Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-16 / 243. szám

TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1957 október 16. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság hivatalosan elismerte a Német Demokratikus Köztársaságot Berlin (MTI). Nyugati jelentések szerint Jugoszlávia kedden de jure el­ismerte a Német Demokratikus Köz­társaságot. Kveder, Jugoszlávia bonni nagykövete hétfőn este közölte Hall- stein külügyi államtitkárral, hogy a keddi nap folyamán Belgrád és a Német Demokratikus Köztársaság felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. A nyugatnémet kormány köreiben „rendkívül komolynak-’ minősítik azt a helyzetet, amely a Német De­mokratikus Köztársaság de jure el­ismerése következtében kialakult. Von Brentano külügyminiszter hét­tőn este azonnal megbeszélést folyta­tott Adenauer kancellárral. A meg­beszélés után semmiféle hivatalos ál­lásfoglalás nem hangzott el. Von Eckhardt, Adenauer kancellár sajtó­főnöke közölte, a hivatalban lévő szövetségi kormány csak a jövő hé­ten ül össze, hogy határozatot hozzon az új helyzet megkívánta intézkedé­sekről. Mint a nyugatberlini Telegraf írja, a nyugatnémet kormány tisztában van a helyzet komolyságával. „Most első esetben ismerte el a Német De­mokratikus Köztársaságot olyan or­szág, amellyel Bonn hivatalos kap­csolatban áll’* 1 — írja a lap. A hamburgi Welt első oldalas cik­kében a többi között ezeket írja: „A szövetségi kormányt az eddigi figyelmeztetések nem tudták rábírni, hogy időben hozzon döntést. Most a jugoszláv közlés következtében be­fejezett tény előtt állunk. Az idővesz­teséget többé már nem lehet behozni. Pfleiderer, a Német Szövetségi Köz­társaság nemrégiben meghalt belgrá­di nagykövete a halála előtti utolsó napokban azt javasolta, hogy a nyu­gatnémet kormány vesse el azt az elvét, amely szerint a szövetségi köz­társaság egyetlen olyan országgal sem tart fenn hivatalos kapcsolato­kat, amely diplomáciai összeköttetés­ben áll a Német Demokratikus Köz­társasággal, s azonnal vegye fel a diplomáciai kapcsolatokat Lengyel- országgal, hogy ezzel megelőzze a jugoszláv lépést. De a bonni külügy­minisztériumban a legrosszabbat tet­ték, amit az akuttá vált helyzetben tenni lehetett: semmire sem hatá­Belgrád (MTI). A Borba londoni tudósítójának jelentésében kommen­tálja az NDK jugoszláv elismerésé­nek nyugatnémet visszhangját. A hír- magyarázat hangoztatja: az NDK ju­goszláv elismerését a nyugatnémet szövetségi kormány esetleges új ke­leti politikáját illetően Bonnban két világos áramlat rajzolódik ki. Az egyik áramlat a Kelettel szemben való „elzárkózás” régi kompromisz- szumct nem ismerő politikájának a híve és arra az úgynevezett tételre hivatkozik, hogy egyedül és kizáró­lag a nyugatnémet államnak lehet joga Németország képviseletére. A másik irányzat szerint el kell ismer­ni a két német allam fennállásának realitását és felmérni azokat a ko­köztársaságot a Kelettől való elzár­kózás miatt érik." A Borba szembeállítja a liberális, politikailag realista, józan és béke­szerető véleményeket, a kemény bü­rokratikus, sematikus és merev gyű­lölködéssel, amelyet egyes bonni kö­rökben már „képzelethiánynak’“ és „ostobaságnak“’ tartanak. Nyomoznak a párizsi jugoszláv könyvkereskedés felgyújtása ügyében Párizs (Tanjug). A párizsi jugosz­láv nagykövetség felkérte az illeté­kes francia hatóságokat, terjesszék ki a nyomozást a párizsi jugoszláv könyvkereskedés elleni brutális tá­madás tettesei ellen, hogy megtalál­hassák és megbüntethessék e súlyos bűncselekmény szervezőit. A francia bűnügyi rendőrség meg­kezdte annak a három csetniknek a kihallgatását, akiket a jugoszláv könyvkereskedés előtt tartóztattak le. A letartóztatott Bosko Bénák a rendőrség előtt kijelentette, hogy