Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-20 / 247. szám
1957 október 20. TOLNA MEGYEI NtPÜJSAG 7 JÁRTUNKBAN r r r SZEKSZÁRD VAROSÁBAN Tudják-e a szekszárdiak Álisca — T'' olna megyének egyik legrégibb települése Szekszárd. Időszámításunk előtt a IV. században kelták laktak ezen a vidéken és Alisca néven várost építettek. Trajanus császársága alatt Aliscát is a római légiók szállták meg. A népvándorlás során leghosszabb ideig avarok telepedtek meg ezen a vidéken, mint azt a jelenleg folyó Sió-menti ásatások is bizonyítják. A hazát kereső magyarok romokat találtak Alisca helyén, el is kerülték és csak I. István alatt lett állandó településsé. Fejlődésnek azonban csak I. Béla király életében indult a város. A Szegszárd nevet is neki tulajdonítják. Halála után a városban temették el. A későbbi időkről keveset tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy a tatárjárás Szekszárdot is porig égette. Mátyás királysága alatt a város apátja, az esztergomi érsek, Vitéz János volt, alti a várat megerősítette, azonban királyelleni összeesküvésének felfedésekor Mátyás parancsára a megerősített várat le kellett bontani. Szegzárd — A katasztrofális mohácsi csata ■r*‘ előtt néhány nappal, augusztus 14-én vonult át a városon II. Lajos serege és itt csatlakozott hozzá Szekszárd száz lovasból álló bandériuma. Szulejmán szeptember 5-én feldúlta és porig égette Szekszárdot. A török kivonulása után romok maradtak a város helyén. 1696-ban ösz- szesen 12 család lakott Szekszárdon, de nem egészen harminc év múlva már 1200 főre tehető a lakosság száma. ÍJjra fellendül a szőlőművelés, egy 1718-as feljegyzés már 1032 akó borról beszél. í”1 satáron 1710 október 29-én fogták el Béri Balogh Adá- mot, hogy alig három hónap múltán Budán kivégezzék. Tolna megye székhelyét 1779-ben helyezték Szekszárdra és a megyei hivatal 1786-ban székházat is kapott (volt megyeháza). 1812 október 12-én született az „Obsitos” költője, Garay János, a mai OTP helyén állt földszintes házban. A szabadságharc idejéből jelentősebb emlékeink nincsenek, mint érdekességet, meg lehet említeni, hogy Szekszárd Perczel Mór tábornok az ozorai csata után a zsákmányból három ágyút juttatott Szekszárdnak. A Millenium után egy évvel felépül és megkezdi munkáját a szekszárdi gimnázium. Az első újság, a Tolnamegyei Közlöny, ekkor már kétév- tizedes múltra tekint vissza. \ z idők folyamán jelentősen megszaporodott a város lakossága. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a szekszárdi lakosok száma: 14 947 fő. A világháborút kirobbantó imperialista érdekek ebből 414 áldozatot követeltek. 1919-ben virradtak fel elsőízben a szabad ólet napjai a szekszárdiakra is, a belső árulás és a külföldi intervenció azonban megdöntötte a Tanács- köztársaságot és a fehérterror bőségesen szedte áldozatait Szekszárdon is. 1919 augusztus 10-én és 17-én végezték ki a megye és a város kommu- nisa vezetőit, mitsem törődve a nép felháborodásával. A felszabadító Szovjet Hadsereg első katonája 1944 november 28-án jelent meg a szekszárdi utcán, magával hozva a fejlődést és felvirágzást. hogy havonta mintegy 30—40 sebesül let szállítana^ motor szerencsétlenségből kifolyólag a szekszárdi kórházba? * hogy az elmúlt években mintegy háromszáz saját kislakás épült városunkban és ezek hatvan százalékának felépítését az OTP kölcsön tette lehetővé. * hogy a III. negyedévben a bor és sör szekszárdi kedvelői többt mint 300.000 liter sört és több, mint 40.000 liter bort ittak meg? * hogy Szekszárdon a magánkézben lévő nagymotorok száma: 115, a kismotoroké pedig: 253 és ez a legóvatosabb becslések szerint is nyolc-tízszerese a felszabadulás előttinek? * hogy a szekszárdi könyvtár beiratkozott olvasóinak száma 1900 és naponta átlag 