Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-13 / 241. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG T? TT 1957 október 13. Erősödőt! a kínai—magyar barátság, erősödött a szocializmust építő országok egysége Kádár János elvtárs beszámolója az MSZMP országos aktívája előtt a magyar kormányküldöttség kínai útjáról és néhány időszerű kérdésről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága pénteken dél­után pártaktíva értekezletet tartott az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A pártaktíva előadója Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány el­nöke volt. Előadását rövidítve közöl­jük: Kádár János elvtárs beszámolója Kádár elvtárs bevezetőben elmon­dotta, hogy a súlyos harcot vívó Magyar Népköztársaságot 1956 no­vember 4. után számos baráti, testvéri ország kormányküldöttsége kereste fel, közöttük a Kínai Népköztársaság delegációja, amely Csou En-laj elv­társ vezetésével januárban járt ná­lunk. — Ezek a küldöttségek akkoriban nagyon nagy segítséget adtak né­pünk harcához. A Magyar Népköz- társaság kormánya valamennyi ná­lunk járt küldöttség kormányától meghívást kapott a látogatás viszon­zására — mondotta Kádár elvtárs. — A zsúfolt félesztendő, továbbá a láto­gatások nagy száma nem tette lehe­tővé számunkra, hogy már ebben az évben valamennyi meghívásnak ele­get tegyünk. Eddig két hivatalos lá­togatást tett a magyar kormánykül­döttség: először tavasszal a nekünk legnagyobb segítséget nyújtó Szovjet­unióban, most pedig másodszor az ugyancsak nagy segítséget adó Kínai Népköztársaságban. Ezután Kádár elvtárs arról szólott, hogy a magyar küldöttség a Szovjet­unión átutaztában a szovjet kormány vendége volt, s két ízben baráti eszme cserét folytatott a szovjet párt- és állami vezetőkkel, élükön Hruscsov elvtárssal. hanem túlnyomó többségben olya­nok, akik a gyár létrehozásának idő­szakában tanulták a szakmát éjjel­nappal. Kádár elvtárs hozzátette: ezekben a gyárakban ennek ellenére nem dolgoznak rosszabbul, mint a legjobb magyar gyárakban. Kína Kommunista Pártjának tekintélye — Szólnunk kell arról is, hogy Kína Kommunista Pártja és a Kínai Népköztársaság történelmi tapaszta­latai mit adtak az egész szocialista világnak, az egész nemzetközi mun­kásmozgalomnak, s mindazoknak, akik az imperializmus és a gyarmati járom ellen harcoltak. Kínában a közéletben, s mindenütt érezni lehet azt, hogy Kína Kommu­nista Pártjában 1935-ben kijelölték a cselekvés helyes irányát, s azóta egy irányban haladnak, nincs eltérés se jobbra, se „balra“. Óriási ennek a pártnak és vezetői­nek a tekintélye a tömegek előtt. Óriási a bizalom, amit Kína Kom­munista Pártja iránt az egész kínai nép érez. Harc a munkastílus mégj avitásáér t Kádár elvtárs részletesen szólt Kína Kommunista Pártja „a munka­stílus megjavítására irányuló moz­galmának’1 eredményeiről. — A kínai párt már az 1940-es évek első felében nagy harcot indí­tott a dogmatizmus, a szektás poli­tika, a párton belül jelentkező bü­rokratikus tendencia ellen, a néptö­megektől való elszakadás ellen. Ez a harc, amelyet a kínai elvtársak a munkastílus megjavítása mozgalmá­nak neveznek, magában foglalja azo­kat a célkitűzéseket, amelyek a személyi kultusz kialakításának meg­akadályozását szolgálják. A múlt esz­tendőben ezt a mozgalmat megújítot­ták, s így folyik. A munkastílus Kínában azért lett ismét időszerű, mert a népi hatalom megteremtése után ott is jelentkeztek olyan negatív tendenciák, amelyek a dogmatizmushoz, a bürokratizmus­hoz, a tömegek lebecsüléséhez ve­zethetnek. Kína Kommunista Pártja felismer ve ezeket a káros törekvéseket, har­cot indított a