néhány nappal ezelőtt Nizzából ér­kezett Párizsba. Nizzában székel ugyanis a csetnik emigráció egyik központja. Bénák ugyanúgy, mint két letar­tóztatott társa — nem volt hajlandó elárulni a jugoszláv könyvkereske­dés elleni támadás többi résztvevőjé­nek nevét. A francia sajtó jelentése szerint a letartóztatottak beismerték, hogy politikai okokból hajtották végre a támadást. A jugoszláv külügyi államtitkárság a párizsi jugoszláv könyvkereskedés ellen intézett támadásról A külügyi államtitkárságon hang­súlyozták, hogy Franciaországban is történtek hasonló támadások, ame­lyeket szintén emigráns elemek kö­vettek el, részben az egyes jugoszláv külképviselők, részben pedig a Fran­ciaországban tartózkodó jugoszláv polgárok ellen. A jugoszláv külügyi államtitkársá­gon azt a véleményt fejezték ki, hogy a csetnik emigránsok legújabb párizsi bűncselekménye komoly fi­Magyar kulturális delegáció utazott Prágába A csehszlovák kormány meghívásá­ra kedden reggel háromtagú kulturá­lis delegáció utazott Prágába. A dele­gáció vezetője: Kállai Gyula művelő­désügyi miniszter. Zsukov marsall visszaérkezett Belgrádba Belgrád (MTI). Mint a Tanjug je­lenti, Zsukov marsall, a Szovjetunió íonvédelmi minisztere, ötnapos hor­vátországi és szlovéniai látogatása itán kíséretének tagjaival kedden eggel különvonaton Ljubjanából dsszaérkezctt Belgrádba. Kuatli távirata Nasszerhez Kairó (AFP). A kairói rádió jelen­ése szerint Sukri Kuatli szírai köz- ársasági elnök hétfőn este táviratot ntézett Nasszer egyiptomi köztársa­sági elnökhöz. A táviratban Kuatli ii jelenti: „Az egyiptomi csaljatok Szíriába érkezése az arab országok Egységének és harcának újabb meg- srősítése, s világos bizonyítéka an­nak, hogy testvéri országaink szolidá­risak nemzeti harcunkban.” „Kérem a mindenhatót, váltsa va­lóra az arab népeknek az egységbe, í szabad és emberhez méltó életbe ve­tett reményét.” — teszi hozzá távira­tában Kuatli elnök. Párizs (MTI). A Le Monde napi krónika rovatában bevallja, hogy „egy kicsit mindannyian nevettünk vagy mosolyogtunk az amerikaiak el­képedésén a mesterséges hold felbo­csátása láttán. Ez emberi és érthető. A történelemben eléggé ritkák a ko­mikus helyzetek.” A krónikás megállapítja, hogy „az amerikai vezetőknek nyilvánvalóan az az argumentum jár az eszükben, hogy ezzel a szovjet vezetők kezébe került. Attól tartanak, hogy az in­terkontinentális lövedék politikájá­hoz, amelyből Hruscsov Szuez idején már kóstolót adott, most a Kreml a mesterséges hold politikáját adja hozzá. Engedtessék meg nekem — írja a Le Monde krónikása, hogy em­lékeztessem az amerikaiakat, a bom­bák politikáját nem Moszkvában, ha­nem Washingtonban találták ki. Ta­bán is felismerjék ennek a politiká­nak az őrültségét. • Jose Fernandez Villaverde spanyol külügyi államtitkár az ENSZ gyám­sági bizottságában kormánya állás­pontját kifejtve kijelentette „Gibral­tár az egyetlen olyan európai terület, amely gyarmati igazgatás alatt áll, pedig a területe fölötti szuverenitás joga Spanyolországé”. Hangsúlyozta, a madridi kormány „szilárdan kitart amellett az óhaja mellett, hogy ki­elégítően oldják meg a problémát az együttműködés és megértés útján olymódon, amely előmozdítja a nem­zetközi összhangot és békét.“’ Andrew Cohen brit delegátus rög­tön kijelentette, hogy Gibraltár jog szerint brit terület. A francia belügyminiszter betiltotta az október 17-i tüntetést Elhunyt A. M. Szafronov Moszkva (TASZSZ). Október 13-án súlyos betegség után elhúnyt A. M. Szafronov, az OSZSZSZK Minisz­tertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának küldötted Párizs (MTI). A francia belügymi­nisztérium hétfőn este közölte: a bel­ügyminiszter az elmúlt hét vé­gén körlevelet intézett Franciaország megyei prefektusaihoz. A körlevél­ben felhívta figyelmüket arra, hogy október 17-én Franciaország területén minden utcai tüntetés tilos. Megtil­totta a belügyminiszter az olyan gyű­lések tartását is, amelyek „veszélyez­tetik az állam biztonságát.