280 kötet könyvet adnak kölcsön a könyvtárosok? * hogy a kultúrházban lezajló szini- előadásokat havonta — négy előadást figyelembe véve — átlag 1700 ember látogatja? • • • hogy ma városunk vízvezetékhálózata a felszabadulás előttinek háromszorosa és hogy az 1956-os esztendőben több méterrel bővítették a hálózatot, mint megépítésének idején volt? * hogy a legszebb építészeti nevezetességét ,a régi megyeházát Pollack Mihály tervei szerint 1786-ban Stan Jakab szekszárdi építőmester építette, a gazdag történelmit néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkező múzeumot pedig 1895-ben alapították? * hogy a városban működő 23 üzemi konyhán naponta átlag, 2400 dolgozó étkezik? * hogy naponta Szekszárd 7000 kilogramm kenyeret fogyaszt, amelyből a Sütőipari Vállalat átlag 48 métermázsát bocsát a fogyasztók rendelkezésére, a magánsüttetők pedig átlag 22 mázsát süttetnek és még ezenkívül persze napi 20.000 péksütemény is elfogy? Tervek a Babits Társaságban 400 000 forint a csatári út lekövezésére Néhány éve működik Szekszárdon a Babits Mihály Irodalmi Társaság s fennállása óta szép eredményekkel, sikerekkel dicsekedhet. Számos irodalmi est a Sárköz folyóirat s a köz elmúltban megindult könyvkiadás bizonyítja a Tolna megyében élő írók eredményes munkáját. Megkértük a Társaság egyik vezetőjét, nyilatkozzék a legközelebbi tervekről. — Most jelent rneg a Megyei Tanáccsal karöltve a „Szülőföldem” c. könyvünkt — hangzott a válasz, — amely elsősorban a nevelőknek és a diákoknak készült a szülőföld-ismeret tanításának elősegítésére. Amint az első bírálatok bizonyítjákt kis könyvünket haszonnaal forgatják nevelők és diákok egyaránt. Legközelebbi tervünk egy cigány népköltési gyűjtemény kiadása, amelyre még az idén sor kerül. A rendkívül nagyjelentőségű munka több, mint félszáz cigányverset tartalmaz Csányi László művészi fordításában. A rendkívül szép kiállítású kötet bevezető tanulmányát Andrásfálvy Bertalan írja. Még az idei torvek között szerepel Bogár István érdekes gyűjtésének ,a sárközi sírverseknek kiadása, valamint egyik tehetséges fiatal költőnk, Fenyő Lajos verseinek megjelentetése. De folytatjuk az irodalmi estek rendezését is. Nagyobb estre készülünk Szekszárdon s ha lehet, rövidesen ismét megkezdjük a tavasszal oly nagy sikert aratott és népszerűvé vált falusi szavalóesteket isAz idősebb szekszárdiak még jól emlékeznek egynémely felszabadulás előtti városi vezető ember erősen vitatható tisztaságú üzleteire. Jutott pénz mindenre, ami a húsosfazékhoz közel ülők érdekeit szolgálta, csak éppen a szegényemberrel nem törődött senki. Azelőtt pótadónak hívták azt, aminek ma községfejlesztési hozzájárulás a neve. Persze nemcsak az elnevezésben van különbség, hanem sóik egyében kívül a felhasználásban éppúgy. Csak egy példát kell felhozni ennek a bizonyítására, éspedig a szőlővidékek megközelítésére szolgáló utak javításának ügyét. A csatári szőlők megközelítése az esős idők beálltával úgyszólván lehetetlen volt. Csak az iskoláig vezetett kövesút — pontosabban, azon túl még száz méterrel —, de aki Ivánvölgybe, Porkolábvölgybe, vagy éppen Cinkába akart menni, az legfeljebb gyalog vállalkozhatott az útra. Az idén mintegy négyszázezer forintos költséggel egészen Ivánvölgyig kikövezték a csatári utat, de rendbehozták körülbelül ötvenezer forintos befektetéssel a porkolábvölgyi feljárót is. Az útkövezés és javítás közel 800 kát. hold szőlő megközeh'tését teszi lehetődé és hozzávetőlegesen 900 szőlősgazdát érint. Közben nemcsak ezt a munkát végezték el, hanem vízlevezető csatorna építését is megkezdték az iskola mellett, amely levezeti az iskolával szembeni hegyoldalból és az Istifán gödréből lezúduló vadvizeket. A betoncsövek már elkészültek és a tél folyamán