Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-20 / 247. szám

1957 október 20. TOLNA MEGYEI NtPÜJSAG 7 JÁRTUNKBAN r r r SZEKSZÁRD VAROSÁBAN Tudják-e a szekszárdiak Álisca — T'' olna megyének egyik legrégibb települése Szekszárd. Időszá­mításunk előtt a IV. században kelták laktak ezen a vidéken és Alisca né­ven várost építettek. Trajanus csá­szársága alatt Aliscát is a római lé­giók szállták meg. A népvándorlás során leghosszabb ideig avarok telepedtek meg ezen a vidéken, mint azt a jelenleg folyó Sió-menti ásatások is bizonyítják. A hazát kereső magyarok romokat találtak Alisca helyén, el is kerülték és csak I. István alatt lett állandó te­lepüléssé. Fejlődésnek azonban csak I. Béla király életében indult a város. A Szegszárd nevet is neki tulajdonít­ják. Halála után a városban temet­ték el. A későbbi időkről keveset tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy a ta­tárjárás Szekszárdot is porig égette. Mátyás királysága alatt a város apátja, az esztergomi érsek, Vitéz Já­nos volt, alti a várat megerősítette, azonban királyelleni összeesküvésének felfedésekor Mátyás parancsára a meg­erősített várat le kellett bontani. Szegzárd — A katasztrofális mohácsi csata ■r*‘ előtt néhány nappal, augusz­tus 14-én vonult át a városon II. La­jos serege és itt csatlakozott hozzá Szekszárd száz lovasból álló bandé­riuma. Szulejmán szeptember 5-én feldúlta és porig égette Szekszárdot. A török kivonulása után romok ma­radtak a város helyén. 1696-ban ösz- szesen 12 család lakott Szekszárdon, de nem egészen harminc év múlva már 1200 főre tehető a lakosság szá­ma. ÍJjra fellendül a szőlőművelés, egy 1718-as feljegyzés már 1032 akó borról beszél. í”1 satáron 1710 október 29-én fogták el Béri Balogh Adá- mot, hogy alig három hónap múltán Budán kivégezzék. Tolna megye székhelyét 1779-ben helyezték Szekszárdra és a megyei hi­vatal 1786-ban székházat is kapott (volt megyeháza). 1812 október 12-én született az „Obsitos” költője, Garay János, a mai OTP helyén állt föld­szintes házban. A szabadságharc idejéből jelentő­sebb emlékeink nincsenek, mint érde­kességet, meg lehet említeni, hogy Szekszárd Perczel Mór tábornok az ozorai csata után a zsákmányból három ágyút jut­tatott Szekszárdnak. A Millenium után egy évvel felépül és megkezdi munkáját a szekszárdi gimnázium. Az első újság, a Tolna­megyei Közlöny, ekkor már kétév- tizedes múltra tekint vissza. \ z idők folyamán jelentősen megszaporodott a város lakos­sága. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a szekszárdi lakosok száma: 14 947 fő. A világháborút kirobbantó imperialista érdekek ebből 414 áldo­zatot követeltek. 1919-ben virradtak fel elsőízben a szabad ólet napjai a szekszárdiakra is, a belső árulás és a külföldi interven­ció azonban megdöntötte a Tanács- köztársaságot és a fehérterror bősége­sen szedte áldozatait Szekszárdon is. 1919 augusztus 10-én és 17-én vé­gezték ki a megye és a város kommu- nisa vezetőit, mitsem törődve a nép felháborodásával. A felszabadító Szovjet Hadsereg első katonája 1944 november 28-án jelent meg a szekszárdi utcán, magá­val hozva a fejlődést és felvirágzást. hogy havonta mintegy 30—40 sebe­sül let szállítana^ motor szerencsét­lenségből kifolyólag a szekszárdi kórházba? * hogy az elmúlt években mintegy háromszáz saját kislakás épült vá­rosunkban és ezek hatvan százalé­kának felépítését az OTP kölcsön tette lehetővé. * hogy a III. negyedévben a bor és sör szekszárdi kedvelői többt mint 300.000 liter sört és több, mint 40.000 liter bort ittak meg? * hogy Szekszárdon a magánkézben lévő nagymotorok száma: 115, a kis­motoroké pedig: 253 és ez a legóva­tosabb becslések szerint is nyolc-tíz­szerese a felszabadulás előttinek? * hogy a szekszárdi könyvtár beirat­kozott olvasóinak száma 1900 és na­ponta átlag 