munkastílus megjaví­tásáért. A mozgalom lényege, hogy megvi­tatják a káros jelenségeket és sze­mély szerint megbírálják a hibákat elkövetőket, nehogy azok súlyossá váljanak. A munkastílus megjavítá­sára irányuló mozgalom keretében a szektariánizmus elleni harc jegyében ment végbe az a kampány, amelyet Magyarországon a „virágozzék száz virág” nevében ismerünk. — Kína Kommunista Pártja veze­tői tisztában voltak azzal, hogy a kampány során mindenféle helytelen nézetek is jelentkeznek majd. De tudták, hogy a harcban edződik a párt, a nép és az emberekről kiderült hogyan gondolkoznak, ki mit tart helyesnek, illetve helytelennek. A „virágozzék száz virág“ jelszót félretéve, ezt a párt gyengeségének vélve a kínai burzsoázia és a burzsoá értelmiségiek közül sokan szervez­kedni kezdtek és támadásba mentek át a népi hatalom ellen. A párt nagyon gondosan elemezte a jobboldali támadást, felvetette el­lene a harcot és ma a munkásosz­tályon és az értelmiségen belül nagy­jából befejeződött a küzdelem a Sokat kell még tennünk a kínai nép eredményeinek megismertetéséért — Mi idehaza végezzük a magunk dolgát, küzdünk azokkal a feladatok­kal, amelyeket az idő elibénk állít. Nem sokat gondolkozunk közben azon, hogy mit teszünk, az kicsiség-e, vagy nagyobb tett-e. Pártunk, kormányunk és népünk harcának nemzetközi jelentőségét iga zán csak akkor tudtuk értékelni, amikor tavasszal a Szovjetunióban, most pedig Kínában jártunk. A Kínai Népköztársaságban tett utunk rendkívül sokat adott szá­munkra, mind kommunisták számá­ra, mind magyar állami funkcioná­riusok számára és sok, mély emberi élményben is volt részünk — folytat­ta Kádár elvtárs. Ezután emlékeztette az aktiva hall­gatóságát Kína ősi kultúrájára, sa­játos, nagyszerű építészetére, orvos­tudományára, festészetére, irodalmá­ra és színművészetére. — Delegációnk minden tagjának az a véleménye: nagyon sokat kell még tépnünk azért, hogy a magyar néppel köze­lebbről megismertessük ezt a nagy népet, s ősi kimagasló kul­túráját. Kádár elvtárs beszélt a kínai em­berek rokonszenves vonásairól, a Kína társadalmi erői összeforrtak a párttal A Kínai Népköztársaság politikai fejlődéséről szólva, Kádár elvtárs em­lékeztetett arra, hogy a kínai nép rendkívül hosszú, 1927 óta vívott fegyveres harc eredményeképpen teremtette meg saját uralmát. Ez az aktus egyúttal a nagy kínai nép nemzeti függetlenségének a kiví­vását is jelentette. A Kínai Népköz- társaság megteremtésével a kínai nép nemcsak a feudális nagyuraktól, hanem a több mint száz esztendeje az országban terpeszkedő és foszto­gató idegen imperialistáktól is meg­szabadította Kínát. A kínai nép és a Kínai Népköz- társaság tekintélye hallatlanul nagy a Távol-Keleten. Győzelme rendkívül sokat jelent a többi keleti nép számára. Ezután elmondotta, hogy a Kínai Népköztársaság politikai fejlődésének rendkívül fontos tényezője Kína Kommunista Pártja. Kína társadalmi erői olyan egy­ségben vannak összeforrva a kommunista párt vezetésével, hogy azon nem talál repedést az ellenség. — A Kínai Népköztársaság belső ereje hallatlanul nagy. Ennek a nép­nek igen erős állama van, s az ál­lamnak erős fegyelemmel összefogott állami apparátusa, ide értve annak munkában és a tanulásban megmu­tatkozó tehetségükről és hallatlan szorgalmukról, erkölcsösségükről, udvariasságukról és mérhetetlen sze­rénységükről. Kínai embertől egy hencegő, di­csekvő szót a saját munkájáról, kul­túrájáról, politikai vagy gazdasági vívmányaikról, mi soha nem hallot­tunk. Azért is érdemes népünknek köze­lebbről megismernie a kínai embe­rek rokonszenves vonásait, mert van mit tanulnunk tőlük. Ha ezeket a