az árok kiásását is elvégzik. A munkákhoz a pénzt a községfejlesztési hozzájárulásból teremtette elő a tanács, de néhányezer forint értékű társadalmi munkával az érintett szőlősgazdák is hozzájárultak. Ezzel szemben nem árt felemlítem ismét a Vendel-féle szőlőhöz vezető út kövezésének ügyét. Akkor is köt veztek utat, de még csak véletlenül sem a kisparasztok szőlőjéhez vezes tőt, hanem az Angyal-szurdokot, ahol többek között a polgármester szőlőjét lehetett megközelíteni. Meg kell mon-i dani persze azt is, hogy a környékbeli nagygazdák hozzájárultak az útépítéshez, de az alsó szakaszt — a Fürdőház utcától az Angyal-szurdoki kanyarig — mintegy 180 méter hosz- szan, városi költségvetésből, vagyis a szekszárdi kisparasztok által befizetett pótadóból, építették. Ez is hozzátartozik a csatári út építésének tanulságaihoz. Űj proszektúrával bővül a szekszárdi kórház A szekszárdi megyei kórház számos új osztállyal bővült a felszabadulás óta. A sok és hasznos építkezés közben azon- zan sajnálatos módon mindig kimaradt a költségvetésből az új proszektúra létesítése s így történhetett meg, hogy az országban talán Szekszárdon dolgoztak legmostohább körülmények között a kórboncnokok. A kórház épülete mellett levő düledező parasztbáz jelentette évtizedeken át a proszektúrát, ami nemcsak az orvosok munkáját nehezítette meg, hanem gátolta a tudományos munkát is. Dr. Kovács V. Károly kórboncnok-főorvos harminckét esztendőt töltött el valóban hősies munkában a mostoha munka- körülmények között, s most érthető örömmel vezet körül bennünket az új építkezéseknél. — Közel egymillió forintba kerül az építkezés, de elmondhatjuk, hogy az ország egyik legkorszerűbb proszektúrája készül el Szekszárdon. Ez — mondja — nemcsak a mi munkánkat könnyíti meg, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a mi jobb munkánk elősegítse az egész kórház munkáját. Persze az örömbe üröm is vegyül. Eredetileg augusztus 31-re kellett volna elkészülnie az új, emeletes épületnek. A tanácsi építővállalat azonban — úgy látszik — nem erőltette meg magát, mert azóta már két határidő is lejárt, az építkezést azonban nem tudták befejezni. Pedig a-kórház részéről biztatásban igazán nem volt hiány. Ez azonban úgy látszik kevés volt, mert amikor dr. Kovács V. Károly főorvostól azt kérdezzük, hogy mikor költözhetnek be végre új és régen megérdemelt helyükre, elég szkeptikusan csak ennyit tud mondani: — Üj határidő nincs az építkezések befejezésére. Talán, ha minden jól megy, ebben a hónapban..: A kórházi dolgozókkal együtt mi is reméljük. Társadalmi munka és városfejlesztés Az elmúlt két évben sok szekszárdi utcát lekövezték, nem egyet vízvezetékkel láttak el, rendbehozták az árkokat, szépülnek, járhatóvá, kultúrálttá válnak a szekszárdi mellékutcák is. A munkák és az azokkal kapcsolatos kiadások jelentős részét a tanács, saját költségvetéséből magára vállalja, nem kis jelentősége van azonban a lakosság által végzett társadalmi munkának. A lakosok társadalmi munkája segítette elő például a Kadarka utca járdájának megépítését. A Zrínyi utcai és Vasvári utcai vízvezeték szerelési munkáihoz is nagy segítséget jelentett a társadalmi munka. Így hozták rendbe a Lisztes-völgyi utat, a Tavasz utcát, így készült el a vízvezeték az Előhegyen és a Perczel Mór utcában: Mindenütt a tanácstagok szervezik a dolgozók társadalmi munkáját. A vállalásokat bejelentik a tanácsnak és ha megvan a kellő anyagi fedezet, akkor rövides sen megindulhat a munka. A Honvéd utcaiaknak régi kérésük, hogy kövezzék le az utat és vezessék be a vizet az utcába: Most mindkét kérés rövidesen teljesül; természetesen annál gyorsabban, minél több társadalmi segítséget biztosítanak az utca lakói. A Művelődési Ház terveiből 4500 hektó bor, ÍOOO