280 kötet könyvet ad­nak kölcsön a könyvtárosok? * hogy a kultúrházban lezajló szini- előadásokat havonta — négy elő­adást figyelembe véve — átlag 1700 ember látogatja? • • • hogy ma városunk vízvezetékháló­zata a felszabadulás előttinek há­romszorosa és hogy az 1956-os esz­tendőben több méterrel bővítették a hálózatot, mint megépítésének ide­jén volt? * hogy a legszebb építészeti neveze­tességét ,a régi megyeházát Pollack Mihály tervei szerint 1786-ban Stan Jakab szekszárdi építőmester épí­tette, a gazdag történelmit nép­rajzi és képzőművészeti gyűjte­ménnyel rendelkező múzeumot pe­dig 1895-ben alapították? * hogy a városban működő 23 üzemi konyhán naponta átlag, 2400 dolgozó étkezik? * hogy naponta Szekszárd 7000 kilo­gramm kenyeret fogyaszt, amelyből a Sütőipari Vállalat átlag 48 méter­mázsát bocsát a fogyasztók rendel­kezésére, a magánsüttetők pedig átlag 22 mázsát süttetnek és még ezenkívül persze napi 20.000 pék­sütemény is elfogy? Tervek a Babits Társaságban 400 000 forint a csatári út lekövezésére Néhány éve működik Szekszárdon a Babits Mihály Irodalmi Társaság s fennállása óta szép eredményekkel, sikerekkel dicsekedhet. Számos iro­dalmi est a Sárköz folyóirat s a köz elmúltban megindult könyvkiadás bi­zonyítja a Tolna megyében élő írók eredményes munkáját. Megkértük a Társaság egyik vezetőjét, nyilatkozzék a legközelebbi tervekről. — Most jelent rneg a Megyei Tanáccsal karöltve a „Szülőföldem” c. könyvünkt — hangzott a válasz, — amely elsősorban a nevelőknek és a diákoknak készült a szülőföld-ismeret tanításának elősegítésére. Amint az első bírálatok bizonyítjákt kis könyvünket haszonnaal forgatják neve­lők és diákok egyaránt. Legközelebbi tervünk egy cigány népköltési gyűjtemény kiadása, amelyre még az idén sor kerül. A rendkívül nagyjelentőségű munka több, mint félszáz cigányverset tartalmaz Csányi László művészi fordításában. A rendkívül szép kiállítású kötet bevezető tanulmányát Andrásfálvy Ber­talan írja. Még az idei torvek között szerepel Bogár István érdekes gyűj­tésének ,a sárközi sírverseknek kiadása, valamint egyik tehetséges fiatal költőnk, Fenyő Lajos verseinek megjelentetése. De folytatjuk az irodalmi estek rendezését is. Nagyobb estre készülünk Szekszárdon s ha lehet, rö­videsen ismét megkezdjük a tavasszal oly nagy sikert aratott és nép­szerűvé vált falusi szavalóesteket is­Az idősebb szekszárdiak még jól emlékeznek egynémely felszabadulás előtti városi vezető ember erősen vi­tatható tisztaságú üzleteire. Jutott pénz mindenre, ami a húsosfazékhoz közel ülők érdekeit szolgálta, csak éppen a szegényemberrel nem törődött senki. Azelőtt pótadónak hívták azt, ami­nek ma községfejlesztési hozzájárulás a neve. Persze nemcsak az elnevezés­ben van különbség, hanem sóik egyé­ben kívül a felhasználásban éppúgy. Csak egy példát kell felhozni ennek a bizonyítására, éspedig a szőlővidé­kek megközelítésére szolgáló utak ja­vításának ügyét. A csatári szőlők megközelítése az esős idők beálltával úgyszólván lehe­tetlen volt. Csak az iskoláig vezetett kövesút — pontosabban, azon túl még száz méterrel —, de aki Ivánvölgybe, Porkolábvölgybe, vagy éppen Cinkába akart menni, az legfeljebb gyalog vál­lalkozhatott az útra. Az idén mintegy négyszázezer forintos költséggel egé­szen Ivánvölgyig kikövezték a csatári utat, de rendbehozták körülbelül öt­venezer forintos befektetéssel a por­kolábvölgyi feljárót is. Az útkövezés és javítás közel 800 kát. hold szőlő megközeh'tését teszi lehetődé és hoz­závetőlegesen 900 szőlősgazdát érint. Közben nemcsak ezt a munkát végez­ték el, hanem vízlevezető csatorna építését is megkezdték az iskola mel­lett, amely levezeti az iskolával szem­beni hegyoldalból és az Istifán göd­réből lezúduló vadvizeket. A beton­csövek már elkészültek és a tél folya­mán az árok