kulturális értékeket, s tiszteletreméltó vonásokat ismer­jük, könnyebben megértjük nagy- eredményeiket a politikai és a társa­dalmi élet minden területén is. Kádár elvtárs ezután visszapillan­tást vetett a Kínai Népköztársaság fejlődésére. Nyolc esztendeje, hogy a Kínai Népköztársaság fennáll. Ennek a nyolc esztendőnek óriási vívmányai vannak. Kínában ma nincs nyomorgó ember, nincsen munkanélküli. A múlt öröksége azonban olyan súlyos, hogy még a hatalmas vívmányoknak a birtokában is, a kínai dolgozók átla­gának életszínvonala messze a ma­gyar nép életszínvonala alatt marad. minden részét, valamint a belső rend fenntartó erőket és a hadsereget is. Kádár elvtárs röviden beszámolt az október 1-i ünnepségek katonai pa­rádéjáról is. Amit ott a katonai pará­dén láthatott a magyar küldöttség, az minket, barátokat nagyon megnyugtatott, az ellenséget vi­szont gondolkodóba kellett, hogy ejtse. Hatalmas fegyelem jellemzi ezt az erős hadsereget. Amikor elvonult a gyalogság, érezni lehetett, hogy ez a hadsereg 20 esztendős fegyveres harcban született. Amikor ott elre­pültek a léglökéses bombázók és va­dászgépek, akkor azt is mindenki megértette, hogy ez a hadsereg ren­delkezik mindazokkal, ami a kor­szerű fegyveres harchoz szükséges. A továbbiakban Kádár elvtárs té­nyeket és adatokat mondott arról, hogy milyen nagy fejlődést ér­tek el a kínai dolgozók a gazdasági életben. Sikerrel fejezték be az első ötéves tervet. Az ebben az időben létrehozott gyárak amikor elkészül­tek, a világ legkorszerűbb és legmo­dernebb üzemeivé váltak. Azok a ká­derek, akik ezeket a gyárakat megte. remtették, üzembehelyezték és üzem. ben tartják, nem valami hégi techni­kai kultúra által kinevelt emberek, szocializmus erőinek teljes győzelmé­vel a burzsoázia, a kapitalizmus, a jobboldal erőinek teljes vereségével. Ilyen módon Kínában teljes népi egység alakult ki a jobboldal­lal szemben. A jobboldal elleni harc módszerei­ről szólva Kádár elvtárs elmondotta, hogy nemcsak az egyes pártokat bí­rálták meg, hanem számontartották az egyes embereket, a dolgozó kollek­tívákat és differenciáltan elemezve határozták meg helyzetüket. Aki át­megy az ellenség táborába, azt ellen­ségként kezelik. Aki ingadozik, azt meggyőzik, helyreigazítják, aki he­lyesen viselkedik, azt megerősítik nézetében és helyzetében. Kádár elvtárs ezután emlékeztette a pártaktiva hallgatóit Kína Kom­munista Pártjának arra az elméleti tételére, amely szerint a szocializmus győzelme nem egy időben követke­zik be minden területen. Elsősorban megváltoztatják a társadalom gaz­dasági alapjait a kapitalista tulajdon kisajátításával, s csak ezt követi a politikai változás, az emberek tudatá nak a megváltoztatása. Mao Ce-tung elvtárs elmondotta, hogy véleményük szerint a kapitaliz­mus és a szocializmus harcának is­mert lenini kérdése, hogy tudniillik ki kit győz le, mindeddig csak a Szovjetunióban dőlt el véglegesen. Különben a Szovjetunióban sem a forradalom győzelme utáni első esz­tendőkben, hanem úgy a harmincas évek táján dőlt el a ki kit győz le kérdés a szocializmus javára, a kapi­talizmus kárára. Nekünk is ennek megfelelően — teljes mélységében kell látnunk problémáinkat. Nálunk népi hatalom van, a fegyveres erő a nép kezében van, a legalitás a szo­cializmus erőié, az alapvető gazdasági bázis szocialista. Az emberek tuda­tában azonban nem mentek végbe olyan mértékben a politikai változá­sok, mint ahogy a szocializmus fel­építése szempontjából szükségesek, így ilyen vonatkozásban a ki kit győz le kérdés Magyarországon sem dőlt még el. Kádár elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy milyen hallatlan