“’ A bel­ügyminiszter bűnvádi eljárással fe­nyeget meg minden olyan személyt, akinek szavai vagy tettei az állam biztonságát veszélyeztetnék és köz­igazgatási eljárást helyez kilátásba azokkal a városi hatóságokkal szem­ben, amelyek október 17-én résztvesz nek szankciókra okot adó kezdemé­nyezésekben. A baloldali sajtó hevesen tiltako­zik az október 17-i tüntetések betiltá­sa ellen. Mint ismeretes, a Francia Kommunista Párt erre a napra hir­dette meg a nagyszabású „algériai békenapot’“, amelyen a franciák mil­liói, munkások, tisztviselők, család­anyák, fiatalok követelnék az algé­riai háború beszüntetését. Mint a Liberation megállapítja, a békét nem lehet betiltani. A lap rá­mutat arra, elegendő, hogy a fasiszta Vignancourt és a pétainista Isomi felhúzza szemöldökét és egy Bourges —Maunoury, egy Móricé vagy egy Lacoste mozgósítja rendőrségét, hogy megakadályozza a franciák millióit akaratuk nyilvános kifejezésre jut­tatásában az algériai háború befeje­zését illetően. Lapvélemények az amerikai ^külpolitika ..envre növekvő válságáról“ roztak el magukat. Most pedig Kicsú­szott a kezdeményezés a kezükből.“’ Egyes nyugatnémetországi lapok szerint a nyugatnémet kormány hiva­talosan állást foglal a belgrádi lépés] ügyében. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya előreláthatóan kedden az esti órákban dönt a kérdésben. * A londoni rádió kedd reggeli adá­sában bonni tudósítójának értesülé­sét közölte. A tudósító szerint a nyu­gatnémet kormány a belgrádi lépést „rendkívül sérelmesnek” tekinti. A jelentés hangsúlyozza, hogy „majd eldől“’ mi lesz a szövetségi kormány válasza. A Isorfoa az INUK jugoszláv elismerésének bonni visszhangjáról (yelmeztetés a francia hatóságok izámára, s arra kellene ösztönözniök i hatóságokat, hogy ne csak példásan negbüntessék a támadás végrehaj- ;óit, hanem egyúttal erélyes lépése­iét tegyenek a Franciaországban lévő hontalan személyek szervezett iugoszláv-ellenes tevékenységével szemben. E tevékenység ugyanis lemcsak a francia—jugoszláv vi­szonyra káros, hanem Franciaország jóhírének is árt. Newyork (TASZSZ). A legismer­tebb és legbefolyásosabb amerikai szemleírók a szovjet mesterséges hold Eelröpítését, valamint a Hruscsovnak Restonnal folytatott beszélgetését az amerikai külpolitika egyre „növekvő válságának“’ nézőpontjáról szemlélik. Több lap nyltan kifejezi aggodalmát amiatt, hogy a Szovjetunió politiká­jának befolyása, valamint általánosan elismert tudományos vívmányainak hatása a világ más országaira, főleg az Egyesült Államok szövetségeseire igen nagy lesz. Egyes amerikai lapok úgy vélik, el érkezett az ideje, hogy komolyan el­töprengjenek az amerikai politika út­jain és perspektiváin. A Daily Mirror Drew Pearson cik­két közli. A cikkíró megállapítja: öt esztendő óta, vagyis azóta, hogy be­szélni kezdtek az Egyesült Államok­ban az amerikai külpolitika esetleges „gyökeres átértékelésről” semmi­féle változás nem történt. Tapogató­zás és ingadozás volt bőven, de gyö­keres -változásra nem került sor. Marquerite Higgins a New York Héráidban ugyancsak csípős meg­jegyzéseket tesz az amerikai külpoli­tikára vonatkozóan. Megállapítja, hogy az amerikai közvélemény szerint a Szovjetunió nagyon súlyos veresé­get mért az Egyesült Államokra a mesterséges hold felbocsátásával. nesterséges hold felbocsátása az egész világ számára még Ame­rika számára is világossá ette, „hogy a felsőbbrendűségre vo- íatkozó orosz kijelentések egy terü- eten valóban igazak: felvetődik tehát i kérdés, vajon nem bizonyul-e ez a cijelentés igaznak minden