kiásását is elvégzik. A munkákhoz a pénzt a község­fejlesztési hozzájárulásból teremtette elő a tanács, de néhányezer forint értékű társadalmi munkával az érin­tett szőlősgazdák is hozzájárultak. Ezzel szemben nem árt felemlítem ismét a Vendel-féle szőlőhöz vezető út kövezésének ügyét. Akkor is köt veztek utat, de még csak véletlenül sem a kisparasztok szőlőjéhez vezes tőt, hanem az Angyal-szurdokot, ahol többek között a polgármester szőlőjét lehetett megközelíteni. Meg kell mon-i dani persze azt is, hogy a környék­beli nagygazdák hozzájárultak az út­építéshez, de az alsó szakaszt — a Fürdőház utcától az Angyal-szurdoki kanyarig — mintegy 180 méter hosz- szan, városi költségvetésből, vagyis a szekszárdi kisparasztok által befize­tett pótadóból, építették. Ez is hozzátartozik a csatári út építésének tanulságaihoz. Űj proszektúrával bővül a szekszárdi kórház A szekszárdi megyei kórház számos új osztállyal bővült a felszabadulás óta. A sok és hasznos építkezés közben azon- zan sajnálatos módon mindig kimaradt a költségvetésből az új proszektúra lé­tesítése s így történhetett meg, hogy az országban talán Szekszárdon dolgoztak legmostohább körülmények között a kór­boncnokok. A kórház épülete mellett levő düledező parasztbáz jelentette évtizede­ken át a proszektúrát, ami nemcsak az orvosok munkáját nehezítette meg, ha­nem gátolta a tudományos munkát is. Dr. Kovács V. Károly kórboncnok-főor­vos harminckét esztendőt töltött el való­ban hősies munkában a mostoha munka- körülmények között, s most érthető öröm­mel vezet körül bennünket az új építke­zéseknél. — Közel egymillió forintba kerül az építkezés, de elmondhatjuk, hogy az or­szág egyik legkorszerűbb proszektúrája készül el Szekszárdon. Ez — mondja — nemcsak a mi munkánkat könnyíti meg, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a mi jobb munkánk elősegítse az egész kórház munkáját. Persze az örömbe üröm is vegyül. Ere­detileg augusztus 31-re kellett volna el­készülnie az új, emeletes épületnek. A ta­nácsi építővállalat azonban — úgy lát­szik — nem erőltette meg magát, mert azóta már két határidő is lejárt, az épít­kezést azonban nem tudták befejezni. Pe­dig a-kórház részéről biztatásban igazán nem volt hiány. Ez azonban úgy látszik kevés volt, mert amikor dr. Kovács V. Károly főorvostól azt kérdezzük, hogy mikor költözhetnek be végre új és régen megérdemelt helyükre, elég szkeptikusan csak ennyit tud mondani: — Üj határidő nincs az építkezések befejezésére. Talán, ha minden jól megy, ebben a hónapban..: A kórházi dolgozókkal együtt mi is reméljük. Társadalmi munka és városfejlesztés Az elmúlt két évben sok szekszárdi utcát lekövezték, nem egyet vízvezeték­kel láttak el, rendbehozták az árkokat, szépülnek, járhatóvá, kultúrálttá vál­nak a szekszárdi mellékutcák is. A munkák és az azokkal kapcsolatos kiadások jelentős részét a tanács, saját költségvetéséből magára vállalja, nem kis jelentősége van azonban a lakosság által végzett társadalmi munkának. A lakosok társadalmi munkája segítette elő például a Kadarka utca járdájának megépítését. A Zrínyi utcai és Vasvári utcai vízveze­ték szerelési munkáihoz is nagy segítsé­get jelentett a társadalmi munka. Így hozták rendbe a Lisztes-völgyi utat, a Tavasz utcát, így készült el a vízvezeték az Előhegyen és a Perczel Mór utcában: Mindenütt a tanácstagok szervezik a dolgozók társadalmi munkáját. A válla­lásokat bejelentik a tanácsnak és ha meg­van a kellő anyagi fedezet, akkor rövides sen megindulhat a munka. A Honvéd ut­caiaknak régi kérésük, hogy kövezzék le az utat és vezessék be a vizet az utcába: Most mindkét kérés rövidesen teljesül; természetesen annál gyorsabban, minél több társadalmi segítséget biztosítanak az utca lakói. A Művelődési Ház terveiből 4500 hektó bor, ÍOOO kiló ssőlő, Nagyszabású