét — kezdték meg. Azonban már itt is a tetőszerkezeten dolgoznak az ácsok és még e hét folyamán elkészül a tető az épületen. Az Ifjúság Házát a 148 bányászlakással együtt adják majd át rendeltetésének még az év vége előtt. 1 Magyar-tarka és kosztromai szarvasmarhát kereszteznek Fornátfon A Fornádi Állami Gazdaságban kísérletek folynak kosztromai és magyar-tarka szarvasmarha keresztezésével. Amint Géczi Károly, az állami gazdaságok főagronómusa mondotta, a keresztezés eredményétől azt várják, hogy jól tejelő, magas zsírtartalmú tejet adó egve- dek kerüljenek köztenyésztésbe. A két szarvasmarha keresztezésének első leszármazottjai a jövő esztendőben születnek a Fornádi Állami Gazdaságban. Székely népművészeti szövetkezet alakult Lengyelen Lengyelen, amelynek lakói javarészt székelyek eddig csak szövőszakkör működött a kultúrotthon keretében amelyben a fiatalokat a régi székely szőttesek készítésére tanították. A több éve működő szövő szakkör most népművészeti szövetkezetté alakult át egyelőre három szövőszéken már megkezdték a munkát, a Háziipari Szövetkezet részére az első szőttesek készítését. Az úgynevezett „szedett” mintájú székely szőttesből most 80 méter készül el a lengyeli szövetkezetben, amelyet a Háziipari Szövetkezet valószínűleg a brüsszeli világkiállításon is bemutat majd. Eredményes vaddisznó vadászat A hónap elején megkezdték a Sötét völgy és Szálka közt húzódó erdőben a vaddisznó hajtóvadászatot. Az elmúlt három vasárnap 10 különböző súlyú vaddisznót lőttek a szekszárdi és környékbeli vadászok. A nagyvadas társaság tagjainak véleménye szerint az új terület, amelyet nemrégen kaptak, nagy lehetőségeket ígér, mivel vadisznó állományban igen gazdag.