kiló ssőlő, Nagyszabású tervekkel készülj az őszi és téli „csúcsforgalomra” a Művelődési Ház vezetősége. A tervekből Ízelítőnek elárulunk néhányat: Október 26-án megnyílik a télikert a Művelődési Ház alagsorában. Érdekessége az lesz, hogy ételeken, italokon és cukrászárukon kívül társasjátékok, napilapok, folyóiratok várják a látogatókat, sőt vasámaponkint műsor is. Minden hónap első vasárnapján délelőtt irodalmi matinét rendeznek, amelyen egy irodalmi előadás hangzik el, majd a művészegyüttes tagjai és a ^gimnázium szavalói verseket adnak elő. Megalakult a gyermekszínház, amely havonta egyszer a gyermekek számára nyújt szórakozást. • Filmlexikon címmel régi filmeket mutatnak be havonta egyszer. A vetítést egy rövid, a filmről szóló eloadas előzi meg. Szó van róla, hogy azokból a filmekből is bemutatnak, amelyek a budapesti filmmúzeum műsorán szerepelnek. November 1-én megjelenik a Tolna megyei Színház és Mozi címmel a Művelődési Ház és a moziüzemi vállalat műsorkalauza. A tél folyamán műkedvelő színjátszó hetet rendez a Megyei Tanács művelődési osztálya és a Művelődési Ház vezető- sége, amelynek keretében egy héten keresztül a megye legjobb színjátszó csoportjai mutatkoznak be a szekszárdi közönség előtt. November második felében autóbusz különjáratot indítanak Pécsre —• persze kellő jelentkező esetén — a Pécsi Nemzeti Színház „Az ember tragédiája” előadásának megtekintésére. Az év végére megnyílik a Művelődési Házban a jegyiroda, ahol az ország bármely színházának bármely előadására lehet jegyet váltani. A tervekről ennyit — megvalósításukat várjuk. 71 OOO palack bor A szekszárdi gazdák nem hiába nézték kora tavasztól késő őszig az eget, hogy nem hoz-e valami veszedelmet az időjárás a végre jó termést ígérő szekszárdi szőlőkre. A sok reménykedés valóra vált, s hosszú évek óta nem volt olyan vidám szüret Szekszárdon, mint az idén. Az is ezt mutatja, hogy a Borforgalmi Vállalat szekszárdi pincészete előtt nagy a forgalom, szekereken hordják a mustot és — először az idén — a szőlőt is. — Szőlőt is veszünk át — mondja Saramó elvtárs, a pincészet vezetője —, mégpedig igen magas áron. A Borforgalmi Vállalat ezzel is elő akarja segíteni a szekszárdi szőlőtermesztést. Szőlőből már mintegy ezer mázsát vettünk át, ami önmagában is szép mennyiség, de még legalább ugyanennyit várunk. S közben gyűlik pincéinkben a must, persze még csak módjával, de 4500 hektóra kötöttünk eddig szerződést, ami — főleg az elmúlt évekhez képest, igen nagy mennyiség. Jó a termés, és amint megtudjuk, nincs baj a minőséggel sem. Az átlagos mustfok 18 körül mozog, persze a későbbi szüretekből jobb lesz, mert a meleg október nagyon segíti a szőlők érését. A Borforgalmi Vállalat, amint megtudjuk, nemcsak felvásárolja a jó tér-, mást, hanem gondoskodik arról is, hogy a szekszárdi bor visszaszerezze régi hírét, becsületét. Az üzletekben rövidesen megjelennek a palackozott szekszárdi borok: számszerint 71000 hétdecis üveeet hoznak forgalomba a jóminőségű kadarkából. Ha pedig valaki keveselné ezt a mennyiséget, am nak elárulhatjuk, hogy ezen kívül újabb 71 000 palack szekszárdit is töls tenek a vállalat pécsi palackozó üzemében. Ez összesen ezer hektót jelent, ami nagytorkú italozók számára is komoly mennyiség. A sok jó hír értékét legfeljebb az csökkenti, hogy az úgynevezett szekszárdi bikavérből az idén sem leszi Nem kedvezett a nyár, kevés a szőlők festékanyaga. Persze a bikavérhez mindig különleges időjárás kell, e szakemberek becslése szerint legfel- jebb lizévenkint alakul úgy az időjárás. hogy bikavért szüretelhessenekj amelytől az ember a szekszárdi böú csesség szerint „hóttig él”. Nos, ha bikavér nem is lesz az idén, de azért jó borban nem lesz hiány és ez minden borivót megnyugtathat.