tervekkel készülj az őszi és téli „csúcsforgalomra” a Művelődési Ház vezetősége. A tervekből Ízelítőnek elárulunk néhányat: Október 26-án megnyílik a télikert a Művelődési Ház alagsorában. Érdekes­sége az lesz, hogy ételeken, italokon és cukrászárukon kívül társasjátékok, napi­lapok, folyóiratok várják a látogatókat, sőt vasámaponkint műsor is. Minden hónap első vasárnapján dél­előtt irodalmi matinét rendeznek, ame­lyen egy irodalmi előadás hangzik el, majd a művészegyüttes tagjai és a ^gim­názium szavalói verseket adnak elő. Megalakult a gyermekszínház, amely havonta egyszer a gyermekek számára nyújt szórakozást. • Filmlexikon címmel régi filmeket mu­tatnak be havonta egyszer. A vetítést egy rövid, a filmről szóló eloadas előzi meg. Szó van róla, hogy azokból a fil­mekből is bemutatnak, amelyek a buda­pesti filmmúzeum műsorán szerepelnek. November 1-én megjelenik a Tolna megyei Színház és Mozi címmel a Mű­velődési Ház és a moziüzemi vállalat műsorkalauza. A tél folyamán műkedvelő színjátszó hetet rendez a Megyei Tanács művelődési osztálya és a Művelődési Ház vezető- sége, amelynek keretében egy héten ke­resztül a megye legjobb színjátszó cso­portjai mutatkoznak be a szekszárdi kö­zönség előtt. November második felében autóbusz különjáratot indítanak Pécsre —• persze kellő jelentkező esetén — a Pécsi Nem­zeti Színház „Az ember tragédiája” elő­adásának megtekintésére. Az év végére megnyílik a Művelődési Házban a jegyiroda, ahol az ország bár­mely színházának bármely előadására lehet jegyet váltani. A tervekről ennyit — megvalósításukat várjuk. 71 OOO palack bor A szekszárdi gazdák nem hiába néz­ték kora tavasztól késő őszig az eget, hogy nem hoz-e valami veszedelmet az időjárás a végre jó termést ígérő szekszárdi szőlőkre. A sok reményke­dés valóra vált, s hosszú évek óta nem volt olyan vidám szüret Szek­szárdon, mint az idén. Az is ezt mu­tatja, hogy a Borforgalmi Vállalat szekszárdi pincészete előtt nagy a forgalom, szekereken hordják a mus­tot és — először az idén — a sző­lőt is. — Szőlőt is veszünk át — mondja Saramó elvtárs, a pincészet veze­tője —, mégpedig igen magas áron. A Borforgalmi Vállalat ezzel is elő akarja segíteni a szekszárdi szőlőter­mesztést. Szőlőből már mintegy ezer mázsát vettünk át, ami önmagában is szép mennyiség, de még legalább ugyanennyit várunk. S közben gyűlik pincéinkben a must, persze még csak módjával, de 4500 hektóra kötöttünk eddig szerződést, ami — főleg az el­múlt évekhez képest, igen nagy mennyiség. Jó a termés, és amint megtudjuk, nincs baj a minőséggel sem. Az át­lagos mustfok 18 körül mozog, persze a későbbi szüretekből jobb lesz, mert a meleg október nagyon segíti a sző­lők érését. A Borforgalmi Vállalat, amint meg­tudjuk, nemcsak felvásárolja a jó tér-, mást, hanem gondoskodik arról is, hogy a szekszárdi bor visszaszerezze régi hírét, becsületét. Az üzletekben rövidesen megjelennek a palackozott szekszárdi borok: számszerint 71000 hétdecis üveeet hoznak forgalomba a jóminőségű kadarkából. Ha pedig va­laki keveselné ezt a mennyiséget, am nak elárulhatjuk, hogy ezen kívül újabb 71 000 palack szekszárdit is töls tenek a vállalat pécsi palackozó üze­mében. Ez összesen ezer hektót je­lent, ami nagytorkú italozók számára is komoly mennyiség. A sok jó hír értékét legfeljebb az csökkenti, hogy az úgynevezett szek­szárdi bikavérből az idén sem leszi Nem kedvezett a nyár, kevés a szőlők festékanyaga. Persze a bikavérhez mindig különleges időjárás kell, e szakemberek becslése szerint legfel- jebb lizévenkint alakul úgy az idő­járás. hogy bikavért szüretelhessenekj amelytől az ember a szekszárdi böú csesség szerint „hóttig él”. Nos, ha bikavér nem is lesz az idén, de azért jó borban nem lesz hiány és ez minden borivót megnyug­tathat.

Next

/
Thumbnails
Contents