tekintéllyel ren­delkezik Kína Kommunista Pártja az egész szocialista világ­ban. Ez mindenek előtt annak köszön­hető, hogy a párt a marxizmus—leni- nizmus elveit példaszerűen és minta­szerűen alkalmazta az ország sajátos körülményeire és a pártot a proletár­internacionalizmus eszméje erősen áthatja. „A hibákért elsősorban magunkat kell okolni64 Kádár elvtárs beszámolt arról is, hogyan értékelik kínai elvtársaink Sztálin szerepét. Elmondotta hogy kínai elvtársak hangsúlyozzák: Sztálin elvtársnak voltak erényei és hibái. A kínai elvtársaknak Sztálin elvtárs sok jó tanácsot adott, ame­lyeket megfogadva, eredményesen hasznosították. Sztálin elvtárs adott rossz tanácsokat is, amelyek egy ré­szét nem fogadták el, s ebből is ha­szon származott helytelen dolog te­hát, 'ha a rossz tanács következtében kárt szenvedő csak a tanácsadóban keresi a hibát és nem veszi észre, hogy elsősorban a rossz tanács elfo­gadója a hibás. A kínai elvtársak el­mondták: amikor még kevésbé voltak tapasztaltak, mindenféle tanácsot el­fogadtak. Mikor már több tapasztala­tot szereztek, csak a jó tanácsot fo­gadták el, a rosszat elvetették. A A kínai elvtársak emlékeztették a magyar küldöttséget arra, hogy a hibákért elsősorban magunkat kell okolni. Nem lelhet egy ország szocialista gyakorlatában előforduló hibákért egy más ország kommunistáit hibáz­tatni. Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy milyen támogatást jelent a Kínai Népköztársaság léte az elnyo­mott népek és nemzetek imperia­lista ellenes harca számára s milyen megbecsülés övezi a Kínai Népköz- társaságot következetes békepolitiká­ja nyomán. Elmondotta, hogy a Kínai Népköztársaság kikiáltásának ünne­pén ötvenhat ország különböző kül­döttsége vett részt, 'holott a Kínai Népköztársaságnak hivatalos diplo­máciai kapcsolata jelenleg még csak 28 állammal van. Mi. akik ottjártunk — mondotta Kádár elvtárs — mélységesen átérez- tük, hogy a magyar nép büszke lehet arra, hogy egy ilyen nagy nép és egy ilyen nagy állam, mint a kínai nép és a Kínai Népköztársaság, a ma­gyar népet és a Magyar Népköz- társaságot barátjának, fegyver­társának, küzdőtársának nevez­heti. Mao Ce-tunjg: „A magyar ehtársak jól harcoltak66 Kádár elvtárs ezután beszámolt ar­ról, hogyan fogadták a Magyar Nép- köztársaság kormányküldöttségét Kí­nában és általában hogyan ítélik meg a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép harcát. Részletesen be­számolt a Mao Ce-tung elvtárssal folytatott többórás elvtársi beszélge­téséről. Elmondotta, hogy Mao Ce-tung elvtárs első szava a küldöttséghez az volt: a ma­gyar elvtársak jól harcoltak. Ez az elismerés — mondotta Kádár elvtárs — mindazokat illeti, akik akár a legkisebb tanyán is a népi ha­talom, a szocializmus ügye mellett kiálltak és harcoltak. Kádár elvtárs elmondotta, hogy Mao Ce-tung elvtárs kiemelte: az októberi eseményeknek megvan a Po­zitív oldala is. Részben a saját ta­pasztalatai alapján, részben a kül­döttség elbeszélése alapján szentül meg van győződve arról, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt ma erősebb, mint az ellen­forradalom előtt volt, s a Nép- köztársaság is megerősödve ke­rült ki az ellenforradalmi táma­dásból. (Kádár János elvtárs beszédének második részét lapunk keddi számá- ba^n közöljük.) FELHÍVÁS! A Tolna megyei Mezőgazda- sági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központa Földművesszövetkezeteken keresztül megkezdte az 1957—58. gazdasági évre a seprőcirok és zöldsén termelési szerződések kötését Az általános feltételek az fmsz-eknél megtekinthetők, ugyanott részleges felvilágo­sítást adnak.

Next

/
Thumbnails
Contents