más terü- eten is. Ez fogalmat ad arról is, íogy mekkora potenciállal rendelkez- ie a Szovjetunió háború esetén.” A New York Times Restonnak 3erlinből keltezett cikkét közli, íteston a következőket írja: „Hruscsov tökéletesein világosan ki­nyilvánította, hogy soha nem tárgyal íz általános rendezésről az Egyesült Mlamokkal, amíg Washington, főleg pedig Dulles az Egyesült Államok politikáját arra a próbálkozásra ala­pítja, hogy fölszabadítsa a kelet- purópai országokat.” „Ha meghallgatjuk Hruscsov fejte­getéseit és elgondolkoztunk rajtuk, az a benyomás alakul ki bennünk, hogy Elérkezett az idő: vagy komolyan tár­gyalunk a történelmi tények alapján, vagy lemondunk a tárgyalásokról”. Több újság rámutat ugyan a „nö­vekvő válságra” az amerikai külpoli­tikában, de a megoldást a fegyverke­zési hajsza folytatásában és fokozá­sában látja. Szíriái lap szerkesztőjének nyílt levele Eisenhower elnökhöz Damaszkusz (TASZSZ). Az A1 Dzsumhur című szíriai lap Basir Kaadannak nyílt levelét közli Eisen­hower elnökhöz. A levél rámutat arra, hogy az amerikai sajtóban és tekintélyes ál­lamférfiak nyilatkozatában az utóbbi időben sok szó esett Szíria ellen irá­nyuló agressziós tervekről. E tervek mélységesen feháborítják az arabo­kat. Az A1 Dzsumhur szerkesztőségé­be sok levél és távirat érkezett egye­sültállamokbeli, délamerikai és euró­pai újságíróktól, diákoktól, kereske­dőktől, politikusoktól. A levelek ro- kcnszenvüket nyilvánítják a szíriai népnek a függetlenségéért és szabad­ságért vívott harca iránt. — Az arab hazafiak nevében — írja Kaadan — megvádolom az Egyesült Államok kormányát, hogy a szíriai nép ellen irányuló bűnös cselszövé- nyek fősugalmazója és szervezője. Az egész világ tud arról a kormányelle­nes összeesküvésről, amelyet az Egye- sült Államok damaszkuszi nagykövet­1 ségének hivatalnokai készítettek elő, hogy Szíriában az Egyesült Államok­nak tetsző kormányt juttassanak ura­lomra és megváltoztassák az ország független politikáját. Ezt követően az Egyesült Államok — folytatja Kaadan — értekezletet hívott össze Isztanbulban Loy Hen­derson elnöklete alatt. Henderson megegyezett Törökország. Irak és Jordánia képviselőivel, hogy az Egye­sült Államok katonai szakembereinek bevonásával a török hadsereg vezér­kara tervet készít Szíria katonai meg­támadására. — A Szíria elleni támadás terve már elkészült, — írja Kaadan — és snnek értelmében török csapatok el­foglalnák Halebet (Aleppo) és Lata- kiát, a 6. Amerikai flotta hajói befut­nának Latakia kikötőjébe és csapato­kat tennének partra Homsz és Da­maszkusz elfoglalására. Ezenkívül értesüléseink vannak arról, hogy török gyalogsági és pán­célos egységeket vontak össze Szíria határán. Kaadan ezután megállapítja, hogy szeptemberben katonai felszerelést tartalmazó amerikai szállítmány ér­kezett Iszkenderuniba. Szíria északi határai közelében állo­másozó török csapatokat amerikai tisztek és tábornokok látogatják és készítik elő a Szíria elleni támadásra — folytatja Kaadan. — Vajon mit szól ön, elnök úr, ezekhez az előkészületekhez? Felte­szem önnek azt a kérdést, amelyet minden arab feltesz: mi a bűne Szí­riának, amely békére és független­ségre törekszik? Miért költ egy olyan nagyhatalom, mint az Egyesült Álla­mok, dollármilliókat arra, hogy meg­szervezzen egy bestiális leszámolást Szíriával? Mi sohasem felejtjük el, hogy az ön megbízottja, Henderson azonnali amerikai gazdasági segélyt ígért Menderesz török miniszterelnöknek, ha ennek ellenében Törökország meg­támadja Szíriát. Befejezésül Kaadan a következőket írja: — Mi szívünk mélyéből felhívjuk önt, mondjon le erről a végzetes poli­tikáról, amely csak haragot és fel­háborodást kelt az arab népben az Egyesült Államokkal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents